Címke: Atlétika

Szilveszteri futás Tatán

Nem hagyhattam ki a mai napi Szilveszteri futást Tatán és persze sikerült megint kihajtani magam, pedig így 4 nap síelés és 3 nap nem futás után ez nem tűnt jó ötletnek. Gyorsan kezdtem és nem akartam belassulni. Ha Baluval együtt futok, mintegy 20-30 másodperccel lassabban, akkor most jobban érezném magam.
Szét azért nem szakadtam, de nem jó edzés nélkül gyorsan futni.
Bemelegítés csak 2,5km volt, majd a 7km-es verseny (26:53) és végül bő 2km levezetés Baluval.
Tibi is megvert, pedig nem szokása. 🙂 Ráadásul ennél rosszabb időt még nem futottam itt, csak amikor valóban lassan futottam. Nyáron Ashenafiékkal is jobbat sikerült egy mezei edzés keretében.
No azért a helyzet nem reménytelen, de neki kell állni rendesen edzeni.

Max. pulzus: 190
Átlag pulzus: 174
Átlagtempó: 3:50

Összesen 13km, 49:53

81 perces félmaraton lazán

Nem igazán illett a programomba a mai félmaraton, hisz a betonon futás mellőzése mellett döntöttem 2 hete, de a versenyre már korábban bejelentkeztem és végül nem is bántam meg, hogy indultam.
Bemelegíteni nem volt túl sok időm, ráadásul még a reggelit is éreztem kicsit, valamint a tegnap rosszalkodó derekam sem tűnt tökéletesnek. Aztán a bemelegítés egész jólesett. Bő negyed órát futottam, benne 5-6 repülővel, így már a pulzusomat is feltornáztam kicsit. Persze rögtön melegem lett, így nekiálltam vetkőzni, de rövidnadrág nem volt nálam, így maradt a laszteksz és a rövidujjú futófelső.
A tervem az volt, hogy nem hajtom szét magam és az első körben ennek megfelelően nem nagyon akartam 170 fölé engedni a pulzusomat. Olyan 175-176 környékéig szokott még jólesni a versenyeken a futás. Gondoltam ha már az első körben felszalad odáig annak küzdős befejezés lesz a vége.
Úgy kalkuláltam ehhez kerek 4 perces tempót kell majd futnom, így előirányoztam magamnak a 84 perces félmaratont, de azért megjegyeztem a többieknek (jelen volt a Mind System és a B&J kemény magja), hogy ha jól megy elfutók a leggyorsabb női versenyzővel.
A rajt után persze minden igyekezeten ellenére 3:30-ban ment le az első pár száz méter, majd igyekeztem visszavenni és 1km környékére be is állt a tempó olyan 3:45 körülre. Még igyekeztem volna tovább lassulni, de irreálisnak tűnt. Sorra mentek el mellettem az emberek, bár egyre kevesebben és egyre lassabban. Végül aztán besoroltam egy bolyba, amiben Vajda Zsuzsi is futott. Gondoltam a későbbi női győztes versenyző tempója végül csak jó lesz és már a Tatai Minimaratonon is tudtam nála kicsit jobbat futni, akkor pedig ma is ki kell bírnom a tempóját. Figyeltem a pulzusom és szerencsére még épp 170 alatt volt, néha érte csak el a 170-et. A tóparti sétányra kifutva aztán jött az enyhe hátszél és a tempó kicsit fokozódott. Az átlagunk 3:44-re is benézett, a pulzusom pedig 168-172 közötti tartományban ingázott. Ekkor komolyan elgondolkoztam azon, hogy mit csinálok. Már megint az lesz a vége, hogy féltávnál 175 fölé szökik a pulzusom és a második felét a félmaratonnak végig fogom küzdeni. Főleg a szembeszeles részeken.
Ehhez képest a füves szakasz némi megnyugvást hozott, az átlagtempó is ismét 3:45 lett és a pulzusom is visszanézett stabilabban 170 alá. A fordulónál aztán rögtön belassultunk egy kicsit, én pedig jobbnak láttam 3 fősre apadt bolyunkban előrébb menni és nem utazni a szélárnyékban.
Azt hittem a másik srác nyulazik Zsuzsinak, így nem nagyon akartam még nála is előrébb menni. A tempónk szép lassan esni kezdett és a célkapuhoz, azaz féltávhoz 38:40 körül értünk. Gondoltam, ha a tempó nem esik tovább az ekkor átlagnak látott 3:47-ről, akkor simán meglesz a 80 percen belüli idő és még csak nem is kell majd érte megküzdenem. Itt már nagyon jólesett a futás és inkább fordítva kezdtem gondolkozni, azaz a gyorsabb tempó járt az agyamban. Úgy gondoltam, majd a hátszélben újra begyorsulunk és mikor a nyúlnak vélt srác is eltűnt, akkor úgy döntöttem, hogy ez csak edzés és az lesz a tuti, ha Zsuzsival futom végig a távot.
Nem számítottam rá, de Zsuzsi tovább lassult és a hátszél sem lendített a tempón. Sokszor felmerült bennem, hogy ellépjek és akkor simán meglesz a 80 perc alatti idő, de végül végig maradtam. A szembeszélben igyekeztem a szélárnyékot biztosítani, de ez a nyulazás nem is olyan egyszerű, mint azt gondoltam. Hol eltávolodtam Zsuzsitól, hol úgy éreztem, hogy feltartom. Ekkor már 3:50-3:51 volt az átlagtempó, magyarul a pillanatnyi sebességünk nem nagyon lehetett 4 perces alatt. Fura volt így futni, hogy éreztem kilométerenként 10-15, de akár 20 másodperc is marad bennem.
A végén aztán az utolsó 500 méterre Zsuzsi nyitott egy hosszú hajrát én pedig természetesen mentem előtte, mellette. A 81 percből végül éppen kicsúsztunk, de ez nem igazán zavart. Ha a 80-ról maradunk le ugyanígy az már bosszantóbb lett volna.
Levezetésnek vagy 10-15 perc szünet után futottunk egy keveset Malonovits Józsival és Vajda Zsuzsival, amit én még a kocsihoz való elkocogással 2km-re egészítettem ki.
Jó volt ez a mai futás. Talán még soha nem futottam utcai versenyen ennyire jólesően és mégis egész lendületesen. Egy másodpercig nem kellett küzdenem a tempóért, éreztem, hogy sok marad bennem, de nem tudom pontosan mennyi. Az első kör tempóját egészen biztosan lazán tudtam volna tartani. Nem kezdek bele a tippelgetésbe, hogy mennyit tudtam volna ma. Nincs értelme, amúgy sem versenyezni jöttem és a sportban amúgy sincs ha.
A pulzusom az első kör elején volt a legmagasabb, majd a tempóval együtt szépen esett olyan 165-166-os szintig és csak a végén a hajrában ment fel ismét, igaz akkor egész 175-ig. Az átlag pulzusom, így 168 lett, ami nálam nem egy erős tempó, még edzésen sem. Az idén és korábban is minimum 175-ös átlaggal futottam az utcai versenyeket és azok már nem estek jól. Ellenben a mainak egyetlen másodperces sem esett rosszul, úgyhogy igen pozitívan látom a dolgokat.
Nem is tudom hogyan lehet, hogy sok terepen és lassan futott edzés után miként tudtam még gyorsulni is. Ezzel az idővel 14. lettem és egész sűrű volt az mezőny előttünk.

Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 168
Átlagtempó: 3:51

Összesen 26km, 107:31

Maraton váltó első futóként

Ma a céges csapattal indultunk a Spar Maraton 5-fős váltóján és én a kezdő 12,4km-es szakaszt kaptam.
Bemelegítésnek futottam úgy 5km-t, közben pedig számos ismerőssel találkoztam. Az elit futók közé beálltam a rajtnál, de utólag ezt igazolta is, hogy 29. helyen futva váltottam és ennél azért jóval többen voltunk az elit blokkban.
Tempónak 3:45-öt terveztem és sikerült is ennél alig gyorsabban kezdeni az első kilométeren. Rettentően jólesett a futás egész a Deák térig. Kialakult egy nagyobb boly, amiben számos ismerős is futott, de aztán valahol 5-6km környékén ez a boly kettészakadt és mivel még mindig 3:42 volt az átlagtempó és kezdtem magam kevésbé jól érezni, így a második felét választottam. Ebben a bolyban 4-en voltunk, közülük pedig már csak Werner Petit ismertem. Úgy terveztem olyan 10km környékéig nem pattogok, de akkor megindulok és megfutom amit bírok.
Ez egész jól ment a 9,5km-s fordulóig, ahol megkaptuk a hatalmas szembeszelet. Pár száz méterig megbújtam a srácok mögött, aztán úgy voltam vele, hogy nem leszek pofátlan tovább és ha már egyszer amúgy is már csak 3km van hátra és még jól érzem magam előre állok. Be is vágtam a boly elejére és próbáltam a srácoknak megfelelő tempót tartani, amivel szépen felfutottunk 2-3 emberre, akik aztán azthiszem be is soroltak mögénk. Talán 1,5km-t vagy még annyit sem bírtam elől és a szél miatt teljesen kezdtem elkészülni az erőmmel. Egy 500 métert biztos utaztam a srácok mögött, majd 11,7km-nél előre álltam és nyomtam ami a csövön kifér egész a váltóhelyig, ami az órám szerint 12,44km-nél volt.
Hát az utolsó 3km az kegyetlen volt és teljesen szétcsúsztam tőle, ellenben az előtte lévő szakasz kifejezetten kellemesen telt, addig jól éreztem magam. Egy 37 perces, vagy épp azon belül 10000 méter most bennem van, ami már nem is hangzik olyan rémesen.
Váltás után következett a drukkolás a csapatnak. Ádám, Andris, Péter, majd Gyurika (vendégjátékosként) következett. Péterrel majdnem a Szabadság-híd lábáig futottam, majd vissza, majd ezt követően is rohangáltam egy keveset.
Végül még a Városligetbe is futottam egy keveset, egyrészt, hogy lássam Gyurika befutóját, másrészt vagy 2 órával később vissza az autóhoz.
A váltónk végül az igen előkelő 8. helyen végzett 2:51:55-ös idővel.

Az én szakaszom adatai: 12,44km: 46:21
Max. pulzus: 183
Átlag pulzus: 175
Átlagtempó: 3:43

Összesen 25km, 111:21

Tatai Minimaraton 2009

Nem volt kérdés, hogy a Tatai Minimaratonon a tavalyi év után újra elinduljak. Akkor pár hét edzés után igen szánalmasat futottam és hát idén se vagyok valami gyors. Az időjárás most sem kímélt minket és 35 fokban vártuk a versenyt. Ezúttal csapatot is neveztünk és igen erős futókkal erősítettünk.
Tibi, Markót Tomin és rajtam kívül beszervezte Emmer Attilát, én pedig megkértem a velünk Tatára átugró Erkolo Ashenafi-t, hogy szálljon be a csapatunkba.
Bemelegítésnek Ashenafival futottunk szűk 5km-t a tóparton. Meglepően lassan kezdtünk és csak az utolsó 1km-n váltott bele egy nagyot, amitől persze lemaradtam. Persze még így is 4:46-os lett a bemelegítés átlaga.
A rajt után igyekeztem nem elfutni magam, de meglepően gyorsan haladtam még így is. Nézegettem az órám, de 3:40-ről nem nagyon mozdult el a tempó és mivel a pulzusom is 170 alatt volt nem nagyon izgattam magam ezen. Úgy 2km-nél aztán kezdett kevésbé jólesni a futás, így kicsit visszavettem és le is maradtam Vajda Zsuzsi és Szilágyi Tibi mögül. Ennek ellenére talán ha 1 ember ment el mellettem és innentől egész 8km-ig kifejezetten élveztem a futást. Pulzusom ugyan szép lassan kúszott fölfelé és ekkor már 176 körül járt, de nem szenvedtem. minimaratonFelfutottam Tibiék mögé és elhatároztam, hogy ott is maradok, de aztán a tó mellé kiérve jobb kanyartechnikámnak köszönhetően eléjük kerültem és ott is ragadtam. Előbb Zsuzsi, majd Tibi is lemaradt rólam, én meg kezdtem egyre rosszabbul érezni magam. Mire az Öreg-tó partját elhagytuk már 178-179 volt a pulzusom és kezdtem rendesen szenvedni, de ekkor már nem akartam visszavenni. Úgy tudtam, hogy a csapatba csak a legjobb 4 számít, így Tibit meg kellett vernem. Kicsit meglepődtem, amikor Tibi visszazárkózott mellém, de aztán hozta a formáját és rögtön benyögte, hogy “megállok egy kicsit sétálni”. Én meg ahelyett, hogy visszavettem volna nyomtam neki a fölfelét, hogy meglépjek tőle és innentől az utolsó kilométerig vagy 8 embert ki is előztem. Pulzusom 180 fölött ragadt és minden méterért meg kellett küzdeni. Nem tudom miért sanyargattam ennyire magamat, de valószínűleg az hajtott, hogy megyek el az emberek mellett. Már az egyes út előtt elérte a pulzusom a 183-at és innentől zsibbadtam és rettenetesen vártam a célt. Kicsit később Edit, Juditék, Balu és még sokan mások szurkoltak, amitől felpörögtem és úgy éreztem innen már bent is vagyok. Nem így volt, mert ahogy elhagytam őket csak azt éreztem, hogy sose lesz vége az utolsó 500 méternek. Szerintem itt esett végleg szét a mozgásom és be is lassultam talán egy kicsit. Összesen ketten mentek el mellettem az utolsó kilométer alatt és már attól sem támadtam fel, hogy Szabó Imi, mint az őrült ordított nekem. A 188-as pulzus, amit itt mértem már embertelen.
eredmenyhirdetesNagyjából 2 percig nem is tértem magamhoz befutás után, csak feküdtem a füvön és próbáltam magamhoz térni. Időm 53:18 lett és ezzel a 35. helyen végeztem. Ez majdnem 5 perccel jobb a tavalyi időmnél, tehát nem kicsit állok jobban, mint tavaly, de ez még nem az igazi. Az átlag tempóm 3:57 volt, ami nem valami acélos, de ki tudtam magam futni és csapatban is másodikak lettünk. Persze ehhez kellett, hogy Ashenafi nyerjen, Markót Tomi 50 , Emmer Attila 51 percet fusson. Tibi pedig ugyan majdnem 2,5 perccel utánam futott be, de akkor se lettünk volna előrébb, ha együtt érünk célba. Mint kiderült mind az 5 csapattag ideje számított.

Max. pulzus: 188
Átlag pulzus: 176
Átlagtempó: 3:57

Összesen 19km, 75:45

Diósjenő – Kemence félmaraton

Ma a Diósjenő-Kemence félmaratont választottuk programnak. Az Előzd meg a kisvasutat futóverseny-sorozat itteni állomása pont jókor volt és az útvonal is kellemesnek mondható. Persze az átlag futóknak elég riasztóan hathat a közel 300 méter szintkülönbség, de nekem ez is vonzó volt.
Bemelegítésnek futottam úgy 3km-t, majd a 21 fős mezőnnyel beálltam a rajtba. Mondhatni, hogy az első méteren az élre álltam, hisz nem volt senki, aki 4 perces környéki ezreket futott volna. Enyhén lejtős 1,4km-vel kezdtünk, amin 3:44-es átlagot futottam, majd jött a fordító és ugyanazon a távon 4:10-es átlag.
Megkezdődött a fölfele, ami kezdetben lankásabb volt, majd a közepétől azért igen komolyan emelkedett egész Závoz-ig. Figyeltem ne nagyon menjen 170 fölé a pulzusom, de amúgy egész jól éreztem magam. Tudtam, hogy menne ez gyorsabban is, csak nem akartam szétfutni magam. Sikerült 5:14-es átlaggal megmászni a hegyet, majd a nyeregben frissítettem is. A lefelében aztán nem sikerült úgy megindulni, mint vártam. Még a meredekebb részen sem jött össze a tervezett 3:50-es tempó és rövidesen beálltam a 3:56-os átlagra. Nem igazán esett jól a futás, pulzusom nem volt magas, bármikor bele tudtam gyorsítani, de lábra nagyon szörnyű volt a futás. Combjaim jól beálltak a tegnapitól és a felfelétől és nem volt jó érzés így futni. Nem is erőltettem agyon magam, hanem tartottam a nyeregtől a célig a 3:56-os átlagot.

Célba végül 89:27-el értem (hivatalos időm 89:31), amivel 10 percet sikerült verni a másodikra.
Egy negyed óra múlva elindultam apámmal kocogva Edit elé, aki ma futotta élete első félmaratonját és 19,5km környékén jött is szembe mosolyogva, mellette Nándival, aki ma biciklis kísérője volt. Innen együtt futottunk vissza a célig, így nekem még egy bő 3km-es levezetés is volt ma.
Alapvetően igen jó edzés volt ez a mai. Nem bánom, hogy nem maxon pörögve és 10-el magasabb átlagpulzussal futottam végig ezt a versenyt, mert az végig szenvedés lett volna.
Nagyon jó hangulatú ez a pálya és a rendezők is mindent megtesznek. Csodálkozok is, hogy miért csak ilyen kevesen indultak el. Sokkal többet érdemelne ez a rendezvény. Igazi jó, hétvégi futó program ahol ugyan egyéni csúcsot senki nem fog futni, de cserébe átszelheti a Börzsönyt.

Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 166
Átlagtempó: 4:12

Összesen 27km, 300 szint, 119:27

Tatai Maraton váltó

Maraton Váltó volt Tatán és Tibi beszervezett egy elég erős csapatba, ahol a 4. futó szerepét töltöttem be. Tibi kezdett, majd a lányok folytatták a futást és amikor én következtem már nem is tudtuk pontosan hányadik helyen állunk.
Bemelegítésnek futottam szűk 4km-t, amiben volt néhány repülő is, majd beállítottam az órámat, hogy az átlag tempót, pillanatnyi pulzust és futott időt mutassa. Feltett szándékom volt a tempót 3:50 fölött tartani, amihez nem ártott a legelső beállítás.
Eddig mindig elfutottam kicsit az elejét, amiből nagy szenvedés lett a végére. Ezúttal is 3:25 körüli átlagtempót mutatott az óra az első rápillantásnál, de hamar visszavettem és már 3:40 fölött találtam magam. Innentől igyekeztem nem nagyon lassulni, hiszen nem akartam, hogy rohamosan a 3:50-et is elérjem. Szép lassan kúszott is felfelé az átlagtempó, de olyan 2km környékén megállapodott 3:46-3:47 körül. Mivel nem éreztem durvának a tempót úgy gondoltam ez végig lesz nekem. Egész nyugisan haladtam, csak néha zavart, hogy a pulzusom folyamatosan kúszik felfelé és ezt éreztem is. Féltávnál már 175-176 körül volt és éreztem, hogy ez már necces lesz. Talán egy árnyalatnyit vissza is vettem, de a pulzusom nem ment lejjebb. Kicsit küzdős volt innentől a célig. Órára már csak magnyugtatásképp néztem, hisz ha akartam volna se nagyon tudok gyorsabban futni, lassulni meg már nem akartam.
A végén a tóparton nem esett túl jól a szembeszél. Kicsit úgy is éreztem, hogy még tovább lassulok, de aztán még meg is tudtam kicsit nyomni az utolsó 5-600 métert.
A vége 26:39 lett, ami az óra szerint 3:47-es átlagtempó, azonban az óra csak 7040 métert mért a mindenki által 7200 méternek tartott körön. (Én az órának hiszek. Fordítva más lenne a helyzet. Ha mégis nekik van igazuk, akkor 3:42-ben mentem.)
Pulzusom rég nem látott magasságokban volt, hisz 173-as átlag és 180-as maximum pulzussal futottam közel fél órát. Nem volt egy rossz edzés és hála annak, hogy odafigyeltem irtó nagy szenvedés sem lett belőle. Csak az utolsó 2km volt olyan amire nagyon nem vágyik az ember teste.
Az idő az addigi 3 Tatai tófutásomból a legrosszabb. Igaz egyszer félgőzzel futottam még ennél is rosszabbat. Az viszont meglepett, hogy "csak" 25:41-em és 26:07-em van innen. Nincsenek is olyan messze azok az idők. Idén kellene még itt is egy rekordot futni. 🙂
Végül Sanyinak és Tominak hála igencsak javítottunk az időátlagunkon és az abszolut 3. helyet sikerült megszereznünk, valamint a vegyesváltók közt lettünk elsők. Az össz. időnket sajnos nem tudom, de gyanúsan épphogy elmaradtunk a 2004-es egyéni maratoni időmtől.
Levezetésnek még Sunkával futottunk úgy 2km-t.
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 173
Átlagtempó: 3:47
 
Összesen 13km, 53:19

 

Ekiden váltó – Plus Budapest Maraton

Ma a Plus Budapest Maratonon indultunk a céges csapattal az Ekiden váltón.
Nekem a leghosszabb 14km-es szakasz jutott, aminek nem is tudom a pontos távját, mert eredetileg 13,6km lett volna, de aztán ez változott némileg. A 19-es kilométertáblától indultam, ami a Petőfi és a Lágymányosi híd között volt, így oda futva mentem le a parlamenttől. A bemelegítés ennek megfelelően lett bő 5km, de valahogy mégsem volt elég és ezt már közben is éreztem. Lehet a tegnapi verseny is megfogott kicsit, lehet az a 2-3 repülő nem volt elég, vagy csak túl sokat vártam a bemelegítés után a rajtra.
Az első 1 kilométer még 3:30-as volt, amiről sejtettem, hogy kicsit gyors lesz. Célom a 3:40-es kilométerek voltak, vagy ha jól megy, akkor ebből egy kis gyorsulás a végére. A második kilométer aztán 3:40 lett, de ebben volt egy frissítőpont is, ahol mellkason öntöttek egy pohár vízzel. A harmadik kilométer újra 3:30 lett, majd a forduló miatt megkapott szembeszél miatt a 4. már újra 3:40.
Ezt követően a szembeszélben valamiért beszúrt az oldalam, ami valószínűleg egy 4 perces feletti ezret eredményezett. Innentől hol kevésbé, hol jobban szenvedtem és ezen sokat rontott az innen szinte végig szemből kapott igen kellemetlen szél.
A 10km-t 38:20 körül hagytam el és innen talán már gyorsultam valamit, majd 53:04-nél váltottam az utolsó emberünket. Ez alig 3:50-en belüli tempó és a végén is csak jóindulattal van még a 3:45-ös.
Persze ennek ellenére végig előzgettem az embereket. Úgy 1000 ember mellett mehettem el, de ez nem nagy fegyvertény, hisz a 3:40 és 3:10 közötti maratonfutók tették ki a nagy részüket. Mellettem nem ment el senki és nem is állt be mellém csak 1 ember, a vége felé. Ő majd 1 kilit jött velem és már ez is jótékonyan befolyásolta a tempót.
Valahogy nem tudtam kifutni magam. Sem a lábam nem állt be, sem tüdővel nem készültem el, csak egyszerűen nem ment.
Edzésnek mindenesetre nem volt rossz.
Összesítésben 15. váltó lettünk a 3:10:45-ös időnkkel.
 
Összesen 19km, 78:04

 

Ablon céges váltóverseny

Ma ismét a munkahelyi csapatommal vettem részt utcai futóversenyen és a tavaly már kipróbált Ablon Business Run-on indultunk el.
Sajnos egy sérülés miatt csapatunk megfogyatkozott, de Skuló bevállalta a 3. futó szerepét és az azzal járó 2,5km-t.
Nem igazán éreztem úgy, hogy normális teljesítményre képes leszek. A tavalyi 16:59-es időm nagyon távolinak tűnt az 5km-es távon. Titkon is csak abban mertem reménykedni, hogy 18 percen belül fogok futni.
Bemelegítésnek 4km-t futottam körülbelül, amiben volt pár repülő is, majd beálltam a tömegbe, hisz idén is nekem jutott az első szakasz. A rajt után próbáltam végre nem egyedül futni és be is álltam egy srác mögé. Az 1km éppen 3:20 alatt volt, majd úgy 1,5-nél valahogy mégis előre keveredtem, de ezt nem éreztem gondnak. A 2km is megvolt 3:20-ban, mert pont 6:40-nél hagytam el, majd a 2,5km-es első kört 8:28-nál fejeztem be és kezdtem meg a boly elején a második kört.
Kezdtem érezni, hogy ez nekem így nem lesz teljesen jó és előre engedtem Csőkör Zolit, aki eddig mögöttem futott. Egy darabig nem is volt gond mögötte, de úgy 1km-vel a vége előtt, mikor a bolyból megindult valaki és követni próbáltam a gyomrom elkezdett kicsit rendetlenkedni. Amúgy is szétvoltam és kicsit meg is törtem, így a végét már csak leszenvedtem és a 4 fős bolyból utolsónak értem célba, összességében a 10. helyen 17:21-es idővel (saját mérés).
Ugyan idén szerintem egy kör az olyan bő 50 méterrel kevesebb volt, mint tavaly, de azért elégedett vagyok az időmmel. Rosszabbra számítottam és az utolsó 1km-t leszámítva nem is ment rosszul a futás.
István és Skuló is nagyot küzdöttek, aminek kezdetben úgy tűnt egy dobogós hely lett az eredménye, de sajnos az eredményhirdetés alatt kiderült, hogy idén megint lecsúsztunk az Informatikai cégek közt a dobogóról, mert a 2. helyezett csapat valamiért kimaradt az előzetes eredménylistából.
A női csapatunk is jót futott, főleg mivel nekik ez volt életükben az első futóverseny. Azon túl, hogy kategóriájuk első harmadában végeztek még nagy eredmény, hogy kedvet kaptak a futáshoz.
 
