Budai hegyek címke alá tartozó bejegyzések
2010 február 13, 22:01Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás, Makrai Évi, Zsebe Isti | Nincs hozzászólás
A hétvégi hosszú futást ezúttal is Gyuriéktól futottuk hárman, Gyuri, Isti és én. A távot 30km-re lőttük be, így nem aggódtam, hogy nem fog menni, bár a nagy hó miatt azért számítottam rá, hogy kemény lesz. A futás elején Évi is velünk tartott, Normafa előtt kanyarodott másfelé.
Az első pár km nagyon nem esett jól, gyorsnak éreztem a tempót, de aztán havon már nem mentünk annyira. Normafa után a havas aszfaltútra tértünk le és a szerpentinen jöttünk fel, mint csütörtökön és itt Istivel ketten kicsit meghúztuk. A tempó nem volt nagy, de azért egész normálisan haladtunk a talajviszonyokhoz képest és Gyuri le is maradt. Innentől többször be kellett várnunk, mert 150km feletti hetének végén nem volt épp valami friss.
Majdnem kifutottunk még a 24ökrösig, de kicsivel előtte inkább visszafordultunk, hisz látszott, hogy így is bőven meglesz a 30km. Az országszerte hóátfúvásokat okozó szél néhol igencsak erős volt a hegyen is. Néhol azért nyomtam meg a tempót, hogy ne fagyjak meg, de a letaposott hó legalább egész jól futható volt. Isti még 25km környékén egy pár száz méteres szűz havas szakaszt is beiktatott, ami kicsit megfogott és innentől már nem éreztem úgy, hogy jól menne a futás. Addig viszont kifejezetten jól éreztem magam és magamhoz mérten egész gyors is volt a tempónk.
A végén aztán még a lefelében a derekam is beállt kicsit. Kifejezetten nem élveztem az utolsó 3km-t, de érdekes mód hamar rendbejöttem az edzés után. Nem érzem fáradtabbnak magam, mint egy sima, rövidebb edzés után.
Úgy tűnik jó passzban vagyok, lehet a sok sífutás egész hasznos edzésnek bizonyult.
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 149
Átlagtempó: 6:08
Összesen 31km, 700 szint, 190:54
2010 február 11, 21:54Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás | Nincs hozzászólás
Gyurikával futottunk egy jó kis hegyi 2 órás karikát a Budai-hegyekben. A hó ezúttal egész jól futható volt, mert kicsit vizes volt.
Sikerült világosban kezdeni, de persze hamar lámpát kellett kapcsolni. A Garmin jeledójában elemet cseréltem, így ma már pulzust is sikerült mérni.
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 143
Átlagtempó: 6:03
Összesen 21km, 450 szint, 127:17
2010 január 23, 18:18Címkék: Budai hegyek, Edzés, Fecó, Geocaching, Gyurika, Hosszú futás, Pilis | 3 hozzászólás
Hát ez a mai futás elég érdekes lett. Rég vártam valaminek a végét ennyire, mint a mai hosszú futásnak. Gyuri és Fecó geoládázós hosszú futást terveztek mára és mivel azt mondták a tempó nem lesz nagy, így be mertem vállalni. Kicsit persze tartottam tőle, de azt nem gondoltam, hogy ennyire megszenvedek vele, ráadásul esély sem volt rövidíteni, mert Csillaghegyről indultunk és az edzést Gyuriéknál terveztük befejezni, így max. valami BKV busszal lóghattam volna vissza.
A Róka-hegy és a Nagy-Kevély még úgy ahogy tetszett, majd az Egri vár makettje környékén kezdtem kifejezetten terhelőnek érezni a futást. A Hármashatár-hegy megmászása sem volt már semmi, de a fölfelék még elég jól mentek, szemben azokkal a részekkel, ahol lehetett volna esetleg kicsit gyorsabban menni.
A Hárs-hegy környékén már végképp csak a végét vártam és próbáltam minimalizálni az energiafelhasználásom és egy centivel sem többet menni, mint szükséges. végére viszont még ott maradt a János-hegy és a Tündér sziklák geoláda, ami masszív terepen felfele mászást jelentett a 10 centis hóban. Felküzdöttem magam és már indultam is tovább. Gondoltam, hogy Fecó és Gyurika úgyis utolér majd, ha lassan megyek. Szép kényelemes tempóban haladtam, ami helyre is rázott. Állóképességileg nem volt különösebb gondom, de a srácok nem értek utol, mert még fényképezgettek, aztán meg már nem tudtuk követni egymást. Én továbbra is lassú tempóban vártam, hogy utolérjenek, de egy másik úton elém kerültek, így az edzést végül egyedül fejeztem be. A tempót nagyon nem erőltettem, mert nem esett jól, de haladtam és igazán csak az utolsó 2-3km esett pokolian az aszfalt miatt. No az ütött rendesen.
Igen hosszú és igen szenvedős edzés lett ez a mai. Azon túl, hogy fáradt voltam a héten végzett edzésektől még a tempóval sem voltam kibékülve. Igazából az ölt meg és nem a táv. Illetve annyira izzadtam, hogy szerintem kissé ki is száradtam.
Haszna nem tudom mennyi volt a mai futásnak, de viszonylag könnyen helyrerázódtam miután nem kellett tovább menni.
A táv bő 35km lett, Gyurika mérése szerint 36 is volt, időben pedig a Geoládázásokkal együtt 5 órát is a szabadban töltöttünk. Én az abszolút nettó időt mértem magamnak.
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 6:53
Összesen 35km, 1460 szint, 242:09
2010 január 19, 20:50Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás | Nincs hozzászólás
Már harmadik alkalommal futottuk Gyurival ezt a 20km-es kört, amit most végre eltévedés nélkül sikerült megoldani, ezúttal 19km-ből. A hó miatt nem volt túl nagy a tempó, de nem is esett olyan nagyon jól a futás.
Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 6:04
Összesen 19km, 550 szint, 114:14
2010 január 12, 12:06Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás | Nincs hozzászólás
Gyurival futottuk másodszor ugyanazt a 20km-es kört, amit most sikerült egy kisebb eltévedéssel megoldanunk. Nekem kevésbé tetszett. Hó sem volt és a lámpám is egyre kevésbé világított. A bokám meg persze aszfalton ment ki egy kicsit egy kátyú miatt.
Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 146
Átlagtempó: 5:39
Összesen 20km, 550 szint, 111:26
2010 január 5, 20:29Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás | Nincs hozzászólás
Ma Gyurikával futottunk egy szép hosszú kört a Budai-hegyekben estefelé. Kicsit el is tévedtünk, de alapvetően tetszett az edzés.
Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 146
Átlagtempó: 5:44
Összesen 22km, 550 szint, 104:46
2009 december 8, 21:12Címkék: Budai hegyek, Gyurika | Nincs hozzászólás
Egész nap esett az eső, ráadásul sötétben kellett futni menni, de legalább nem egyedül. Gyurival futottunk egy közepes kört Gazdagrétről a már éppen elálló esőben. Nem esett jól a futás, ráadásul a hegyen rettentő nagy köd volt, valamint egy csomó helyen a sár sem kímélt minket.
Nem tudom mi van velem, de most valahogy nagyon nem érzem úgy, hogy jó passzban lennék.
Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 5:26
Összesen 12km, 300 szint, 64:44
2009 december 6, 12:05Címkék: Budai hegyek, Edzés, Fecó, Gyurika, Hosszú futás | 5 hozzászólás
Mára megint hosszú futás volt a program és a múlt vasárnaphoz hasonlóan Gyuriéktól indultunk. Ezúttal sikerült eljutni a 24 ökrösig és odafele végig kellemes volt a futás, bár néha már túl gyorsnak éreztem. Ellenben a fölfelék jól mentek, kifejezetten erősnek éreztem magam.
Visszafelé aztán egy-egy szakasz már nem esett jól, főleg ahol gyorsabban mentünk, majd a végén a lefelé kifejezetten nem tetszett. Gyuri nagyon ment és Fecó is tartotta a tempót, én meg nem akartam már lemaradni. Igazság szerint érzésre sokkal rosszabb volt, mint pulzus alapján utólag tűnik.
Nem tudom mi van velem, de úgy tűnik fáradt vagyok. Ki is ütött kicsit a mai edzés, pedig mennyiségileg nem volt olyan vészes.
Ennek ellenére állóképességileg sem bírtam valami jól, ha a végére kezdtem nem jólérezni magam. Sebaj! Jön a pihenőhét.
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 144
Átlagtempó: 5:27
Összesen 21km, 600 szint, 116:09
2009 december 4, 09:05Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Makrai Évi | Nincs hozzászólás
Kora reggeli edzésnek indult a mai, méghozzá Gyuriéktól, Gazdagrétről, de kicsit sikerült megcsúszni az idővel. Persze azért így is futottunk egy bő 50 percet Gyurival és Évivel a hegyen. Irhás-árkon mentünk fel, majd balra a telkek szélén le, megmászva még valami kis hegyecskét is.
Max. pulzus: 152
Átlag pulzus: 138
Átlagtempó: 5:55
Összesen 9km, 250 szint, 52:52
2009 november 29, 15:21Címkék: Budai hegyek, Edzés, Fecó, Gyurika, Hosszú futás, Makrai Évi | Nincs hozzászólás
Gazdagrét volt a mai futás kiindulópontja, ahol a MEAFC szeniorjai, illetve majdnem szeniorjai gyülekeztek. Személy szerint Fecó és Gyurika, valamint ugye én és Évi. A program az előzetesen egyeztetett 2 óra könnyű hegyi futás volt, de ezeknél a szenioroknál sose lehet tudni.
Négyesben indultunk el a hegyre futni és kétszer is vissza kellett futnom az öregekhez, hogy ne maradjanak le. 
Felérve a hegytetőre aztán Évi (aki egyébként még olyan fiatal, mint én) elkanyarodott jobbra, mi pedig a 24 ökrös felé vettük az irányt. Megfutottunk pár komolyabb dombot is a réten, majd jött volna a kellemes ösvény a hegyoldalban, de itt megint sztrájkolni kezdett a szenior bagázs. A vége az lett, hogy visszafordultunk és Csillebércnél Gyurika bejelentette, hogy neki ennyi volt mára. Szerencsére Fecó, korát meghazudtoló módon még kitartott és így vele együtt futva fejeztem be az edzést, ami végül a tervezett hosszúságú lett.
Amúgy jó kis edzés volt, én élveztem.
Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 6:17
Összesen 20km, 600 szint, 123:15
2009 július 15, 21:42Címkék: Budai hegyek, Edzés, Technikai | 2 hozzászólás
Ma elvileg 3×2000 méter lett volna a Kacsás-tónál, de nagyon úgy nézett ki, hogy majd egyedül kell futnom, ezért inkább bejelentkeztem az Anna réten Gösswein Csabi által szervezett sprint edzésre.
Kegyetlen meleg volt és meredek pályák és nekem rettentően nem ment. A 4 darab kb. 1,5km-es pályán alig futottam meg a 10 perces átlagtempót. Előtte bemelegítésnek még egész jól ment a bő 4km, de a levezetést bontással kombinálva már csak szenvedés volt. Ráadásul megettek a szúnyogok és hazaérve nem volt melegvíz.
Csabi jó edzést csinált, de egy másodpercig nem esett jól.
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 6:59
Összesen 13km, 400 szint, 90:27
2009 május 23, 13:19Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Hosszú futás | 2 hozzászólás
Edit ma Kinizsi 100 teljesítésére tett kísérletet, így reggel 7-re már Csillaghegyen kellett lennünk. Nem voltam valami kipihent és a reggel 8:30-as edzéskezdésre sem vágytam, de nem akartam órákat várni és haza sem akartam menni, hogy aztán otthonról egyedül fussak.
Gyurika ellenben vevő volt a korai kezdésre, így vele ketten nyomtunk egy húszast. Fenyőgyöngyéről indultunk, a Rózsika forrásnál fordultunk, majd a végén még tettünk egy kitérőt, hogy meglegyen 20km. Az első 15-16km rendben ment, de a vége már nagyon nem esett jól, sőt kifejezetten nehezen ment.
