Címke: Geri

Az első futás sötétben

Sokáig bent voltam a munkahelyen, így már nem tudtunk időben elindulni ahhoz, hogy világosban befejezzük az edzést.
Lámpákkal felszerelkezve indultunk neki a hegynek és mire a fák közé értünk már be is kellett kapcsolni őket, igaz az enyém nem sokat ért. A kis kézi 3 ledes lámpa nem arra való, hogy fussanak vele, így Geri lámpájának fénye néha még nekem is többet ért, mint a sajátom. Jó tempóban haladtunk felfelé a völgyben, de el is fáradtam mire felértünk a tetejére. Innentől nagyon kellemes volt a futás és élveztem is. A lábam elé mondjuk nagyon oda kellett figyelni, de amúgy tetszett a futás.
Nincs mese. Be kell szereznem egy rendes lámpát, mert ami most van az nem ér semmit, a nagy Silva lámpámmal pedig csak nem mehetek nap, mint nap futni.
 
Összesen 10km, 220 szint, 53:05.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 138
Megnyugvási: 41 (130/89)

Pes-kő megkerülése

Reggel megmértem a súlyomat és 71,5 kilót mutatott a mérleg, ami tekintve, hogy 74-75 kilót szokott mutatni egész jó. Még 2-3 kiló mínusszal elégedett is lennék. No azért így sem vagyok kétségbe esve.
A futást délutánra tettük Gerivel, hogy együtt futhassunk már Tatabányáról. egy hosszút. Átmentem Geriékhez és tőlük indultunk a Szanatórium-völgy felé, majd a tetejétől Vértestolna irányába indultunk. Nekem a futás eleje nagyon nem esett jól, egész az emelkedő tetejéig csak szenvedtem. A fölfelé szerencsére nem volt olyan gyors, mint azt Geritől megszoktam, így nem maradtam le. Úgy tűnik a fölfelét ő is óvatosan tervezte a hosszú futás elején.
Azért arra mindenképpen jó volt a völgyön felfutás, hogy kicsit felébredjen a testem, így onnantól valószínűleg a negyed óra lefelé futásnak köszönhetően is már jobban ment. Vértestolna felső végébe értünk ki a gyönyörű és tiszta erdőn át. Valami kegyetlen szép itt az erdő és a falu is pofás. Épp focimeccset játszottak a falu pályáján, mikor elkocogtunk előtte az utcán. Ami azt illeti nem gyenge a kilátás a focipályáról, de a falu legtöbb házából is látni a gyönyörű hegyeket. Ha egyszer lesz rá pénzem és megtehetem, akkor ide fogok költözni. 🙂
Mentünk tovább az országúton Tarján felé és én már egész jól éreztem magam, pedig ekkor már egy órája futottunk. Letértünk a Gerecse 50 útvonalán a Pes-kő aljában vezető kék jelzésre, ami szintén nagyon szép volt, bár az a pár irtás sokat ront a képen. Itt Geri nagyobb tempóra váltott és én nem akartam rohanni, de nem is esett volna jól, így kezdtem lemaradni. Egyszer kellett megvárnia és innentől már mentünk együtt. Az irtás és a dózerút kanyar felé jöttünk vissza és nagyjából ekkor fordult a kocka. Már jó 95 perce futottunk, mikor Geri kezdett elfáradni és a fölfelékben már le is maradozott. Nekem ilyen gondjaim nem voltak, sőt a futás során ekkor éreztem magam a legjobban. Szép lassan futva jutottunk el a Turulig, majd a lépcsőn át lecsorogtunk a városba.
Összességében sikerült egy szép nagyot futnunk, még több is lett, mint azt terveztem volna és én meglepően jól bírtam. Megkerültük a Pes-kőt, amin már régóta gondolkoztam. Sajnos ezzel kezdjük is kilőni a felfedezésre váró területeket, már ami az otthoni indulást illeti. Persze alapozás alatt kicsit messzebbre is eljuthatunk majd, ha nem lesz nagy hó.
 
Összesen 24km, 550 szint, 2:02:29.
 
Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 144
Megnyugvási: 46 (152/106)

Geri piszkosul megfuttatott

Sikerült viszonylag korán elindulnunk edzeni Gerivel, így végül nem kellett lámpát vinnünk magunkkal. Egy jó közepes távú futás volt a mai program, így kellett is a korai indulás, hogy ne sötétedjen ránk.
Geriéktől a szokott útvonalon mentünk a Szanatórium-völgy felé és nekem igencsak nem esett jól a futás. Ugyan bő 3 órával korábban ettem utoljára, de nagyon tele volt a hasam és ez eléggé zavart a futásban.
Szerencsére mire beértünk az erdőbe már sokat javult a helyzet, de a tempót azért nem erőltettem. Egy idő után Geri előrement és kezdett a tempó fokozódni, majd eljutottam arra a szintre, hogy már kifejezetten kemény volt és végül kénytelen voltam maximumot futni, hogy ne szakadjak le. Ezt egész sokáig bírtam, mert már a csemetéskert felé vezető utat is kereszteztük mikor kezdtem megszakadni. Próbáltam elfutni Gerivel, de a kis domb után végleg leszakadtam és innentől a tempóból is visszavettem. Nem az erősségem a felfele és ez itt is bebizonyosodott.
A hegy tetejéig Geri jó 1 percet vert rám, de ott bevárt, mint mindig. Nekem 15:26 lett a felfele, ami azért másfél perccel elmarad Geri rekordjától.
Innentől kényelmes, beszélgetős tempóban futottunk tovább. A dózerúton jöttünk lefele, majd tettünk egy kitérőt a Kisréti-vadászház felé. Onnan egyenesen a Turulhoz jöttünk vissza, majd a lépcsőn szépen leereszkedtünk.
Az edzés eleje szenvedős volt, majd az emelkedő iszonyú kemény volt, de végül az edzés második fele már laza lett.
Jó kis edzés volt ez a mai. Nem lettem tőle pihentebb, de ez most nem is baj.
 
Összesen 14km, 340 szint, 70:56.
 
Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 39 (134/95)

Egy kicsivel még jobb 6x1000m

Nem voltam valami jókedvű a mai napon, sőt eléggé el vagyok keseredve. No nem az edzések miatt, hanem amiatt ami pesten zajlik. Az erőszak semmire nem lehet megoldás és csak árt az országnak.
Ezen járt az agyam egész nap és így is indultam futni Gerivel az atlétikai pálya felé. Mikor odaértünk és elkezdtük futni a 10×100 métert, akkor Gerinek el is mondtam, hogy jobb lenne, ha ideges lennék, mert idegből jól lehet futni. Ezzel szemben most nyomot hangulatom van és az égvilágon semmihez nincs kedvem. Leginkább elmenekülnék a gondok elől valami szép és nyugodt helyre.
Azért a repülők nem mentek rosszul és a végén még Gyulai Zoli is befutott. Ő ugyan nem állt be, de ott körözött a pályán, ezzel kicsit feldobta a kedvünket.
A program 6×1000 méter volt és én kezdtem a váltott vezetést. Az első 200 métert jól el is futottam, majd a 37-es első kétszázra csináltam egy 42-est. Végül ugyan egész közel került a tervezett 3:25-höz, de nem volt szerencsés a "váltogatás". A másodikban aztán Geri pont azt futotta amit kellett és teljesen egyenletesen, majd megfutottam én is ezt harmadikra. Negyedikre aztán Geri meglódult és én sem adtam alább az 5.-ben. Talán itt eggyel a vége előtt kezdtem először érezni, hogy ez nem sétagalopp. Az első 4 ugyanis nagyon könnyen ment. Éreztem, hogy nyomom keményen, de nem volt semmi szenvedés. Pörögtek a lábaim és csak azért nem élveztem nagyon az edzést, mert tudtam, hogy van még hátra belőle.
Geri az 5. ezerben lemaradt, majd hörögve nagy nehezen utolért. Nem gyógyult még meg teljesen, de már jól van. Már a harmadik után mondtam neki, hogy nem történik semmi, ha 1-2 ezret kihagy és végül úgy is döntött, hogy az utolsót kihagyja.
Eléggé bekezdtem, ami a mai napon az elsőt leszámítva nem volt jellemző és innentől nem is nagyon néztem az órára. Próbáltam tartani a tempót, de nagyon kemény volt. Szerencsére Geri 600-nál beállt vezetni és ez sokat lendített rajtam. Valószínűleg lassabb lett volna nélküle. Azért az utolsó se volt az a nagyhalál. Sokkal könnyebben mentem 3:14-et, mint legutóbb.
 
