Címke: Sífutás

Sítúra a Velencei-hegységben

Edittel a frissen esett havat kihasználva Székesfehérvárról indulva egész Nadap-ig sífutottunk, vagy még inkább sítúráztunk, mert a futó mozgás elég ritkán volt meg és még a lefelékben is küzdeni kellett, hogy haladjunk.
Király volt így kirándulni és bár fogalmam sincs mennyi edzésértéke volt a mai sífutásnak, de azért valamit biztos használt.
Nadapra érve aztán egy hatalmas kerítésbe futottunk bele. Kiderült, hogy az önkormányzat eladta a mezőt, amit az új tulaj egy száz millába kerülő kerítéssel körbekerített és ez a sors vár a focipálya és környékére is Fa Nándor jóvoltából. Hát szuper.
Ahol pár éve még mezeifutó OB volt, ott mostantól átjárni sem szabad. Egy jó helyen lévő falut így lehet elvágni a természettől.

Összesen 17km, 300 szint, 227:45

Sífutás a Gerecsében

Ezúttal Gerivel ketten a Gerecsében sífutottunk és az erdészeti út elejétől indultunk és Bunchu kút előtti tóig jutottunk. Kicsit kalandos, de nagyon jó volt ez a mai sífutás, bár leginkább sítúrázásnak lehet nevezni. Lefelékben már egész nagy sebességgel haladtunk, de több helyen belefutottunk a szűz hóba, vagy traktornyomba is, így a lassabb szakaszok is megvoltak.

Max. pulzus: 154
Átlag pulzus: 122
Átlagtempó: 9:19

Összesen 13km, 200 szint, 116:04

Sífutás Tatán, majd futás Tatabányán

Gerivel és Judittal átmentünk Tatára sífutni egy kicsit. Úgy gondoltam ott lesz a legjobb a hó, ám már túl jeges volt, főleg az ő első próbálkozásukhoz.
Végül az út mellett, majd a tó jegén mozogtunk nem túl erős tempóban.
Hazaérve aztán Judittal és Sunkával még futottunk is egy tízest, így a mai nap 7km sífutással és 10km futással már egész normális terhelést jelentett, még ha az intenzitás alacsony is volt.

Összesen 17km, 155:46

Bő 2 óra sífutás

Tegnap óta még több hó esett, így alap volt, hogy ma is sífutni megyek öcsém lécével.
Gondoltam ezúttal nem hajtom meg magam annyira, ellenben hosszabban fogok sportolni a tegnapinál, aminek eredményeképp bő 2 órát sífutottam. Ha nem pihenőhét van, akkor valószínű ráhúztam volna még valamennyit, de így épp elég volt.
Kezdetben azt terveztem, hogy megint a tegnapi körön fogok kőrözni, de ez 2 okból is megdőlt. Egyrészt rettentően lejárták az emberek az utakat, minek eredményeképp már elsőre 4:43-as köridőt futottam minden különösebb erőlködés nélkül. Másrészt a hó a nem letaposott részeken olyan nagy volt, hogy nagyon-nagyon küzdelmes lett volna nyomot fektetni. Ehelyett inkább élveztem, hogy ha kicsit göröngyösen is, de letaposott pályán sífuthatok. Egész normálisan lehetett haladni és szinte már jobban zavart a túl puha sífutóléc, mint a pálya.
Igencsak kacskaringós útvonalat jártam be, volt ahol 3-4x is elmentem. Ráadásul találkoztam még két sífutóval, szóval jelentem csak hó kellene ide és tolonganának a hazai sífutók.
Hosszú edzésnek teljesen jól megfelelt ez a mai. Remek edzés lett belőle.

Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 150
Átlagtempó: 7:12

Összesen 17km, 124:53

Diagonál nyom fektetés, sífutás edzésként

Reggelre igen nagy hó esett és még rendesen szállingózott, mikor elkezdtem futáshoz öltözni. Szeretek friss hóban edzeni, de ilyenkor sífutni lenne az igazi. Mivel azonban öcsém sífutó léce épp nem kellett senkinek, így a futást gyorsan le is cseréltem sífutásra. A tervezett intenzívebb futást úgy sem tudtam volna ma megvalósítani a nagy hó miatt.
Az utcákon érdekes volt eljutni az erdő szélére, mert a letaposott keréknyomokban jól lehetett csúszni, köztük viszont rögtön megakadt a léc. Botozni pedig csak az aszfaltot karistolva lehetett volna, de ezt főleg hazafele kihagytam.
Az erdőben már jól lejárták szombat délelőtt révén a havat, így a lábnyomokban nem lehetett olyan nagyon jól haladni. El is határoztam, hogy fektetek magamnak egy kis körön diagonál nyomot. Ez végül egy 720 méteres karika lett, aminek az egyik feléről biztosan tudtam, hogy nem járja le senki, a másik felén meg elég széles volt az út, hogy bőven tudjak a letaposott részen nyomot fektetni.
Meg is jártam az első kört szép nyugodtan, majd élvezve a nem túl tökéletes (azthiszem kicsit szűkre vettem a léctávolságot) nyom előnyeit mentem még 7 kört, így összesen. Ez alatt átlag pulzusom végig 160 fölött volt és egyre gyorsuló köröket mentem. Ez részben a nyom körről-körre javulásának, részben annak volt köszönhető, hogy be akartam az időt 5 perc alá szorítani. 5:17-ről tudtam lemenni 4:57-ig és a legjobb körbe még egy esés is belefért. 172-es átlag és 175-ös max pulzus volt a legjobb köröm jellemzője.
Sajnos a nyom azon része, ahol emberek jártak hamar megsemmisült. Hiába volt már egy egész jól letaposott rész neki, mert szinte minden 5 percben szembesültem vele, hogy valaki megsemmisítette a nyomot. Kezdetben megkértem az arra járókat, hogy ne a sífutó nyomban menjenek, majd mikor az egyik ilyen megkért család egy körrel később a nyomban poénkodott (a gyerekük angyalkázott pont a sífutó nyom közepén), akkor feladtam és beletörődtem, hogy minden körben a felét nyomkijárással teszem meg. Ezt az egész sífutó nyom letaposást annak tudom be, hogy az emberek tudatalatt biztos sífutni akarnak és ez a belső erő vonzza őket a sífutó nyomba. 🙂
Visszafelét már lazábbra vettem, de még így is egész magas átlagpulzussal haladtam ma egész edzés alatt.
Egyébként a pikkelyes léc nem volt valami ideális. Állandóan feltapadt a talpára a hó, így erősen oda kellett figyelni, hogy miként lépek el. Gyakorlatilag azért is estem keltem, mert annyira igyekeztem csúsztatni a lécet.

Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 157
Átlagtempó: 7:54

Összesen 9km, 71:23

Egész jól ment a skating

Mára ingyenes kölcsönzési lehetőségnek hála egy-egy pár méregdrága Salomon skating léccel a lábunkon próbálkoztunk Edittel és sokkal jobban is ment a korcsolyázó stílus, mint 2 napja. Mentünk egy kört lazán, majd egy újabb kört időre. Ez alatt 4:53-as kilométerátlagot sikerült mennem 153-as átlag és 167-es maximum pulzussal.
Végül levezetésképp mentem még egy 3,5km-es kört is.

Összesen 16km, 97:21

Lesiklás sífutóléccel

Ma délelőtt sítúra volt, ami a 10km-es kör megtételét jelentette. Az elejét nagyon élveztem, majd mikor a lesikló pálya tetejére kinéztünk kicsit gyakorolni akkor estem egy elég nagyot, ami kicsit letörte a kedvem és a vállam is eléggé fájt, de szerencsére csak nyugalomban.
Délután aztán a lesiklás sífutóléccel című történet következett, amit kicsit óvatosan csináltam, aztán végül azért mentem még egy kört levezetésként.

Összesen 20km, 197:44

Klasszikus, majd korcsolyázó stílus

Ma délelőtt tovább gyakoroltuk a klasszikus sífutás elemeit és persze ma is szépen gyűltek a kilométerek.
Délután jött a korcsolyázó stílus, ami nekem skating léc hiányában (vagy, mert béna vagyok) eléggé nem ment.

