Pokolian hosszú, hosszú-futás

Hát ez a mai futás elég érdekes lett. Rég vártam valaminek a végét ennyire, mint a mai hosszú futásnak. Gyuri és Fecó geoládázós hosszú futást terveztek mára és mivel azt mondták a tempó nem lesz nagy, így be mertem vállalni. Kicsit persze tartottam tőle, de azt nem gondoltam, hogy ennyire megszenvedek vele, ráadásul esély sem volt rövidíteni, mert Csillaghegyről indultunk és az edzést Gyuriéknál terveztük befejezni, így max. valami BKV busszal lóghattam volna vissza.

A Róka-hegy és a Nagy-Kevély még úgy ahogy tetszett, majd az Egri vár makettje környékén kezdtem kifejezetten terhelőnek érezni a futást. A Hármashatár-hegy megmászása sem volt már semmi, de a fölfelék még elég jól mentek, szemben azokkal a részekkel, ahol lehetett volna esetleg kicsit gyorsabban menni.
A Hárs-hegy környékén már végképp csak a végét vártam és próbáltam minimalizálni az energiafelhasználásom és egy centivel sem többet menni, mint szükséges. végére viszont még ott maradt a János-hegy és a Tündér sziklák geoláda, ami masszív terepen felfele mászást jelentett a 10 centis hóban. Felküzdöttem magam és már indultam is tovább. Gondoltam, hogy Fecó és Gyurika úgyis utolér majd, ha lassan megyek. Szép kényelemes tempóban haladtam, ami helyre is rázott. Állóképességileg nem volt különösebb gondom, de a srácok nem értek utol, mert még fényképezgettek, aztán meg már nem tudtuk követni egymást. Én továbbra is lassú tempóban vártam, hogy utolérjenek, de egy másik úton elém kerültek, így az edzést végül egyedül fejeztem be. A tempót nagyon nem erőltettem, mert nem esett jól, de haladtam és igazán csak az utolsó 2-3km esett pokolian az aszfalt miatt. No az ütött rendesen.
Igen hosszú és igen szenvedős edzés lett ez a mai. Azon túl, hogy fáradt voltam a héten végzett edzésektől még a tempóval sem voltam kibékülve. Igazából az ölt meg és nem a táv. Illetve annyira izzadtam, hogy szerintem kissé ki is száradtam.
Haszna nem tudom mennyi volt a mai futásnak, de viszonylag könnyen helyrerázódtam miután nem kellett tovább menni.
A táv bő 35km lett, Gyurika mérése szerint 36 is volt, időben pedig a Geoládázásokkal együtt 5 órát is a szabadban töltöttünk. Én az abszolút nettó időt mértem magamnak.

Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 6:53

Összesen 35km, 1460 szint, 242:09

Sikertelen geoláda keresgélés

Ma csak egy könnyűt akartam futni, mert érzem a lábamban a tegnapi rohanást és ideálisnak tűnt a legközelebbi multi geoláda felkeresése, ám ez végül sikertelenül zárult, mert pusztán a koordinátával nem találtam meg az utolsó ládát.
Még egy kis kerülőt beiktattam hazafele, de így is csak egy laza 6km lett a mai edzés. Mondjuk kb. ezt is terveztem.

Max. pulzus: 157
Átlag pulzus: 135
Átlagtempó: 6:47

Összesen 6km, 200 szint, 40:51

Felsőpetény – Alsópetény – Romhány

Mivel céges rendezvény keretében délutántól Bánkon volt jelenésem, így a napot úgy szerveztem, hogy legyen időm a helyszínen futni egy hosszút edzésterv szerint. Ki is néztem a szomszédos falut, Felsőpetényt. Azért onnan kezdtem az edzést, mert alapvetően erdőben akartam futni és Romhány felé volt az egyetlen igazán nagynak tűnő erdőfolt. Térképem nem volt, így a GPS-re és a Google Maps légifótójára (emlékezetből) hagyatkozva futottam le az edzést. Nehéz dolgom nem volt, mert 3 geoládát (mindegyik virtuális) is felkerestem az edzés 3 sarokpontján, így csak az irányt kellett követnem.