Max. pulzus: 164
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 5:36
Összesen 20km, 600 szint, 114:09
2009 május 13, 21:43Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Technikai | Nincs hozzászólás
Mai nap volt a MEAFC-ban a válogató verseny a Pontbegyűjtő CSB-re (népszerűbb nevén PÖCS), ahol Gyurika és én futottuk le a KisDoma által megtervezett és Makrai Évi által felvezetett pályát. Egy kicsit aggódtunk, hogy ránksötétedik, amin a fél 7 körüli kezdés és a borús idő nem segített, de döntésre kellett vinni a dolgot. Mindketten simán átengedtük volna a csapattagságot Gyurikával, de mivel azt akartuk, hogy a pillanatnyilag jobb kerüljön a csapatba és rég nem mértük össze magunkat így maradt ez a bő 8km-es pálya. Gyuri után 6 perccel indultam és az egyesre maximum fél perc maradt benne, méghozzá a lehető legprimitívebb hiba miatt. Egy úttal korábban csaptam le a nyiladékról balra. (hiba: 0:30)
A kettesen aztán nem találtam a szalagot, pedig tuti jó helyen voltam. Kis bozótfolt maradvány, szikla és a gerincen a sziklamező is megvolt és én hiába kerestem a pontot. (hiba: 3:00)
Hármasra maradtam az úton ameddig csak lehet, ami nem volt jó útvonal és utána még a pont alatt is kotortam. Tulajdonképpen itt is kiszúrhattam volna a szalagot akár egyből is, de nem vettem észre csak jó sokára. (hiba: 2:00)
A négyes rendben jött, mint ahogy az ötös is. Talán túlontúl is jól, mert itt a térkép semmit nem mutatott a valóságból és nagyon hamar jött a pont. Csak úgy beleestem, aztán pedig a pontról kifelé nagyon sokáig tartott kifutni. Még az is felmerült bennem, hogy nem volt jó helyen. Az mindenesetre jellemző rám, hogy itt egy másodpercet nem hagytam a pályában.
A hatos szép kis rohanás volt egy új irtáson át, majd a hetes egy szép kis oldalazás, amiben sikerült kicsit a pont fölé mennem és persze megint ott forogtam a szalagot keresve. (hiba: 1:00)
A 8. pontnak kicsit jobbra mellémentem (hiba: 0:20), majd a 9-es már rendben megláttam. Viszont nem sikerült jó irányba kifutni, így a nyiladéktól még távolodtam is, ahelyett, hogy kifutottam volna rá. Az átmenet innen már stimmelt, leszámítva, hogy estem egy hatalmasat és visszacsapódott a bokám. (hiba: 0:30)
A 11-re elszaladtam a szalag mellett és csak mikor visszafele kezdtem mászni vettem észre. (hiba: 1:00)
Kicsit lehetett volna feljebbről fogni a 12-est, így az útvonalamban maradt egy kicsi (hiba: 0:20) és a 13-nak is jobbra mellémentem. (hiba: 0:20)
Az utolsó pont és a cél aztán már hibátlanul ment és még fel is tudtam pörgetni a tempót.
A futás és főleg a küzdés ma nagyon jól ment, ellenben rengeteget hagytam a pályában, ami sokszor csak szalagkeresgélés volt, de még a nélkül sem lett volna jónak nevezhető tájékozódás. Össz hiba: 9 perc
Gyuri még jobban kiszállt, mint én és végül nem is ment végig, így én kerültem ki győztesen a PÖCSválogatóból.
Részidők:
7:42 7:42
12:55 5:13
19:16 6:21
22:07 2:51
27:01 4:54
34:44 7:43
37:57 3:13
42:34 4:37
44:02 1:28
51:26 7:24
56:42 5:16
61:04 4:22
63:24 2:20
67:20 3:56
68:54 1:34
Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 154
Átlag pulzus a pályán: 161
Átlagtempó a pályán: 6:45
Összesen 15km, 450 szint, 98:45
2009 március 20, 22:38Címkék: Budai hegyek, Edzés | Nincs hozzászólás
Ma két héttel ezelőtti pénteki edzéshez hasonlóan munka után Törökbálinton futottam egyet, ezúttal még végig világosban. Kb. azt a kört sikerült futnom, amit legutóbb fordítva terveztem és ezúttal sikerült is. A hegyen tettem egy kisebb karikát, amiben így aztán jócskán volt szint is.
Az eleje nem igazán tetszett, de amint felértem a hegyre és már nem kellett mászni elkezdtem élvezni a futást. A végén még tettem egy kis kitérőt, hogy a táv is meglegyen.
Hétvégén Mecsek Kupa, amin ezúttal is csak edzésként indulok el, de nagyon kemény edzésként. Remélem a lábamnak ezúttal sem lesz semmi baja és a tájékozódás is jobban fog menni, mint a Szparin.
Max. pulzus: 154
Átlag pulzus: 139
Átlagtempó: 5:25
Összesen 10km, 200 szint, 53:07
2009 március 6, 19:07Címkék: Budai hegyek, Edzés | Nincs hozzászólás
Munka után még meg kellett várnom Editet Törökbálinton, így onnan futottam egyet. Előbb a város utcáin át elkeveredtem a hegy lábához, majd ott tettem egy kört, ami alatt jó szokásomhoz híven sikerült belekeverednem egy bozótosba. Az útból ösvény lett, az ösvényből csapás, majd végül simán az erdőn át próbáltam kijutni a már közelben lévő útra, de egy telek az utamat állta. Visszakanyarodtam, így a hegyről is kénytelen voltam a városba visszatérni és az utcákon futva, már sötétedés közben fejeztem be az edzést.
Érdekes volt és helyenként élveztem is a futást. Nem mellesleg kicsit sem éreztem magam betegnek futás közben, ami a nap többi részéről kevésbé mondható el.
Max. pulzus: 155
Átlag pulzus: 142
Átlagtempó: 5:28
Összesen 10km, 200 szint, 53:11
2008 október 29, 21:15Címkék: Budai hegyek, Edzés, Kisdoma, Zsebe Isti | 4 hozzászólás
Mivel ma Óbudán voltam felhívtam KisDomát, hogy nem futunk-e együtt Fenyőgyöngyéről. Az edzés össze is jött, csak annyi szépséghiba volt benne, hogy KisZsebével már megbeszélték az éjszakai fényvisszaverős terepkör futását, így én is beszálltam ebbe az edzésbe.
Fenyőgyöngyéről felkocogtunk a rajtig, ami még 1km sincs egészen, majd bevetettük magunkat az erdőbe. Hát mit mondjak, nem egy szép szálerdő, ami a Hármashatár-hegyen van, ráadásul a kör is elég szivatós. Volt 3 emelkedő, amiben majd megpusztultam és úgy kellett felzárkóznom, ráadásul több lefelé és oldalazás van, ahol a rossz bokámat félthettem.