Összesen 24km, 214:19

Ismét Skalka sífutó útjain

Az éjszakát Körmöcbánya egyik magánházában töltöttük, hogy ma is Skalka sífutó pályáin töltsük el a napot. Ezúttal északra indultunk a jelentősen hidegebb időben és a mai nap is szuper volt, de jelentősen nehezebb is. Egyrészt nekem nem pikkelyes a lécem, ami lefelében csúszik, mint a rossznyavalya, felfelé viszont megfelelő vakszolás nélkül igen küzdelmes tud lenni. A jég persze mindig gyorsan elintézte a lécre totál amatőrként rászenvedett tapadóvakszot, így csúsztam előre is és hátra is. 🙂
Az első felében a túrának 4 fős csapatunk lefelé haladt, így az 1180-ról 900-ra ereszkedés közben volt alkalmunk hatalmasakat esni Árpikával. Volt, hogy ő feküdt keresztbe előtte, volt, hogy magamtól estem hatalmasat. Nem tudom a profik hogy oldanák meg a göröngyös keréknyomokban lefelé száguldást, de én sokszor csak úgy tudtam megállni, hogy elestem. 🙂

Volt, hogy párhuzamos nyomban akadtak gondjaim. Míg Árpika előttem párosbotozott, hogy haladjon, addig én nem győztem fékezni, hogy bele ne rohanjak. Biztos örülni fogok még, hogy ilyen jó a lécem, de akkor ezt nem tudtam értékelni.
Mint ahogy fölfelé is kissé necces volt néhol, mert a jég által megtisztított léc nem igazán segítette az elrugaszkodást. Jó sokáig is tartott felküzdeni magunkat 300 méterrel magasabbra, de az utolsó 1-2km-t leszámítva ez is igen jó volt.
Azthiszem jövőre is fogunk párszor sífutni, mert nagyon állat dolog.
 

Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 124

Összesen 23km, 500 szint, 3:29:56

Sífutás Skalkán

Ma Árpika autójával a szlovákiai Skalkát vettük célba, hogy ott sífussunk egyet. Persze az eddigi egy alkalmas próbálkozásunkból sejthető volt leginkább sítúráztunk. Négyesben (Edit, Árpika, Péley Dani és én) elindultunk egy 20km-es körre, amit sikerült elsőre elvétenünk, így 5km múlva megint nekivágtunk a körnek. Ekkor már nem sikerült elvétenünk és szépen végig is értünk a kellemes körön.
Útközben megálltunk egy hüttében, majd a végén még egy kicsit küzdöttünk az időközben megfagyott hóval.
Az összes idő kicsit sántít, mert sehol nem állítottam meg az órát, ráadásul egy helyen 2km-t nem mértem véletlenül.

 
Max. pulzus: 152
Átlag pulzus: 113

Összesen 22km, 400 szint, 3:32:07

Sífutás – Galyatető

Öcsém egy hete már volt fent Galyatetőn sífutni és mivel most is szívesen benne volt egy hasonló programban, ráadásul sítájfutó OB is volt, így 5-en bepattantunk a kis Fiestába és már fent is voltunk a Mátrában. A nap szépen sütött, hamar béreltünk léceket, de az oktatásra várni kellett.
Azt hittem könnyebb lesz sífutni, hisz lesikló léccel a lábamon sokszor próbálkoztam a sík szakaszokon a sífutó mozgás mintájára haladni, de a sífutás nem meglepően teljesen más. Délelőtt ennek megfelelően nem nagyon ment a dolog, de azért már kezdtem stabilan állni a lécen, még ha a mozgás nem is hasonlított arra, amire kellene. Azt egyre jobban bántam, hogy nem indultam el a sítájfutó OB-n.
Délután egy órás oktatással kezdődött, aminek a végén már nem csak utánozni próbáltam a többieknél látottat, hanem már azt is tudtam mit kellene csinálni. Még elmentünk két nagyobb kört bejárni is, ami arra is jó volt, hogy megtudjuk nem olyan nagy baj, hogy nem indultunk az OB-n, mert a gondozott pálya és a kis utak igencsak eltérnek egymástól.
Összesen sífutottunk 6,5 órát, aminek következtében jó kis izomlázam lesz. Sajnos a sarkamnak ez a fajta mozgás sem tetszett. Hazafele az autóban nagyon szenvedtem és kész megváltás volt hazaérni.
Persze azért abban biztos vagyok, hogy fogok én még sífutni valamikor.