3:22,6 (171/101)
3:24,2 (173/104)
3:23,7 (174/119)
3:20,4 (175/112)
3:20,0 (176/116)
3:14,4 (178/139) Egy perces megnyugvási: 39
 
Pihenő 2 perc volt, ami alatt átlósan átsétáltunk a rajthoz. (második pulzusadat a két perc végén van)
 
Levezetésnek kis kerülővel hazafutottunk, amiben Gyulai Zolival beszélgettünk egy darabig, majd kettesben hazakocogtunk Gerivel.
Jólesett a mai edzés, végre eljutottam arra a szintre, hogy nem fáj a résztáv. Ha küzdeni is kell, az nem akkora őrült szenvedés, mint az első pár résztávon volt. Igaz nem futok valami nagy időket, de szép lassan fejlődök és engem most ez érdekel.
Az edzés másik nagy pozitívuma volt, hogy megfeledkeztem minden zavargásokkal, politikával kapcsolatos dologról és teljes lelki nyugalom szállt meg futás után. Ez hihetetlen, de olyan mértékben helyretett a futás, hogy mostantól magasról teszek mindenre ami politika, vagy azzal kapcsolatos. Amíg engem elkerülnek az események addig azon se idegesítem magam, ha kretének szétverik Budapestet. Ha nem kerülnek el, akkor majd odébbmegyek!
Most jól érzem magam és nagy kedvvel várom az edzéseket, versenyeket. Éljen a sport, éljen a tájfutás!
 
Összesen 15km, 71:42.
 
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 144

Újra ugyanaz, mint tegnap

Már tegnap elterveztük a mai edzést és meg is hirdettük, de végül csak Gerivel kettesben mentünk fel a hegyre futni Gerivel.
A tegnapi kört ismételtük meg, azaz a szokásos 10km-t nyomtuk a Szanatórium-völgy felé.
Kicsit későn értem haza, így eléggé ránksötétedett. Azthiszem nem halogathatom tovább egy ledes fejlámpa beszerzését, de ez most kicsit necces lesz, mert cipőt is muszáj lesz vennem.
A futás kezd könnyen menni, mostanra nagyjából ki is pihentem a hétvégét. Lehet belefért volna a mai résztáv, de ebben a borús, eső utáni időben az atlétikai pályán nem lett volna jó edzeni.
 
Összesen 10km, 220 szint, 52:51.
 
Max. pulzus: 175 (nem hinném, hogy jó)
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 38 (131/93)

Végre egy kis könnyű futás

Munka után egyből mentem át Geriékhez és együtt egy jól megszokott tizest futottunk. Szanatórium völgy, csemetéskert és Turul volt az útvonal és ahhoz képest, hogy mennyire szétfutottam magamat a hétvégén egész jól ment.
Éreztem, hogy fáradt vagyok, de valahogy egyben erős is volt bennem.

A tempó is jó volt, mert az összidő egész elfogadható lett.

Azért azt érzem, hogy egy nap könnyű nem elég ahhoz, hogy kipihenjem magamat, így holnap sem fogok még résztávozni.

 
Összesen 10km, 220 szint, 54:51.
 
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 131
Megnyugvási: 35 (122/87)

3×2000 méter hét percen belülre

A tegnapi résztávot végül a mai napra tettük át. Geri jött át hozzánk és tőlünk futottunk ki az atlétikai pályára. Nekem nem igazán esett jól a futás, de Geri se virgonckodott. Fáj a torka és már meg is beszéltek az orvossal egy időpontot a mandulaműtétjére.
Mikor kiértünk a pályára, akkor bosszúsan tapasztaltuk, hogy focisták edzenek a pályán, méghozzá a Tatabánya NB1-es csapata. Persze rövid idő múlva én már jól szórakoztam rajtuk, mert valami fergetegesen nevetséges az, ami most a magyar foci élvonalát jellemzi és ez meg is mutatkozott ezen az edzésen. A repülőzésünk közben sokkal gyorsabbak voltunk, mint bármelyik játékos, pedig még afrikai játékosok is szép számban kocorásztak a pályán. No ők is igen lusták. Ahogy leadja egy játékos a labdát következetesen lecövekel és nem is mozdul vagy fél percig. Mondtam is Gerinek, hogy óvatosan repülőzzünk, mert ha meglátják, hogy mi tudunk valamennyire futni, akkor le akarnak majd igazolni minket. 🙂
Lenyomtuk a 10 repülőt és én már jobban éreztem magamat. Még jót nevettünk azon, hogy 10 perces kilométerekkel megkezdték a levezetést a város focistái. Ennél mulatságosabb már csak az volt, hogy ezt fél kör után be is fejezték. Mivel mindezt a füvön tették, így összesen 150 métert futottak, azt is 1,5 perc alatt. Nem csoda, hogy itt tart a labdarúgásunk. Ketten többet futottunk, mint az egész focicsapat. Ja és mindehhez még oda volt készítve nekik a hűtőláda, a Vitalade frissítő, néhányan pedig a pálya szélén pihegtek. Az egyik néger játékos próbajátékon vehetett részt, de rám nem tett nagy benyomást, mert legyintett minden labdára, ami nem találta telibe. Próbálták neki elmagyarázni, hogy a nyolcas szobában várják edzés után, de mivel ezt csak magyarul voltak képesek közölni vele így nem értett egy szót sem.
A focistáknak is fura lehetett, hogy mi ott vagyunk, mert életükben először bepillantást nyerhettek egy edzésbe. 🙂
Nekiálltunk a 3x2000m-nek és rögtön az elején éreztem, hogy ez nem lesz könnyű. Az első után már úgy gondoltam nem tudom befejezni, de végül sikerült megcsinálni mind a hármat. Köztük pedig 2 perc pihenő volt.
 
6:57,3 (175/109)
6:59,9 (176/116)
6:54,6 (177/128) 1 perces megnyugvási: 49
 
Az elsőt én kezdtem el vezetni és maradtam is végig elől. Nagyon nem esett jól.
A másodikban Geri ment elöl és nagyon könnyűnek tűnt, pedig csak 1-2 másodperc eltérés volt, majd 1200 méternél elléptem Geri mellett, mert kezdtünk kicsúszni az időből. Geri sajnos ki is állt, mert nincs valami jó állapotban. Nem tud nyelni, úgy fáj a torka, doki pedig nem ad rá semmit.
Harmadik kétezerre megfűztem Gerit, hogy vezessen nekem egy kicsit. Ebből megint 1200 méter lett, de most gyorsabban mentünk és az utolsó két kör nem is esett túl jól, de már csak ki kellett bírni, hisz időben jól álltam.
Levezetésnek hazafutottunk, ami szokás szerint bő 4km lett.
 
Geri kicsit ki van akadva, amit nem is csodálok. Ez most olyan lehet neki, mint nekem az előző alapozás volt, ami alatt állandóan beteg voltam és nem tudtam mit kezdeni vele. Sajnálom nagyon és nem csak azért, mert most futhatok egyedül, hanem, mert sokat dolgozott és most akármennyire is szeretne edzeni nem megy neki. Ráadásul nem ez az első problémája, ami miatt ki kell hagynia egy hosszabb időszakot. Azért nem aggódok nagyon, mert eddig még mindig felállt a padlóról és így is nagy fejlődést produkált. Ha most megszabadul a mandulájától, akkor pedig nincs ami megállítsa.
Én utólag már elégedett vagyok a mai edzésemmel, mert bár elég küzdős lett, de csak sikerült megcsinálnom és ha azt nézem, hogy az utolsó kétezerben ezernél 3:25 volt a részidőm, akkor be kell, hogy lássam, hogy ennyit tudok. Legutóbb, mikor ezreket futottunk volt, hogy ennyire sikerült és akkor tovább se kellett menni. Talán tekinthetem ezt az edzést is fejlődésnek.
Az mindenesetre jó érzés, hogy túlvagyok rajta.
 