Persze le volt ragasztva, de így is neccesnek éreztem a dolgot. Az első kör végén még kaptunk egy nagy adag szedret is, majd egy rövid megállás után nekikezdtünk a 2. körnek. A tempó már keményebb volt és én nem voltam benne biztos, hogy le akarom futni az egész kört. Gondoltam majd az egyik fölfelében kiállok, mikor már nem bírom. Persze végül csak nekidurrantottam az összes fölfelének és végigszenvedtem a kört. Pontosabban addig, amíg futottuk, merthogy a végén a szedres szakaszt kihagytuk. A fényvisszaverők erősen megkoptak, így magamtól végig se találtam volna rajta. Emiatt és a szedres miatt a srácok tuti kicsit módosított útvonalom újratűzik a kört.
A bokám jól bírta, bár egyszer megbillent a második kör vége felé, de már az is előrelépés, hogy gond nélkül tudtam vele tovább futni. Korábban egy ilyentől fél percig csak sántikálni tudtam volna.
A kör egyébként 4390 méter hosszú és úgy 180 méter szint lehet benne. Ezen mentünk elsőre 34:00-t (154-es átlagpulzus), majd másodszor az alig rövidebb, de a szedrest elkerülő befejezéssel 30:15-öt (158-as átlagpulzus).
Nekem nem volt épp könnyű edzés, de mivel a bokám megúszta azért hasznosnak ítélem. Ennek ellenére nem biztos, hogy máskor is bevállalom. Inkább kreálnom kellene magamnak valami szolidabbat a Gerecsében.
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 153
Átlagtempó: 7:13
Összesen 10km, 420 szint, 74:39
2008 október 11, 19:34Címkék: Budai hegyek, Edzés, Fecó, Hosszú futás | Nincs hozzászólás
Ma Fecóval futottunk egy hosszút a Budai-hegyekben és ma tudtam először igazán használni a Garmin Forerunner 405-öm.
A laktanya alatti parkolóból indultunk és a Nagy-kopaszon keresztül futottunk ki az Ilona-lakhoz, majd a Vöröspocsolyás-hát tövében jöttünk vissza.
Az odafele még egész könnyen ment. Az első bő 8km a Nagy-Kopasz tetejéig 5:01-es tempóban ment le és a pulzusom is egész normális volt (148-as átlag). Innentől az Ilona-lakig és vissza a nyeregbe aztán már kezdett felpörögni a tempó és nem is esett jól a lefeléket leszámítva. (153-as átlagpulzus és 4:36-os átlagtempó)
A hazafele vezető maradék bő 7km aztán nagyon felpörgött. Fecó ment elől és én csak próbáltam nem lemaradni. Néhol már 3:40 körüli tempót mutatott a karomon az óra és átlagban is 4:11 lett a vége, pedig még a végén vissza is vettünk a tempóból. Persze a pulzusom itt magas is lett (161-es átlagpulzus).
Összességében igen kemény lett ez az edzés. Magamtól biztos nem futottam volna ilyen gyorsan. Szint ugyan nem volt benne túl sok, de azért csak hegyen futottunk. Összességében 4:37-es tempót futottunk.
Az óra baromira tetszik, már majdnem mindent sikerült jól beállítani és csak az elején volt egy 200 méteres szakasz, amit véletlenül nem mértem. Az igazi persze az lenne ha tájfutó térképre nyomnám rá az útvonalat, de ezt majd csak a versenyekkel fogom megcsinálni.
Összesen 26km, 560 szint, 1:59:36
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 153
2008 október 1, 21:30Címkék: Budai hegyek, Edzés, Kisdoma, Zsebe Isti | Nincs hozzászólás
Nagykovácsiba mentünk ki délután KisDomával és ZsebeIstivel, hogy fussunk egy hosszú lazát terepen. Ez volt a beetetés, merthogy nekem minden volt a mai csak laza nem. A tegnapitól elég fáradt vagyok, így mikor a Zsíros-hegy és a Nagy-Szénás közti nyeregből elindultunk és elkezdődött az emelkedő már tudtam, hogy a mai futás leginkább a küzdésről fog szólni. A fölfele piszkosul rosszul esett és ráadásul elnézve a Nagy-Szénás térképet már tudtam, hogy a terepen futás nem laza síkon kocogást fog jelenteni. 8 perc után be is vágtak a srácok az erdőbe és én csak kapkodtam a lábam a meredek hegyoldalban és aggódtam az egyébként leragasztott bokám miatt. Ez utóbbi most már célszerű volt egyébként is kipróbálni hegyi terepen, hisz ha tájfutó akarok maradni, akkor aligha lehet elkerülni a hegyoldalakat.
A terepen futást nem is fejeztük be az elkövetkezendő 1 órában, ami alatt természetesen jól besötétedett és én több fölfelében is megadtam magam és lemaradtam a srácoktól. Hol egy laposan részen felfutottam rájuk, hol levágtam egy kanyart, de leginkább ők fordultak vissza értem.
A terep amúgy igen szép volt, főleg míg láttunk is valamit. A Kis-Szénás és környéke a nyitott dombtetőkkel nem rossz hely, kár hogy nem bírok futni meredeken.
Az edzés hátralevő részében aztán még el is váltam Domáéktól, hogy amíg ők a hegyoldalban futnak meg 200 szintet, addig én úton tegyem meg ugyanazt, de ennek csak az lett az eredménye, hogy odafent fel-alá rohangáltunk egymást keresve, miközben én elnéztem a Kutya-hegyre is.
Végül a nagy sötét erdőben csak összefutottunk mikor már épp azon voltam, hogy visszafussak a kocsikhoz, így az edzés végét sem úsztam meg lazán, hisz még neki kellett durrantani a Nagy-Szénás csúcsának, majd a lefelében is egy komolyabb tempót futni.
Nem mondom, hogy jólesett a mai edzés, de sajnos ilyen is kell. Egyszerűen szörnyen megy a fölfelé futás terepen, bár az találóbb lenne, hogy nem megy, hisz igen sokszor kellett gyalogolnom fölfelé. Még csak azt se remélhetem, hogy mondjuk 5 kiloval könnyebben, rendszeresen ilyet futva egyszer majd jól megy, mert ehhez én alapból nagyon tehetségtelen vagyok. Doma amúgy nem panaszkodhat. A tegnapi után ezt is keményen nyomta és kezd olyan formába lendülni, amivel nem sokan tudnak mit kezdeni idehaza.
Azért örülök, hogy megcsináltam ezt a mai edzést, de holnaptól 2 nap könnyű jön, mert bármennyire is hülyeség a szombati PÖCS, azért csak oda kellene tenni magunkat.
