Éjszakai címke alá tartozó bejegyzések


Kevergetés, éjszakai és átmozgatás

2010 május 6, 19:30Címkék: , , , , , , , , | Nincs hozzászólás


Kedden TF pályán edzettünk Gyurival és Fecóval. Az edzés “kevergetés” volt, méghozzá 3×1000 méter, de mi lavór edzésnek neveztük.
Valójában ez nem takart mást, mint: 150 gyors, 50 lassú, 100 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 100 lassú, 100 gyors, 50 lassú, 150 gyors
Így tehát egy kevergetés pont ezer méter, ami a következő időket futottam: 3:29; 3:26; 3:24
Gyuri valami hihetetlen meg tud indulni, Fecó látszólag minden erőlködés nélkül megcsinál bármit, én meg próbáltam túlélni. Ami érdekes volt, hogy a gyors 50 méterek estek a legrosszabbul és a végén a 100, illetve 150 gyors már nem volt gond. Nem gondoltam volna, hogy ilyen ezer métereket tudok futni váltogatás közben.
Összesen 9km lett az edzés és a pulzusom egész 179-ig szökött fel.

Szerdán a Fejér Megyei Éjszakai volt a program. Szerencsére már csak szemerkélt az eső és én nagyon élveztem az éjszakai tájfutást.
Éjszakai
Nagy magabiztossággal, komolyabb hiba nélkül futottam le a pályát. Az egyes után elvesztettem az ösvényt, de egyből visszataláltam rá, a sokaknak gondot okozó 3-as pontot csontra kikaptam. A terep hátsó részén biztonsági megoldásokat választottam, így a beszántott terület szélét, az utat, majd a 6-os pontra menet a dombtetőt használtam.
A 7-es pontnak kicsit fölémentem, de ez is csak 20 másodperc hiba volt. Innen is lehetett volna kevésbé biztonságit menni, de ez így volt jó. A pálya végén aztán kicsit rosszul jöttem le a hegyről, majd a gyűjtő mellett szépen elfutottam. Nem tudom mit néztem már, de ez majdnem 30 másodperc kerülő volt.
Összesen tehát 50 másodperc maradhatott a pályában, de a futás nagyon nem ment jól a küzdősebb részeken és nem is erőltettem halálra magam.
A pályát 159-es átlag és 169-es max. pulzussal teljesítettem 47:46-ra.
Tetszik, hogy ilyen magabiztosan megyek éjszaka. Egyenesen élveztem a tájfutást és remélem ez most már az OB-ra is megmarad.

Csütörtökre egy átmozgatás jutott Gerivel az Erőmű-tó irányába, ami bő 7,5km lett és 38:54

Készülés az ÉOB-ra a Dél-Alföldön

2010 május 2, 22:01Címkék: , , , , | Nincs hozzászólás


Ennek a hétvégének a programja már az éjszakai OB felkészülés jegyében zajlott.
Szombaton előbb Lőrincen átmozgattam 6km-el, majd gimnasztikáztam egy nagyot, majd irány dél és a DAR éjszakai.
Rajtba elég rohanós volt az utam és mivel 0-ra indultam, így bő 1km bemelegítés után meg is kaptam az üres erdőt és azon belül is annak nem a legszebb szegletét. Kicsit óvatoskodva, de azért a szükséges átvágást bevállalva kezdtem. Apró megtorpanások voltak ugyan a 2-es és 3-as pont előtt is, de ez egy éjszakain nem olyan nagy baj, csak alapvetően haladjon az ember jófelé. A négyes már kicsit túl óvatos volt és sokat is kaptam rajta.
DAR Éjszakai
Az első igazi és legnagyobb hibámat a 6-os pontra vétettem, ugyanis ki akartam törni a dzsuvából mindenáron és az az aprócska tény elkerülte a figyelmemet, hogy az ösvényen ez jóval egyszerűbb lett volna, mint a sűrűben. (hiba: 1:30)
Sajnos a következő pontnak egyszerűen mellémentem, de legalább a fedettségből kitaláltam hova keveredtem, így viszonylag gyorsan tudtam korrigálni. (hiba: 0:40)
A tízesre egy hasonló hibát vétettem, de itt csak éreztem merre lehet a pont. (hiba: 0:30)
Innen egész jól mentem, mígnem a 14-es pontra megint mellé nem mentem. Ezt jobb lett volna balról kicsit megívelni a rétek szélén, de a ligetesbe kiérve legalább megint jól kitaláltam hol lehetek. (hiba: 0:20)
Innen aztán már minden rendben jött a célig, így összesen 3 perc hibával zártam a pályát és a nem túl jó 4. helyet gyűjtöttem be.
A 7,9km-es pályán futott 54:12 önmagában nem sokat mond. Én 9,2km-ből oldottam meg és 161-es átlag, illetve 172-es max pulzust produkáltam alatta.

Másnap teljesen szét voltam esve és a bemelegítés alatt éreztem, hogy nem fog jólesni a futás. Azért futottam 2km-t és gimnasztikáztam egy sort, majd nekiveselkedtem a pályának, ami amúgy igen kellemesen kezdődött. Szeretem az ilyen erdőket, de ma csak azt éreztem, hogy nem megy. A pálya eleje ennek ellenére nem ment olyan nagyon rosszul. Magamra erőltettem némi tempót és jófelé mentem. Igaz az 5-ös pontról kicsit rossz irányba futottam ki, így az útvonalam nem a legjobb lett. A 9-es pontra aztán becsúszott egy melléfutás. (hiba: 0:20)
Vásárhely Kupa
Nem mentem tökéletesen a következő 2 pontra sem és nagyjából itt készültem el teljesen az erőmmel. A 13-ra megérte a nagy kerülő, de a zöldből megint nem tudtam magam jól kiverekedni. A kis ösvényt akartam elkapni, de úgy tűnik simán kereszteztem. Ez a rossz kifutás aztán hozta a hiba további részét magával, mert a réten futva már azt hittem 2 sorral odébb vagyok és a pontra megyek. Szerencsére viszonylag gyorsan kapcsoltam, így tűrhetően megúsztam ezt a nagy hibát is. (hiba: 0:40)
Ez után nem volt már gond a tájékozódással, de nagyon nem haladtam. Gyurika sorra adta a másodperceket és csak azért sikerült visszaelőznöm, mert a 19-re kiszállt.
Azért a 22-re még mellémentem pár méterrel a pontnak, majd a gyűjtőre menet is elküzdöttem a dzsuvában, de Gyuri már nem tudott visszaelőzni.
Az 1 perc hiba alföldön nem egy különösen kimagasló eredmény, de mondjuk közepesnek már elmegy.
A 7,9km-es pályán 47:45-öt mentem, 8,84 km futott távval és 162-es átlag pulzussal, 171-es max mellett.

A hétvégének van pár tanulsága az ÉOB-ra. Először is mindig tudni kell, hogy merre húzok mellé a pontnak, ha nem valószínű, hogy direktbe rá tudok futni. Többször volt, hogy merőlegesen kellett szelni a rönksorokat és úgy érkeztem meg a megfelelőhöz, hogy nem voltam biztos benne merre is lesz a pontom. Lehet jobb lett volna direkt mellémenni, de úgy, hogy tudjam merre is lesz a pontom.
Másrészt azért nappal egy hajszál pontosan ugyanakkora pályán azért jóval jobbat tudtam jönni, mint éjszaka, pedig sokkal fáradtabb voltam. Agresszívebben és magabiztosabban kell majd menni az OB-n!

A versenyben amúgy nem kellett csalódnom. A térkép jó volt, a rendezésről majdnem elfelejtettem írni, ami ugye csak annyit jelent, hogy nem volt hiba. 🙂
Látszott, hogy odateszik magukat a rendezők, ami sok kisebb-nagyobb dologban nyilvánult meg. Volt zuhanyzási lehetőség, frissítő, nagyversenyekre hajazó célkapu és még arra is figyeltek a HTC-sek, hogy a focipálya kapujában egy fényvisszaverővel jelöljék meg az “akadályt”.
Ugyan terepek terén igen meg van kötve a Dél-Alföldiek keze, de rossznak azt se nevezném és így aztán olyan versenyeket rendeznek, amin jó indulni!