Összesen 15km, 72:28.
 
Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 144
Megnyugvási pulzus: 49 (177/128)
 

Nagyon könnyű tizes

Geriékhez kocogtam át, hogy tőlük induljunk egy könnyű futásra. Mire odaértem Geri már lent várt, így egyből elindultunk a Szanatórium-völgy felé. Nekem nem volt semmi gondom, mondhatni jól ment a futás, bár az elmúlt két napot kicsit éreztem a lábamban, de Geri panaszkodott, hogy nagyon fáradt.
Nem is nagyon erőltettük a tempót, de Geri még így is lemaradozott. Talán életem legkönnyebb felfutása volt a Szanatórium völgyön. Kifejezetten kellemes tempóban mentünk. A csemetéskertnél is lemaradozott Geri, majd a Turul lépcsőjén lefelé is, így kicsit tartok tőle, hogy valami baja van. Máskor mindig rohanhatok utána, most pedig panaszkodik és lassan kocog, ráadásul a torka is fáj.
Közelítettünk a 6 perces tempóhoz, de ez a mai napon nem számít. A lényeg, hogy mozogtunk és holnap majd lehet egy keményebbet edzeni. A pulzusom a mai napon is valami kegyetlen jó volt, de érzem is, hogy jó állapotban vagyok.
 
Összesen 10km, 220 szint, 58:00.
 
Max. pulzus: 152
Átlag pulzus: 127
Megnyugvási: 48 (124/76)

21 kilométer örömfutás

Már a tegnapi napon megbeszéltük Gerivel, hogy egy hosszabbat futunk a mai napon és mivel Edit szeretett volna kimenni Majkra, így onnan terveztünk futni. Edit végül lemondta, így egy Majknál alkalmasabb helyre esett a választás és a Síkvölgy üdülőktől indultunk.
Kinéztünk egy kört, ami Várgesztesig a kék jelzésen megy, majd visszafele a kék pluszon.
Nagyon könnyedén kezdtünk futni és nem is terveztünk rohanni. Azért egy-két felfelében kemény volt így is, de alapvetően kellemes tempóban haladtunk. Mind a ketten nagyon élveztük a futást, még a szebb részeken az erdőbe is berohangáltunk. Szép nyárvégi idő volt és én részben új helyeken futhattam. Jó kedvem volt, amihez kellett az is, hogy ROB jól sikerült, de az is, hogy jól ment a futás.
Ugyan elvesztettük a turistajelzés nyomát, de simán leértünk Várgesztesre, majd a visszafele vezető utat is jól eltaláltuk. Végig jó hangulatban futottunk és csak 90 perc környékén kezdtem el érezni, hogy egyáltalán egy hosszabb futáson vagyunk.
Úgy fejeztük be az edzést, hogy még jól éreztem magam. Egyáltalán nem erőltettük meg magunkat, de azért csak futottunk 112 percet.
Ez egy igazi örömfutás volt, pár fölfelét leszámítva végig élveztem. Egész hosszú lett, szint is volt rendesen benne és kb. 2km-t terepen is futottunk. Jó állapotban vagyok és ezt nemcsak érzem, hanem a pulzusom is ezt mutatja.
 
Összesen 21km, 400 szint és 112:36
 
Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 136
Megnyugvási: 57 (138/81)

Bencével, majd nélküle a városban

Elég nehézkes mozgással indultam el Geriékhez és csöppet sem bántam, hogy mikor odaértem még nem tudtunk egyből indulni.
Bence is velünk akart jönni, amibe bele is egyeztünk, bár Geri nem igazán lelkesedett ezért.
Indulás után Bence egyből elkezdett lemaradozni, ráadásul azzal szórakozott, hogy csak az orrán veszi a levegőt, ami további lassulást eredményezett nála. Máskor föl-le rohangál, de most csak hátul kullogott, ami Gerinek igencsak nem tetszett.
A Síkvölgy felé haladtunk és 8km, 10x100m volt a terv, de nagyon nem úgy haladtunk, ahogy terveztük Bence miatt. Elkezdtünk repülőzni, majd visszakocogni Bencéhez, de a második ilyennél ő se szó, se beszéd visszafordult. Azt se tudtuk hol van, majd megláttuk tőlünk 200 méterre, amint hazafelé fut. Persze rohantunk utána, de valamiért Bence kegyetlenül tolta, így egy jó 600 métert biztos mentünk, mire beértük.
Nem igazán szólt semmit arról, hogy miért fordult meg szó nélkül. Visszafutottunk vele, ami érdekes módon már teljesen jó tempóban történt. Úgy látszik Bence hazafelé már minden gond nélkül tudott rohanni.
Gerivel a Csónakázó-tó felé indultunk és hát eléggé ki volt bukva az öccsére.Mire odaértünk már másról beszélgettünk és a futás se volt annyira kellemetlen, de repülőzni nem volt kedvem.
Geri meg akart állni nyújtani, ami nekem se esett nehezemre így jó 20 percig gimnasztikáztunk. Érdekes módon mikor a jobb lábamat feszítem vissza hátrafele, akkor a bokámat eléggé érzem és nem valami kellemes. A Főiskolás VB óta nem jött még teljesen rendbe. Nem hátráltat sem az edzésben, se a versenyzésben, de azért zavar, hogy néha érzem.
A nyújtás után futottunk 1 tó kört, amiben volt 6 repülő, majd csináltunk még kettőt, mielőtt vissza indultunk volna. Az első 3-4 nagyon nem esett jól, de utána már belelendültem. A hazafutás se esett már annyira rosszul, így az edzés elérte a célját és kicsit felrázott a szenvedős állapotomból.
 
Összesen 9km, 46:00.
 
Max. pulzus: 151
Átlag pulzus: 126
Megnyugvási: 26 (129/103) Lépcsőmászással.

Technikai edzés Tatán a Cseke-tónál

Siettem haza munkából, mert a mai napra technikai edzést terveztünk Tatára a Cseke-tó parktérképpel.
Edittel és Gerivel hármasban mentünk át Tatára, ahol még beugrottunk térképért Takács Istvánhoz, majd a Cseke-tóhoz hajtottunk.
Gerinek már meg volt tervezve a pálya, így egyből elindult felvezetni, én pedig nekiálltam kitalálni neki egy pályát. Nem tűnt valami szépnek a terep a térkép alapján, így elég rövidke pályát sikerült terveznem, amit felvezetés közben még át is kellett alakítani, mert néhol bizony megváltoztak a dolgok. Közben persze kiderült, hogy az erdő nem olyan ronda, mint azt gondoltam, de a térkép hagy némi kívánnivalót maga után, ráadásul 7500-as amit én nem tudtam. Egyszer edzettem már itt még egy Szopori Éva féle tatai edzőtáborban, de akkor még nem volt róla térkép, így csak tókört nyomtunk.Tata - Cseke-tó technikai edzés
A felvezetés 18 perc lett, de ez nem kevés ácsorgást és lassú kocogást is tartalmazott, de bemelegítésnek jó volt.
Ezt követően Geri ment ki ugyanerre a pályára, én pedig követtem őt és beszedtem a szalagokat. Így igen kemény volt utána futni, mert nem volt valami gyors a pontfogás. Behúztam neki egy átmenetet keresztül a tavon és direkt a másik irányba indultam, hogy megtudjuk melyik a jobb útvonal. Geri eltalálta, mert jobbra került, így jól le is maradtam és végül 13:05 alatt teljesítettem a kört.
Pihentünk egy kicsit, majd nekiindultam a másik pályának és most Geri jött utánam és szedte a szalagokat. Jó kis pályát tervezett, mert be merte vinni a sraffozott részekre is, ami nem volt más, csak borostyán a földön elterülve, így jól lehetett benne futni. A tájékozódással csak kisebb problémák adódtak, de a futás valahogy nem ment, mint mostanában elég gyakran. Az apró szalagokat többnyire jól kikapkodtam, pedig nem sok látszott belőlük (kék szalag, néhol csak 5cm).
Geri jól megtekerte a pályát, mert nagyon nem akart véget érni. Ahol jobban kellett figyelni ott nagyon élveztem és még az se zavart, hogy sokszor nem vettem egyből észre a szalagot. A futósabb részek viszont nem tetszettek, nem igazán érzem úgy, hogy most képes lennék szenvedni. 21:46 lett a pálya, távot nem tudok pontosan, de nem is nagyon számít. Egy szuper edzés volt ez a mai és mindannyian élveztük. Gyönyörű a tó is, a park is. Megérte átjönni.
Levezettünk még bő 1km-t a tó partján.
 