Összesen 13km, 700 szint, 104:20
2008 május 17, 15:11Címkék: Atlétika, Budai hegyek, Tornai Szabolcs, Verseny | Nincs hozzászólás
Bár a tegnapi 100 perces futás után kicsit tartottam tőle, hogy hülyeség lesz ma bevállalni a Decathlon Crossfutó versenyét, de végül nem bántam meg, hogy indultam.
Tornai Szabolccsal mentünk fel Csillebércre és összesen olyan 5km-t melegítettünk a 10km-es verseny előtt. Csináltam benne pár repülőt is, így a szokottnál azért jobban sikerült bemelegítenem.
A rajt után hamar világos lett, hogy a 3. hely lehet a cél, mert Beda Szabolcs és egy másik srác elég kemény tempót futottak már a lefelében is. Olyan 1,5km környékén járhattunk, mikor már kezdtem leszakadozni és 4km környékén már el is tűntek a szemem elől.
Hátranézve ekkor még éppen láttam a távolban valakit mögöttem jönni, de a futás nagyon nem esett jól és a fölfelékben nagyon küzdöttem, hogy ne gyalogoljak bele. A lefeléket igyekeztem rendesen megfutni, hogy ne veszítsem el előnyöm az üldözőimmel szemben. Az 5km-es táv becsatlakozásától a rövidtávosokat is előzgetni kellett, ami nem ment olyan simán, mint vártam. Ők nem sokkal a rajtjuk után még friss állapotban elég rendesen megfuttattak és mikor az Irhás-árok aljából elkezdtünk felfelé mászni, akkor egyikük majdnem ott is hagyott. Persze azért az emelkedő jobban felőrölte, mint engem és a végén újra előzgettem az embereket elég rendesen, de már baromira vártam a végét.
Nagyon küzdős lett ez a mai verseny, de legalább egy jót edzettem és még a 3. hely is meglett. A táv 10km-nek volt kikiáltva, de csak 9,1km volt és ezen majdnem 36 perccel nyertek, Beda Szabolcs kicsivel 37 alatti idővel lett második, én pedig 38:30-al harmadik. Szint is volt a pályában rendesen, én 280 métert mértem.
Így utólag nem kellett volna ennyire sietnem, mert vagy 2 percet vertem a következőre. Ha ezt tudom, biztos egy perccel rosszabbat megyek.
Levezetésnek olyan 1,5km-t kocogtunk még.
Összesen 16km, 350 szint, 73:30
2008 május 16, 22:13Címkék: Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Tornai Szabolcs | Nincs hozzászólás
Fenyőgyöngyéről futottunk Gyurikával és Tornai Szabolccsal egy hosszú könnyűt. A Rózsika forrásig mentünk el, majd visszafele a fenti úton, majd a repülőtér fele jöttünk vissza. A tempó tényleg nem volt vészes, csak egy nagyobb emelkedőt futottunk mag kicsit. Végre jól is esett a futás, a bokám is rendben van és végre egy értelmes edzést is sikerült összehozni.
A 100 perc alatt ugyan csak bő 18km jött össze, de ennyi baj legyen. Gyorsat majd futok holnap.
Összesen 18km, 500 szint, 100:53
2008 május 7, 21:20Címkék: Budai hegyek, Edzés, Pelyhe Dani, Tornai Szabolcs | Nincs hozzászólás
Ma megint Pesten dolgoztam, így sikerült megbeszélni délutánra egy edzést Fenyőgyöngyére Pelyhe Danival és Tornai Szabolccsal. Nem terveztünk rohanni, de Dani az elején a szintútig nagyon nyomta a felfelét, de utána szerencsére ráálltunk egy normális tempóra. Megkerültük a Csúcs-hegyet és ekkor már Dani panaszkodott a hasfalára, így aztán a Virágos-nyereghez visszaérve már el is határozta, hogy ő egyenesen visszafut. Szabolccsal még tettünk egy kört le Hűvösvölgybe, aminek a végén megint jól megnyomtunk egy fölfelét. Ekkor már nagyon éreztem, hogy fáradt vagyok, leginkább a kevés alvás miatt. Szabolcs szerintem akár le is tudott volna itt szakítani.
A vége aztán megint kellemesebb volt és egész hosszú lett az edzés.
Összesen 18km, 450 szint, 90:26
2008 május 5, 21:18Címkék: Budai hegyek, Edzés, Kisdoma | Nincs hozzászólás
Ma Pesten voltam, így Kisdomával 17:45-re beszéltünk meg edzést Fenyőgyöngyére. Sajnos a délelőtti szuper idő alaposan elromlott, mert szakadt az eső kegyetlenül, nálam pedig semmi normális futócucc nem volt, így egy szál pólóban futottam.
A szintútra futottunk fel és nekem nem is esett rosszul a futás. Persze mindenhol állt a víz és a nyakunkba is kaptuk rendesen, de ekkorra már teljesen ronggyá áztunk. Kisdoma meg is jegyezte, hogy rég volt ilyen esős verseny szaga az erdőnek.
Fent a szintúton kellemes volt a tempó, majd a felfelékben azért megérzetem néhol, hogy Domó kezd jó erőbe lenni. Mentünk tovább a Virágos-nyereg után is és gyorsan telt az idő. Végig beszélgetve nem is volt olyan gáz a szakadó eső.
A Kálvária hegyre fölfelé aztán már tényleg lemaradtam kicsit. Valahogy a csúszós fölfelékben én nem tudok úgy elrugaszkodni, mint Kisdoma, de ezt már másokhoz képest is észrevettem magamon.
Kálvária-hegyen szerintem életemben először jártam fent, majd innen a túloldalán leereszkedve már fordultunk is. Visszafelé sokat nem variáltunk, csak a Csúcs-hegyet kerültük a másik irányból.
Nem hittem volna, de a mocsok idő ellenére egy egész jó edzés lett a mai és nem is éreztem magam különösebben fáradtnak. Az eső persze gyakorlatilag elállt, amikor futás után öltöztünk, de ezen utólag már kár lenne bosszankodni.
A Mapsource 16,2km-t mutat és 400 szintet. Kicsit furcsállom, mert én többnek, de kevésbé szintesnek gondoltam a mai edzést.