Összesen 10km, 42:21

 

Nike Human Race – Isztambul

A mai na igen tömény és igen jó volt. Nyertem ugye egy utat Isztambulba, ami egyben részvételi lehetőség is volt a Nike Human Race isztambuli állomására. A versenyről most sokat nem írok, mert az Outdoor blogra fogok írni egy beszámolót, amint lesz rá időm.
Összefoglalva nem nagyon ment a futás, de legalább nagyon élveztem. A 10km-es távon 37:59-et mentem és ezzel a 8. helyen végeztem. Állítólag 10000 indulóból, de szerintem annyian nem voltunk.
Malonovits Józsival melegítettünk be előtte úgy 3km-t, de ez azért elég gyengére sikerült. Levezetés volt vagy 300 méter. 🙂
 
Összesen 13km, 53:59

 

Tatai Minimaraton

Mára a Tatai Minimaraton volt betervezve edzésképp és ugyan előre sejtettem, hogy jól semmiképp sem fog esni ez a futás, de azért igyekeztem csak lendületesen futni. A bemelegítés nem volt valami sok, de azért elég volt. KisDomával, Fecóval és Gyurikával rohangáltunk kicsit a rajt előtt, majd persze a rajt után szépen hagytam is elmenni őket.
Az első 2km eseménytelenül és tényleg kellemesen telt, majd elkezdtem számolgatni hány embert előzők meg és engem hányan előznek meg, ami magával hozta kicsit a versenyszellem feléledését. Kezdetben engem előztek ki többen, köztük Szilágyi Tibi is, majd szép lassan én kezdtem előzgetni. Előbb Ádám Petit, majd a lábát fájlaló Reinach Csillát. Tibi sétálása az út szélén már kicsit meglepett, akárcsak az, hogy Sipos Dávid mellett is elfutottam. Látszólag tehát olyan emberek körül rohangáltam, akikkel nem szégyen csatázni, de a tempón olyan 4:10 – 4:20 örül alakulhatott. Az utolsó 4km aztán már tényleg közel max. volt, de szerencsére annyira még épp visszafogtam magam, hogy ne fussam teljesen szét magam és nem is hajráztam.
A vége 58:09 lett, ami megfelel annak amit vártam és terveztem magamnak, de egyben elszomorító is. Bogos Tomi 44:32-vel nyert, Fecó 49:18-at ment, míg Doma 51:55, Gyuri pedig 54:20.
Még egy nálam 17 évvel fiatalabb, azaz 11 éves kislány is megvert az eredménylista alapján. 🙂
Ugyan csak edzésnek szántam a mai futást, de 56 perc alatt semmiképp se tudtam volna ma és ez azt jelenti, hogy nagyon messze vagyok attól a szinttől, amit 1 hónap alatt el kellene érnem. Kb. azt kellene tudni hozni, amit Fecó.
Sebaj. Terv szerint haladok, pont ezt terveztem ma.
A levezetés viszont igen rövidre sikeredett sajnos.
 
Összesen 16km, 71:09

 

K&H Maraton Váltó

Ma a K&H Maraton Váltón indultam a céges csapattal és rám jutott az 5. szakasz a 6x7km-es versenyen.
Jó hangulatban telt a verseny, össze-vissza rohangáltam már bemelegítés előtt is, hogy a csapattársakat és néha az arra tévedő tájfutókat is lefotózhassam és drukkolhassak. Bemelegítésnek konkrétan végül egyben olyan 4km-t futottam, benne 6 repülővel és már ekkor kezdtem érezni, hogy meleg van és kicsit le is fárasztott az eddigi rohangálás, sőt a nap is megsütött.
A 7,035 km-nek óvatosan próbáltam nekiindulni, de nem igazán sikerült. Érdekes volt megtapasztalni, hogy nem igazán segített a körülöttem futó sok ember előzgetése, mert szerencsére nagy volt a sebességkülönbség a javamra. Le is előztem több, mint 50 embert az első 2 kilin, majd belefáradtan a számolgatásba. 🙂 Néhol kifejezettem zavaró volt a nagyobb csapatokat kerülgetni, hisz ők nem látták, hogy hátulról jön valaki.
A 3km-es táblánál még belül voltam a 3:30-as tempón, de kezdtem szép lassan kicsúszni, majd kicsit még meg is borultam és érezhetően belassultam. A végén még azt is kezdtem veszélyben lévőnek érezni, hogy beférjek 26 perc alá, de végül 25:32-vel sikerült átadnom a váltóbotot az utolsó emberünknek.
Nagyjából erre számítottam, mondtam is a többieknek, hogy 25 percet tervezek, de ennek ellenére nem vagyok elégedett magammal. Valahogy nem mentek eléggé a lábaim és talán kicsit meg is főztem magam a verseny előtt a napon.
Edzésnek mindenesetre szuper jó volt a mai futás és a 3:37-es tempó sem olyan szörnyen rossz.

Fényképek: itt

 
Összesen 12km, 50:32

Decathlon 10km-es Crossfutás

Bár a tegnapi 100 perces futás után kicsit tartottam tőle, hogy hülyeség lesz ma bevállalni a Decathlon Crossfutó versenyét, de végül nem bántam meg, hogy indultam.
Tornai Szabolccsal mentünk fel Csillebércre és összesen olyan 5km-t melegítettünk a 10km-es verseny előtt. Csináltam benne pár repülőt is, így a szokottnál azért jobban sikerült bemelegítenem.

Decathlon Crossfutás Útvonal

A rajt után hamar világos lett, hogy a 3. hely lehet a cél, mert Beda Szabolcs és egy másik srác elég kemény tempót futottak már a lefelében is. Olyan 1,5km környékén járhattunk, mikor már kezdtem leszakadozni és 4km környékén már el is tűntek a szemem elől.
Hátranézve ekkor még éppen láttam a távolban valakit mögöttem jönni, de a futás nagyon nem esett jól és a fölfelékben nagyon küzdöttem, hogy ne gyalogoljak bele. A lefeléket igyekeztem rendesen megfutni, hogy ne veszítsem el előnyöm az üldözőimmel szemben. Az 5km-es táv becsatlakozásától a rövidtávosokat is előzgetni kellett, ami nem ment olyan simán, mint vártam. Ők nem sokkal a rajtjuk után még friss állapotban elég rendesen megfuttattak és mikor az Irhás-árok aljából elkezdtünk felfelé mászni, akkor egyikük majdnem ott is hagyott. Persze azért az emelkedő jobban felőrölte, mint engem és a végén újra előzgettem az embereket elég rendesen, de már baromira vártam a végét.

Decathlon Crossfutás Szintmetszet

Nagyon küzdős lett ez a mai verseny, de legalább egy jót edzettem és még a 3. hely is meglett. A táv 10km-nek volt kikiáltva, de csak 9,1km volt és ezen majdnem 36 perccel nyertek, Beda Szabolcs kicsivel 37 alatti idővel lett második, én pedig 38:30-al harmadik. Szint is volt a pályában rendesen, én 280 métert mértem.
Így utólag nem kellett volna ennyire sietnem, mert vagy 2 percet vertem a következőre. Ha ezt tudom, biztos egy perccel rosszabbat megyek. 🙂
Levezetésnek olyan 1,5km-t kocogtunk még.
 