Pokolian rossz idő fogadott, ami Felsőpetényben még nem volt gond, fel is kerestem a geoládákat (multi láda volt) és teljesen jól eltaláltam az Alsópetény felé vezető turistautat, ami történetesen a kék jelzés. Itt már tudtam, hogy nem lehet gond, hisz annyira stimmelt az irány, hogy biztos voltam a dolgomban. Ellenben az időjárás viszontagságai már itt is kiütköztek, mert rettentő nagy sár volt az amúgy agyagos talajú úton. Mire átértem Alsópeténybe már merő sár voltam úgy térdig és persze mindenhol máshol is vizes voltam az eső miatt. A geoláda jelszavát elsőre nem találtam és már épp azon voltam, hogy továbbmegyek, mire meglett. Innentől jött az edzés élvezhetőbb része, ugyanis a hegyet megmászva igen szép erdőbe értem ki. Mint később megtudtam még 86-ban is készült térkép erről a terepről és ami azt illeti nekem a valóságban sokkal jobban tetszett, mint a térkép alapján gondoltam volna. Gyönyörű szálerdők és az általam kerülgetett 1-es 2-es zöld foltok is igen ritkán helyezkedtek el és csak sűrűbb erdőt jelentettek. Sokáig nem bírtam magammal és a csúszós utak helyett befutottam a terepre, majd amíg lehetett ott is maradtam. Szép nagy kanyarokat tettem és végig azon agyaltam, hogy vajon miért nincs mostanában erre tájfutó verseny. A választ csak sejtem a sok vadászatra utaló jel alapján. 🙁
Romhány fölött aztán már nem volt olyan szép az erdő, sőt véget is ért, de a geoládát felkerestem. Még szűk fél órám volt az edzésből a maradék 4km-re, de sejtettem, hogy nem lesz egyszerű történet. Egyrészt légvonalban lehetetlen menni, főleg nem az órám 30-40 fokot lazán ugráló “iránytűje” alapján, másrészt az edzés előtt autóból nézve is látszott, hogy az utolsó hegyoldal se nem lesz tiszta, se nem lesz könnyen leküzdhető a sok ipari létesítmény, bánya miatt. Persze mire elérkezett ez a lejtő már túl voltam a tervezett 2 órán és ugyan itt is egész sokat futottam terepen, de már nem élveztem annyira. Vizes, nehéz ruhám egyre jobban zavart és persze fáradtam is. A leereszkedés nem volt valami kellemes, de még egész jól megúsztam. Leginkább az zavart, hogy piszkosul csúszott az avar nélküli talaj és az akácos is kettes zöld környéki volt.
Azért persze letudtam ezt az utolsó részt is és ezt leszámítva egy egész kellemes edzést futottam az időjárás ellenére. Hasznosnak pedig mindenképpen hasznos volt.
Ráadásul 30 perccel a futás után már Bánk Wellness hotelének minden pozitívumát élvezhettem, magyarul 1,5 órát áztattam magam a különféle medencékben és az időt kihasználva nyújtottam, bokámat tornáztattam és erősítettem. Edzés szempontjából szinte ideális nap volt.

Max. pulzus: 167
Átlag pulzus: 149
Átlagtempó: 6:29

Összesen 21km, 550 szint, 138:06

Gorba-tetőig egy hosszú futás

A mai hosszú futáshoz kedvem is volt, időjárás is kedvezett a kellemes alig 20 fok fölötti száraz idővel és Geri is benne volt a 25km-ben, ami ma tervbe volt véve.

A nagyvölgy felé indultunk és nem erőltetve 16:40 alatt fel is futottunk rajta, ami egész jó idő ahhoz képest, hogy lazán mentünk. Innentől Vértestolna végéig igazán kellemes volt a nagy lefelében és a szép hegyoldalban futni, majd Gorba tetőnél lévő parkolóig már kicsit felpörgött a tempó. Itt egész magas (154-es) átlagpulzussal futottam.

Itt aztán úgy döntöttünk, hogy még belefér időben és erőben is egy kis kitérő a Gorba-tető geoládájáig, amit meg is találtunk. Sajnos a rét ugyan szép volt és valóban a Dunát is lehetett látni, de kicsit többet vártunk.
Visszafelé aztán megálltunk a Hideg-kút forrásánál frissíteni egy kicsit, majd a Baji vadászház érintésével a dózeren futottunk vissza a Turulhoz nem túl nagy tempóban. Geri nem erőltette a tempót és nekem sem volt gondom a futás lassú befejezésével.
Meglepően jól bírtam a mait és kifejezetten tetszett az edzés. Ráadásul a táv is hosszabb lett.
 
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 143
Átlagtempó: 5:55
 
Összesen 28km, 800 szint, 164:04

Vitányvár karika – Nagyon jól ment

Szokásos Környebányai nagycsoportos edzés volt ma és azthiszem rekordot jelentő 8 fő volt a létszám.
Mivel méheket telepítettek a gázvezeték környékére, így a Vitányvár felé kanyarodó kört futottuk ma. Judittal és Gyulai Zolival kicsit elléptünk a többiektől, majd Szarvas-kút után Judit is lemaradt. Vitányvár fölött beugrottunk egy geoládáért, majd a várat hátulról kerülve futottunk vissza.