Összesen 12km, 59:57.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 144

15×200 méter hármasban

Ma megjött az új Nike cipőm, így abban indultam edzeni Gerivel és már az elején éreztem, hogy jóban leszek ezzel az új cipővel, mert nagyon kényelmes. Kicsit fura, hogy terepcipő létére ennyire szellőzik, de ha jól bírja majd a strapát, akkor ez is csak előny. Résztávra viszont nem fogom felvenni, mert tényleg terepcipő és így nehezebb, mint a könnyű Adidas, amiben máskor szoktam résztávozni.
Kifutottunk a szokásos útvonalon az atlétikai pályára és bejártuk, mivel egy kapu is útban volt és a slagból is a pályára spriccelt a víz. Még nem kezdtünk el repülőzni és épp azon agyaltam, hogy 300-at, vagy 400-at fussunk 10 darabot, mikor láttuk, hogy egy srác repülőzik mellettünk. Geri mondta is, hogy nagyon ismerős neki, így megkérdeztem tőle, hogy mit fog futni. Mondta, hogy 15x200m lesz a program és hamar kiderült, hogy Gerivel ismerik is egymást, mert tavasszal futottak egyszer együtt.
Beálltunk hozzá repülőzni és közben megbeszéltük, hogy együtt fogjuk nyomni a mai edzést, méghozzá mi csatlakozunk hozzá.
Valahogy nem gondoltam kétszáz méterekre, de nem tűnt hülyeségnek, sőt nagyon is belefér a képbe, így 4 nappal a ROB előtt.
Hornyák Zsoltnak hívják amúgy a srácot és a Gál lakótelepen lakik itt Tatabányán, tehát valószínűleg a jövőben is fogunk együtt futni még. Elmondta, hogy 35 körüli 200-akat tervez, mi pedig, hogy annál kicsit jobbat.
Ő kezdte a résztávot, majd én jöttem, végül Geri és ezt tartottuk is edzés végéig, tehát felválta vezettünk. A gyors kétszázak között is megfutottuk a másik kétszázat, de nagyon lassan, dzsoggolva.
 
32:9 (135) 79:9 (138)
33:5 (168) 84:4 (140)
33:0 (168) 85:6 (140)
35:7 (164) 83:2 (141)
34:2 (167) 90:1 (136)
33:3 (168) 93:5 (136)
34:2 (165) 88:6 (136)
33:1 (169) 100:8 (135)
32:6 (169) 99:5 (137)
34:5 (167) 94:6 (139)
33:2 (162) 103:3 (138)
32:6 (171) 104:6 (138)
34:4 (165) 95:0 (141)
33:3 (172) 102:3 (144)
29:6 (177)
 
Nagyon jó edzés lett ez a mai résztáv, mert változatos volt és pörgős. Kemény is, de egyben könnyű is. Én a kétszázak elején úgy éreztem gyorsabban is mehetnék, de 100m után már gyors volt a tempó. Nem tudom, hogy én lassulok be, vagy a többiek futják meg jobban az egyenest, de ezt mindegyikben így éreztem. Fura volt, hogy Geri nagyon tolta mikor vezetett, többnyire el is hagyott, én mentem egy közepeset, míg Zsolt kicsit gyengébbet. Mindenesetre így sokkal kevésbé volt monoton az edzés és nagyon jó, hogy így alakult. Az utolsó előtt nem gondoltam volna, hogy Gerivel megpróbálok elfutni, de aztán nem bírtam ellenállni és elindultam, ahogy bírtam. Százig még akár kicsit gyorsabban is bírtam volna menni, de százötvennél már annyira kifulladtam, hogy még kicsit le is maradtam. Azért így is nagyon jó lett ez az utolsó, bár nem biztos, hogy erre volt szükség. A lelkemnek azért jót tett.
Futottunk még 6 nagyon könnyű repülőt, majd hazakocogtunk.
 
Nagyon jó és érdekes edzés volt. Lassan egy egész futócsapat fog kialakulni itt Tatabányán, ami baromi király.
Jó volt így edzeni, sokkal változatosabb volt, mint máskor.
 
Összesen 15km, 83:46.
 
Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 141

Megszokott tizes

Elég hosszú napom volt és hulla fáradtan értem haza, de rögtön indulni kellett futni, hogy ne sötétedjen ránk. Geri jött át hozzánk és tőlünk futottunk fel a Szanatórium völgyön, majd a csemetéskert, Turul lépcső útvonalon jöttünk vissza, szóval a szokásos 10km-es kört tettük meg. Nem mozogtam valami frissen, de azért a meredeken felébredtem és onnantól már jobban volt kedvem futni és haladtam is, bár ez nem volt száguldásnak nevezhető. Az elején még Geri ott is hagyott, de valószínűleg neki se volt kedve rohanni, mert az emelkedő teteje felé már én mentem elöl.
Mondhatni, hogy egy szokványos könnyű edzés volt.
 
Összesen 10km, 220 szint, 52:54.
 
Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 136
Magnyugvási: 26 (129/103)

Techinkai edzés – Városliget

Mivel Edit ma Pestre ment találkozni régi iskolai ismerőseivel, így megkért, hogy vigyem fel. Ebből az apropóból szerveztem egy technikai edzést a Városligetbe egy héttel a Rövidtávú OB előtt. Csontitól kértem térképeket és mivel a PWT 97-es futamának térképét kaptuk, magától értetődő volt, hogy azt a pályát is lefussuk. Bemelegítésnek elfutottunk a Széchényi fürdőig, a Nike Félmaraton céljához, ahol találkoztunk pár tájfutóval és megtudtuk az eredményeket is.
11. Józsa Gábor 68:45
12. Bogos Tamás 69:00
15. Kovács Ádám 69:33
 
8. Gyurkó Fanni 84:07
16. Kelemen Bernadett 87:56
 
Gábor és Fanni majdhogynem bekerült az atlétikai válogatottba. Detti utánpótlás OB-n harmadik, akárcsak Tomi. Fanni nyerte volna az UP bajnokságot, ha nem túl fiatal. Tomi és Ádám csapatban felnőtt magyar bajnok lett.
Szóval a fiatalok igencsak kemények és van bennük fantázia, ráadásul nem csak tájfutásban. Grat mindegyikőjüknek!
Városligeti PWT pálya 
Ezután felvezettem a PWT pályát, Geri pedig egy másik pályát. Egész jól ment a futás, de a térkép már nem az igazi. Lebontottak egy csomó mindent és új objektumok is lettek.
Felvezetés után Geri indult a PWT pályára és én futottam utána lecsapva egy-két kanyart. Alapvetően jól ment, de a szalagokkal meggyűlt a baja és egy plusz kerítés is megkavarta. Ezen felül csak egy hibája volt. A 16:07-es idő ugyan nem valami szuper, de ha rendes verseny van bójákkal és új térképpel, akkor nem lett volna rossz a 3,3km-es pályán.
Második pályán aztán elvileg Geri követett engem, de hamar lemaradt és nem jött tovább mögöttem, mert elfáradt. Nekem sem ment a futás és előbb a szalagokkal gyűlt meg nekem is a bajom, majd a koncentrációm is alábbhagyott és hibázgattam rendesen, így 15:37-et mentem. Eléggé kész voltam, pedig nem volt egy durva edzés. Valószínűleg még a tegnapi napot érzem mindig.
Levezetésképp megnéztünk még 2 pontot, majd visszakocogtunk az autóhoz.
 
Összesen 14km, 75 perc.

