Horváth Sanyi címke alá tartozó bejegyzések


Tájfutó Maraton – Győr belváros

2006 november 11, 20:23Címkék: , , , | Nincs hozzászólás


Fura volt így versenyre menni, hogy nem volt igazi célom, csak az, hogy lefussam a pályát és ne sérüljek meg, de azért élveztem.
A Tájfutó Maraton pont jókor volt jó helyen és a 3 héttel ezelőtti Győri séta alapján igencsak megtetszett Győr belvárosa is, így kár lett volna kihagyni.
Tájfutó Maraton térkép - Győr belvárosAzt már jó előre elhatároztam, hogy be kell melegítenem rendesen, mert bemelegítés nélkül az első 1-2km kissé még fájdalmas. Ezt most letudtam előre, mert futottam szűk 2km-t 10:17 alatt. Nem is volt gond a versenyen a bokámmal, vagy a lábam többi részével, de azért igencsak óvatoskodtam. Nem annyira, mint azt előre terveztem, mert nem tudtam megállni, hogy ne az éppen aktuális leggyorsabb útvonalat válasszam, így aztán futottam füvön, sőt lehullott falevelek között is.
Úgy éreztem egész normális tempót tudok futni, ami úgy 1km-ig tartott, de utána se éreztem nagyon lassúnak magamat. Persze elég rendesen kerülgettem a göröngyösebb részeket, de nem elsősorban a lábam miatt, hanem mert gyorsabb volt a sima aszfalt, mint a füves rét. Nem tudok és még nem is akarok normális tempót magamra erőltetni azokon a részeken, ahol a bokám kimehet, így megérte kerülnöm. A 11-es pontra ez nagyon jól ki is jött, mert ránéztem a térképre és pillanatok alatt eldöntöttem, hogy visszafele a leggyorsabb az útvonal, de mikor benéztem a kis sikátorba, már tudtam, hogy nem arra fogok menni. Göröngyös macskakő és lépcső volt ugyanis arra, amit amikor csak lehet kerültem.
A macskakővel egyébként is meggyűlt a bajom, mert nem merek rajta rendesen futni és térképet nézni se. Elég nagy koncentrációt igényelt ugyanis, hogy mindig a kő közepére lépjek, vagy legalábbis úgy, hogy a bokám ne billenhessen meg. Talán túllihegem a dolgot, de majd úgyis megfeledkezek ezekről a dolgokról, ha egyáltalán nem érzek majd különbséget a két lábam közt.
Eddig úgy gondoltam, hogy jól haladok és még csodálkoztam is, hogy nem értem még utol Tojást, amikor Töreky Ákos robogott el mellettem. Nagy volt a sebesség különbség köztünk, de láttam rajta, hogy nem fut gyorsabban, mint amit én is tudok edzett állapotomban. Elég egyértelművé vált, hogy amit én belülről egész elfogadható tempónak érzek, az kívülről tetű lassú lehet. Szokásos tájfutó reflex előjött bennem, mert felmerült bennem, hogy a technikai hibáit kihasználva elfussak vele, de aztán inkább a lábam elé és a macskakövekre koncentráltam. Ahol sík volt az aszfalt, ott is csak kicsit tudtam jobban haladni, mert alapvetően eléggé a maximumot futottam. A pálya legvége aztán eléggé terepfutássá vált, legalábbis az aszfalthoz képest, így kicsit óvatoskodtam, mert nem akartam a falevelek alatt megbújó valamin kitörni a lábam.
Az időm 18:55 lett, ami igencsak pocsék, tekintve, hogy 14-15 perc tűnik átlagos időnek a többiek eredményét nézve.
A pulzusom még megdöbbentőbb, mert 179-es átlagpulzussal nagyon rég nem futottam ennyit, talán amióta polar órám van azóta soha. A 184-es max., pedig arra utal, hogy ha most kihoztam volna magamból a legtöbbet, akkor 200 körül lenne, ami szintén nem jellemző rám.
Skulóval és Horváth Sanyival levezettünk úgy 2km-t, amiben végig figyeltem a pulzusomat és 160 alá nem nagyon ment. Mikor megkérdeztem, hogy szerintük milyen tempót futunk, akkor Skuló 6 percesre tippelt, Sanyi pedig 5:30-ra. Ezek szerint valószínűleg az elmúlt napokban kevesebbet futottam, mint amit gondoltam és leírtam.
Igencsak mélyről indulok tehát, de messze van még a tavasz, így addig még bőven van időm összeszedni és feledzeni magam.
Ami jó, hogy innen könnyű lesz fejlődni és a megkezdett fogyókúrát is jól bírom, tekintve, hogy délután 3-ig ugyanúgy zabálok, mint eddig, de később már nem nagyon eszek és ha mégsem bírom ki kajálás nélkül, akkor is csak szénhidrát mentes dolgokat veszek magamhoz.
A célomat ma mindenesetre elértem, mert sikerült magcsípnem az utolsó előtti helyet, bár helyzetemet nem jól mértem föl, mert azt hittem az óvatoskodásom lesz a fő hátráltató. Sebaj, adtam a testemnek egy nagy sokkot, amitől talán hamarabb ráébred, hogy futni kell!
Ja és aki röhögni akar rajtam, az keressen a rá a google-ön, hogy dagadt disznó. 🙂
 
Összesen 8km, 40 perc.
Max. pulzus: 184
Átlag pulzus: 171
Megnyugvási: 41 (179/138)

Térkép , Részidők