A végén én még csináltam pár repülőt is felrázás gyanánt. Nem mintha nem lettem volna friss.
Magam sem tudom miért, de ma kifejezetten jól ment a futás. Élveztem minden percét, Zolival jót dumáltunk és sokkal jobban ment a futás, mint mostanában bármikor. Csak egyszerűen könnyű volt a fölfelé is és nem tudom miért, csak sejtem.
Remélem valóban a pár hét keményebb edzés utáni kikönnyítés eredménye és a hétvégi OB-n is hasonlóan fog menni a futás.
Kezd elkapni a versenyhangulat is. Egyre többet gondolok az OB-ra és Bogos Tomi ARAK honlapra írt 2006-os váltó OB visszaemlékezése okán én is visszaolvastam a 3 évvel ezelőtti számomra igen jól sikerült hétvége beszámolóját.
Most attól még távol állok, hogy olyan eredményt érjek el, de jó lenne magamhoz képest hasonlót nyújtani, mint akkor.
 
Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 142
Átlagtempó: 5:24
 
Összesen 10km, 300 szint, 53:11

 

Szálláskútpuszta – Nagy-Széna hegy

Megint egyedül futottam egy könnyűt és megint megálltam útközben hazafelé, ám ezúttal egy távolabbi Geoládát néztem ki magamnak.
Szár végéből indultam, hogy a Nagy-Széna hegy tetejére oda-vissza egy tízesből megforduljak. A Gyurival múlt héten felfedezett úton futottam egy darabig, majd kicsit túl korán is nekiindultam a hegynek. Így aztán némi terepfutás és kacskaringózás, no meg persze jó kis fölfelé után sikerült feljutnom a gerincre, ahonnan a szemerkélő eső ellenére is csodás kilátás nyílt. Mivel multi ládáról volt szó, így még végigzavartak az egész gerincen, amit nagyon nem bántam meg, sőt még külön kunkorokat is tettem bele.
Visszafelé aztán újítottam és a Szálláskútpusztai vadászházat kihagyva levágtam az utat, közben pedig futottam hét repülőt és azon agyaltam miért is nem tájfutunk mostanában errefelé? A régi Nagy-Csákány tájfutótérképen elég nagy rész rajta volt, amin én még életemben nem versenyeztem, de a Csákányospuszta felöli részen sem volt verseny már jóideje. A sok irtás ellenére is érdemes lenne már elővenni ezeket a terepeket.
A futás amúgy ma sem ment jól, nem tudom mi van velem, de elég tompa vagyok és csak a futás utáni nyújtás végén éreztem jól magam.

Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 139
Átlagtempó: 6:30

Összesen 10km, 300 szint, 61:19

Mária-szakadék – Nagy-Csákány

Hazafele munkából megálltam Csákányospusztán a sípálya aljában és onnan futottam egy lazát. Előbb a Mária-szakadék felé vettem az irányt és megkerestem ott egy geoládát, majd a Nagy-Csákány tetején egy újabb geoláda következett. Nem erőltettem nagyon a tempót és nem is nagyon ment, ellenben a visszafelében elég sokat mentem terepen és direkt nem is egyből visszafelé futottam.
A bokám nem érzem túl stabilnak és ez a hétvégén is így volt. Szombat délelőtt ugyan megbillent, de nem hiszem, hogy azért van. Jó lesz odafigyelnem rá, mert nem lenne jó megint megsérülni.
Távban kifejezetten rövid lett ez az edzés és időben se volt sok, de legalább sokat nyújtottam utána.
 
Max. pulzus: 148
Átlag pulzus: 135
Átlagtempó: 6:40
 
Összesen 6km, 220 szint, 41:46

 

Pákozdi vár – Hosszú futás geocachinggel

Hosszú futás, ráadásul egyedül. Nem épp a legjobb kombináció, így legalább egy geoláda felkeresésével próbáltam feldobni.
Így volt miért kifutni a világból, haza meg már muszáj jönni. Fehérvárról az Ingó-köveken át futottam el az Angelika-forrás alatti völgyig, ahol a Pákozdi Vár három részes multi geoládát kerestem meg. Nem volt bonyolult, bár a futáshoz sokat nem tett hozzá, max. egy kicsit másztam mellé.