Összesen 16km, 350 szint, 73:30
 

Imre- Lőrinc futóverseny – 10km: 37:42

A tegnapi nap, pontosabban a bokám kissé rossz kedvre derített, de azt tudtam, hogy ma fogok valamit futni. Tervem nem sok volt, de mindenképpen valami keményebbet szerettem volna futni.
Reggel fél 9-kor tudtam meg, hogy ma van az Imre-Lőrinc futóverseny. Gyors informálódás az interneten, majd 9 előtt betolt két kifli után már készülődhettem is, mert 10 órás rajtot olvastam a neten és azt, hogy fél órával a verseny előttig lehet nevezni. Szűk 4 kilométert kellett futnom, míg átértem az erdő túloldalára és gyorsan be is neveztem magam a 10 kilométeres távra.
Kicsit megdöbbentem, hogy a 10km rajtja 11 órakor volt, de azért valahogy eltöltöttem az időt és legalább kicsit megemésztettem a reggelit. Persze mehettem újra bemelegíteni, ami ezúttal olyan 2,5km-re sikeredett. A pulzusom nem tudom miért az egekben volt és nem is éreztem magam valami jól, ezért azt lőttem be, hogy csak egy jó lendületeset futok ma és nem hajtom szét magam.
A rajt után ennek megfelelően jó sokan el is rohantak mellettem, majd pár száz méter után stabilizálódott a mezőny és a 2km-es részhajrához jó állapotban értem talán olyan 7:30-as idővel.
Itt kezdtem magam egész jól érezni. Az élmezőny elment, én pedig rögtön az őket követő boly elején futottam és könnyedén és jólesően haladtam. Nem is nagyon foglalkoztam vele, hogy kezdenek lemaradozni az emberek és hamar azon kaptam magam, hogy én futok az "üldöző boly" élén. Mellettem, mögöttem Holba Zoli nyomta és így haladtunk olyan 4km-ig. Ekkor kezdett nem jól esni a futás és egyre csak rosszabb lett. Szembeszél volt és nekem egyre rosszabbul esett a futás. Páran el is mentek mellettem, de Holba Zoli maradt mögöttem, így feltételezem lassulni nem nagyon lassultam.
Már nagyon vártam, hogy bekanyarodjunk balra és ezzel a szembeszéltől is megszabaduljak, de a 90 fokos kanyar még nem sokat javított a helyzeten. Az azért vicces volt, hogy a szülői háztól 300 méterre futottunk el, majd végre a Gilice tér közeledett, ahonnan hátszél volt várható. Már kezdtem volna megkönnyebbülni, mikor a tüdőm kezdett beszúrni. Érdekes érzés volt, mintha a polár jeladója szorítana el, vagy egy nagyon kemény résztáv végén köpném ki a tüdőm. A baj csak az volt, hogy még 4km volt hátra. Gyorsan előre is engedtem Holba Zolit és mögötte haladtam, de aztán valahogy mégis visszakerültem egy kili után előre. Kezdtek megint elmenni mellettünk az emberek és éreztem is, hogy lassulunk. Zoli is kilépett mellőlem és én nem mentem utána. Nem akartam erőltetni, ha már egyszer ennyire nem megy. Így is épp elég rosszul esett a futás és örültem, hogy közeledik a vége.
Végül a célba 37:44-el értem, ami a hitelesített 10km-es pályán jó sokadik helyezést jelentette.
Valami ilyesmi időre számítottam, de azt hittem ezt egy sokkal kellemesebb, nem ilyen szenvedős futással is elérem. Persze közel sem volt ideális az ágyból kipattanva, kajával a gyomromban, saras terepcipőben tolni a versenyt, de nem is versenyezni mentem.
Pulzusom végig 180 körül mozgott, a max. 182 volt, míg az átlag 176 lett.
Levezetést vagy 2 órával később a hazafutás jelentette, ami alatt megintcsak az egekben volt a pulzusom. Nem szoktam hozzá, hogy 150 körüli pulzussal alig legyek 5 percesen belül.
Egyrészt jó kis edzés volt ez a mai, másrészt viszont nem dobott fel. Kegyetlen lassú vagyok és nagyon rámférne a gyorsítás.
A verseny egyébként szuper volt. Jó sokan (kb. 1000 fő) voltak és szép idő volt. Az pedig, hogy mindez ott volt, ahol éveken át (és még néha mostanában is) futottam külön érdekes volt. Egy csomó ismerőssel találkoztam és bár elment a fél nap, de csak jobb volt itt edzeni, mint délután ugyanitt egyedül.
 
Max. pulzus: 182
Átlag pulzus: 155
 
Összesen 20km, 83:19

Ablakszerker crossfutás – Aszal-völgy

Ma Fehérváron voltunk délelőtt és ezt kihasználva lekocogtam az Aszal-völgybe a Futapest Crossfutására. A táv 10,5km-nek volt kihirdetve, a helyszínen már 11km-t mondtak, de hozzátették a táv pontosan egyezik a tavalyival, mivel az útvonal pont ugyanaz.
Ez csak azért érdekes, mert tavaly még 11,5km volt. 🙂
Mivel edzésként mentem nem vittem túlzásba a bemelegítést, de végül 6 repülővel együtt jó 4km lett. Kifejezetten nem esett jól a bemelegítés, így a versenyt sem tervezetem különösebben erőltetni.
A rajt után aztán rohantam én is a mezőnnyel és gondoltam kipróbálom mit megy a harmadik, hátha oda tudok érni a dobogóra. Úgy 1km környékén jöttem rá, hogy ez a tempó nekem nagyon sok lesz és szépen lemaradtam, előbb az 5. helyig, majd a 6. helyre csúsztam. Itt viszont beálltam egy fiatal srác mögé és mentem vele, majd mikor feltámadt az eddig is erős szembeszél el is léptem mellette. Hamar rájötte, hogy ez így kemény lesz, de azért próbáltam tartani magam, ami sikerült is. Fölfelékben, szeles szakaszokon növeltem az előnyöm, míg a pörgősebb részeken tartottam.
Az előttem lévő 4 embert nagyon sokáig láttam, de szép lassan távolodtak tőlem. Féltávnál még felmerült bennem, hogy fel kellene futni rájuk, de ezt hamar elvetettem. Már 1 percre voltak tőlem és nem közeledtek.
A visszafelében aztán néha már egész kellemes volt a tempó, nem akartam feleslegesen erőltetni, így csak arra figyeltem, hogy tartsam az 5. helyet. Sikerült is, de azért a vége még így is szenvedős lett.
A győztes éppen 40 percen belül ment, míg a második Beda Szabolcs 40:56-ot, de a 3-4. is 41 valamivel zárt. Ehhez képest én 44:07-et mentem, szóval alaposan kikaptam. Nem zavar különösebben, hisz edzésként indultam és annak igen kemény lett. A futás nem megy jól, de az alapozás még csak most kezdődött, szóval van elég időm.
Levezetésnek futottam egy kicsit a völgyben, majd visszakocogtam Editékhez, így ez 4km lett.
Úgy tűnik ezek a Futapest futások arról szólnak, hogy közel végzem a dobogóhoz (múltkor 6., most 5. hely), ám mégis elérhetetlen távolságban van (3-4 perc). Ráadásul most is egyedül futottam a tempóm, mint legutóbb.
Estefelé még nyomtam egy szokásos bokatornát, szóval teljes volt a nap. Lassan fejlődök szerintem ezzel is, most például már lazán ácsorgok becsukott szemmel fél lábbal percekig.
 
Összesen 19km, 100 szint, 84:07

NATO futás – 8,2km – 27:32

Újra céges váltóval indultam utcai futóversenyen. Ezúttal a NATO partnerségi futófesztivál első, 8,2km-es szakaszát futottam, hogy aztán egy 7,3 és egy 4,5km-s szakasszal a többiek tudják le a 20km-es táv többi részét.
A Városmajor sarkából indult a verseny és én megint alaposan bemelegítettem, ami annak is volt köszönhető, hogy több, mint 10 percet csúszott a rajt. Összesen olyan 5km lehetett a bemelegítés, amiben volt jópár repülő is.

NATO futás - Térkép

A rajt után igyekeztem nem elfutni magamat és ez azthiszem sikerült is. Egy 9 fős boly pillanatok alatt eltávolodott tőlünk, igen kemény iramban én pedig a második boly végére helyezkedtem. Tulajdonképpen négyen mentünk együtt, no meg pár Bosnyák srác, akik inkább voltak lelkesek, mint profik. Ők már 2km környékén kezdtek lemaradozni, így a 4 fős bolyban nyomtam tovább. A Vár megkerülése és a budai oldal még alapvetően jól esett. Figyeltem a pulzusom, ami 178-179 körül mozgott. A Lánchídon aztán már éreztem, hogy lehet egy árnyalatnyival keményebb a tempó, mint amit elbírok. Egy darabig még mentem a boly végén, majd szép lassan elkezdtem lemaradozni. A távolság nem nagyon nőtt, sőt folyamatosan láttam az élboly végén futó Avar Andrist is, így azért éreztem, hogy magamhoz képest nem haladok rosszul.
Közeledett az 5km-es tábla és én olyan 10 méterrel voltam az előttem futó mögött. Meglepetésemre 15:59-nél haladtam el 5km-nél, ami azért egyértelművé teszi, hogy nem volt jól kimérve ez a szakasz.
Fura volt a vége, mert nem tudtam szétfutni magam. Olyan volt, mintha 95%-on lekorlátozott volna a testem és addig viszonylag simán megy a futás, de afölé nem tudok menni.
A végén még láttam szemben elfutni az élmezőnyt és olyan 2 perccel utánuk én is váltottam 27:32-es idővel a 13. helyen.
Levezetésképp átkocogtam a városligeti célba a Műjégpályához, ami szűk 4km lehetett.
A célban még beszéltem pár atlétával. Szerintük a 8,2km-es táv pontos volt, amit én is elképzelhetőnek tartok, de azt azért kétlem, hogy valóban csak 200 méterrel lett volna korábban az 5km-es tábla.
Az mindenesetre igen pozitív, ha a 8,2km-en valóban 3:21-es tempót tudtam futni, ez ugyanis azt jelentené, hogy az Ablon futáson nyomott 5km-es eredményemnél is jobban haladtam. Ez már csak azért is örvendetes, mert nem voltam valami friss a héten és tegnap is közel 90 percet futottam homokon, szóval nem készültem éppen rá erre a versenyre.
Ez egyébként mind látszik is a pulzusomon, mert számottevően alacsonyabb volt most, mint 3 hete az Ablon Business Run-on. Az akkori 186-os max. pulzus most tuti nem ment volna. Igaz nem is haltam meg annyira, mint akkor.
A NATO futás amúgy nekem tetszett több apró hibája ellenére is. Csúszott a rajt, kicsit döcögős volt a jelentkezés, nem volt pontos a kilométerjelzés, állítólag a váltóhelyeken sem tudták nagyon informálni a futókat, de ettől még a lényeg rendben volt. Szép időben, a város szebb részein futhattunk kedvező áron.
Volt egy csomó külföldi, mivel igen sok katonai csapat eljött a honvédség által támogatott versenyre. Közülük elsősorban a Lengyelek voltak durvák, akik egyéniben nyomták a 20km-t, méghozzá az eleje alapján igen közel a 3 perces tempóhoz.
 