Összesen 16km, 400 szint, 81:07
2008 április 27, 13:49Címkék: Budai hegyek, Edzés, Hosszú futás, Tornai Szabolcs | Nincs hozzászólás
Az Irhás árokban tettük le a kocsit Szabolccsal és onnan indultunk egy hosszút futni. Rögtön az elején sikerült össze-vissza kavarogni, mert újítani akartam és olyannyira nem figyeltem az irányra sem, hogy végül Makkosmárián kötöttünk ki, a Csiki hegyek helyett. Persze innen korrigáltunk és kifutottunk a hegyekre, a repülős emlékműig, majd tovább kis kanyarokkal a 24 ökrösre is. Onnan a hátsó úton mentünk vissza és mint a térképből kiderült sikerült még itt is beletenni egy kis kerülőt egy legallyazott ösvényen. Innentől a sárga jelzésen futottunk Makkosmária irányába, majd felkanyarodtunk Csillebérchez. Nem akartunk már nagyon variálni, így visszafutottunk a kocsihoz és ezért a tervezett 25km jó 1km-vel kevesebb lett.
Úgy 90 percig ment jól a futás, utána kifejezetten nem esett jól. Meg kell tartani a hétvégi hosszú futásokat, mert a nyáron nagyon le fogok ereszteni, ha nem teszem.
Összesen 24km, 600 szint, 124:03
2008 február 17, 20:45Címkék: Budai hegyek, Edzés, Hosszú futás, Technikai, Tornai Szabolcs | Nincs hozzászólás
Nem volt vészesen kemény a tegnapi edzés, de a második 140km-es hét vége felé már kellőképp fáradtnak éreztem magam az edzés előtt is. Nem is vártam nagy csodát a mai edzésen, csak igyekeztem végigcsinálni mindent és nem törődni a sebességemmel.
A válogatott technikai edzésén vettem részt Nagykovácsiban, ahol a bánya fölötti célba futottunk fel először Tornai Szabolccsal, majd a páros edzés rajtjába. Innen egy hibázás felismerésére és korrigálására szolgáló edzést futottunk, ami abból állt, hogy váltott vezetéssel mentünk és egyikőnknek egy távoli pont volt berajzolva, így a feladata a pont melletti elfutás volt, míg a másiknak azt kellett figyelni mikor megyünk már rossz irányba és lekanyarodni időben, megfogva a pontot.
Nem sikerült valami fényesen ez a feladat, mert Szabolcs és én is elég szépen hibázgattunk. Az első saját pontomra menet (2-es) szépen nem vettem észre a bozótos nyiladékot és jól túlfutottam. A másik két pontomat nagyjából jól sikerült megfognom, de így is igen sokáig tartott ez az edzés. Visszafutottunk a jó 1km-re lévő célba, majd én még el is mentem kocogni, hogy ne fagyjak meg a 3 körös egyfős váltó tömegrajtjáig. Olyan 1,5km-t futottam, plusz nyújtogattam kicsit, de így is majd odafagytam a nagy hidegben mire elrajtoltunk.
Három darab 3,3 – 3,5km-es pálya várt ránk, amelyek meg voltak farsztázva és így mintegy 1 fős váltó futhattunk egymás ellen. Az első kör elején rögtön a kettes pontra becsúszott egy apró hiba és így kis ívvel fogtam a pontot, de még mindig jobban mint a többiek. Bár Isti ekkor már árkon bokron túl járt, én csak azt láttam, hogy Ádám van csak pár méterrel előttem, mögöttem meg az egész mezőny loholt. Ez kicsit fellelkesített, bár ettől még nem tudtam túl gyorsan felfutni a hegyre, de azért üldözőim előtt fogtam hiba nélkül a 3-as pontom is, majd nyomtam tovább felfele. Az út azonban csak nem jött és fent nyilvánvalóvá vált, hogy átfutottam rajta úgy, hogy nem vettem észre. Ennek következtében vissza is kerültem a fő bolyba. Az 5-ös pontra aztán sokakat visszaelőztem, de a 6-os és 7-es pontra is hibáztam, így az első kört az Ifi fiukkal egyszerre fejeztem be.
A második pályán aztán már kevésbé voltam lelkes és az 5-ös ponttól kezdve mindegyikre hibáztam, így egy csöppet sem kerültem előrébb és igen fáradtan mentem ki a 3. pályára.
Ezt végre sikerült nagyjából hiba nélkül letudni, így az ifi fiuk csapata előtt értem célba, de ez csak annyit jelent, hogy ők is elfáradtak a végére, mert már nagyon gyenge tempót futottam.
A három pálya együtt volt 10,2km, amin én 77:28-at mentem. Nem egy acélos idő, főleg azt figyelembe véve, hogy Isti és Ádám 59 percet futott.
Levezetésképp még kimentem lebontani 3 pontot, ami alatt összefutottunk Szabolccsal, így együtt fejeztük be az edzést, ami igen hosszúra nyúlt. Éreztem is, hogy erő még úgy-ahogy van bennem, de nagyon fásultan mozgok, ráadásul a bokám is elfáradt az edzés végére.
Szerencsére baja nincs, de vissza kell térnem a bokatornához, hogy ne fáradjon el előbb a bokám, mint én.
A mai edzés jó volt több szempontból is. Egyrészt fizikálisan mindenképpen jól jött, hogy ilyen sokat futottam terepen, másrészt végre idén először futottam rendesen térképpel. Az idővel most még nem foglalkozom, azzal ráérek pár hét múlva törődni, mikor frissebben állok majd rajthoz az idény első versenyein. A részidőket se elemzem ki részletesen, főleg, mert a farsta-rendszer miatt elég nehéz is lenne.
Összesen 24km, 700 szint, 160:47
2008 február 16, 21:48Címkék: Budai hegyek, Edzés, Hosszú futás, Laktanya, Pelsőczy Attila, Tornai Szabolcs | 2 hozzászólás
Ezen a hétvégén a válogatott programját választottam és ma a 26km-es hegyi futást futottuk belőle a Laktanyától Tornai Szabolccsal és Pelsőczy Attilával. Düdü rajzolt nekünk egy 26km-es kört, amiből jó fele terepen vezetett.
Nem igazán terveztem intenzívet edzeni ma, mert a második 140km-es hetemet futom, ráadásul ezen a héten igazán könnyű nap nem is nagyon volt, így egy kicsit fáradt vagyok. Ezt már a futás elején is éreztem, ennek ellenére a terepen futást kifejezetten élveztem, már amikor nem felfelé kellett futni. Fekete-hegyeken, Nagy-Kopaszon, Éles-kövön és a Vöröspocsolyás-háton futottunk keresztül. Nem volt túl durva a terep, de azért akadt némi dzsuva, sziklamező és emelkedő is. A tempónk jó közepes volt, nem rohantuk el, de azért néhol kifejezetten keménynek hatott egy-két fölfele. Visszafelé a két kerítés között azért csak összejött egy 7:59-es 2km, ami csak azt mutatja, hogy egész jól haladtunk.