A fordulás után szembesültem vele, hogy nem lesz laza a mai nap sem, mert dőlt rólam a víz és már 11km fölött jártam. Persze ezzel nem lett volna gond, de éreztem, hogy már az idefele is épp eleget kivett belőlem.
Azért igyekeztem nem belassulni és nem esett rosszul a futás, csak épp jól sem ment. A Velencei-egység ellenben gyönyörű. Nem tudom mitől lehet, de a korábbi évekhez képest rövid a fő a dombokon, szóval ideális futóterep. Talán a kevesebb csapadék, vagy a több birka lehet az oka, de nekem nagyon tetszik.
Még pár róka, nyúl és egyéb állat tette kicsit érdekesebbé a futást, ami után természetesen ma is rendesen nyújtottam, mint mostanában szinte mindig.
Az átlag tempó minden bizonnyal részben a Geoláda keresgélés miatt lett ennyire lassú. Olyan 5:10 körül futottam a nagy átlagot.
 
Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 5:33
 
Összesen 22km, 400 szint, 122:22

 

Robinson kunyhója

Mára megszerelték az ÉOB-n szétesett órám szíját és végre megint azzal futhattam. Szokásos Környebányai kezdettel futottunk a lányokkal. Edittel és Judittal együtt indultunk, aztán Edit is lemaradt, Judittal pedig beillesztettük az útvonalba a Robinson-kunyhónál található geoládát. Ez nem volt nagy kitérő, de Edit azért elénk került jócskán és nem is értük utol az edzés végéig, pedig nagyon nyomta Judit.
Csak futás után a számítógépen láttam, hogy 4:34-es átlagot futottunk az edzés második felében, ami még akkor is egész jó, ha alapvetően lefelé volt.
 
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 138
Átlagtempó: 5:22
 
Összesen 11km, 180 szint, 56:46

 

Átmozgató futás és futóiskola

Munkából hazafele megint Szárligeten álltam meg futni egyet, de nem akartam keménykedni, ezért nem mentem ki terepre, csak utakon futottam egyet. Azért került bele némi terep, mert a Zuppa tetején található geoláda be volt illesztve a programomba.
Nagyon lazán futottam és nem is sokat, de csináltam 10 repülőt és futóiskoláztam is, ami a tempón elég sokat rontott, de ez nem számít. Azért is kezdtem el a futóiskolát, mert bár elég laza vagyok magamhoz képest a derekam kicsit be van állva. Nem értem mi lehet, mert csak futás közben érzem a hátamat egy deszkának. Ha hajolgatni kezdek, vagy bármi hasonlót csinálok, akkor teljesen rendben van.
A sok nyújtás ma is megvolt.

Max. pulzus: 155
Átlag pulzus: 132
Átlagtempó: 6:17

Összesen 7km, 150 szint, 41:09

Két Geoláda könnyű futás közben

Hazafele megálltam Óbarok végében, mint korábban már kétszer, ám ezúttal 2 geoláda felkutatása volt a célom. Az egyik Óbarok fölött volt és könnyen meg lehetett közelíteni a közel 100 méter szintet leszámítva, ami az odafele úton volt, míg a másikat megint úttalan utakon és részben terepen közelítettem meg. Ez utóbbi Nagyegyháza fölött egy szikla tetején volt. Mindkettőről remek kilátás nyílik és persze simábban is meg lehet őket közelíteni, mint én tettem, ha az ember nem csak koordináták, hanem leírás, netán térkép alapján megy.
Így nekem a mai edzésben volt egy kis dzsuvázás, egész sok mászás és az utolsó 4km miatt úton futás is. Alapvetően viszont igyekeztem könnyen menni és ez sikerült is. Kellemes bő 8km-t futottam a közel 20 fokban.
 
Max. pulzus: 155
Átlag pulzus: 138
Átlagtempó: 6:59

Összesen 8km, 250 szint, 58:10

Éjszakai futás a Pes-kő tetején

Mára hegyi futást beszéltünk meg Sunkával és Baluval, ráadásul mivel a Pes-kő tetején lévő Geoládát is be akartuk (vagy csak akartam?) gyűjteni, így kocsival mentünk fel a Panoráma út tetejére.
A futás első 5 kilométere még a megszokott mederben ment, rajtam volt a nagy fejlámpa és ismert utakon haladtunk. Ezt követően megpróbáltunk feljutni Tatabánya irányából a Pes-kő tetejére, de nem igazán jött össze. Még 1,5 km volt légvonalban a Geoládáig, mikor már be kellett vágni terepen és egy igen szép hegyet másztunk így meg terepfutást imitálva. Persze én még könnyen voltam, hisz 10 Watt sokmindent bevilágít, de Balu és Sunka csak egy leddel világított.
 