Összesen 17km, 72:32
 
Max. pulzus: 181
Átlag pulzus: 176
 

ABLON Business Run – 5km -16:59

Ma céges váltóval indultam az ABLON Business Run-on a Városligetben. Ez annyit tett, hogy rám 5km várt (2 kör), míg a többiek 1-1 2,5km-es kört futottak.
Jó korán kint voltunk a ligetben, mert Editet is be kellett nevezni az egy órával korábban kezdődő Fun Run-ra. Bemelegítésnek 2 részben futottam összesen 5km-t, majd befurakodtam a mezőny elejére. A második sorban aztán kivártam a rajtot, ami igencsak sokáig elhúzódott.
Előzetesen úgy számoltam, hogy olyan 6 futó biztos van, aki meg fog verni, ezért a 10. hely környékére lőttem be magam, hisz mindenkit tuti nem ismerek a mezőnyből.
A rajt után aztán a 12. helyen számoltam meg magam és nem nagyon távolodott tőlem a mezőny, amitől kicsit megijedtem. 1km után már a 10. helyen futottam és még mindig az orrom előtt volt a boly benne Gajári Dáviddal, amiből arra következtettem, hogy kicsit elfutom a verseny elejét. Az első kör végén 8:16-nál voltam, már a 8. helyen, de úgy érzetem ekkor, hogy a tempó pont jó lesz. Olyan 3,5km-nél már nem így éreztem, el is ment mellettem egy ember. Kicsit szenvedősen küzdöttem tovább, még mindig 10 méterrel Gajári Dávid mögött, de olyan 4km-nél elkezdett csökkenni a különbség, majd el is mentem mellette és egy másik srác mellett.
A vége se volt könnyebb, de azért bejöttem a 7. helyen és az időm 16:59 volt saját mérés szerint.
Váltótársaim (Holczer Péter és Kemény András) aztán szintén nagyot küzdöttek és végül 37:45-el végeztünk. Kategóriánkban ezzel az 5. helyen végeztünk.
Levezetésnek 1km-t sikerült futni, de azt is jó sokára.
Úgy tűnik a táv mégis megvolt 5km, mert senkinek nem sikerült a 15 percet megközelítenie, sőt talán 16 percen belül se futott senki, pedig voltak egész jó futók. A 16:59-es időmmel elégedett vagyok. Nem hittem volna, hogy ilyet tudok futni, bár azért arra számítottam, hogy 17:30-on belül leszek.
Jó volt ez az üzleti futás, örülök, hogy elindultunk.
 
Összesen 11km, 46:59
 
Max. pulzus: 186
Átlag pulzus: 179

Megalódusz futófesztivál – 7125m – 26:07

Ma a Megalódusz futófesztiválra mentünk át Geriékkel, ahol a TSC-s atlétákhoz csatlakozva melegítettünk. Ezt én kevésnek találtam, így még mielőtt belekezdtünk volna futottam jó 1km-t, majd velük is bő kettőt. Gimnasztikáztunk és repülőztünk vagy 6-ot a rajt előtt. Az egy körös távon (7125m) indultam, mert a 30km-nek most nem lett volna sok értelme bár biztos tetszett volna, hogy viszonylag könnyen meg lehetett volna nyerni.
A tervem az volt, hogy csak lendületesen futok az elején, semmiképp sem futom el és ha jól megy, akkor a második felében gyorsítok. Totál szétfutni nem akartam magam és így nem igazán láttam megdönthetőnek a tavalyi maraton váltón elért 25:41-es időmet, ami 3:36-os tempó.
A rajtnál ennek megfelelően hagytam a 10 fős élbolyt elfutni, amiben többek között Geri is ott volt és szépen beálltam a követő bolyba, ahol Reichnach Csilla és edző-apukája Reichnach Feri is ott futott. Egész jónak, de még jólesőnek véltem a tempót. Fel is merült bennem, hogy fel kellene futni az élbolyra, de mivel abban futott például Stépán Zsolti is, így öngyilkosság lett volna az ő tempójukat felvenni. Pulzusom az elejétől bőven 170 fölött volt, majd később 180 környékére is felment.
Úgy 2km környékén kezdett szétszakadozni a boly és ekkor értünk utol egy futót az első csapatból, de már látszott, hogy egy másik is lemaradt. Úgy 3km tájékától már nem esett jól a futás, de még minden szenvedés, vagy küzdelem nélkül haladtam és igazából kezdtem azon agyalni, hogy gyorsítani kellene. Ekkor már csak a Reichnach család futott mellettem igen egyenletes tempóban. Mikor elhagytuk a 9. helyen futó versenyzőt is már néha előreálltam, majd olyan 16 perc környékén az egyik ilyen előreállásból elszakadás lett. Olyan 10 méterre távolodhattam el Csilláéktól, mikor kezdtem érezni, hogy ez nem biztos, hogy jó döntés volt, mert kezdett kifejezetten nem jólesni a tempó. Innentől küzdöttem a méterekkel és nézegettem az órát, hogy mennyi lehet még hátra. Előttem nem volt senki és már nem is számítottam rá, hogy utolérhetek valakit, mikor megláttam Gerit. Látszott rajta, hogy nem hajt, leginkább úgy festett, mint aki feladta, de még becsületből végighajtja és ez így is volt. Amikor a tópartra kiértünk az úton akkor értem egyből mellé és mondtam neki, hogy jöjjön, de nem reagált, így elléptem mellette. Nem volt nagy sebességkülönbség kettőnk között, de nem hallottam magam mögött. Itt már kellőképpen nem voltam jól, mivel Gerire való felfutás kicsit kikészített, de ekkor már nem lehetett belassulni, mert gáz lett volna. No meg amúgy is kellett a lelkemnek, hogy Geri előtt érjek be, ha már egyszer nem jött el velem.
Kiszenvedtem a végét, de az már látszott, hogy kevéssel ugyan, de elmaradok tavalyi időmtől és végül 26:07-el haladtam át a célvonalon a 8. helyen. Tulajdonképpen egész elégedett vagyok az időmmel, mert a győztestől is csak bő 3 perccel kaptam ki és sokaknak nem ment úgy ma, mint korábban, így Geri és Dávid (TSC-s srác) is több, mint egy perccel elmaradt a legjobbjától. Nem volt ugyan ideális futóidő, de egy ilyen árnyékos pályán nem volt zavaró a meleg és a végén kicsit szembefújó szél is megszokott már. Szilveszteri futáson futottam még itt egy 29:10-et, igaz akkor nem hajtottam.
Most a tempóm 3:39-es ami várakozásaimnak megfelelő. Jövő héten ha jövünk a Maraton váltóra, akkor nehéz lesz jobbat futni, főleg ha épp egyedül kell majd futnom. Azért akármi is lesz jó lenne 26-al kezdődő eredményt elérni és ha minden összejön akkor javítani a mai időmön.
Azért azt jó érezni, hogy tavaly egy Középtávú OB 4. hely és Rövidtávú OB 5. hely között csak 26 másodperccel voltam gyorsabb. Ezt az rekordom most nem reális megdönteni, de azért titkon bízom benne.
 