Éjszakai edzés a Zuppán

2010 április 14, 22:02Címkék: , , , , , | Nincs hozzászólás


Ma éjszakai edzés volt a Zuppán!
Hatalmas tömeg érkezett a rendezvényre. Név szerint Doma volt, aki felvezetett, Pelyhe Dani előttem, Isti pedig mögöttem rajtolt. A pálya 8,4 (vagy 8,7km) volt légvonalban és én nagyon nem éreztem úgy, hogy fizikálisan kicsit is jól menne a futás. Ellenben technikailag meg voltam győződve, hogy nem lehet probléma, hisz a Zuppát elég jól ismerem. Hát, ahogy azt képzeltem.
Éjszakai edzés a Zuppán
Már a kettesre is kicsit fölémentem, majd a hármasra elvesztettem a kis ösvényt, azt hittem… fogalmam sincs pontosan mit hittem, de Isti majdnem ugyanezt csinálta meg, mint én. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a gerinc iránya, amin vagyok nem épp megfelelő. Persze utána nem is tudtam egyből helyrerakni magam, de az már nem volt vészes. (hiba: 5:30)
A négyest szintén megettem, túl bizonytalan voltam és korán visszafordultam. (hiba: 1:20)
Innentől biztosra mentem, ellenben azért a 6-ra menet rossz irányba és rossz helyen vágtam át. Úton, réten és ösvényen át nem kicsit lett volna gyorsabb és rövidebb. (hiba: 1:00)
A 6-os ponton aztán Isti megérkezett és kifele futás közben még Doma is elrobogott keresztbe a felvezetés közben. Istit egész a 11-es pontig láttam, már amikor bevillant a fénye, mert alapvetően igyekeztem nem utána menni. A 9-10-ben pl. egyáltalán nem is láttam és máshol is csak biztonságérzetet adott a néha-néha a távolban bevillanó fény.
A 11-es előtt aztán végképp elvesztettem a nyomát és egyedül folytattam a pályát, ami nem is ment vészesen rosszul. Könnyű rész volt, de azért rendesen meglepődtem, mikor a 15-ös előtt Isti fényei jöttek oldalról. Ő sem találta a kivezető kis ösvényt.
Innentől még kicsit felpörgött a tempó és jól el is bénáztam (én mentem elől) a 16-os pontot. Egy gerinccel tovább futottunk a kelleténél.
A célba innen már sima utunk volt.

Összesen olyan 8 perc maradt a pályában. Isti 75-öt, Dani 74-et ment, én pedig 81 perccel megszereztem az utolsó helyet. Ahhoz képest, hogy mennyire nem esett jól és milyen rosszul indult a pálya egész elviselhető volt. Tulajdonképpen még élveztem is, de a végére megérkező eső nem kellett volna. Már menet közben is érdekes volt a sok 1 másodperces világosság, amit a villámok hoztak össze.

A futott táv a bemelegítéssel együtt bő 13km lehetett, a pályát pedig 159-es átlag és 174-es max pulzussal futottam le.

Csákvári éjszakai edzőverseny

2009 május 28, 23:58Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Mivel hétvégén éjszakai bajnokság, így adta magát, hogy a ma esti Fejér Megyei Éjszakai Bajnokságon elinduljak. Majdnem hiba csúszott a számításba, mert este 9-kor még a számítógép előtt ültem és dolgoztam, de aztán szerencsére el tudtam indulni és fél 10 körül oda is értem.
Mivel már futócuccban voltam, így az eredeti rajtidőmet is elértem, csak a bemelegítés lett kb. 1 perces.
Próbáltam nagyon odafigyelni, de azért így is csúsztak hibák a futásba. Az egyesre rögtön benne maradt egy kevés, mert még nagyon nem voltam ott fejben. (hiba: 0:20)
Két pont rendben jött, majd tulajdonképpen a 4-es is, ahol útközben majdnem rossz oldalról kezdtem kerülni a házat. Innentől az egész első kört tökéletesen futottam és a réten nagy magabiztossággal mentem. Nagyon élveztem a futást és csak úgy repültek a lábaim, ráadásul a bokám is jól bírta, mert párszor igen szépen belehuppantam egy-egy gödörbe és meg sem éreztem.
A második kört aztán rögtön egy nagy hibával kezdtem. Nem volt támadópontom és elfutottam a pont mellett. Másodszorra az útról visszafutva is ez történt és végül a 12-es pontról lett meg a 9-es. Igazából csak nagyobb magabiztosság kellett volna, mert éreztem merre van a pont, de a fények mindig elcsaltak. Előbb egy futó, utána pedig a bevillanó 12-es. (hiba: 3:00)
Kicsit meggyűlt a bajom a bozóttal a következő 2 átmenetben és az utat sem vettem észre elsőre, de az irányt nagyon jól éreztem és tulajdonképpen időt nem nagyon veszítettem. Egész a 15-ös pontig megint nagyon jól ment, ahol ugyan az ösvényről visszapattanva lett csak meg a pont, de éjszaka ennyi belefér. Talán ha egy kicsit később vágok be balra az útról elkerülhető lett volna. (hiba: 0:20)
Jött megint a futósabb rész és az eddig is kicsit zavaró derekam nagyon kezdett idegesíteni. Mintha egy deszkát kötöztek volna a hátamra. Elég vacak volt így futni. Lábaim pörögnek, friss vagyok, de derékban majd eltörök. A 17-es pontig minden rendben ment, majd kicsit rosszul futottam ki róla és kerülővel mentem a 18-ra. Kicsit megzavart a valósnál zöldebbnek jelölt növényzet, de az nagy pozitívum, hogy tudtam merre csúsztam el és gyorsan korrigáltam hibám. (hiba: 0:10)
A 20-as pontig aztán minden rendben ment és a gyűjtőre gondoltam kockáztatok kicsit és nem körbe akartam megfogni. Nappal ez már többször bejött ugyanitt, de most nem. Behibáztam a gyűjtőre 1,5 percet és még onnan is rosszul jöttem ki és alig találtam ki a kerítésen. (hiba: 2:00)
Összesen maradt tehát a pályában 5:50, ami még éjszaka sem egy túl jó eredmény, ám én most mégis pozitívan állok a dologhoz. Nem a hülyeségeimen, ment el sok, hanem azon, hogy a dzsuvás pontokon nem volt szerencsém, illetve többet kockáztattam, mint kellett volna. Ellenben végig képben voltam fejben, nem kapkodtam és elég tudatosan, magabiztosan mentem.
Kérdés, hogy ez csak az éjszaka is könnyű terep miatt volt, vagy sikerült összekapnom magam fejben.
Levezetésnek Gyulai Tomival futottunk bő 2km-t végig dumálva, majd hazaérve még maradt energiám nyújtani egy nagyot.

A pályát 6,54km-ből oldottam meg, ami a hibák miatt lett ennyi. Igyekeztem nem szétfutni magam, de még így is egész jól haladtam és a pulzusom is egészen felment.
Remélem szombat este legalább ilyen friss leszek és kicsit még jobban oda fogok tudni koncentrálni. Kifejezetten várom az Éjszakai OB-t és most várok is magamtól egy jó futást!