Fent aztán elkaptunk egy ösvényt és rajta Sunka még a régi kék jelzést is felfedezte, de az irány egyre rosszabb kezdett lenni és újra terepfutás következett. A terep itt viszont már baromi sziklás volt, ám a bokám olyannyira rendben volt, hogy a sötét és s sziklák ellenére sem aggódtam. Végül nagy nehezen sikerült megközelíteni a láda helyét és már csak egy kisebb hegymászás következett a sziklás oldalban. Előbb feleslegesen lemásztunk a sziklaperem aljába, majd vissza és már meg is lett a láda. (Gerecsei Pes-kő GCPko) Azthiszem jobban jártunk volna, ha eleve alulról a turistaúton közelítünk. Visszafele már ragaszkodtunk az utakhoz, már persze azt követően ahogy kiértünk az elsőre. Persze így jó kis kerülőt kellett tennünk, de legalább tempósabban haladhattunk.
 
Nekem nagyon tetszett ez az edzés. Igazi tájfutós, könnyű és hosszú hegyi futás volt. Nem vitás, hogy nekem erre van szükségem, ám szerintem Balunak és Sunkának évente 1 ilyen is sok.
Sarkam alig érzem, bár a futás után azért kicsit fájt, viszont a bokám meglepően tökéletes volt és ennek nagyon örülök.
Majdnem 2 óra lett a teljes edzés és ebből 30 perc terepfutás volt. GPS nélkül ilyet tuti nem futottunk volna, főleg azért, mert sok helyen azt se tudtuk hol vagyunk. 🙂
 
Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 138
Átlagtempó: 6:16

Összesen 19km, 600 szint, 119:30

Száz perc hegyen

Ma megint hegyre mentünk és mivel mostanában nem volt gond a bokámmal, így igencsak örülök ezeknek a futásoknak. Baluval és Sunkával futottunk fel a hegyre, ezúttal a Turul lépcsőn, mivel hatásomra a Bunchu kutat és az ott található geoládát vettük célba. Bundschuh-kút (GCBkut)
Sajnos a pulzusmérő övet megint elfelejtettem felvenni, így nem tudtam mérni a lépcsőn valószínűleg megint igencsak felszaladó pulzusom, de aztán utána már igen kellemes futótempóban telt az egész edzés.

Könnyen, hegyen, táraságban valami hosszabbat futni. Ennél nem is lehetne jobb.
Még egy kis szántáson is át kellett vágni, hogy a ládához férjünk, majd 2-3 perc keresgélés következett. Visszafelel kicsit sarasabb részen jöttünk, de alapvetően még így is jó terepviszonyok közt tudtuk le az edzést.
Én még elkísértem a srácokat Balu lakásáig, így a táv is egész emberes lett.
 
Átlagtempó: 5:59

Összesen 17km, 400 szint, 100:06

 

Ismét egy kis Geocaching futás közben

Tibivel futottunk ma egyet és mivel végre mindezt világosban tudtuk tenni felmentünk a hegyre. Rögtön egy geoládát is beterveztem és részben emiatt a Turul lépcsőn futottunk fel. Ezt Tibi meglepetésemre igencsak nyomni kezdte és bármennyire is nem esett jól, azért tartottam a tempót.
Pulzusom az egekben volt és ez így a futás kezdetén nagyon nem esett jól.
Innen előbb a Bányász kilátóig futottunk, majd a Csemetéskert végétől tettünk egy kört a Kisréti vadászház irányába, majd a Turul előtt megkerestük a geoládát.
Egész élveztem ezt az edzést, onnantól, hogy felértünk a hegytetőre. Szép napos idő volt és a tempó is könnyű volt.
 

Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 140

Összesen 10km, 300 szint, 62:37

 

Velence – Nadap – Kisfalud – Fehérvár

Szakadó eső, betervezett hosszú futás, futótárs közel-távol nincsen és mindez délután 2 órakor. Ennek tükrében valamit ki kellett találni, hogy megcsináljam a mai edzést és kapóra jött, hogy Edit szülei épp Pestre indultak autóval. Megkértem őket, hogy vigyenek el Velencéig, hogy onnan fussak vissza Fehérvárra. Ezzel egyrészt kényszerhelyzetet teremtek magamnak (haza kell jutni), másrészt kevésbé ismert részeken érdekesebb is a futás. Ráadásul így kihagyhattam a szántóföldön kezdést, ami dagonyázás lett volna.
Velencéről Nadap felé vettem az irányt, de a falut nem néztem meg közelebbről, hanem felfutottam a Meleg-hegyre, hogy ott megkeressek egy geoládát. Lehet már ráállt a szemem ezekre, mert 1 másodpercig nem kellett keresnem.
Innen aztán az Angelika-forrás felé futottam tovább, hogy a szokott útvonalon futhassak vissza. A táv azonban nem lett volna meg és a végén a szántóföldre se vágytam, így tettem egy kitérőt Kisfalud felé. Így a futás utolsó jó 5km-e aszfalton volt ugyan, de hosszabb is lett az edzés és az eddigre igen felerősödő esőben sem a nagyon csúszós úton próbáltam előrejutni.
Ugyan a tervezett tán (23-24km) nem lett meg, de jelen körülmények között én ennek az edzésnek is örülök. Futottam közel 2 órát, volt benne egész sok szint és terepen is mentem jópár kilométert.
Mindazonáltal nem igazán élveztem ezt a futást a pokoli időben. Nem mentem gyorsan, örültem, hogy haladok.
 
