Nem voltam valami jókedvű a mai napon, sőt eléggé el vagyok keseredve. No nem az edzések miatt, hanem amiatt ami pesten zajlik. Az erőszak semmire nem lehet megoldás és csak árt az országnak.
Ezen járt az agyam egész nap és így is indultam futni Gerivel az atlétikai pálya felé. Mikor odaértünk és elkezdtük futni a 10×100 métert, akkor Gerinek el is mondtam, hogy jobb lenne, ha ideges lennék, mert idegből jól lehet futni. Ezzel szemben most nyomot hangulatom van és az égvilágon semmihez nincs kedvem. Leginkább elmenekülnék a gondok elől valami szép és nyugodt helyre.
Azért a repülők nem mentek rosszul és a végén még Gyulai Zoli is befutott. Ő ugyan nem állt be, de ott körözött a pályán, ezzel kicsit feldobta a kedvünket.
A program 6×1000 méter volt és én kezdtem a váltott vezetést. Az első 200 métert jól el is futottam, majd a 37-es első kétszázra csináltam egy 42-est. Végül ugyan egész közel került a tervezett 3:25-höz, de nem volt szerencsés a "váltogatás". A másodikban aztán Geri pont azt futotta amit kellett és teljesen egyenletesen, majd megfutottam én is ezt harmadikra. Negyedikre aztán Geri meglódult és én sem adtam alább az 5.-ben. Talán itt eggyel a vége előtt kezdtem először érezni, hogy ez nem sétagalopp. Az első 4 ugyanis nagyon könnyen ment. Éreztem, hogy nyomom keményen, de nem volt semmi szenvedés. Pörögtek a lábaim és csak azért nem élveztem nagyon az edzést, mert tudtam, hogy van még hátra belőle.
Geri az 5. ezerben lemaradt, majd hörögve nagy nehezen utolért. Nem gyógyult még meg teljesen, de már jól van. Már a harmadik után mondtam neki, hogy nem történik semmi, ha 1-2 ezret kihagy és végül úgy is döntött, hogy az utolsót kihagyja.
Eléggé bekezdtem, ami a mai napon az elsőt leszámítva nem volt jellemző és innentől nem is nagyon néztem az órára. Próbáltam tartani a tempót, de nagyon kemény volt. Szerencsére Geri 600-nál beállt vezetni és ez sokat lendített rajtam. Valószínűleg lassabb lett volna nélküle. Azért az utolsó se volt az a nagyhalál. Sokkal könnyebben mentem 3:14-et, mint legutóbb.
3:22,6 (171/101)
3:24,2 (173/104)
3:23,7 (174/119)
3:20,4 (175/112)
3:20,0 (176/116)
3:14,4 (178/139) Egy perces megnyugvási: 39
Pihenő 2 perc volt, ami alatt átlósan átsétáltunk a rajthoz. (második pulzusadat a két perc végén van)
Levezetésnek kis kerülővel hazafutottunk, amiben Gyulai Zolival beszélgettünk egy darabig, majd kettesben hazakocogtunk Gerivel.
Jólesett a mai edzés, végre eljutottam arra a szintre, hogy nem fáj a résztáv. Ha küzdeni is kell, az nem akkora őrült szenvedés, mint az első pár résztávon volt. Igaz nem futok valami nagy időket, de szép lassan fejlődök és engem most ez érdekel.
Az edzés másik nagy pozitívuma volt, hogy megfeledkeztem minden zavargásokkal, politikával kapcsolatos dologról és teljes lelki nyugalom szállt meg futás után. Ez hihetetlen, de olyan mértékben helyretett a futás, hogy mostantól magasról teszek mindenre ami politika, vagy azzal kapcsolatos. Amíg engem elkerülnek az események addig azon se idegesítem magam, ha kretének szétverik Budapestet. Ha nem kerülnek el, akkor majd odébbmegyek!
Most jól érzem magam és nagy kedvvel várom az edzéseket, versenyeket. Éljen a sport, éljen a tájfutás!
Összesen 15km, 71:42.
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 144
“Éljen a sport, éljen a tájfutás”
Igen! Szerintem is 🙂
A sport mikre képes… Eltűnnek a gondok…
A túrákon való ‘megtisztulásról’ inkább nem kezdek el beszélin 😀 (hosszú lenne 🙂