Adatok a pályáról:
Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 5:35

Versenyen 2. letten az 5km-n futott 36:23-as időmmel. Pápai Tomi vert meg 40 másodperccel és Bogos Tomi végzett mögöttem 2 perccel. A képzeletbeli dobogón tehát 3 volt junior Éjszakai OB győztes állt. 🙂

Összesen 9km, 46:23

Térkép

Postás Éjszakai

2009 május 8, 23:40Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Előbb a Sukorói arborétumban gyalogoltunk Skulóval vagy 7 kilométert, hogy GPS-el felvegyük egy leendő tájfutó térkép alapjait, majd én Piliscsabára hajtottam a Postás Éjszakaira. Rohadt fáradtnak éreztem magam és ez a rajtba való kifutás közben csak hatványozottabban érződött. Nem bírtam emelni a lábam, ráadásul nagyon elszorítottam a leukoplasstal a lábfejem.
Gondoltam nem rohanok, szokom az éjszakai versenyt, ami az OB előtt nem is árt. A rajtban jött az első pofon, hisz nem a Zajnát hegyek felé kanyarodott a pálya, hanem a másik irányba. Valamiért meg voltam győződve róla, hogy nem fogunk ebben a rettenetes hegyoldalban bukdácsolni, de tévedtem.

Egyesre jól kiszálltam, amihez igen sok köze volt a térképnek is. A GPS track alapján látszik, hogy jó helyen vágtam be, de aztán kénytelen voltam kihúzni jobbra, hogy kiérjek a dzsuvából. Persze azért én is béna voltam rendesen, mert mások még ezzel együtt is képesek voltak nálam gyorsabban fogni a pontot.
Kettesre már az útvonalam is érdekes volt. Valahogy nagyon nem éreztem a dolgokat, majd a támadópontról sem sikerült megfogni a pontot. Irányba mentem, de elcsúsztam a pont fölött és a mögötte lévő völgy tetejében kotortam egy sort.
Hármas aztán már végképp betett. Teljesen jól ráfutottam a kis völgyre, amiben a pont volt. Haladtam is lefelé benne szépen, de aztán egy tőlem balra felfelé kapaszkodó versenyző hatására jobbnak láttam módosítani a terven. Fogalmam sincs ekkor hogy nem villant be a pont, mert már körön belül voltam, egészen pontosan 15 méterre a hármasomtól. No innen tartott még 18 percig mire ráleltem a pontra, pedig a völgy aljában, a kör szélén is jártam még. Ehhez mondjuk az is kellett, hogy egyáltalán ne siessek és közben pl. áttekintsem a pálya további részét. A két évvel ezelőtti MOM kupa alapján helyenként igen komoly dzsuvára és még csalánra is számítottam, így nem lett jobb a kedvem. A lábamat nagyon szorította a leukoplast és persze leginkább semmi kedvem nem volt továbbmenni.
Fogtam magam és bejöttem.
 
Max. pulzus: 163
 
Összesen 7km, 250 szint, 69:39
 

 

Éjszakai OB – 4. hely

2008 június 14, 23:59Címkék: , , , | Nincs hozzászólás


Igyekeztem alaposan ráhangolódni a versenyre így például még a bokámat is jó előre, még otthon leragasztottam.
Célom az volt, hogy nagyobb hiba nélkül és ép bokával teljesítsem a versenyt, de abban azért bíztam, hogy az igen foghíjas mezőnyben ez simán elég lesz a pontszerzéshez.
A rajt előtt még volt egy kis malőr a lámpámmal, mert az aksi sarujához csatlakozó rövid kábeldarabot otthon felejtettem, de szerencsére Gyurika gyorsan kisegített.
A rajba nagyrészt sötétbe kocogtam ki és még egy kis plusz kört is rátettem, így kb. 1,5km-t melegítettem, plusz természetesen a bokámat elég alaposan.
Kicsit meglepett, hogy ilyen közel van az egyes pont, de biztonságit fogva nagyon hamar jött, majd ugyanígy a kettes is. Előbbit kicsit felfelé húzva, utóbbit, alulról ívelve fogtam. A hármas pont sem volt nehéz, de az úton felfelé futva nagyon nem ment a futás. Zsibbadtam és alig haladtam. A pontot aztán a kisösvény által megvezetve a másik kisösvényre kiérve simán fogtam. A nem túl jó részidőmben biztos szerepet játszott, hogy az útvonalat terveztem a 4-es pontra, de aztán könnyen lehet nem sikerült jól választani, mert alaposan kikaptam a hosszú átmenetben. A 9-es pontot is szépen megnéztem magamnak, majd a pont előtti nyiladék kereszteződésig sem volt semmi gond, a nagy aljnövényzetet leszámítva, de a pont aztán nem villant be amint kiértem a bozótfoltból. Egy kisebb kört is leírtam, mire végül meglett és itt értem utol Péley Danit, aki viszont úgy tűnik nem akart bolyozni, mert nem nagyon jött. (hiba: 1:30)