Max. pulzus: 155
Átlag pulzus: 135
Átlagtempó: 5:52

Összesen 20km, 400 szint, 115:51

 

Zalakaros – Galambok – Zalakomár

Nem panaszkodhatok a cég sportosságára, hisz egy átmulatott éjszaka után reggel 7-re futótársat találni alap esetben nem lenne könnyű vállalkozás, de most magától értetődő volt, hogy Gál István kollégámmal reggel futni megyünk.
Egy életre nem akartam elriasztani a velem történő közös futástól, így nem próbáltam erdei terepre terelni az edzést. Amúgy is jó nagy sár volt, így tökéletesen megfelelt a Zalakaros – Galambok – Zalakomár – Zalakaros háromszög, amit István ajánlott.
Nagyrészt bicikliúton és kis forgalmú országúton futottunk és nekem kifejezetten jólesett a 130 körüli pulzussal futott edzés. Ilyen korán reggel amúgy sem szokott jól menni, de most egy percig nem éreztem, hogy rosszul megy a futás.

A városba visszaérve aztán szétváltunk, hogy én még rátegyek egy kis karikát és megkeressek egy geoládát. Éppenhogy elindultam a láda irányában egy futó érkezett szemből, aki nem volt más, mint Horváth Magdi. Ő is a kilátót ajánlotta, mint meglátogatandó célpontot, de a geoláda is ott volt, így eleve arra mentem volna tovább. Felfelé aztán bepillantást nyertem a környék erdőibe és kicsit fájt is a szívem, mert nekem nagyon tetszett a környék. Úton persze csak dagonyázni lehetett volna, de egy jó kis terepfutás az már igazi tájfutó csemege lenne környéken. Mivel ekkor már 13km-nél jártam megkerestem inkább a ládát és indultam is vissza a szállásra, hogy le ne késsem a reggelit.
Egy futót vettem észre magam előtt, aki persze szintén kolléga volt. Így aztán az utolsó pár 100 métert Németh Edit társaságában tettem meg.
Teljesen elégedett vagyok a mai edzéssel. Nem számítottam rá, hogy ennyit fogok ma futni és kifejezetten jól is esett. Múlt hét szombaton is alacsony pulzussal futottam és az a futás is tetszett. Azthiszem ebből rendszert csinálok és lehet heti egyszer futok egy ilyen alacsony pulzusos edzést.
 
Max. pulzus: 155
Átlag pulzus: 134
Átlagtempó: 5:52

Összesen 16km, 120 szint, 95:56
Bokatorna: 20 perc

 

Angelika forrás kör

A mai napra maradt a hosszú futás és ennek keretében ellátogattam az Angelika forrásig, majd egy már sokszor járt kört teljesítve az északi úton jöttem vissza. Az első 90 percet kifejezetten élveztem. Haladtam is, nem is esett nehezemre. A forrás fölött megkerestem még az ottani Geoládát is.

A visszafelében aztán kb. féltáv környékén elfáradtam. Legalábbis innentől nem esett jól a futás és már csak a végét vártam. A szembeszél is közrejátszhatott ebben, de alapvetően nem ment jól. Persze nem is erőltettem nagyon, csak haladtam előre.
Ami érdekes, hogy mindeközben gyorsabban futottam, mint odafele (5:21, szemben az 5:27-el) és az átlagpulzusom 142 volt mindkét irányban.
Azthiszem egy darabig nem fogok ennél hosszabbakat futni. Ennyi most még épp elég volt.
 

Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 142
Átlagtempó: 5:24

Összesen 24km, 450 szint, 131:21

Bokatorna: 60 perc

Aki nem tud lassan futni, az gyorsan se fog

Mostanában igen sok helyről hallom, hogy lassú futás, lassú futás…
Kazibá anno mindig azt mondogatta, hogy "Aki nem tud lassan futni, az gyorsan se fog", de már ő is idézett valakit. Tóth Ata is lassú futásra csábított nemrég és a net is tele van az aerob zóna előnyeiről.