10x400m hideg, szeles időben

Ma nagyon nem volt kedvem futni, résztávozni pedig főleg nem akartam menni. Hűvös idő van, fúj a szél és én nagyon álmos vagyok. Legszívesebben csak ledőlnék és nem csinálnék semmit.
Szerencsére Gerivel ketten vagyunk, így a megbeszéltekhez tartani kell magamat és ma is elindultunk edzeni, méghozzá az atlétikai pályára. Ez volt az első edzés, hogy két réteget kellett felvenni, mert 12-13 fokban, nagy széllel már kevés az egy póló.
Kifutás közben sem nagyon jött meg a kedvem, de legalább már haladtunk az edzéssel, majd mikor már a pályán repülőztünk, akkor megjelent Gyulai Zoli is, aki átmozgatni jött le az atlétikai pályára. Váltottunk pár szót és ettől az edzés kicsit eltért a megszokottól. Végre történt valami. Unatkozni nem unatkoztam, mert Geri a készülő adventurerace.lap.hu-ról (kalandtúra.lap.hu) mesélt, de a nyomott idő miatt nem voltam valami lelkes a futást illetően.
Megcsináltuk a 10x100m-t, majd nekiindultunk a 10x400m-nek. 1,5 perc pihenőkkel.
 
72,4 (171/106)
76,6 (169/104)
74,4 (172/107)
74,0 (172/111)
74,1 (173/116)
73,4 (174/120)
73,5 (174/125)
73,1 (175/129)
73,1 (176/130)
71,8 (176/145) – 1 perces megnyugvási pulzus: 31
 
Az elsőt sikeresen elfutottam, majd a másodikban Geri túlságosan is visszafogta a tempót, de innentől mindet jól eltaláltuk. Azokat a 400m-ek amiket én vezettem kicsit elfutottuk az elején az én hibámból, de én már régen is mindig gyorsan kezdtem. Így valahogy könnyebb megfutni a kitűzött időt, mint ha egyenletesen futnék.
Az ötödik 400 után kezdtem kicsit kidurranni, mert nem igazán sikerült a másfél percek alatt kipihenni magamat és a pulzusom is az egekben maradt a következő 400m-ek kezdetére. Az edzés második fele ennek megfelelően átment kicsit szenvedősbe és keményen küzdeni kellett, hogy megfussam az időket.
Az utolsóban Geri vezetett és nekem úgy tűnt, hogy egyáltalán nem megyünk gyorsan, majd az utolsó 100m-t kegyetlenül megnyomta, én pedig próbáltam rajta maradni, ami sikerült is. Még így sem gondoltam volna, hogy 71 lesz az utolsó, de úgy tűnik mégsem volt olyan lassú az a kezdés.
Levezetésben az volt a legjobb, hogy megint megcsináltuk a résztávot, így aztán elégedetten kocoghattunk haza. Mostanában egész jól mennek ezek a levezetések is.
Maga az edzés nagyon jól sikerült, elégedett vagyok vele, de talán lehetett volna kicsit kevésbé szenvedős. Az idők egy árnyalattal jobbak, mint egy hete voltak, ám ez a nagy szél és a plusz réteg ruha miatt egész komoly előrelépést jelent. Sokkal keményebb edzés volt, mint a múlt heti. Legközelebb nem kell javulni, hanem ugyanezt kellene megcsinálni kicsit könnyedebben.
 
Összesen 14km, 64:36.
 
Max. pulzus: 177
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási pulzus a végén: 36 (138/102)

Könnyű futás hármasban

Rohantam haza munkából, hogy elérjem a megbeszélt 6:30-as találkozót, ugyanis Weisz Petivel és Gerivel hármasban futottunk a mai napon. Nem esett jól a kapkodás és a futás is nehézkesen ment, míg a 2 percre lévő találkozóhelyre értem, ám miután elindultunk már nem volt gond.
Mint ilyenkor mindig végig pofáztunk az edzés alatt, így gyorsan s viszonylag könnyen elrepült az edzés. Élveztem a futás, még a fölfele se volt nehéz. Szanatórium völgyön futottunk fel egészen a tetejéig, majd a nagy úton jöttünk vissza és a Turul lépcsőjén jöttünk le.
Jó kis futás volt, már csak a gimnasztikát kellett volna komolyabban venni a végén.
 
Lassan sajnos itt az ősz. Ma is már azon gondolkoztam, hogy lehet több ruhát kellett volna felvennem.
 
Összesen 13km, 300 szint, 71:34.
 
Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 137

6x1000m, a végén már 3:14-re

Ma egy csomó minden a futást érintő negatív fejlemény derült ki a munkahelyemen, így kicsit később fogok mostanában hazaérni és ami mégnagyobb baj, hogy sokat kell majd a pesti irodába járnom. Ez mind-mind az edzés elől veszi el az időt és várhatóan már heteken belül rákényszerülök, hogy sötétben eddzek.
Ennek következtében kicsit kedvemet veszte autóztam hazafelé, de valami olyan hihetetlen gyönyörű idő volt, hogy sajnáltam, hogy ma nem a hegyre megyünk futni. Nem zavarna, hogy jön az ősz, hiszen az őszi erdő is gyönyörű, sőt a téli is, de ebből nem sokat lát az ember, ha sötétben fut.
Geri jött át hozzánk és innen indultunk futni. Természetesen még indulás előtt elmentem WC-re tanulva a mostanában előforduló rossz tapasztalatokból.
A bemelegítés viszonylag könnyen ment, de nem vágytam a gyors futásra és a repülők sem estek olyan nagyon jól. Gimnasztikáztam még egy kicsit majd nekikezdtünk az edzésnek, ami a múlt hetihez hasonlóan 6x1000m volt.
 
3:26,2 (168/100)
3:24,3 (171/103)
3:22,1 (175/113) Kicsit kevesebbet pihentünk, mert pont kocogók jöttek a pályán és nem akartuk elénk engedni őket.
3:22,3 (174/110)
1:59,6 (171/111) Elmentem Wc-re és csak 400m-nél álltam be Geri mögé.
3:14,2 (178/126) Egy perces megnyugvási pulzus: 52
 
Kicsit küzdősen, de haladtam az edzéssel és igaz, hogy Geri néha otthagyott, ám én elégedett voltam a saját időimmel. A negyedik ezerben nagyon rámjött a vécézhetnék és kénytelen voltam megállni elintézni a dolgom, így csak 600 méterre tudtam visszaállni Geri mögé. Ehhez is futnom kellett vagy 100 métert közepes tempóban, különben nem értem volna oda.
Az utolsóban Gerinek akadtak gyomorgondjai, így én álltam előre és maradtam is végig elől. Igen jó tempóban sikerült elkezdeni az utolsó résztávot és nagy küzdelmek árán sikerült is többé kevésbé a végéig tartanom. Geri jól lemaradt, majd ő rohant vécére a vége után.
Jó kis edzés lett ez, kár, hogy az ötödikből kihagytam 400 métert. Az utolsó ezer kifejezetten bíztató, mert évek óta nem futottam ilyen gyors ezret. Egy másodperccel még jobb lett, mint múlt héten az utolsó.
 
Visszafele kicsit lassan kocogtunk, mert Gerinek később se volt túl jó a gyomra. Nem tudom mi lehet velünk mostanában, mert elég sűrűn vannak hasonló gondjaink. Nem hiszem, hogy valami kaja lenne a ludas, inkább az étkezés időpontját kell távolabb tenni az edzéstől.
Visszajött a kedvem az edzésekhez, de ehhez kell, hogy Gerivel eddzünk, mert egyedül nagyon kegyetlen lenne.
 
Összesen 15km, 70:10
 
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási pulzus az utolsó 1000m után: 52 (178/126)
Megnyugvási pulzus a levezetés végén lépcsőmászással: 23 (139/116)

Szokásos kör kicsit megtoldva

Geriékhez mentem át munkából hazaérkezés után, majd már együtt futottunk vissza hozzánk, mert Nóri adott egy csomó zöldséget és gyümölcsöt, azokkal pedig mégsem lett volna szerencsés végig futni.
Tőlünk a Szanatórium-völgy felé indultunk és a szokásos 10km-es kört futottuk, azaz a csemetéskerten át a Turulnál jöttünk le, ám még előtte megálltunk repülőzni a kavicsos sétaúton.
A kerülővel az elején és a 10x100m-el együtt meglett 12km is az edzés.
Érdekes módon futhatnékom volt már rögtön az edzés elején és ez többé kevésbé végig megmaradt, szóval élveztem az edzést.
 