Éjszakai OB - Brennbergbánya

Az ötösre próbáltam tartani az irányt és figyelni a domborzat apró változásait, de végül mikor éreztem, hogy a távolság megvolt nem láttam a pontot. Kis bizonytalankodás és forgolódás után aztán kiszúrtam felettem. (hiba: 0:40)
Kicsit tartottam a 6-os ponttól, mert nem akartam az aljnövényzetes nyiladékon felfutni a hegyre és így kicsit lutrinak éreztem az útvonalam, de szerencsére kiszúrtam a keresztbe tartó ösvényt és azon pár métert lefelé futva az oldalról csatlakozó nyiladék is meglett, így pedig a pont is. Nem igazán értem miért kaptam itt így ki, de mondjuk gyors tuti nem voltam a szedresben, mert Péley Dani is felfutott rám.
A lefelében próbáltam balra tartani, hogy az útelágazás előtt érjek ki, de ez nem sikerült, ráadásul a lámpát is lerántotta a fejemről egy ág. Elindultam jobbra az úton, de úgy 30 méter után kapcsoltam és átvágtam balra. Jobbra próbáltam figyelni a ligetes foltot és mikor úgy véltem látom bevágtam a pontra, ami jött is rendben.(hiba: 0:30)
Nem akartam belefutni a dzsuvába, így a patakmederben indultam tovább, majd az egyeszölddel jelölt fenyvesen át futottam ki az útra, hogy aztán tőlem jobbra a dzsuvával érjem el a pont apró völgyét. Az aljnövényzetet ugyan sikeresen mocsárnak néztem a térképen, de ennek ellenére azért sikerült megfogni a pontot. Persze a kicsit kacskaringós útvonal miatt nem mentem túl jó időt. (0:30)
Sikerült túlságosan magasra másznom a 9-es pontra menet, így belecsúsztam az irtásba és ami nagyobb baj volt nem tudtam kiverekedni magamat belőle. Az ösvényen futás helyett végzett dzsungelharc nagyon nem jött be és még Péley Dani is felfutott rám. (hiba: 2:00)
A 10-es és a 11-es rendben jött. Nem sikerült ugyan direktbe rárobbannom a pontokra, de alapvetően nem nagy ívekkel meglett mindkettő. Ezen a részen mindenesetre estem-keltem.
Jó kis útfutás jött, aminek a végén magabiztosan vágtam be, majd jól elbizonytalanodtam, mint tavaly a Szentendre kupán ugyanerre a pontra menet. A pont meglett gyakorlatilag egyenesen, de itt tuti nem stimmel valami a domborzatábrázolással. A rövid átmenet olyan simán ment majdhogynem érzésre, hogy még magam is meglepődtem rajta.
Úgy döntöttem nem kerülöm meg az irtást és ez elsőre nagyon rossz döntésnek tűnt, mert beleragadtam rendesen. Gondoltam lesz, ami lesz most már nem fordulok vissza és a patakmederben küzdöttem lefelé, mire jó sokára feltűnt, hogy balra már nem az a nagy dzsuva van, mint korábban és át tudtam vágni az útra. Persze ha a térképet kicsit jobban megnéztem volna, biztos akkor is feltűnik a kétfajta sraffozás közti különbség. Innen azonban meglepően jól fogtam a pontot, amiben azért sokat számított a tavaly ugyanitt szerzett tapasztalat. (hiba: 2:00)
A 15-ös pont eléggé érzésre jött, majd a 16-ra már tudatosan a töltés tetején mentem. A térképcseréhez a szalagozáson nem volt olyan egyszerű kiérni, de azért nem sikerült elrontanom, majd a 17-es is egyből jött kicsit alulról ívelve.
A fölső útvonal mellett döntöttem és megint megtapasztaltam, hogy a lábaim nagyon nem mennek. Nem tudom mostanában hogyan futottam rekordot a fölfelékben, mert itt alig bírtam megfutni egy nem is túl meredek szakaszt. A pontot fentről könnyűnek tűnt megfogni, ám a korábbiakkal ellentétben nagyon nem akart bevillanni, így csak 5 méterre alatta állva vettem észre. (hiba: 0:20)
Egyenesen nem vállaltam be a hegyet, így balról kerülve a már ismert úton simán jött a pont, pontosabban a pont előtti ösvény és azon Fecó, mint a gyorsvonat. Ez igencsak mellbevágott, mert úgy éreztem alapvetően nem megyek olyan nagyon szörnyen. Összesen 7:30 maradt a pályában eddig, de ezt akkor 5 percnek sem éreztem és Fecó pedig 12-vel ment utánam. Persze nem hagyhattam elmenni, így utána eredtem. Elég nagy volt a váltás a saját tempómhoz képest, alig bírtam követni a lefelében és a térképpel is csak felületes kapcsolatom volt. Sajnos az ösvényt elvétettük és kicsit túrtuk a dzsuvát, én meg igyekeztem nem lemaradni Fecóról. Nem is tudom pontosan hogy verekedtük ki magunkat a völgyig. Az útvonalat azért innentől már hozzávetőleg sikerült lekövetni. Nem is értettem nagyon miért arra megyünk, de jobbnak láttam nem lemaradni Fecóról. (hiba: 0:30)
Nézegettem már a pont előtt merre lenne érdemes menni a 21-es pontra, de én is csak arra jutottam amit Fecó választott, vagyis nekidurrantani a hegynek. Ez nálunk abból állt, hogy Fecó gyalogolt fölfelé hátracsapott kézzel, én meg gyalogoltam utána erőltetett tempóban. Néha már akár bele is kocoghattunk volna a részemről, de előre menni nagyon nem akartam. Inkább utolértem magam a térképezésben, de ennek ellenére mikor felértünk az úton futott tempóban hamar kikészültem és csak azt figyeltem a pontig, hogy le ne maradjak Fecóról.
A 22-est aztán sajnos megkotortuk és persze itt sem nagyon tudtam semmit hozzátenni a tájékozódáshoz. (hiba: 0:40) 
A 23-as pontra aztán a lefelében majdnem elvesztettem Fecót a szemem elől. Egyszerűen nem tudtam
és nem mertem úgy futni lefelé az úton, mint Fecó. Szerencsére síkon sikerült kicsit felzárkóznom, hogy aztán az erdőben már közel kerülve Fecóhoz érjek be. A térképre épp csak annyit tudtam ránézni, hogy konstatáljam a feladat nehézségét, de ehhez képest Fecó csontra kikapta a pontot. A 24-es csak egy nagy rohanás volt, ahol persze én megint csak a lemaradás ellen küzdöttem, majd a 25-ös átmenethez is csak annyit, hogy jó lesz alulról az úton. Lehet pont ezért a pontot nem sikerült kikapni, mert elfutottunk felette. (hiba: 2:00)
A 26-ot balról ívelte Fecó, így én is, majd a faluban rongyolás során is ő ment elől, egész a 27-es pont utánig, amikor kicsit megembereltem magam és előre mentem. Szerencsére nem sikerült elrontanom és Fecó előtt fogtam a gyűjtőt, méghozzá úgy, hogy megnyertem az átmenetet.
A befutón is toltam és mikor jobbra be kellett menni a fűre kiment a bokám.
Ez azért alaposan letörte a kedvem, így a végén. Már azt hittem megúszta a bokám a futást, mikor a legvégén, 30 méterrel a cél előtt jól megrántgattam. Persze ezt a pár métert már letudtam, de ez igazán nem hiányzott a mai napból.
Meglepetésemre a Fecótól kapott 12 perc ellenére 4. helyre jó volt az időm. Persze ehhez kellett sokak távolmaradása a Jukola miatt és többek szerencsétlen futása. Ha mindenki itt van, akkor lehet ez a futás még a pontszerzésre se lett volna elég.
A 10:40 hiba ellenére az eredménnyel elégedett vagyok, mert nem lett volna reális előrébb végezni. Ha Fecó nem ér utol, akkor még a 4. helyre is csak bravúrral érhettem volna be. Nagyrészt azért egyedül futottam a pályát, így talán nem lehet rámsütni a ragacs jelzőt és persze nem csak én futottam bolyban, hisz Szajkó Csabival gyakorlatilag váltottuk egymást Fecó társaságában. Ő a 17-es pontig, én pedig a 19-estől futottam Fecóval.
Persze azért sajnálom, hogy a dobogó nem jött össze, de így utólag kielemezve ennyi hibával és ilyen pocsék fizikai állapotban ennek is örülök. Utoljára 2 éve a Középtávú OB-n voltam ilyen előkelő helyen bajnokságon.
A verseny amúgy egész jó volt, persze hozzátéve, hogy kissé erőltetett volt egy ekkorka térképre rátekerni a pályákat, ráadásul úgy, hogy a tavalyi Szentendre Kupa Ausztrián majd az egészet bejárta a mezőny akkor is indult része.
A bokám sajnálom leginkább, ami ugyan nem tűnik vészesnek, de ezek szerint már megint nem haladtam előre semmit a gyógyulás útján. Most van egy hetem rendbetenni az OB-ig.
 
Összesen 15km, 600 szint, 112:30
 
Térkép1(majd ha visszakapom), térkép2, részidők

Küzdős befelyezés 2 nagy pályával

2008 május 11, 15:37Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Jött az éjszakai menet és haladtunk is elég jól a könnyű rövid pályákkal. Editet ugyan halálra rémítette pár vaddisznó, de mikor Vera leváltott úgy éreztem jól haladunk. Persze Tomi kiesése miatt ez már csak relatív volt így, mert gyakrabban is került ránk a sor és mégiscsak az erős emberünk esett ki. Mint később kiderült Vera hibapontos lett a hosszú könnyű pályán, amit még én beszéltem rá, de ezt a rajtomkor nem tudtam.
Mivel nem akartam, hogy a nehéz pályák lányokra jussanak és azért, hogy az éjszakából is minél több időt raboljak el a lányok elől elvettem a hosszú nehéz pálya térképét. Nem mozogtam valami jól, mondhatni kifejezetten lassú voltam. Részben a bokám miatt óvatoskodtam, részben pedig nem esett már túl jól a futás. Hiba igazából csak az 5-ös pontra csúszott be komolyabb, de Istitől így is 14 percet kaptam.


Innentől már mindenki csak küzdött, de nem nagyon haladtunk. Én elmentem aludni, amiből jó ha 30 perc összejött, Edit kiállt, mert nem volt jól, de erre csak akkor eszméltem mikor keltettek. Vera volt kint a pályán és úgy számoltunk hosszú könnyűt, vagy rövid nehezet fut. Mivel fáradt voltam és a tempó már nem számított annyira gondoltam eljött a magas szárú cipő ideje és nagy nehezen magamra erőltettem, felöltöztem és WC-re mentem majd mikor lefele sétáltunk a célhoz már engem szólítgatott Hites Viktor a váltáshoz. Verának még jutott egy könnyű rövid, így hamar beért, nekem meg semmire nem maradt időm. Bemelegíteni sem.