Összesen 14km, 61:07
 
Max. pulzus: 185
Átlag pulzus: 177
Megnyugvási: 55 (183/128)

Futapest Crossfutás – Lovasberény

Mivel ma egy gyorsabbat akartam futni, így átruccantam a Vértes másik oldalára a Futapest Club crosszfutására Lovasberénybe, hogy egy lendületes 10km-es futást nyomjak a hosszabbik távon.
Nem terveztem elrohanni a versenyt, de azért egész jól bemelegítettem és futottam szűk 5km-t ami még jól is esett. A rajtnál aztán direkt nem álltam az első sorba az amúgy nem túl népes mezőnyben és már az első 100 méteren lemaradtam az akkor kialakulni látszó 5 fős élboly mögött. Fél kilométer környékén azon kezdtem gondolkozni, hogy nem csináltam valami túl jól a dolgot, mert most az élboly mögött, ám a mezőny előtt futok egy egész nagy légüres térben és így végig egyedül fogok menni. Egy kicsit felpörgettem a tempót, hátha visszaérek az előttem futókra, de ekkor már a pulzusom 170 fölött volt és nem is közeledtem hozzájuk, így ez egy erőtlen kísérlet maradt. Úgy 2,5km környékén aztán utolért hátulról egy srác, aki azzal a lendülettel el is ment mellettem, ám ekkor már én is kezdtem felzárkózni egy fiatal srácra, aki vélhetően elfutotta az elejét. A 3km-es tábla mellett 11:30-nál mentem el, amit jónak ítéltem tekintve, hogy lankás emelkedő volt többnyire idáig és részben még földútnak is nehezen nevezhető ösvényeken ment az útvonal. Elfutottam a srác mellett, majd 4km után kicsit meglepődtem, mert igen komoly felfelék jöttek, amit lendületesebben kifutni igen kemény volt. Ez nem is ért véget csak úgy 5,5 km tájékán, majd már 4 perceseken kívül (24:25) értem a 6km-es táblához.
A lefelét már nagyon vártam ekkor, de igazából nem lehetett kihasználni a lejtőt sem, mert hol túl meredek volt, hol túl kis utakon vitt, ahol a vízmosások és a fű miatt nem mertem teljesen elengedni magam, de nem is nagyon lehetett volna.
A 8km-es táblánál aztán már láttam, hogy meglesz a 4 percesen belül átlagtempó, mert 31:35-nél haladtam el mellette. Innen még egy kicsit szenvedős volt a futás, mert nem akartam engedni a tempóból annak ellenére sem, hogy fáradtam már, ráadásul a meleg is ekkor kezdett ütni.
Azért kibírtam a végét és így 39:08-al a 6. helyen értem a célba. Mértem egy megnyugvási pulzust, ami az ilyenkor szokásosnak megfelelő lett: 36 (180/144)
A versenyt amúgy Beda Szabolcs nyerte 35:09-el és az őt üldöző 3 fő is 36-on belül ért be a célba, de szerintem még az 5. is 37 körül jöhetett, így afelől nincs kétségem, hogy a helyemen végeztem. Tudtam volna kicsit jobbat futni, de annyival nem, hogy előrébb végezzek.
Ez így pont ideális volt, sőt még talán egy kicsit túl kemény is, de erre igazából számítottam is. A versenyszellem akkor is visz előre, mikor nem akarom.
Szabolcsot amúgy még a Honvéd pályás Zemen Jani féle edzésekről ismerem. Vele és a 4. helyen célba érő Hajduska Balázs társaságában (vele a Margitán futottunk együtt a télen egy darabig) mentünk el levezetni és mivel Balázs 100km-es VB-re készül, így ez egy kicsit hosszúra sikerült.
Meglepően jólesett viszont ez az 5km levezetés, nem bánom, hogy végül ilyen sok lett.
Hasznos volt ez a mai nap és élveztem is. Nem volt unalmas, mint egy átlag edzés és még kemény is volt.
A 10km-en 4 percesen belül tudtam futni, ami nekem a kb. 140 szint mellett most egész jó. A 172-es átlagpulzust ennyi ideig tartani pedig igen jó edzés.
 
Összesen 20km, 140 szint, 88:52
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 160
Megnyugvási: 36 (180/144)

Megalódusz hegyifutó verseny

Reggel elég nehezen keltem fel, ráadásul nem volt itthon semmi kaja. Enni kellett valamit, ezért aztán csokis pelyhet reggeliztem tejjel, pedig tudom, hogy ez nem szokott jót tenni futás előtt, főleg nem, ha már csak 2 óra van az indulásig. Mivel a Megalódusz hegyifutót Gyurikával 30km-re terveztük kiegészíteni nem mertem megkockáztatni, hogy nem eszek rendesen.
Miután Gyurika lecuccolt nálunk könnyű kocogással elindultunk a Szanatórium felé egyenesen a verseny rajtjához. Én meglepően jól éreztem magam. Nem zavart sem a reggeli, sem a kialvatlanság és élveztem, hogy gyönyörű időben futhatok, bár a versenytől tartottam egy kicsit.
Időben kiértünk, így még ácsorogtunk egy keveset, majd futottunk párszáz métert a rajt előtt, hogy ne merevedjünk el teljesen.
Persze a 11km-en indultunk, ami 2 kört jelent, körönként 250 méter szinttel.

Megalódusz hegyifutó - térkép

A rajt után persze a szokásos rohanás jött, hogy ne szoruljak be az itt amúgy nem túl nagy tömegbe, de mire a kör elejére értünk már normalizálódott a tempó. Az 5. helyre kerültem és próbáltam Kokóval tartani a lépést, mert feltételeztem, hogy ő nem fogja elfutni az elejét, de hamar be kellett látnom, hogy erősebb, mint én és ha nem akarok kikészülni az első körben, akkor le kell, hogy maradjak. Ennek ellenére kielőztem egy srácot és így a negyedik helyre kerültem, de nem voltam ott sokáig, mert kielőzött egy kék ruhás futó. Vele nem próbáltam elmenni, hanem a saját tempóm igyekeztem megtalálni és már el is távolodott jó 20 méterre, mikor az egyik elágazásban megtorpant és nekem kellett mondani neki, hogy balra. Ezzel pont elé is kerültem és a nagyvölgyben sikerült is kicsit elhúznom tőle, de jött a lefelé és ez most nagyon nem esett jól. A gyomrom kicsit felrázódott és elég vacak volt így futni, ezért aztán nem is nagyon futottam meg a lefelét, aminek a végére így pont fel tudott zárkózni a srác. A kör megkezdésekor aztán megtudtam, hogy egyedül Kokó ment két körre, így én a második helyen futottam ekkor nyakamon a harmadik helyezettel. Ekkor már azon gondolkoztam, hogy mi lesz a célig és éreztem, hogy ha a végén együtt leszünk, akkor nem én fogok előbb befutni. Mostanában egyre gyakrabban veszem észre magamon, hogy ha valamit kicsit is reménytelennek érzek, akkor azt inkább feladom és csak a biztos hely megtartására figyelek. Ez azért most tudatosult bennem és próbáltam odafigyelni arra, hogy a végén is odategyem magam, mert már a Margitán is kiderült, hogy nem csak én lehetek széthalva a végére és megéri az utolsó pillanatig küzdeni.
Rögtön a második kör elején kicsit gyorsítottam, mert végre a gyomrom kezdett megnyugodni, talán pont a felfelétől. A srác egyből kezdett lemaradozni, ami meglepett kicsit és ez egyben erőt is adott, hogy megpróbáljak elhúzni tőle. Gyurikát láttam a nagy kanyarban, hogy nincs nagyon lemaradva és már az is felmerült bennem, hogy a 3. helyre is felérhet a végére. Szerencsére a távolság köztem és a 3. között egyre nőtt, így megnyugodtam, hogy nincs veszélyben a második helyem és kezdtem élvezni a futást még a kemény felfelékben is. Már kicsit talán lazsáltam is, mert a nagy felfelében tettem pár gyalogló lépést is. A lefelében aztán a gyomrom már nem ugrált annyira és már tényleg jólesett a futás, ám mikor kiértünk a rét szélére, akkor hátranézve már túl közelinek éreztem a srácot és újra kicsit jobban kezdtem tolni. Igazából nem volt már veszélyes rám, de érezhetően közelített hozzám a lefelében és én nem akartam, hogy esetleg vérszemet kapjon.
Szerencsére innentől nem is nagyon közelített hozzám, így a meredek lefelében már kicsit óvatoskodtam is, nehogy a rohanásra koncentrálva kimenjen a bokám és simán bejöttem a második helyre.
Az 1. kör kezdetéig: 0:36
1. kör: 23:03 (171-es átlagpulzus)
2. kör: 23:30 (173-as átlagpulzus)
A 2. kör végétől: 0:34
Összidőm 47:45 lett, ami 4:20-as kilométereket jelent.

Megalódusz hegyifutó - befutás

Gyuri sajnos eltévedt a 2. körben így visszaesett a 6. helyre.
Elég kemény futás lett, de nagyon kellenek az ilyen futások és bár most közel sem volt ideális a rákészülésem a versenyre azért elégedett vagyok a futásommal. Nem tudom mennyit számított, hogy alig aludtam az éjjel, de az biztos, hogy jelentett 30-40 másodpercet, hogy a lefelében a gyomrom miatt vissza kellett vennem.
Egy tájfutó pályán aligha fogom tudni így kifutni magamat, így néha jó lenne ilyen, vagy még pörgősebb versenyeken indulni.
 