Összesen 12km, 220 szint, 65:57.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 137
Megnyugvási pulzus: 34 (129/95)

Eötvös Lóránd Emlékverseny – Sprint és Váltó

Ma felutaztunk Pestre az Eötvös Lóránd Emlékverseny 2. napjára. Nem a verseny miatt mentünk, hanem a Rövidtávú OB-ra történő felkészülés jegyében. A Gellért-hegy nem épp a legideálisabb a Hódmezővásárhelyen várható körülmények szimulálására, de azért csak parkverseny, parktérképpel és pörgős pályákkal.
Az egyéni versenyre Gerivel együtt melegítettünk. Futottunk egy nagy kört, majd a rajtba kocogtunk ki, ahol 6 repülőt is nyomtunk. Nem igazán éreztem a rajtig, hogy megviselt volna a 2 nap kihagyás, de ez a rajt után hamar megváltozott.
Hiába melegítettem közel 4km-t, a futás eléggé nem ment és ami a rosszabb a tájékozódás sem. Sorra hibázgattam, még rossz pontot is fogtam, ráadásul edzőcipőben futottam, ami helyenként nagyon csúszott. Elég bizonytalanul futottam a füves domboldalakban, mert számomra igen fura módon még mindig érzem a jobb bokámat, ami a Főiskolás VB-n ment ki. Mondjuk nem vészes, csak akkor zavar, ha oldalra feszítem a bokámat és akkor sem komoly, de azért csak nem akar elmúlni. Néha nem merem odarakni a lábamat annyira, mint megszoktam.
Volt pár nagyobb hibám is. A négyesre rossz pontot fogtam elsőre, majd a tízesre választottam rossz útvonalat. 11. pontra elnéztem az irányt rendesen és itt már Gyalog Zoli is megfogott 1 perccel. A 12-esnél aztán még térddel bele is rúgtam a korlátba, majd a 14-est is elnéztem rendesen.
A pálya végén azért küzdöttem egyet, mert csak nem akartam, hogy Zoli előttem érjen célba, ami sikerült is, de ennek nincs sok jelentősége. 19:40-et mentem és több, mint 4 perccet kaptam Kovács Ádámtól. Elég katasztrofális futás lett ez a mostani, de szerencsére jött még egy váltó futás.
Eötvös Lóránd Ev - Gellért-hegy térkép
A két futás között is futottam vagy 4km-t, ami főleg a "délutáni" bemelegítése volt.
Első futóként vágtam neki a pályának, így a tömegrajt extra izgalmakat is tartogatott a számomra. A rajt után aztán minden különösebb erőlködés nélkül az élre kerültem és ott is haladtam egész sokáig. A 6-os pontot utólag jobb lett volna alulról futni és a hetesre is felülről lett volna jobb, ráadásul itt még az alsó útvonalba is hiba csúszott, mert majdnem elmentem a pont mellett. Elől maradtam még így is, amit nagyon élveztem, de aztán a nyolcason már Novai Gyurika befogott. Nem volt ugyanis jó a kód. 160-as kód át volt húzva, amit én akkor úgy értelmeztem, hogy nem lesz az a pont és 48-ast vártam. Ehhez képest 60-as jött, ami jól megkavart. Persze lassan leesett, hogy csak az egyes volt az elején áthúzva, de ekkor már eltelt vagy 10-15 másodperc. Az átfutóig minden rendben volt egy apróbb kanyart leszámítva és talán magára az átfutóra is lehetett volna egyenesen menni. Itt aztán elkövettem egy nagyobb hibát és ezzel az élről is jócskán hátraestem. Valahogy el voltam fordulva irányba és sajnos nem az utak alapján mentem ki a pontról. Elég lassan is esett le, hogy hol vagyok, tájolóra nem is néztem. Ez közel egy perc hiba volt.
Levezetésképp még futottam jó 1,5km-t is, míg Geri futott, majd Edit volt a harmadik futónk, így nem igazán maradtunk versenyben az egész erős "csupafiú" váltókkal szemben.
Ez a második pálya már elég jól ment, szöges is volt rajtam és élveztem a futást. Hiba összesen 30mp volt az átfutóig, ám ott még 1 perc összejött, így 1:30 már nagyon sok. Ha bejöttem volna elsőnek azzal elégedett lennék. Talán pont 17 perc alatti időm lett volna és 16:30 a teljesen hibátlan futást jelentené. Kovács Ádám 15 perc elejét, míg Lévai Fecó 16 elejét ment, szóval úgy tűnik még mindig nagyon kevés az amit fizikálisan tudok. Technikailag pedig sürgősen össze kell magamat kapni, vagy legalábbis jobban koncentrálni, mert már csak 2 hét van az OB-ig. Reálisan egy pontszerző helyet merek megcélozni.
 
Megérte eljönni a versenyre és bár nem sikerült valami jól, de edzésnek nagyon jó volt és tetszett is. A köhögésem már csillapodott valamennyit, de azért még közel sem múlt el. Futni mindenesetre tudok.
 
Összesen 16km, 300 szint és 87 perc.

 

10x400m 74-es átlagra

A megfázásom a következő fázisba lépett, így most már rendesen köhögök és náthás is vagyok, így még az edzés kihagyása is felmerült bennem. Ennek ellenére elindultam Gerivel az atlétikai pálya felé és meglepetésemre egész jól éreztem magam, nemhogy nem akartam megfulladni, de egyáltalán nem köhögtem.
A szokásos kifutás kb. 4km volt, majd csináltunk 10x100m-t, ami közben és után gimnasztikáztunk egy keveset.
A tervben 10x400m szerepelt 75-ös időre, 1,5 perc pihenővel, ami reálisnak tűnt, de én mindig parázok a résztávok előtt.
Az elsőt én vezettem, majd felváltva ment elől Geri és én. Én mindig próbáltam visszafogni a tempót és csak 75-öt menni, míg Gerinek mindig sikerült 73 körül mennie. A 6.-ban és 8.-ban ennek megfelelően le is maradtam egy kicsit.
Az első 400-ak után azt hittem durvább lesz, de a felétől már tudtam, hogy menni fog az edzés. Tulajdonképpen nem szenvedtem különösebben és semmi görcsösség nem volt a mozgásomban, leszámítva talán a végét. Általában az első 200m lett a gyorsabb, így 36-nál lassabb kezdés nem is nagyon volt, igaz 35 alá sem mentünk.
 
74,6 (168/106)
73,9 (171/109)
75,3 (172/116)
73,7 (173/118)
75,5 (173/119)
74,6 (174/124)
74,3 (175/123)
74,6 (173/123)
74,4 (175/125)
71,1 (177/131) Ez az 1 perces megnyugvási. (46)
 
Megint sikerült egy nagyon jót résztávozni, teljesen elégedett vagyok. Ilyen edzést akartam csinálni. Végre úgy érzem mérhető eredménye van az edzéseimnek és a régi időim sem tűnnek elérhetetlennek. Most ugyanis sokkal rosszabb pályán rohangálunk és ez a füves salak pálya nem épp ideális, az időkön biztos ront valamennyit. Persze az edzések értékéből nem von le semmit, sőt. Tájfutók vagyunk, úgyhogy bőven belefér.
Ha belegondolok, hogy régen mekkora szenvedések árán tudtam ugyanilyen edzést rekortánon 69-es átlagra megcsinálni, akkor most ez a 74-es átlag kifejezetten lazának tűnik.
Visszafutásban Geriék felé mentünk, így nekem 5km is meglett és megint egész jólesett.
Fürdés után nyújtottam egy nagyot, amit most már hét eleje óta erőltetek. Edit pedig gyógytornászhoz méltó módon olyan nyújtógyakorlatokba kényszerít bele, hogy azt hittem elszakadok. Nem hiába dolgozik a profik mellett gyógytornász. Van amit csak külső segítséggel lehet megcsinálni. Nekem most szerencsém van, mert Edit szívesen kínoz ezekkel a gyakorlatokkal.
 
Összesen 14km, 64:05.
 