Ötödik pálya - térkép

Szörnyen ment a futás, a cipő nyomorgatta a lábam és megint hosszú nehéz pályát kellett vinnem. (Ki, ha én nem alapon.) A kettes pont előtt nagyon nem értettem a térképet, sokat bizonytalankodtam. A 3-as és 4-es aztán nagy küzdelem volt és az ötös sem esett jól, de legalább nem hibáztam. (igaz a dzsuvát jól kikerülgettem)
Az 5-ös pontról kifelé jövet aztán estem egy nagyot. Valahogy elakadt a bal lábam és repültem előre, miközben valahogy jól megtéptem a jobb bokámat. No nem oldalirányba, hanem olyan visszacsapódás szerűen. A terminátorcipőmnek minden bizonnyal ez volt az utolsó bevetése. Nem tudom mennyire a fáradtság miatt, de végig estem, keltem és szerintem a bokám is azért rántgattam meg, mert ez a vacak volt a lábamon. Én egyszerűen nem tudok benne futni és ehhez képest semmit sem véd. Nyilván nem tudom benne kitörni a bokám, de erről egyébként sincs szó.
A pálya hátralévő részét aztán már nagyon óvatosan tettem meg, nem igazán mertem odatenni a lábam és sokszor éreztem is a bokám. Szerencsére legalább hibával jól megúsztam a hátralévő részt, de így is elég rosszat mentem. A 10 perces kiliátlag még hajnalban 5. futásnak sem jó.
 
A többiek megint küzdhettek a keményebb pályákkal és gondolom ők sem voltak sokkal frissebbek nálam, így a vége megint kicsit kevesebb pályát eredményezett és nem került rám hatodszor a sor.
 
Összességében nekem tetszett ez a verseny és sok tanulsággal szolgált. Egyrészt nem azért kell 4 fiúval felállni, hogy az eredményt maximalizáljuk, hanem, hogy ne szívassuk meg a lányokat, másrészt, hogy a csapat fiú tagjainak is legyen része lazább pályákban.
Persze a sorrend és pályaleosztás is baromi fontos, de ezt úgyis emberekre és csapaterősségre kell szabni.
Az utolsó futást leszámítva (és kicsit az utolsó előttit is) én nagyon élveztem a versenyt és addig a bokám is rendben volt. A terep szerintem jó választás volt, tetszett, hogy új helyen vagyunk. A térkép bár nem volt tökéletes, bőven jobb volt, mint amire számítottam és jobb, mint amit mostanában néhány "profi" összehoz. Hatalmas területet helyesbítettek ki a nulláról, részben nem ebből élő térképhelyesbítők.
Hites Viktornak és csapatának azthiszem minden induló nagy köszönettel tartozik. Remélem 2 év múlva egy még jobb és sokkal népesebb 24 óráson vehetünk majd részt!
 
Összesen 15km, 560 szint, 131 perc

Térkép1, térkép2

24 órás váltó – Első nap

2008 május 10, 23:32Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Vendégfutóként az ARAK váltójában indultam a 24 órás váltón, Bogos Tomival, Szivák Andrissal, Árva Katival, Edittel, Szabó Verával. Azt már előre tudtuk, hogy túlteljesítettük az indulási feltételeket, hisz a minimálisan 2 női tag helyett nálunk 3 volt és Andris is lehetett volna akár felnőtt is. Persze mindez nem növelte az esélyeinket, de nem is azért mentünk, hogy feltétlenül nyerjünk.
Mindenkinek ez volt az első 24 órás váltója, így a szabályokkal sem voltunk igazán tisztában. A taktika egyszerűnek tűnt. Bogos Tomival mi visszük a keményebb pályákat, Andris a közepeseket és a lányok közül aki jobban bírja, majd szintén besegít a közepes pályákon.
 

Első váltás

Első futóként a tömegrajt és a Farsta pálya rám jutott és persze rögtön az elején nagy rohanásba kezdtünk. Leginkább Zsebe Istivel próbáltam lépést tartani, ami ment is körülbelül egy kilin át. Sajnos tájékozódni már nem jutott energiám, így Isti hátát nézve követtem rosszfelé is. Beletettünk egy közel 2 perces hurkot a kettes pontra menet és ezzel együtt Isti is leszakított. Innentől Hajdú Martin és a Szlovák váltó egyik tagja közelében küzdöttem, majd az elénk került Sólymot is kielőztük. Az ötös pontra menet eltűnt Martin, egyszerűen lemaradtam fizikálisan, majd a 6-os pontra megint jött egy hiba. Nem tudtam eldönteni mi bozót és mi fehér erdő és tettem egy karikát. A pontról kifelé jövet láttam a Szlovák srácot, de rossz felé futott ki, így lemaradt.
A 7-es pontra menet az ösvényeket nem találtam meg rendesen és ezért bizonytalankodtam, majd a 8-as előtt is bénáztam egy sort a szabdalt területen. Végül 3. helyen jöttem be nem olyan vészesen sok hibával, de ez csak azért nem bosszantott, mert 24 óra alatt ez a 2-3 perc nem sokat számít.
 
A többiek aztán nálam keményebb pályákat futottak első körben és alaposan meglepett minket, hogy a rövid technikás pályákon a lányok 70 perc körülieket jönnek. Mire rám került a sor már kiszámoltuk, hogy ha nem akarjuk bent hagyni véglegesen a legkönnyebb pályákat, akkor még szürkület előtt le kell őket futni. Mivel a teljesített pályák száma számít, így luxus lett volna nem megcsinálni pont ezeket.
Nem volt mit tenni,el kellett vennem nekem is a legkönnyebb pálya térképét, ami 3,7km-t jelentett. Bemelegítésnek nem futottam valami sokat ami a pálya elején elég rendesen meg is fogott, de azért haladtam. A hármasra kicsit féltem a medvehagymától a bokám miatt, de nem volt gond, majd a 4-es és 5-ös pontra is átküzdöttem magam a sűrű fenyvesen. Lehet mindkettőt lehetett volna jobb helyen tenni, de a sűrű erdő mindkétszer így terelt.
A végén még hajráztam egy nagyot, így 20 perces idővel teljesítettem a 3,7km-t.
 
A második körben Bogos Tomi futott egy nagyon jót, de sajnos a bokája kiment és ki kellett álljon, majd a könnyű pályáknak köszönhetően szépen jöttünk fel. Rám már a 2. éjszakai pálya jutott és ezúttal egy hosszú könnyű pályát vettem el. A hosszú nehezeket már reggelre akartuk hagyni, hisz ha ránkvirrad akkor csak könnyebb lefutni a kemény pályát, mint éjszaka. Ezt a pályát az egyes pontot leszámítva nagyon élveztem. Az egyesen valahogy túlfutottam és csak visszafelé lett meg, ráadásul elég lassan is mentem, így 3 perc tuti maradt benne. Onnantól viszont jött minden rendesen. Elég futós pálya volt, jó nagyokat is kerültem, de hiba nem csúszott már bele, így 47 percet futottam a 6,1km-n.

Harmadik pálya - 24 órás váltó

 
 