Gösswein Csabi is azt javasolta a bokám megerősítéséhez, hogy lassú terepfutásokkal próbálkozzak, így ma nekiindultam a Velencei-hegységnek. A tempót azt a pulzusomhoz próbáltam kötni, aztán rájöttem, hogy jobb lesz érzésre belőni. Végig jólesően, sőt néha már kicsit zavaróan lassan futottam, egész az Ingó-kövek tetejéig, ahol megkerestem egy Geoládát, majd egy másikat és már kocogtam is visszafelé. Mindezt végig terepen, bár a kopasz domboldalak mérsékelten számítanak annak, de jó is volt ez így, mert ezt legalább a bokám bírta. Nem volt leragasztva és egyszer sem billent meg.
Összesen kb. 1 cm hó is volt, mi azért volt különösen szerencsés, mert legalább sötétedés közben is lehetett látni hova lépek. Persze azért az edzés végére már kikényszerültem pár percre az útra, majd a végén még egy hóvihar is elkapott a sötétben. Ezt az utolsó pár száz métert leszámítva nagyon élveztem az edzést, sokkal inkább el tudtam így merülni a gondolataimban, mint egyébként, de azért nem lesz mindennapos, hogy 130-as pulzussal kocogok.
 
Max. pulzus: 151
Átlag pulzus: 130
Átlagtempó: 7:09
Garmin Connect

Összesen 16km, 300 szint, 111:55

Bokatorna: 60 perc

 

Lőrincen kis Geocaching futás közben

Öcsémmel futottunk egyet még éppen sötétedés előtt Lőrincen. Az erdőben tettünk egy kört útbaejtve egy Geoládát, majd a Glóriett-lakótelepen át futottunk ki a kis kápolnához, hogy ott is megkeressünk egy Geoládát. Pontosabban a pót jelszót egy kereszten, merthogy pesten mindent lopnak, még azt is, ami nem ér semmit.
A végén Árpika elkezdte kérdezgetni, hogy mennyi az átlagtempónk és mivel az 5 percesen kívül volt, így megpróbált javítani azon. Ennek keretében az utolsó 2km bőven 4 percesen belüli tempóban lett lepörgetve.
Nekem egész jólesett. Szeretem az ilyen lendületes, de nem behalós futásokat.
 

Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 137
Átlagtempó: 4:59
 

Összesen 10km, 48:26

 

Makrai Évivel egy közel másfél órás futás

Ma is a Szpari kupáról futottam egyet és mivel Makrai Évi is csak utakon akart egyet futni, így ma együtt edzettünk.
Két geoláda koordinátája ma is be volt tárazva az órámba, így Mindszentpuszta felé vettük az irányt és egy jó nagy hurokkal meg is találtuk az első ládát. A másodikat megkeresni nem lett volna értelme, mert annak sok edzésértéke nem lett volna, lévén, hogy multiláda.
Mentünk egy kicsit még tovább keletnek, majd felkanyarodtunk a gerincre. Innen már egyenesen vissza szerettünk volna menni, de úgy tűnik a fejemben lévő tájoló elromolhatott, mert a hegy másik oldalán kezdtünk ereszkedni, mint azt gondoltam.

Előbb Évi kezdett gyanakodni, majd én is és viszonylag hamar kitaláltuk hol vagyunk. Sokkal több nem is lett miatta a futott táv, de bukhattunk át pár gerincen, mire visszajutottunk a célig.
Ma már egész jól éreztem magam futás közben, de a bokám ma is többször megbillent. Ez persze ilyenkor kicsit fáj és biztos nem is használ neki. Még ennél is jobban zavar, hogy parázok minden rázósabb részen.
 

Max. pulzus: 164
Átlag pulzus: 143
Átlagtempó: 6:10
 

Összesen 14km, 450 szint, 87:47

Tájfutás helyett majdnem tájfutás

A Szpari kupán bár nem indultam, azért ott voltam és kihasználva a világost és az erdőt futottam is egyet. Földutakon még nem az igazi a bokám, a terep meg kész horror volt. Geoládákat keresgéltem a környéken futás közben és mivel a második egy multiláda volt totál úttalan részeken, ezért terepre kényszerültem. Tisztára olyan volt, mintha tájfutottam volna. Térkép helyett az órámat vizslattam merre kell menni és sorra jöttek az 500 méteres átmenetek, közben pedig körülöttem tájfutók rohangáltak.
Így utólag már kihagynám, de menet közben nem tudtam "föladni", így inkább botorkáltam és többször meg is rántottam kicsit a bokám. A futás nem igazán ment, de nem is ez volt a lényeg. Mozogtam egyet és a fölfelékben még a pulzusom is alaposan felment.
A terepről viszont év végéig levonulok, mert a bokám olyan tropa, mint ahogy gondoltam.
 

Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 7:54
 

Összesen 9km, 300 szint, 68:42

 

Fáradtan

Elég fáradt voltam, de azért akartam egy normálisabbat edzeni és szerencsére Geri is vevő volt erre. A Síkvölgyi tavakhoz futottunk el, hogy begyűjtsünk egy Geoládát. Miután korábban nem sikerült megtalálni, most azért csak ráleltünk, méghozzá szinte azonnal.
Már odafele se ment igazán jól a futás, de visszafele már végképp nem esett jól. Csak vánszorogtam és nem haladtam.
 
A Garmin Connect oldal meg állandóan le van halva, nem lehet rá feltölteni az adatokat, így a jövőben nem szenvedek vele.
 

Max. pulzus: 145
Átlag pulzus: 128
Átlagtempó: 5:25

Összesen 13km, 150 szint, 72:03

 

Két geoláda futás közben

Sikerült úgy elindulnom haza, hogy még volt értelme megállni edzeni egyet a vértesben és mint ilyenkor mindig, most is Gánt-bányatelepen álltam meg. Fogtam a Gránás térképet és nekiindultam az edzésnek, amibe beterveztem 2 geoláda felkutatását is.
Így máris nem érzem olyan céltalannak a futást és azért mégsem kell feltétlenül a dzsuvát túrnom.
Előbb majdnem a Gánt-Zámoly – Csákvár-Csákberény utak kereszteződéséhez kifutottam, majd az itt felkutatott geoláda után kiugrottam az országútra és azon futottam Csákberény felé. A második láda ugyanis a Gránás térkép leghátsó részén volt. Miután azt is sikeresen megtaláltam elindultam vissza mindenen át és próbáltam pontosan megfigyelni merre járok.
Tervem ugyanis az volt, hogy a Track-et, amit a GPS-em ad ezúttal ráhúzom a térkép beszkennelt változatára.
Végül nem túl bonyolult módon szinte végig úton futva mentem vissza, hisz már sötétedett és amúgy is elég fáradt vagyok mostanában. Nem ment túl jól a futás, így örültem, hogy az edzés végére értem.
Sajnos a track térképre illesztése nem lett volna valami tökéletes, mert nem nyomtam részidőket és pontok nélkül ez nem is olyan egyszerű dolog. Persze most is meg lehetett volna tenni, de nem lett volna valami érdekes az útfutás.
Megint részben terepen futottam, de most már le kell erről tíltanom magam az OB-ig, mert hiába futok könnyen, ez azért nem ugyanolyan laza, mint az aszfalton kocogás.
 

Max. pulzus: 153
Átlag pulzus: 137
Átlagtempó: 5:56
Összesen 11km, 200 szint, 65:54

 

Geoláda keresgélés a Velencei-hegységben

A szombati munkanap után igyekeztem minél előbb futni indulni, ami többé kevésbé össze is jött. A Forerunner 405-öm végre megérkezett és tökéletesen működik, így bevittem 3 geoláda koordinátáját a Velencei-hegységből és azok felkutatására indultam neki Editéktől.
Kicsit még tele volt a hasam a késői ebéd miatt és nem is ment jól a futás, de viszonylag gyorsan telt az idő. Az első pont a Bella-tónál volt, amit gyorsan meg is találtam, majd fordultam is az Anikó-forrás multi-geoláda irányába.
Nagy nehezen kitúrtam az első ponton a bokor alól a következő láda koordinátáját, majd enyhén bedzsuvázva eljutottam a rendes nagy ládához és a forráshoz is lenéztem a jelszó második feléért.
Innen a Csalai Kégl-kastély következett, ahova már kicsit kalandosabb volt eljutni, hisz a terep néhol nem volt valami futható és még rám is sötétedett kicsit. Azért még épp időben megtaláltam a ládát és már fordultam is vissza. Az utolsó 3km már nem telt olyan gyorsan, mint az eddigiek és közben szépen rám is sötétedett. Mérsékelten azért próbálkoztam a "vezess haza" funkcióval az órán, de inkább kikapcsoltam, hisz annak is örültem, hogy éppen láttam hova lépek.
Jó játék ez a Geocaching, de csak a könnyebb futások során fér bele, mert viszonylag sok időt elvisz a pontok körüli keresgélés, logolás.
Az órával teljesen meg vagyok elégedve és az online felület is egész korrekt. Persze az jobb lenne, ha a szintet a térkép alapján számolná, mert a GPS 20-30 méteres szintbeli pontossága elég komolyan téved.
 
Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 141
Átlagtempó: 5:34
 
Összesen 16km, 360 szint, 90:42