Max. pulzus: 177
Átlag pulzus: 143
Megnyugvási pulzus: 39 (145/106)

Kicsit betegen

A torokfájásom már elmúlt, viszont most egy kicsit köhögök és náthás is vagyok. Úgy tűnik, hogy ha betegség tüneteit veszem észre magamon, akkor már nem tudok kimászni belőle és az egész végigvonul rajtam. Már csak az a kérdés, hogy mennyire fogok köhögni és kell e miatta edzés kihagynom.
Ma mindenesetre kimentünk Gerivel futni, hiszen, ha futok, ha nem a betegségek levonulása mindig ugyanaz.
Geri jött át hozzánk és innen indultunk a Szanatórium völgy felé, majd meg se álltunk a völgy tetejéig. Nekem nem volt kedvem rohanni és mivel Geri elég rendesen tolta jól le is maradtam. Amúgy sem érzem magam valami jól és a lábaim is be vannak állva, pedig nyújtottam tegnap egy csomót.
A haladással nem volt gondom és ha azt vesszük, akkor kifejezetten kényelmesen futottam fel a hegyre, de vagy 2 percet kaptam Geritől. Innen aztán az úton mentünk tovább és jöttünk le a Turulhoz, ami már végképp nem volt megerőltető. Nem értem, hogy miért nem vagyok lazább, ha egyszer ennyit nyújtottam és tegnap még az voltam.
 
Összesen 12km, 300 szint, 66:48.
 
Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 137
Megnyugvási: 40 (132/92)

Nagyon jól sikerült 6x1000m

A mai nap elég sokat beszélgettem MSN-en Gösswein Csabival, mivel mindenáron szeretne jobb belátásra bírni a válogatottságot és főleg a Világkupát illetően. Nem hiszem, hogy sok értelme van a dolognak, hiszen Düdü hajthatatlannak tűnt. Mindenesetre Csabi felvette vele a kapcsolatot ezzel kapcsolatban, pedig próbáltam erről lebeszélni. Most úgy néz ki jobban elgondolkozott a dolgon, sőt Csabi szerint meg fogja gondolni magát. Ráadásul Csabi szeretné, ha váltó is lenne a Világkupa futamon, ami abban az esetben, ha Zsebe Isti is utazik már csak rajtam fog múlni. Szóval most nagyon nem tudom, hogy mit tegyek, ha Düdü meggondolja magát. Egyrészt nem poénból mondtam le a válogatottságról, másrészt viszont nem szeretném ha miattam szívna Csabi és Isti. Az biztos, hogy ha nem kellek a váltóhoz, akkor nem megyek.
Történt még egy kissé vicces dolog a délután, ugyanis érkezett egy látogató az edzésnaplómra a Google felől a következő kereső-kifejezésre: térkép nélküli tájékozódás
Szóval lassan már a Google is tudja, hogy béna vagyok. 🙂 Igaz még csak a 8. helyre sorol, de fogok én még feljebb jönni. Bár ha azt vesszük, hogy sikeres is lehet a térkép nélküli tájékozódás, akkor ez még dicsőség is lehet.
Egész nap felszabadult voltam a gondolattól, hogy mostantól nem kell megfelelnem senkinek és nagy kedvem van edzeni. Ennek ellenére elgondolkoztam rajta, hogy a mára tervezett résztávot el kellene halasztani és csak egy könnyűt futni, főleg, ha esik az eső. Végül elállt az eső és szép volt az idő, így bevállaltam az edzést.
Geri jött át hozzánk és tőlünk indultunk az atlétikai pálya felé. Útközben elég nagy pocsolyák voltak és nem is éreztem úgy, hogy jól menne a futás, így az is felmerült bennem, hogy ha nagy a sár a pályán, akkor csak egy könnyű futás lesz a mai. A pályára kiérve aztán vegyes állapotot tapasztaltunk, mert csak 2 helyen volt zavaró pocsolya és úgy döntöttünk, hogy azt a fűre felugorva ki tudjuk kerülni. Az egyik a kanyarban volt, a másik az egyenesben, így levágás és kerülő egyaránt volt, de összességében az 1000m megmaradt 1000m-nek. Talán kicsit nehezebb is lett.
Csináltunk 10 repülőt, majd gimnasztikáztunk is egy kicsit. A repülőzés vége felé kezdtem érezni, hogy egész jól megy a futás, de baromira féltem, hogy a tervezett 6x1000m nagyon kemény lesz. Ennek megfelelően a korábban kitalált 3:30-as tempó lett kitűzve célnak 2 perc pihenővel. Hogy csak kétszer kelljen a pocsolyákat kerülni ezer méterenként mindegyiket ugyanonnan kezdtük és a pihenőidőben átgyalogoltunk a füvön a rajthoz.
 
3:27,7   (168/100)
3:24,9   (172/103)
3:25,7   (173/113)
3:26,9   (174/113)
3:20,6   (177/118)
3:15,2   (180/140) 1 perces megnyugvási (40)
 
Az első ezer métert én vezettem, majd a másodikat Geri s ezután is felváltva folytattuk.
Az első 4 igazán könnyen ment, aminek nagyon örültem, tekintve, hogy azt hittem rosszabbul fog menni. Az 5.-ben Geri előrement 300-al a vége előtt és kicsit meghúzta. Olyan 37-38 lehetett az utolsó 200m, így egész jó lett az ezer is.
Az utolsóban aztán végig Geri ment elől és csak 600 után indult meg, addig 3:20-as tempót futva. Kicsit kemény volt a vége, de jólesett kifutni magam. Nem görcsöltem, de azért küzdöttem rendesen.
 
Mivel elég vizesek voltunk, így egyből indultunk vissza. Nagyon jólesett a levezetés, pedig nem szokott tetszeni a jó 4km-es hazafele út. Kegyetlen jó edzést csináltunk, pont olyan volt ami a mostani állapotomhoz és talán Geriéhez is kellett.
 
Összesen 16km, 1:09:42.
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 144 (2 perces pihenőkkel)

Újra itthon

Egész nap fájt a torkom, nem durván, csak érzem. Félek, hogy le fogok betegedni, ami nem lenne meglepő a VB után, mivel világversenyek után rendszeresen betegedtem le korábban is. Valahogy tudat alatt kienged a szervezetem, vagy a franc se tudja.
Gerivel mentünk ki a szokásos 10km-es körünkre a Szanatórium völgy felé. Egész jólesett a futás és gyorsan el is telt, mert meséltük egymásnak az élményeinket. Van kedvem futni, tehát nem érzem úgy, hogy összetörtem volna és eszem ágában sincs abbahagyni az edzéseket.
 
Összesen 10km, 220 szint és 52:21.
 
Átlag pulzus: 136
Max. pulzus: 159
Megnyugvási pulzus: 14 (134/120) lépcsőmászással.

Újabb szokásos tizes

Geri megbeszélt egy találkozót Weisz Petivel a Dózsakert és a Bánhidai lakótelep között, így ezúttal onnan kezdtük az edzést. A turul lépcsőjén mentünk fel, majd a csemetéskert és Szanatórium völgy volt az útvonal. Szinte észre sem vettem, hogy futunk, mert még a lépcsőn felfelé és beszéltünk. Kegyetlen gyorsan elrepült a futás, ami alatt megtudtuk, hogy Weisz Peti 14:40-es ötezret tudott futni pár éve és 8:48 a legjobbja 3000 akadályon. Gerivel meg is beszéltek holnapra egy résztávos edzést, amit én kihagyok, mivel túl közel van már a VB és amúgy sem leszek Tatabányán.
Kár, hogy Peti épp most tervez Pestre költözni.
 
Nagyon jó kis futás volt. Jól esett és jól is ment.
Edzés után Edit még legyúrta a vádlim, amit remélem még a hétvégén megismétel. Hátha ez is számít valamit a VB szempontjából.
 
Összesen 10km, 220 szint, 54 perc.