Összesen 20km, 460 szint, 116 perc

Térkép1, térkép2, térkép3

Éjszakai OB 2007 – Herend

2007 május 5, 23:59Címkék: , , , | Nincs hozzászólás


Nem túl szép időben vártuk az Éjszakai OB kezdetét. Herend felől mikor felfelé mentünk nekem tetszett a terep, nem tűnt vészesnek az aljnövényzet, de az eső az szemerkélt, majd miután felértünk a Hajag-tetőre és megnéztük a célt már szakadni is elkezdett.
Egy keveset még mászkáltam, miközben megkérdeztem Düdü-t, hogy részt vehetnék-e a jövő hét pénteki válogatóversenyen, ami titkos helyszínen lesz 50km-re Budapesttől. Azt tudtam, hogy idén szóba sem kerülhetek, mint válogatott és nem is volt ilyen célom, de a közeli lehetőséget (én a Zuppára tippelek és ezt mondtam Düdünek is, amire nem reagált) nem akartam kihagyni és hátha még egy jót is tudok futni. Düdünek nagyon nem tetszett az ötlet, pedig már Gyurika is bekéredzkedett versenyen kívülre, de végül csak rábólintott. "Jó, de ígérd meg, hogy nem fogod zavarni a versenyzőket."
No ezen jót derültem, mert Düdü tudtán kívül már megint egy hatalmasat rúgott belém. Ismerem már, szóval nem veszem magamra, sőt még poénosnak is tartom, de másoknak is elejt ilyeneket Düdü és sokan kiakadnának egy ilyenen.
Hosszú ücsörgés következett az autóban, majd mindennel időben elkészültem és elindultam a rajtba, ami nem volt valami messze. Az eső már alig esett és a lámpám is teljesen rendben volt fullra feltöltött aksival, szóval bizakodva várhattam volna a versenyt, ám nem voltam meggyőződve arról, hogy nekem ma jól fog menni. A ködtől alig lehetett látni és a bokám miatt sem voltam nyugodt, ugyanis a medvehagyma alatt jó köves terepet jósoltak. Sajnos a sima stoplisomat hoztam csak magammal, pedig esős időben azért csak jobb lett volna a szöges.
Azért bizakodtam a versenyt illetően, de egy elcsípett bajnoki ponttal már teljesen elégedett lettem volna.Éjszakai OB 2007 - Herend - Térkép
A rajtban úgy döntöttem nem viszek plusz fóliát, mert elég vastag volt és én megfelelőnek véltem a vékony tasakot. Még a rendezők ajánlására megpróbáltam zsebretenni egyet, de végül inkább letettem erről is.
Az egyesre nem akartam kockáztatni és az aszfalton kerülve, kicsit már szinte hátulról fogtam a pontot. Ez bejött, mert nem hibáztam semmit, de úgy éreztem ez csak az elején férhet bele és később bátrabban kell mennem. A részidők alapján az útvonalam bőven jó volt, csak lehetett volna gyorsabban tolni.
A kettesre úgy gondoltam a pont előtti nyiladékra kicsit balrább érek ki és a rét végétől támadom a pontot. Ezzel nem is volt semmi gond addig, míg be nem mentem az erdőbe, de nem néztem elég precízen az irányt és így elcsúsztam kicsit balra, majd még tettem is egy karikát pontfogás előtt.(hiba: 2:30)
A hármas teljesen jó volt, bár kicsit bátrabban is mehettem volna be a pontra.
A 4. ponttól tartottam és ennek megfelelően az aszfalton elfutottam egy biztos pontig, majd onnan irányba próbáltam megfogni a pontot. Még lépést is számoltam becsülettel, de a fenyvesben már nem tudtam mit csináljak, mikor nem találtam telibe a pontot. Összetalálkoztam Ádival és még volt arra több ember, aki mind ezt a pontot kereste, de egyszerűen nem találtuk. Végül különváltam és kimentem a fenti útra és onnan visszafelé találtam meg a pontot, de még így is kellett, hogy valaki szóljon. (hiba: 4:30)
Felküzdöttem magamat az útra és nagy bosszúsan indultam az 5. pontra. Azt túlzásnak találtam, hogy teljesen körbe menjek, ezért átvágtam mindenen, viszont nem igazán értettem az utakat. Igazság szerint nagyon belementem a semmibe és mikor kereszteztem egy utat nem győződtem meg arról, hogy melyik az. Mivel utána elég sokáig nem jött semmi, így felmerült bennem, hogy a pontom feletti úton is keresztülmentem és az alattam lévő meredekebb rész tetején elkezdtem oldalazni. Persze még az út fölött voltam és erre azért lassan rá is jöttem, majd egy teljesen jó támadópontot találtam. Az utat keresztező apró szárazárok után ugyanis a rétcsík vége is megvolt, ahonnét úgy gondoltam már nem lehet elrontani a pontot. El lehetett és meg is tettem. Jó nagy hurokkal és jó lassan találtam meg a pontomat. (hiba: 6:30)
Már valami nagy kerülő, biztonsági útvonalon gondolkoztam, de azért csak bevállaltam az egyenes útvonalat a 6-os pontra. Eszembe se jutott, hogy kikapjam a pontot, de a pont mögötti kerítés nem volt olyan messze és úgy terveztem onnan visszapattanva gyorsan meg fogom találni a pontot. Teljesen jó helyen értem ki a kerítéshez, azonnal megvolt még a szedres aljnövényzetes rész is, de a pontot valahogy az istennek se találtam. Többször visszamentem a kerítés közelébe és mikor már nagyon nem találtam a pontot még az is felmerült bennem, hogy teljesen rossz helyen vagyok. Aztán valahogy csak észrevettem a pontot. (hiba:8:30)
No itt már baromira kezdett elegem lenni a futásból. Nem tudtam, hogy én vagyok a totál béna, vagy a térkép rossz. Néhol akkora köd volt, hogy csak a földet láttam magam körül és a tájoló volt az egyetlen támpontom, aztán kicsit odébb teljesen kitisztult a levegő. Ekkor már simán túlélésre mentem és próbáltam nem eltévedni.
A 7. pont hiba nélkül lett meg, mint utóbb kiderült Boci fényeinek is köszönhetően, mert a 8.-ra menet felfutottam rá. Persze ő 35-ben indult szóval nem tudtunk együtt futni, de jólesett fél óra után újra embert látni az éjszakában. Nem tudom miért kaptam ki ennyivel ebben az átmenetben, mert annyi volt csak a hibám, hogy korábban beugrottam kicsit az ösvényről, mint kellett volna. (hiba: 1:00)
Igyekeztem egész kicsit balra tartani az iránytól a 9. pontra, ami be is jött, mert csak kicsit volt jobbra a pont. (hiba: 0:30)
Persze ez összességében nem túl kifizetődő taktika, de úgy voltam vele jobb egy biztos kis hiba, mint egy lehetséges nagy. A tájolómat amúgy időszerű lenne lecserélni, mert a szelencéről teljesen le vannak kopva a vonalak, így rendesen levenni az irányt szinte lehetetlen vele. Nappal ez nem zavar, mert sose veszem le az irányt, de itt most többször levettem és ehhez mindig meg kellett állnom sétálni.
A 10-es könnyű volt a fölfelében, csak épp estem egy hatalmasat, majd a 11. se tűnt nehéznek, de nagyon nem figyeltem az irányra és a pontfogást is elrontottam. (hiba: 2:00)
A 12-es nagyon nem tetszett. Úgy tűnik vagy nem kaptam el a jó csapást, vagy a elhúztam jobbra, de csak nem értem ki a fehér erdőbe és egyszercsak megjelent Józsa Gábor, Vajda Kolos, Kiffer Gyuszi trió és ők is kavartak egyet amerre én, majd mögöttük fogtam végül meg a pontot. (hiba: 5:00)
Idáig nem volt senki, akivel futhatnék, innentől viszont elég gyilkos tempó következett. Nyomtam utánuk, ami a fölfeléket leszámítva nem volt lehetetlen, de amint erő kellett kezdtem szenvedni. A 13 és 14 jött is hiba nélkül, bár én csak követtem merre megyünk.
A 15-re menet a frissítőnél már majd kiköptem a tüdőm és meglepetésemre balra indultak a többiek az aszfalton. Én egyedül tuti szembe mentem volna, de azért Gábor és Kolos után eredtem. Kegyetlenül mentek lefelé és mikor végre bevágtak balra, akkor sem zuhantak úgy össze, mint én. Elkezdtem esni-kelni a meredek oldalban és pillanatok alatt feladtam a ragadást. Eleve túl laposan mentek, így inkább a saját utamat járva meredekebben kezdtem felfelé mászni. Gondoltam, hogy ha esetleg nem kapják ki a pontot, akkor még felérhetek rájuk, de ez nem következett be, pedig egyből jött a pont. Az útvonal miatt szerintem vesztettem egy keveset. (hiba: 0:30)
A 16-os szép komótosan, de hiba nélkül jött, majd a 17-re megint hatalmas ködben és ami még rosszabb jó sziklás talajon kellett menni. Kicsit balra tartottam, hogy az útra előbb kiérjek, majd a támadópont is meglett a rétnél. Azt hittem éppen a pontomhoz érek ki, de elcsúsztam jobbra és először nem tudtam merre keressem a pontomat. Nem voltam már valami gyors az ilyen hibázásokkor, így szép komótosan tettem csak helyre magam. (hiba: 4:00)
A 18-as valahogy könnyű volt, éreztem a domborzatot a sötét ellenére, de már nagyon lassan mentem. A 19-re menet megint összetalálkoztam Bocival és ő is ugyanarra a pontra ment, így beállt mögém. Már nem igazán működött a lámpája és először még azt se vette észre, hogy van ösvény a bozótoson keresztül. Kicsit jobbra mellémentünk, de elég hamar helyretettük magunkat. (hiba: 0:30)
A 20-as a házak felől ívelve biztonsági menetben egyből meglett, csak épp egy csomó szintet veszítettem és lassú is voltam. (hiba: 1:00)
Az átfutó pont nem volt nehéz, mert épp a parkoló kocsink hátuljától néztük még világosban, hogy hol is van, így az autó tökéletes támadópont volt számomra. Még hátba is csaptam KisDomát, aki épp itt öltözött. Ez a doboz amúgy tuti nem jól járt, mert se ez, se a következő részidő nem stimmel.
KisDoma vicsorít
A 22 és a 23 is egyből meglett, bár nem igazán tudtam már hajtani. Kicsit a kedvem is elment már korábban és itt se sikerült felpörögnöm és a kint töltött több, mint 2 óra se tett frissé.
A 24. és 25. pont is meglett nagyobb hiba nélkül, de mindegyik előtt megtorpantam és kicsit mellé is mentem. (hiba: 0:30 és 0:30)
A fölfelét már nem igazán volt erőm megfutni és még a hegy tetején lévő határkarónál is megálltam, mert a holnapi stekk ott virított rajta.
 