Fáradt vagyok, így nem tudom hogyan fogom a holnapi technikai edzéseket rendesen végig csinálni. Talán szerencsésebb lett volna a mai és holnapi edzést felcserélni, hogy ne a hosszú futás után kelljen "pörögni", de akkor viszont a válogatottak nem tudtak volna részt venni az edzésen, mint ma.
Nem panaszkodom, hisz azért egy jó edzettem és holnap legfeljebb lassabban futom a pályákat. Ma a bokámmal semmi gond nem volt és egy nagyon hasznos edzést futottunk. Többször kellene terepre menni és igyekezni is fogok, hogy ez így legyen.
Nem gondoltam volna, hogy tényleg megvolt a mai futás 26km, de a Mapsource is azt mondja, így biztos így van.
Összesen 26km, 600 szint, 151:59
2008 január 5, 15:51Címkék: Budai hegyek, Edzés, Hosszú futás, Laktanya, Pelsőczy Attila, Pelyhe Dani, Zsebe Isti | 11 hozzászólás
Laktanyába mentem fel a válogatott keretnek meghirdetett közös futásra. Ugyan a fiuknak 25km terepfutás volt betervezve, de én csak olyan 20km-t terveztem és azt is utakon.
Sajnos nem voltunk valami sokam, hisz Zsebe Isti és Pelyhe Dani mellett más tájfutó nem is volt. Pelsőczy Attila mondjuk ha így folytatja előbb utóbb a kezéhez nő a tájfutótérkép, de a másik két atlétát nem ismertem.
A kifutás kifejezetten nem esett jól, túlságosan erőltetettnek éreztem a tempót és a talaj sem volt ideális a 15-20 centis, részben letaposott hó miatt, amiben néhol nyomvályú volt.
Bő fél óra után aztán Isti bevetette magát az erdőbe és én meg mentem utána. Hamar kiderült, hogy a többieknek eszük ágában sincs mély hóban nyomni a terepfutást, így innentől Istivel futottam az edzést. Átfutottunk a Vöröspocsolyás tetejére, majd tettünk rajta egy méretes kört. Mindezt fogalmam sincs milyen tempóban, de néhol a 10 perces is megvolt. Persze végig küzdeni kellett, mert Isti nem lazsált.
Kezdetben azt hittem, hogy 1 kili után le fogok szakadni, de ahogy telt az idő, úgy esett egyre könnyebben a futás. Nem tudom Isti lassult-e, vagy csak én melegedtem be jobban, de néhol már élveztem is a terepen futást.
Persze szinte végig ő ment elől, így valamivel könnyebb lehetett nekem, mint Istinek, de azért jólesett látni az utolsó felfelében, hogy nem csak én szenvedek piszkosul és Isti még meg is kért, hogy menjek én előre. No azt a fölfelét nem erőltettem halálra és utána el is búcsúztam Istitől, mert soknak véltem az általa futott 25km-t.
Sikerült levágnom 2,5-3 kilit, de még így is nagyon hosszú lett a futás, hisz még vissza kellett futnom. Ekkor már végképp nem erőltettem a tempót és csak azért nem váltottam kocogásra, mert feltételeztem, hogy Daniék közben odafagynak rám várva a kocsinál.
Végül bő 22km lett a mai futás, de az időből és az intenzitásból kiindulva ez jóval keményebb volt, mint mondjuk egy alföldi 30 kili. Kellenének még ilyen futások, mert nem ártana erősödnöm. Persze ehhez kell a jó terep és az elfogadható időjárási körülmények, no meg persze a világos.
Most mindez megvolt és a bokám is jól bírta a terepet, igaz le volt ragasztva.
Összesen 22km, 550 szint, 138:09
2007 december 26, 15:09Címkék: Árpika, Baracsi Gábor, Budai hegyek, Edzés | Nincs hozzászólás
Ricsiékhez mentünk fel edzeni Árpikával a nyílt Tipós edzésre.
Nem igazán tudtam mit fogunk futni, de Ricsivel, Árpikával, Lenkei Zsoltival és Kerényi Mátéval indultam egyszerre. A fiatalok dombrésztávot futottak a Q völgyön, így arról hamar letettem, hogy velük fussak. Az elsőben azért a rövid verziót mi is megfutottuk Ricsivel 2:08-ra, ami ha minden igaz a fiuknak a leggyorsabb felfeléje volt, de az is biztos, hogy nekem eléggé max. közeli volt.
Innen az Árpád kilátó érintésével futottunk el Fenyőgyöngyére, majd fel a szintútig. A tempó kellemes volt, beszélgetős laza futás ment, így jól éreztem magam. A vezetékig futottunk el, majd a zöld jelzésen a hegy túloldalán jöttünk vissza, hogy végül a repülőtéren átvágva fussunk vissza Ricsiékhez.
Mivel napok óta köhécselek különösen örültem, hogy még szaunázni is volt lehetőség edzés után, amit természetesen ki is használtam.
Holnap megyünk síelni Szlovéniába, így nem tudom lesz-e lehetőségem edzeni, de jó lenne nem kihagyni 7 napot.
Összesen 15km, 300 szint, 85:30
2007 december 9, 14:44Címkék: Baracsi Gábor, Budai hegyek, Edzés, Gyurika, Józsa Gábor, Kerényi Máté, Kisdoma, Lenkei Zsolti, Maki, Makrai Évi, Pelsőczy Attila, Tojás | 4 hozzászólás
Csillebércre mentem fel a válogatott mai hosszú futására, ahol természetesen a tegnapi után nem akartam hosszút futni, de azért valami 15-18km-t szerettem volna futni és hát semmiképp se egyedül. Úgy gondoltam a tegnapinál mindenképpen gyorsabban kellene futni, ezért már az elején csatlakoztam a gyorsabb társasághoz.