16km fordított irányban

Gerivel kettesben futottunk egy utolsó hosszabbat a VB előtt, ami most 16km-t jelentett.
A Turulhoz mentünk fel a lépcsőn, majd a csemetéskert végétől az autópálya felüljáró irányában, majd a Gerecse 50 útvonalán fel a Kisréti vadászházhoz egy apróbb módosítással. Eggyel korábbi úton fordultunk balra, mert ott még csak egyszer jöttünk le, így kicsit változatosabb, mint a másik út. Innen a dózerúton futottunk fel a nagy völgy végéhez, amin kész élvezet volt lefele kocogni. Alapvetően nem volt gond a futással, tulajdonképpen még jól is esett, bár kicsit ma is álmos voltam. Persze a lépcsőt most se könnyen futottam meg, de ahhoz képest, hogy kezdetben alig bírtam felvonszolni magam tiszta felüdülés volt.
Lent aztán a városban már nem esett túl jól az utolsó 1-2km, de onnan már hazacsorogtam.
Jó kis kör volt ez, amolyan őszies időben és egész könnyen el is ment, de nem bánom, hogy a VB-ig már nem kell hasonlót futnom.
 
Összesen 16km, 500 szint, 85 perc.

Könnyű tizes nagy társaságban

Gerivel egy könnyű 10km-re indultunk a szokásos úton és én egy kicsit álmosan vágtam neki az edzésnek. Szokásos útvonalon indultunk a Szanatórium-völgy felé és én az edzőtábor történéseit meséltem Gerinek, mikor az autópálya után összefutottunk 3 futóval. Köztük ott volt Sunka is, akivel Ádám Petiéknél találkoztam egyszer és futottunk hármasban egy könnyűt.
Természetesen egyből megbeszéltük, hogy ki mit fut és mivel halál pontosan ugyanazt tervezték, mint mi, így innentől együtt folytattuk az edzést. Kezdetben még Gerinek meséltem el az edzőtábor végét, majd mire felértünk az emelkedő tetejére már másra terelődött a téma. Ki, mikor és mennyit fut, valamint a kalandtúrák váltak a témává. Pont egy ilyen hazai kalandtúrára készülnek a srácok, pontosabban Weisz Péter és Ádám Balázs. Geri persze egyből ráharapott a témára, mert amúgy is kalandtúra megszállott április óta.
Visszafele a Csemetéskert, Turul útvonal után még a Dózsakert széléig együtt mentünk, mert ők Ádám Balázsnál (Balu) öltöztek a Bánhidai lakótelepen.
Még megbeszéltük, hogy a jövőben is futhatnánk párszor együtt és ehhez az az ideális, ha iwiw-en felvesszük egymást és úgy meg lesz minden elérhetőségünk egymásról.
 
Hihetetlenül elrepült a futás és szinte észre sem vettem, hogy futunk. Mondjuk a tempó nem volt túl nagy, de ez most nem is számít. Jót futottunk és végre megismerkedtem Tatabányai futókkal. Remélem fogunk még együtt edzeni.
 
Összesen 10km, 220 szint és 56 perc.

Új utakon

Gerivel indultunk elég későn futni, de mivel jó idő volt, így nem volt vele gond. Hegyre nem akartam menni, mert már épp eleget futottam hegyen és így a Vértes felé indultunk. Geri gondolt egyet és a Bánhidai tó felé mentünk, majd onnan kanyarodtunk a Síkvölgyi temető végéhez. Onnan visszafele jöttünk és tettünk egy kis kitérőt az erdőbe a már megszokott útvonalon. Tetszett, hogy új helyen futottunk, legalábbis a számomra új helyen. Nem egy egetrengető terep, de azért a pesti megszokott köreimet veri. Amíg nem kell lemenni az útról, addig teljesen jó egy könnyebb futáshoz. Biztos fogunk még arra futni.
Az edzés egyébként egész jólesett. Csodálkoztam is, hogy milyen frissen mozgok.
 
Összesen 10km, 60 szint és 49 perc.

Terepen, majd aszfalton

A tegnapi gyors edzés után ma a hegyre mentünk fel Gerivel és előre megbeszéltük, hogy csak lazán fogunk futni. Ennek megfelelően is kezdődött az edzés és szép lassan haladtunk fel a Szanatórium-völgyön, majd kanyarodtunk be jobbra a terepre és jöttünk le a kis ösvényen. Innen tettünk egy kitérőt a Kisréti vadászház felé, majd onnan le a Gerecse 50 útvonalán. Ekkor jött az ötlet, hogy fussunk fel az aszfalton a turulhoz, ezzel kicsit megpörgetve az edzést.
Ez annyira jól sikerült, hogy igen keményen toltuk végig az aszfalton. Nekem főleg az eleje nem tetszett, mert ott jobban emelkedik az út. A végén ugyan jóval gyorsabban mentünk, de mégse tűnt annyira keménynek.
Lekocogtunk a lépcsőn, ami alatt azért teljesen helyre is rázódtam.
Az eredeti terv nem sikerült, mert nem csak a táv, hanem a tempó is kemény lett, igaz csak a végén, de ezt nem is bánom. Holnap könnyű nap lesz, így belefért ez a kis keménykedés. Volt benne terep is, sok szint is és egy gyorsabb szakasz aszfalton. Jó ez így.
 
Összesen 17km, 420 szint és 87 perc.

Váltakozó futás a kacsás tónál

Ma már valami értelmesebbet kellett futni és a hosszabb futás helyett egy gyorsító edzést választottam. Azt úgy is nagyon rég futottunk. Váltakozó futást, azon belül is 2 perc gyors és 1 perc lassút választottam. Iszonyat melegben indultunk ki a Kacsás-tó felé és én bozótnadrágban mentem, mert magas fű van mindenhol és amúgy is ki szokott dörzsölni a kisnadrág. Épp kanyarodtunk volna be balra a földútra, mikor megláttunk egy szemben közeledő futót. Én egyből kiszúrtam, hogy Tamás Peti lesz az. Jött velünk egy darabon és Geri hétvégi túrájáról (4×56) és a Vértes Kupáról beszélgettünk. Körülbelül ekkor kezdtem magam jobban érezni, mert az első 3km az valami félelmetesen rossz volt. Itt az erdőben talán kicsit hűvösebb is volt és kezdtem bemelegedni is.
Mire kiértünk már tudtam, hogy nem lehet nagy baj, max kicsit lassabb lesz az edzés, mint szeretnénk.
Nekikezdtünk Gerivel és mivel nekem nem volt órám, így Gerinek kellett mondania, hogy mikor van vége az aktuális résztávnak, vagy pihenőnek. Rögtön az első pihenőben le is maradt, mert az órája nem úgy csipogott, mint akarta. Megvártam, majd innentől már nem foglalkoztunk a csipogással.
A második körben megkérdeztem, hogy menjünk e hármat, amire nem volt egyértelmű nem Geri válasza, így aztán ráálltunk egy harmadik körre is. Nem volt különösebb bajom, egész jól bírtam és meg se szakadtam, de azért éreztem, hogy kemény amit nyomunk és a két percek végén, ha felfele jött, akkor a lábam már kezdett beállni. Kicsit lemaradt Geri a legutolsó gyorsban, de pár másodperccel mögöttem beért és ekkor mértem egy pulzust, ami 162 lett.
Az idő 23:10 körüli, ami kicsit gyengébb, mint a korábbi ilyen edzéseken, de ha az első lassúban nem vacakolunk, akkor kb. egyforma lett volna. Úgy látszik ez a tempónk az ilyen edzéseken.
Teljesen vizes voltam és a gatya is rámtapadt. Visszafele a másik útvonalon kocogtunk és kezdtem érezni, hogy ez az edzést rendesen kifektetett. Azért összesen 17km lett, ami nem kevés.
 
Összesen 17km, 120 szint és 77 perc.

Szokásos tizes

Mindkettőnknek ki kell pihenni a kemény hétvégét, így ma csak egy könnyű 10km-t futottunk Gerivel.
Átmentem hozzájuk és onnan futottunk egy szokásos kört a Szanatórium völgy felé kezdve, majd a lépcsőn vissza.
Nagyon hamar elrepült ez az edzés. Nem igazán éreztem, hogy fáradt lennék és a meleget is egész jól viseltem.
A lábamat még itt-ott érzem, főleg azt, hogy a bokám sokszor próbált kimenni vasárnap.
 
Összesen 10km, 220 szint és 54 perc.