Rövid pihenő után aztán indultunk is tovább Gyurikával, mert még 15km-t terveztünk futni a verseny után. Felfutottunk a nagyvölgyben (ma 3x – éljen a változatosság), ám ezúttal egész a tetejéig mentünk, majd a Lengyel-halálának a tetején mentünk tovább. Kicsit fura volt már az eleje is, mert nem igazán láttam a tavaly felfedezett ösvényt, majd a lefelében már teljesen vaktában mentünk, mert szőrén-szálán felszívódott a vadászok által csinált ösvény. Úgy tűnik a természetnek nem tetszenek az ilyen "lekapunk egy földréteget a tetejéről" dolgok és visszavadítja a területet.
Innen aztán a Kisréti vadászház felé tettünk egy kört, de ekkor Gyuri már kezdett panaszkodni, hogy nem érzi magában az erőt és egyenesen vissza indultunk hozzánk.
Én nagyon jól éreztem magam és élveztem a futást. Kellemesen elkocogtunk a gyönyörű időben és nézegettem azokat a dolgokat, amit a télen nem nagyon láthattam. Egyrészt a tavasz jeleit, másrészt ezen a részen nem is nagyon járok mostanában, nehogy összetűzésbe kerüljek a vadászokkal.
Valahogy Gyurika is kibírta az edzést én pedig örültem, hogy tegnap óta nagyot változott a világ körülöttem a futást illetően. Most ugyan fáradtnak és álmosnak érzem magam, de jól ment a futás és élvezem is. A Megalódusz hegyifutó után összesen 69:43-at futottunk, ami összesen bő 11km lehetett.
 
Összesen 26km, 800 szint, 137:36
 
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 152
 
Eredmények:

1 Kovács András Megalódusz 1968 45,21
2 Harkányi Zoltán MEA 1980 47,45
3 Molnár László Gyárvárosi DSK 1975 48,00
4 Ádám Péter Megalódusz 1974 50,42
5 Bakos Gergely Tatabánya 1971 50,57
6 Novai György Szeged 1976 52,02
7 Galgóczi Imre Zelkov 1957 53,41
8 Nagy Márk ORTRI 1978 54,11
9 Ádám Balázs Megalódusz 1976 54,44
10 Milán László ORTRI 1974 57,00
11 Bakos Péter Szár 1974 58,31
12 Stanga Tibor Dózsa Ált Isk. 1970 59,20
13 Patyi Péter Sprint TB 1969 62,13
14 Kővári Barnabás Székesfehérvár 1978 62,15
15 Ocsovainé Gombás Mária Hatvan 1962 63,10
16 Barabás Zsolt Tatabánya 1970 64,00
17 Lévai László L-Sport 1961 64,00
18 Barabás Tamás TTT-HSE 1972 65,41
19 Langschadl József TTT-HSE 1954 68,05
20 Mikolasek Sándor TTT-HSE 1943 70,08
21 Hocsák Sándor   1970 70,38
22 Dubász Mária Tata 1967 71,33
23 Csökör György TTT-HSE 1954 72,55
24 Czigányik Rezső Budapest 1941 73,10
25 Korpás László SK 1962 73,27

Szilveszteri Futás – Tata

Tovább gyarapodott a súlyom, pedig fogyni szeretnék, bár a 76,2kg gondolom még belefér a normális ingadozásba.
Ma se kellett egyedül futnom, mert Tatán szilveszteri futást rendeztek a tó körül, ráadásul Geri is ma tért vissza a mandulaműtétje után. Szántó család (Ritát leszámítva) velem jött át Tatára, majd gyors nevezést követően már melegítettünk is Gerivel és Bencével. Közben összetalálkoztunk Geri egyik ismerősével, aki mellesleg futóbolond ( Fridman ).
Nem lett túl sok a bemelegítés, de azért 1,5km-t csak összehoztunk (7:17), majd beálltunk a tömegbe, ahol egy csomó ismerőssel találkoztunk és egész jó volt a hangulat is. Előre megbeszéltük Gerivel, hogy együtt fogunk menni, de azért azt megjegyeztem, hogy ha nem mész 4 perceseken belül.
A kedvem a rajt után kicsit kezdett letörni, mert azt reméltem nem fogunk ennyire rohanni. Úgy tűnik Geri egész jól átvészelte a kihagyást, mert 4 percen belüli tempóval sorra előzgettük ki az embereket.
Úgy 2 kilométer tájékán már kezdett kellemetlen lenni a tempó, mert a bemelegítés nem volt valami acélos. Ha ezt tudom, akkor biztos többet melegítek. Olyan 3,5-4km-ig mentünk így és már kezdtem magam összeszedni, vagy csak bemelegedtem mikor Geri kezdett behalni. Azért a kihagyás az kihagyás, szóval szép lassan elkezdtünk lassulni és egész kocogós tempóra váltottunk. A vége felé még kicsit gyorsultunk,majd a legvégén még hajráztunk is. Az időnk 29:10 lett, ami a 7125 méteres tókörön alig van 4 perces átlagtempó fölött. Ez azért jócskán meglepett, mert összességében nem szakadtam meg és az átlagpulzusom is 160 volt.
Gyorsan megfordultam és visszafele kezdtem kocogni Bence elé. Ez nekem levezetésnek pont jó is volt, mert jó 1km után szembetalálkoztam Bencével és végül mellette futva fejeztem be az edzést. Persze Bence a bátyjához hasonlóan hajrázott egyet a végén.
Jó kis edzésvolt ez is, akárcsak az előző napok edzése, de most már kezdem érezni, hogy rámférne valami könnyebb futás, hogy kipihenjem magam.
 
Összesen 11km, 47:04.
 
Max. pulzus: 169
Átlag pulzus: 152

Tatai Marathon Váltó

Ma a Tatai Marathon Váltóra mentünk át, ahol a Megalódusz szenior csapatában indultunk Gerivel. A táv egy bő marathon, mert 6x 7125m a táv. Már jó korán ott voltunk Tatán, pedig csak 5. és 6. futók voltunk Gerivel, de egyrészt a rajtot szerettük volna megnézni, másrészt Nóri 2. futó volt a női csapatban.
Elég későn érkezett meg a 4. futónk, így én már elkezdtem bemelegíteni, hogy helyette elinduljak. Úgy 3km futás után szóltak, hogy maradok 6. futó, mert megjött a váltótársunk.
Ezt annyira nagyon nem bántam, mert a reggeli még nem teljesen csúszott le és az a tuti, ha mindenki megvan és a saját helyén fut. Bevállaltam volna, hogy kétszer futok, de utólag nagyon úgy látom, hogy egy is épp elég volt.
Bemelegítettem bő 3km-el és 6 repülővel, majd gimnasztikáztam kicsit. Ekkor már nem éreztem, hogy olyan jó állapotban lennék.
Geri egész jó idővel (26:20) hozta a váltót ha minden igaz 4. helyen. Elég sokkal voltunk lemaradva a 3.-tól, viszont mögöttünk közel jött az ötödik. 
Egész jól sikerült eltalálnom a tempót, legalábbis úgy éreztem, hogy egész jól haladok és nem is kellett megszakadni, de jó 1km után már lassúnak éreztem magam. Nem jött mögöttem senki, de azért néha hátranéztem és próbáltam fokozni a tempót, de ahogy haladtam előre ez egyre megvalósíthatatlanabbnak tűnt. Fél táv környékén le is tettem róla, néha úgy éreztem, hogy meg kellene állni, mert nagyon nem megy ez az egész. Nagyon lassúnak nem éreztem magamat, de gyorsnak sem. Olyan 4 perces ezreket tippeltem volna, de azért titkon bíztam benne, hogy azért csak jobban haladok.
Érdekes módon tüdővel bírtam volna, lábbal is, de valahogy, mintha gyomorból nem menne. Ezt nehéz leírni, de a lényeg, hogy nem bírtam jobban futni, pedig se tüdőre nem voltam kikészülve, se a lábam nem állt be. Nem tudom lehet e ennek köze a nem teljesen megemésztett reggelihez, de azért máskor nem iszok erős futás előtt tejet. Megvolt vagy 3,5 óra a kajálás és a futás között, így lehet nem ez volt a gond, hanem egyszerűen rég futottam gyorsat.
Már nagyon vártam a végét és amikor kiértem az aszfaltra, akkor már tudtam, hogy nem lesz gond. Tartottam is a tempót, pedig egész komoly ellenszél volt, sőt a végén még fokozni is tudtam. Ez nem is csoda, mert nem bírtam kifutni magam.
Az időm 25:41 lett és a váltónk ideje 2:43:40, ami egy perccel jobb, mint a két évvel ezelőtti egyéni maratoni időm.
 
Ezzel tulajdonképpen elégedett is vagyok, mert a 3:36-os tempó most egész jó. Verseny közben azt hittem, hogy rosszabbat fogok futni.
Levezettünk Gerivel és Ádám Petivel egy laza 2,5km-t, majd hazajöttünk, így az eredményeket csak sejtem. Összes váltó közül 4. hely és szenior első hely. Edit elmondása alapján legalább 3 percre volt az abszolút 3. helyezett, így azthiszem rajtam nem múlott semmi, akárcsak Gerin, aki 3:41-ben tolta a saját körét. Edzésnek szuper jó volt ez a mai futás. Kellene még pár ilyen.
 
Összesen 17km és 75 perc.