Nem sokkal Csillebérc után így Józsa Gábor, Kisdoma, Baracsi Gábor, Lenkei Zsolti, Kerényi Máté, Tojás és egy atléta srác társaságában futottam, de hamarosan Kisdoma és Tojás lemaradt a tempó pedig egyre csak fokozódott. Kezdetben ezt még kifejezetten élveztem is, mert alapvetően úgy éreztem jól megy a futás, de aztán mikor már 4 perces tempót is kezdtük meghaladni, akkor kezdtek nem jól esni a fölfelék. Alapvetően Józsa Gábor tolta a tempót az atléta sráccal én meg loholtam a nyakukon és a többiek is valami ilyesmit próbáltak mögöttem.
A Huszonnégy-ökrös előtt párszáz méterrel aztán úgy döntöttem nem kell ez nekem és onnan a hegytetőig már kiengedtem. Visszafelé a hegy északi oldalán mentünk és a tempó semmit sem csökkent. Én beálltam a boly végére és élveztem, ahogy a kacskaringós kis ösvényen toljuk, mint állat és ugráljuk át a kidőlt fákat. Jöttek azonban apróbb felfelék és én kezdtem nem jól érezni magam, majd mikor egy saras lefelében nem mertem elengedni magam és a többiek elléptek vagy 50 méterre, akkor feladtam az üldözésüket. Szerencsére pár száz méter után azonban utolértem Gyurikáékat, ahol Makrai Évi, Maki és Kisdoma is meglehetősem kellemesebb tempóban haladt, ráadásul Ricsi és Máté is beállt hozzájuk.
A futás végét velük tettem meg már sokkal lazább tempóban, de azért Makival még egy kicsit elléptünk a többiektől a végére.
Nagy rohanás volt ez a mai edzés és ha nem a tegnapi után csinálom, akkor aztán végképp tetszett volna. Így kicsit tartottam tőle, hogy kikészítem magam, de egyben örültem is, hogy ennyire jól megy a tegnapi után.
Jó kis edzés volt ez és jól megy a futás. Már csak az a probléma, hogy egyesek viszont olyan baromi erősek, hogy még így is messze vannak tőlem.
Összesen 16km, 300 szint, 79:01
2007 október 30, 23:28Címkék: Budai hegyek, Edzés, Kisdoma, Skuló | 1 hozzászólás
Fenyőgyöngyére mentünk fel futni Skulóval és KisDomával és egy 20-ast terveztünk.
Persze már bőven sötét volt, ráadásul nekem nem is ment túl jól, hisz 2 hetet gyakorlatilag teljesen kihagytam. A szintúton aztán már nem ment rosszul, viszont a bokám egyszer kiment. Ez megint csak olyan volt, mint az OB-n, azaz fél perc gyaloglás után tudtam tovább futni és ugyan baromira figyeltem a Csúcs hegy oldalában megint kiment a bokám. Szintén fél perc séta következett, majd megint továbbfutottam, de ekkor már baromira óvatos voltam. Innentől nem igazán mertem futni. Szörnyű volt így haladni, mert minden lépésre koncentrálni kellett.
Szerencsére megúsztam 3. bokakimenés nélkül, de az edzést így is lerövidítettük. Lehet nem lett volna gond, ha továbbmegyek, de nem akartam kockáztatni és mikor KisDoma felvetette, hogy az utolsó Hűvösvölgyi hurkot már ne fussuk le, akkor rövid gondolkozás után én is a levágás mellett döntöttem.
Nem lettem jókedvű. Egyrészt a tervezett 20km-ből csak 14 lett, másrészt nem tudom mi lesz a jövőben. Így nem fogok tudni a hegyen sötétben edzeni, vagy legalábbis nagyon óvatosan és így is csak bízni tudok abban, hogy nem lesz bajom.
Nem is az a bajom, hogy fél percekre megfájdul a bokám, de rohadtul tartok tőle, hogy egyszer majd még jobban kimegy és akkor aztán végképp tönkremegy a bokám.
Kissé össze is törtem és még az is felmerült bennem, hogy 1 hónapig pihentetem a bokám és elhalasztom az alapozás kezdetét, de végül úgy döntöttem ilyen könnyen nem adom fel. Az erdei futások számát lehet csökkenteni fogom és ha mégis olyan helyre megyek ahol félteni kell a bokámat ott le is fogom ragasztani. Szerencsére a Gerecsében tudok úgy futni, hogy gázos helyen csak fölfelé fussak, majd vissza dózeren jöjjek, valamint a lépcsőn.
Végülis tavaly is volt ilyen bokakimenésem és aztán mégsem volt ebből komolyabb gond. Ebben bízom most is, no meg a bokaerősítésben és nyújtásban, amit ma se hagytam ki, pedig már este 10 után tudtam csak elkezdeni.
Az sem túl felemelő, hogy kegyetlenül nincs időm semmire így edzések és bokatorna mellett, de ez van.
Összesen 14km, 300 szint, 72:55
2007 október 3, 21:47Címkék: Budai hegyek, Edzés, Kisdoma | Nincs hozzászólás
Reggelre sokat javult a bokám, ám délutánra újra bedagadt, nyilván mert jártam-keltem. Azért érzésre sokkal jobb lett, mert szinte eszembe se jutott egész nap. Fenyőgyöngyéhez mentünk fel Kisdomával futni. Mivel gondolkoztam azon, hogy leragasszam a bokám és Doma is azt javasolta, így végül elhasználtam egy fél guriga leukoplastot a lábamra mielőtt elindultunk.
Kicsit tartottam, hogy az erdei utakon rossz lesz futni, de pozitívan csalódtam. Már a futás elején is minden rendben volt és később se okozott problémát a bokám. Persze óvatoskodtam és ha ráléptem egy-egy sziklára, vagy egyenetlenebb részre, akkor éreztem, hogy egy kis megbicsaklás is komoly fájdalmat okozna, de ezt leszámítva minden rendben volt.
A 20km-es körön futottunk nagyjából szemben, igaz az elején tettünk egy kis kitérőt. A Virágos nyeregben aztán ráfordultunk a szintútra és ott már a fejlámpát is be kellett kapcsolni. Nem rohantunk különösebben. Talán egyetlen emelkedőt nyomott meg kicsit Kisdoma a repülőtérről felfelé, én meg nem vitézkedtem. Örültem, hogy a bokám bírja és persze a holnapi résztáv miatt sem akartam túlzásokba esni.
Kicsit lazább lett így a hét eleje, de most úgy néz ki megúsztam ennyivel, ami azért most igen örömteli.
Összesen 14km, 300 szint, 71:23
Max. pulzus: 169
Átlag pulzus: 152
Megnyugvási: 24 (133/109)
Utolsó kommentek