Hát nem vagyok elégedett ezzel a futásommal. Összesen 37:30 hibám volt, ami kegyetlen sok, ráadásul elég szánalmasan ment a futás is. Ugyan nem volt szerencsém a sorsolással, hisz Kovács Ádám és Lenkei Zsolti kisöpörték előttem az erdőt, így csak egy gyorsvonat érkezett fél óra hiba után hátulról, amivel meg nem tudtam elfutni, de azért ez nem volt annyira vészes verseny, hogy egyedül ne lehetett volna egy tisztesebb eredményt elérni. Ugyan még így is a mezőny első felében végeztem (15.hely), de magammal szemben azért jóval nagyobb elvárásaim vannak. Az minimum lett volna, hogy 2 órán belül beérjek.
Hibáimat elemezve már nem merül fel bennem, hogy a térkép miatt vesztem el. Sokkal inkább a magabiztosság és a tudatosság hiányzott belőlem. Elkövettem a szokásos hibámat, vagyis nagyon érzésre próbáltam tájékozódni és ez éjszaka ide vezetett.
 
Összesen 15km, 500 szint, 153:05
 
Térkép, részidők

Fejér Megyei Éjszakai – Gránás

2007 május 2, 23:22Címkék: , , , | Nincs hozzászólás


Ma este a Gránás nevű térképen rendezett az ARAK Fejér Megyei Éjszakai Bajnokságot edzés jelleggel. A két évvel ezelőtti ÉOB térképén egy 7km-es pályát futottam le, mielőtt bemelegítettem jó 2km-t.
Fejér Megyei Éjszakai verseny - Gránás
Kicsit tartottam a sötétben terepen futástól, de a bemelegítés vége felé már egész bátran mozogtam és a pályán is jól ment. Ezzel a részével nem volt semmi gond, sőt a tájékozódás is jól ment. Az egyes pontra ugyan hibáztam jó 20 másodpercet, de innentől teljesen hiba nélkül mentem az amúgy nem túl nehéz pályán. Még a 9-es előtt bizonytalankodtam el és a 12-re is kicsit óvatosan mentem, de ezek nem jelentettek plusz métereket és időveszteséget sem.
Nagyon élveztem, hogy jól megy a tájékozódás és a futás is elfogadhatóan esik, így kicsit meglepett, hogy alig tudtam megverni Kiffer Gyuszit és Pápai Tomit. Többen nem is indultak a pályán.
Befutás után még elmentem beszedni 4 közeli pontot, így levezetésnek is volt kb. 3km futás. Sikerült kissé eltévednem a 2-es pontomról a 6-ra menet, szóval azért ma is sikerült elvesznem. Remélem az éjszakai OB legalább ilyen jól fog menni, mint a mai pálya a bokám miatt pedig kezdek kevésbé aggódni.
Ma majdnem mindenhol mertem teljesen bátran futni, szóval az, hogy terepen gondjaim vannak nagyrészt pszihés. Ma nem láttam hova lépek és mégis mertem futni. Lehet pont azért? 🙂
Fizikai edzésnek se volt utolsó a mai edzőverseny.
 
Összesen 13km, 320 szint, 72:45
 
Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 161 (csak a pálya)

Könnyű futás Petzl MYO XP-vel

2006 szeptember 26, 20:26Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Ma is sokáig voltam bent a munkahelyen, ráadásul utána bementem Fehérváron a Nomád sportboltba venni egy ledes fejlámpát, így igen későn indultam el hazafelé.
Mivel Geri ma nem ér rá, így tettem be futócuccot, hogy a Vértesben megálljak futni. El is terveztem, hogy a Gránás térképpel futok egyet, hiszen ott sok a nyílt rész, legkorábban ott tudok megállni és nem is edzettem rajta mostanában.
Mikor öltözködtem már láttam, hogy nem fogom tudni világosban befejezni az edzést, így felvettem a vadonat új Petzl Myo XP fejlámpámat. Térképpel indultam neki a futásnak, de nem volt már annyira világos, hogy jól lássam, így csak egy egyszerű terepfutássá minősítettem az edzést. Terepen mentem amennyit tudtam és közben gyönyörködtem a tájban, ami egyszerűen meseszép. Nem igazán éreztem úgy, hogy különösen jól menne a futás, de rosszul sem ment. Felfutottam a terep 3 legmagasabb pontjára és próbálgattam a lámpámat. Ez kezdetben még csalódás is volt, mert félig világosban nem visz el 65 méterre még a Boost üzemmód sem. Ahogy sötétedett, úgy szerettem bele a lámába. Lazán be lehet vele menni az erdőbe is, sőt tájfutó pályát is lazán lehet vele futni. No azért a 10-20 wattos halogén lámpával nem ér fel, de nem esnék kétségbe, ha ilyennel kellene versenyeznem.
Hihetetlen, hogy egyetlen led mire képes. 70 órát bír egyetlen feltöltéssel max. teljesítménnyel. Azthiszem nem aggódnék, hogy lemerül a lámpám egy versenyen, ha ezzel mennék.
Néhol futás közben megint érzem a bal térdem alatt azt a fájdalmat, amit egy évvel ezelőtt is. Nem vészes, de azért zavaró tud lenni, ha megérzem.
Azért nem ez foglalkoztatott futás közben, hanem leginkább az új lámpa. Kegyetlen drága volt és még elemet is kellett hozzá venni, de mindenhol ennyibe kerül és elvileg sose megy tönkre. Azért 3 év garancia van rá.
Mostantól március végéig mindenesetre elég rendesen igénybe lesz véve, legalábbis most, hogy beruháztam a MYO XP lámpába kénytelen leszek rendesen edzeni.
Azért érdekes, hogy szép lassan egy kész vagyon kerül az ember testére futás közben. A Polár óra, Petzl lámpa, Nike cipő mindennapi társam lesz a futásban és minden bizonnyal nem rajtuk fog múlni, hogy mit érek el.
 
Összesen 11km, 340 szint, 56:05.
 
Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 137
Megnyugvási pulzus: 38 (126/88)

Visszatekintés – Éjszakai OB 2006

2006 május 30, 13:18Címkék: , , , , | Nincs hozzászólás


Nem volt nagy versenyhangulatom az Éjszakai OB előtt, de azért bíztam benne, hogy elérhetek valami normális eredményt. Leginkább egy elcsípett dobogóra gondoltam, mert a győzelem elég elérhetetlennek tűnt. Doma is indult és Józsa Gábor, Zsebe Isti kettős is hazatért Norvégiából, így a megszokottnál erősebb mezőny gyűlt össze. Zsebe Zsolti hozta a vadi új akkumulátoromat, így tökéletes felszerelésem volt. Szép nyugodtan indultam a rajtba Less Áronnal. Kocogtunk, sétáltunk, nem vittük túlzásba a bemelegítést, főleg, hogy mindenki spórolt az akkumulátorával, így jórész sötétben mentünk. A rajt előtt aztán még volt egy kis kavarodás, mert nem találtuk a szalagot, de pár perc után azért csak ráakadtunk. Örömmel nyugtáztam, hogy KisZsebe mindkét sarkán van egy fényvisszaverő, így ha sikerül kicsit ráfutnom a nyílt terepen könnyű lesz utolérni.Éjszakai OB 2006

Viszonylag óvatosan kezdtem, így az első 2 pont hiba nélkül ám nem túl gyorsan meglett, majd a hármasra szépen túlfutottam. Lehet nem ártott volna rendesen megnézni a térképet. (1:20 hiba) A négyesre aztán egy durva iránymenettel indultam neki és a “barna foltra” pályáztam, ehelyett aztán a tőle balra lévő domb alapján azonosítottam be magam. Még a szárazárokban lévő pont mellett is elmentem, majd gond nélkül fogtam a pontot, igaz itt se voltam valami villám. Ötösre aztán még inkább vaktában indultam neki, látszottak a fények a hegy tetején, így a tájolóra se néztem gyakorlatilag. A kis ösvényig azt se tudtam merre járok, de ez nem is volt gond, mert onnan egyből fogtam a pontot, majd a 6-os se volt gond. Hetesre egy darabig jól lekövettem merre megyek, majd a zöld folt kerülése után igen meglepődtem, hogy erdőbe értem, persze amint megnéztem jobban a térképet már láttam, hogy amit sárgának néztem az valójában fehér. Innen nem igazán tudom mi alapján akartam megtalálni a pontot, mert nem volt semmi elképzelésem, csak mentem. Sikerült kikapni a 27-es pontom, ahol Kelemen Detti mutatta meg hol vagyok. Onnan már nem volt gond. (0:40 hiba) Nem tanultam az esetből és vaktában mentem a 8.-ra is. Túl is futottam a tankbeállókig, majd onnan se találtam egyből vissza, mert megnéztem még egy hasonlóan nagy “gödröt”. (2:30 hiba) Ezt követően úgy látszik sikerült higgadtabban menni, mert a 9-es, majd a 10-es is tudatos és pontos tájékozódással lett meg. 10-es előtt a kis átjáró a bozótfoltok között olyan gyönyörűen megvolt, hogy 100%-os biztonsággal fogtam a pontot. Gyors ugyan itt se voltam, de úgy tűnik ez is elég volt, hogy nyerjem az átmenetet. 11-re aztán nagy rohanás jött, majd pontközelben az elbizonytalanodás a keresztbe rohanó Kiss Gábor és a többi futó miatt. Szégyenszemre megkérdeztem merre van a pont és az alapján ugrottam be rá. (1:00 hiba) 12-es szerintem könnyű volt, főleg, hogy mikor már épp kezdtem volna elbizonytalanodni megláttam az oszlopot és azt beazonosítva fogtam a pontot. Nyertem az átmenetet, pedig nem volt tökéletes az oszlopnál való megtorpanás miatt. (0:10 hiba) Sok bizonytalankodás és egy idegen pont megfogása után (tudtam, hogy még nem lehet az enyém, de azért megnéztem) lett meg a 13-as. (0:30 hiba) A következővel nem volt gond, leszámítva, hogy nem vettem észre az ösvényelágazást. Ez megismétlődött a 15.-re is, de előtte még keresztülfutottam az úton, hogy meggondolva magamat visszatérjek rá. Valami nem stimmel a felfele tartó ösvénnyel, de csak rátaláltam és a szimból forgatása közben már a pont fölött járva bevillant a 15-ös. (0:30 hiba) A következő 2 pont könnyű volt és nem is hibáztam, csak lassú voltam, bár a 17-es már akkor sem látszott a térképen, ezért kicsit óvatos voltam. Szidtem is magam, hogy nem vettem fóliát, mert még sok volt a pályából. A 18-ast egy völggyel később és túl magasan kerestem. Erre szép lassan rá is ébredtem. (2:00 hiba) A rövid átmenet nem lehetett gond, majd irány észak. Egy bozótfolt, majd a következő erdőfoltban ott is a pont. 21-re csak rohanni kellett, majd a vezeték, vagy mi alapján fogni a pontot, ami szinte a 22-re is elvezetett. Nagy kerülővel a biztos úton mentem a 23-ra, a völgytől bevágtam ennek ellenére kicsit bizonytalankodtam a pont előtt, már a völgy alján. (0:20 hiba) Az útkanyarból szintben bevágva nem volt nehéz a 24-est megfogni. Ez után nem esett jól átmászni a völgyeken, majd szintbe nyomni. Nem igazán éreztem milyen magasan lehetek. Nem is sikerült a bozót után egyből megtalálni a pontot. A bozótos (íves) völgyet összekevertem az utána következő “sárgával”. (1:40 hiba) 26-ra nagy szintezés jött és már kezdtem botorkálni, magasságot itt se tudtam belőni, de mikor kiértem az útra a szemben lévő bozótfolt alapján egyből tudtam, hogy balra van a pont. Kicsit megvezetett egy szántott csík a következőre, majd a 7-es pontról sikerült megtalálni a 27-est. Ezt oda vissza eljátszottam. Mindkétszer a másik ponton kötöttem ki. (1:30 hiba) Na az ilyen átmenetek valóak nekem. Ész nélkül és síkon rohanni egyenesen délnek. Nem csoda, hogy megnyertem. 29-re előbb nem néztem meg, hogy bozót van az utamban, így sikeresen átvágtam rajta, majd mentem tovább vaktában. Mázlimra ugyan elcsúsztam, de pont a völgy és ösvény találkozásához, így onnan sima ügy volt leszaladni a pontra. (1:00 hiba) Ez után, mintha teret ugrottam volna, lazán túlfutottam a ponton és nem is volt semmi elképzelésem, csak mentem. Alatta az ösvényen raktam magam helyre, de még ott se voltam biztos a dolgomban. Kész csoda, hogy ennyi hibával megúsztam. (1:30 hiba) Felkocogtam az ösvényre, majd a kanyarból fogtam a pontot, jött a gyaloglás a rövid átmeneten, majd esve kelve a szintezés a gyűjtőre. Itt már éreztem, hogy nincs sok bőr a bal talpamon.

Összesen 14:40 hiba jött össze, ami nagyon sok. Sehol nem szálltam ki, de gyakorlatilag minden második pontra hibáztam. Nem tudtam rendesen koncentrálni és kedvtelenül futottam. Kicsit kellett volna küzdeni, ami biztos jobban ment volna, ha nem kell teljesen végig egyedül menni. Éjszakain ez elég szokatlan volt számomra. Mindig össze szokott jönni egy kisebb boly és ha a tájékozódásban nem is segítenek, azért a tempót megnövelik és könnyebben bevillannak a pontok is.

Azért 1 bajnoki pontot sikerült elcsípni, ami annak fényében, hogy egy meglehetősen rosszul sikerült bajnokságon vagyok túl nem olyan rossz. Ebben a versenyben benne volt “bármi”. Nem lett volna irreális elvárás, hogy csak 5 percet hibázzak és akkor a szenvedős tempóm is elég lett volna a győzelemhez. Hozzá kell tenni, hogy a többiek is rengeteget kevertek, így nem csak én bosszankodhatok.  

Részidők , Térkép