Kőkorsó – Fekete-völgy

Az utolsó napra szintén hegyi futást terveztünk, de valami szolidabbat. Ennek fényében az első 4km a maga 450 méter szintkülönbségével és 31 percével érdekes kezdésnek tűnt. A Vár-nyereg után még mentünk kicsit Nagy Hideg-hegy felé, majd a kék háromszög jelzésen beszinteztünk a Fekete-rét tetejéhez. Ez az út kezdetben sem volt semmi, hisz sorra kerülgettük a völgyeket és gerinceket, de igazán a második fel volt pazar. Egy nagyon keskeny ösvény kígyózott a meredek hegyoldalban.
Gondoltuk, ha már itt vagyunk, akkor felugrunk a Kőkorsó nevezetű helyhez. Azt hittük ezt a sziklát láttuk még szombaton a Csóványos tetejéről, de csalódnunk kellett. Az minden bizonnyal az Oltár-kő lehetett. Persze már idáig felmászni is elég kemény volt, így nem mentünk tovább. Csóványos még egy kilométer lett volna, de annál több szint.
Lefele aztán Geri esésével megspékelve kocogtunk a Halyagosi Postás kulcsosházig, majd a romos kisvasúti pálya mellett mentünk tovább lefelé a völgyben Hamuház, majd Vilati üdülő felé. Geri panaszkodott, hogy lassan fejreáll, ezért többször megálltunk szedret enni kicsit. Vilati ház után a fölfelét végül csak megfutottuk és innen már csak vissza kellett csorogni Perőcsénybe.
Erő van bennem, de frissesség már semmi. Érdekes a térkép és a valóság összevetése a mai nap, mert a domborzat nagyon elnagyolt a valósághoz képest a beszúrt útvonal alapján.

Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 134
Átlagtempó: 6:22

Összesen 22km, 900 szint, 138:46

Szedres – Horgásztó – Trambulin

Délután még kimentünk hármasban átmozgatni egyet, ami abból állt, hogy felfutottunk a rét sarkába, majd még egy kicsit tovább és egy alkalmasnak épp nem tűnő úton elindultunk a perőcsényi horgásztó irányába. A probléma ott kezdődött, hogy nem volt túl kijárt az út. Tibi el is kezdett nyafogni miatta, amit akkor fejlesztett tökéjre, mikor beértünk a szedresbe. Egy ideig még le lehetett hűteni azzal, hogy szedret etettem vele, de aztán menthetetlenül elege lett és visszafordult.
Gerivel mi folytattuk a lefelé utunkat, ami igazából egész sima volt egy 5 méteres szakaszt leszámítva, ahol kúszni kellett a szederindák alatt. trambulinLassan lecsorogtunk a tóig, majd az egyenes utat választottuk a dózerút helyett és a derékig érő gazban gázoltunk. A tó túlpartján még nem publikus okokból tettünk egy kis kitérőt, majd a falun át visszafutottunk.
Nem hagyhattuk ki a lehetőséget, hogy trambulinon lehet ugrálni, így még ezzel is elöltöttünk vagy egy órát.

Max. pulzus: 154
Átlag pulzus: 132
Átlagtempó: 6:21

Összesen 7km, 150 szint, 47:49

Kemence – Királyháza húszas

A tegnapi után azért kicsit fáradtak voltunk és Tibi kijelentette, hogy neki aszfalt kell a lába alá, így átmentünk Kemencére és a strand elől indultunk futni. A futás eleje szép nyugiban telt, Gerivel kocogtunk Királyháza felé, majd 3km-nél felpörgette Geri az iramot. Ez nekem eléggé nem esett jól, de ennek ellenére Királyházáig csak gyorsultunk. A végén már én futottam 4:15-ös tempót, Geri pedig még egy kicsit ott is hagyott.

Innen aztán a turistaúton felfutottunk az északi gerincre, ami jó 200 méter szint biztos volt. Ezt egész jól meg tudtam futni, Geri utol sem ért.
Gyönyörű szakasz következett, a gerincen végig kellemes futóterep volt, csak a tempó volt nekem kicsit túl gyors. Kisebb fölfelék nem estek túl könnyen és Geri néha a sík és lejtős szakaszokat is túlságosan tolta.
Kemencére leereszkedve aztán még volt jó 2km vissza a strandig.
Meglepően kemény edzést tudtunk csinálni a tegnapi után, majdnem 5 perces átlagtempóban.

Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 143
Átlagtempó: 5:04

Összesen 19km, 450 szint, 93:56

Nagy Hideg-hegy – Csóványos kör

A mai hosszú hegyi futásra megérkezett Szilágyi Tibi is, így 6-an vágtunk neki a Perőcsény. Nagy Hideg-hegy – Csóványos – Perőcsény klasszikus körnek. Mivel Évi nem épp 2,5-3 órás versenyre készül csak egy “laza” Hollókő futást vállalt be velünk.
Perőcsényből nekiestünk a hegynek, ami kezdetben úton fölfelé futást jelentett, majd annak hiányában toronyiránt mentünk fel a Jancsi-hegy oldalába, hogy aztán a gerincen érjük el Hollókőt. Persze azért a magam részéről bele-belegyalogoltam a meredek fölfelébe és ezzel nem voltam egyedül.Hollókő
Kis nézelődés, fényképezkedés után folytattuk tovább a futást a Kövirózsás felé, majd a Vár-nyeregben elbúcsúztunk Évitől. Tibi ugyan elgondolkodott, hogy tovább jöjjön-e velünk, de aztán nem merte Évivel bevállalni a 400 szintet lefelé, inkább a kerülőutat választotta velünk. Itt egy egész kellemes szakasz következett, ahol a tempó igencsak felpörgött. Ez még mindig jobban esett, mint a későbbi felfelék. Valahogy nem voltam csúcsformában, ami talán azért is lehet, mert alig tudtam aludni az éjjel. Nagy Hideg-hegyre aztán nem bírtam kifutni a kemény emelkedőt, így vagy 150-200 métert is belegyalogoltam, majd Tibit is megvártam. Fent a turistaháznál aztán a többiekkel együtt betértünk a büfébe és rendeltünk innivalót. Gerivel kikezdett a büfés lány, de ő inkább a futást választotta. Talán egy fél órát is eltöltöttünk itt, mert jól elücsörögtünk az innivalókkal a padon, majd a csúcskőhöz is felsétáltunk, amitől fél méterre Geri meg is kérdezte merre van a Nagy Hideg-hegy! 🙂

Innét Csóványosig szintén elég kemény volt a terep és a nagyobb felfelék itt is kifogtak rajtam. Persze a kilátóba mind felmásztunk és úgy tíz perc itt is elment a nézelődéssel. Gyuri pedig majdnem el merte engedni a torony közepén lévő beton kapaszkodóját. 🙂
Következett a nagy lefelé. Magosfa felé előbb kellemes lejtő, majd kis felfele következett, hogy aztán meredek lefelék és oldalban kacskaringózó kis ösvényeken botladozzunk lefelé. Gyuri itt nagyon elemében volt és Geri sem volt visszafogott, így rohantak, mint az őrült. Ekkora társaságban úgy tűnik mindig van valaki, aki nem bír magával, hisz az elején meg Fecó vitézkedett.Csóványos
Borultam is egyet az ösvényen, de Geri magasabb pontszámú gyakorlatával ebben is levert, majd már a Vilati ház fölött bevártuk Tibit, akinek a nagy lefele talán annyira sem tetszett, mint a fölfelék. Csak azt mondogatta, hogy “soha többet nem fogok tájfutni” és mi hiába magyaráztuk neki, hogy ösvényeken szaladgálni közel sem tájfutás.
Épp lekéstük a kisvasutat Fekete-völgyi panzió, azaz Vilati ház tövében és nekiindultunk ismét a fölfelének. Ezt az emelkedőt hála az égnek végre elbírtam a többiekkel, majd a tetőre felérve Geri megállt, hogy Tibit összeszedjük. Ketten vártuk meg és röpke 10 perc múlva indultunk is a többiek után. lefelét Tibi is meg tudta futni, csak a falu aljában lévő csapnál csábult el, így pár percig döntöttük magunkba a vizet.
Még volt vagy 40 szint a házig, de azért ezt is megfutottam.
Az össz nettó idő 2:44:49 lett, aminél 22 perccel már biztos futottam ennél jobb időt ezen a körön, de akkor a Vár-nyeregnek kezdtünk, ami úgy 15 perccel gyorsabb. Az bíztató, hogy nem állok fejre bő 2,5 óra futástól, de a fölfelékkel nagyon meggyűlt a bajom.

Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 150
Átlagtempó: 6:45

Összesen 24km, 1400 szint, 164:49

Terepfutás Perőcsény fölött

Az első futás Perőcsényben Makrai Évi VB felkészülésének jegyében telt.
A részleteket a VB végeztéig titkosítottuk, így csak annyit írok, hogy egy bő 40 perces terepfutás volt a program, ahol 4 fiú után rohant Évi. A bolyt én vezettem és igyekeztem a szebb részeken végigvezetni a társaságot. A lefelék pörgősek voltak és akadt fölfele is rendesen. Azthiszem sikerült jól lemodellezni egy VB középtáv, illetve váltó pályát.
Én nagyon élveztem a futást és egész jól is ment. A többiek legalábbis nem akartak elfutni mellettem előre, amiből azt a következtetést vonom le, hogy a női válogatottba már talán beférnék. 🙂
A szűk 6,5km-es távon 161-es átlagpulzussal futottam és mindez 6:20-as átlagtempóra volt elég.

Max. pulzus: 174
Átlag pulzus: 156
Átlagtempó: 6:27

Összesen 9km, 300 szint, 59:22

Vár-Bükk – Holló-kő – Jancsi-hegy túrázva

Ma úgy alakult, hogy csak túráztunk egyet Edittel és Nándival. Felugrottunk a Vár-Bérc, majd a Vár-Bükk csúcsára, hogy begyűjtsünk egy geoládát. Ezt követően a gerincen keresztül ereszkedtünk vissza Perőcsénybe, a Kövirózsáson, Holló-kőn és Jancsi-hegyen keresztül, közben újabb 2 geoládát begyűjtve.
A futás ma kimaradt, de a mozgás megvolt.

Diósjenő – Kemence félmaraton

Ma a Diósjenő-Kemence félmaratont választottuk programnak. Az Előzd meg a kisvasutat futóverseny-sorozat itteni állomása pont jókor volt és az útvonal is kellemesnek mondható. Persze az átlag futóknak elég riasztóan hathat a közel 300 méter szintkülönbség, de nekem ez is vonzó volt.
Bemelegítésnek futottam úgy 3km-t, majd a 21 fős mezőnnyel beálltam a rajtba. Mondhatni, hogy az első méteren az élre álltam, hisz nem volt senki, aki 4 perces környéki ezreket futott volna. Enyhén lejtős 1,4km-vel kezdtünk, amin 3:44-es átlagot futottam, majd jött a fordító és ugyanazon a távon 4:10-es átlag.
Megkezdődött a fölfele, ami kezdetben lankásabb volt, majd a közepétől azért igen komolyan emelkedett egész Závoz-ig. Figyeltem ne nagyon menjen 170 fölé a pulzusom, de amúgy egész jól éreztem magam. Tudtam, hogy menne ez gyorsabban is, csak nem akartam szétfutni magam. Sikerült 5:14-es átlaggal megmászni a hegyet, majd a nyeregben frissítettem is. A lefelében aztán nem sikerült úgy megindulni, mint vártam. Még a meredekebb részen sem jött össze a tervezett 3:50-es tempó és rövidesen beálltam a 3:56-os átlagra. Nem igazán esett jól a futás, pulzusom nem volt magas, bármikor bele tudtam gyorsítani, de lábra nagyon szörnyű volt a futás. Combjaim jól beálltak a tegnapitól és a felfelétől és nem volt jó érzés így futni. Nem is erőltettem agyon magam, hanem tartottam a nyeregtől a célig a 3:56-os átlagot.

Célba végül 89:27-el értem (hivatalos időm 89:31), amivel 10 percet sikerült verni a másodikra.
Egy negyed óra múlva elindultam apámmal kocogva Edit elé, aki ma futotta élete első félmaratonját és 19,5km környékén jött is szembe mosolyogva, mellette Nándival, aki ma biciklis kísérője volt. Innen együtt futottunk vissza a célig, így nekem még egy bő 3km-es levezetés is volt ma.
Alapvetően igen jó edzés volt ez a mai. Nem bánom, hogy nem maxon pörögve és 10-el magasabb átlagpulzussal futottam végig ezt a versenyt, mert az végig szenvedés lett volna.
Nagyon jó hangulatú ez a pálya és a rendezők is mindent megtesznek. Csodálkozok is, hogy miért csak ilyen kevesen indultak el. Sokkal többet érdemelne ez a rendezvény. Igazi jó, hétvégi futó program ahol ugyan egyéni csúcsot senki nem fog futni, de cserébe átszelheti a Börzsönyt.

Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 166
Átlagtempó: 4:12

Összesen 27km, 300 szint, 119:27

Perőcsény – Holló-kő

Végre ma feljutottunk Perőcsénybe és ugyan egyedül kellett futni indulnom, de ez nem sokáig zavart. Egyenesen a hegy felé indultam és ugyan nem terveztem, de meg sem álltam a gerincig, ha pedig már ott voltam felugrottam Hollókő 685 méteres csúcsára. Aki már járt itt az tudja milyen kilátás nyílik innen a Börzsönyre. Ültem egy kicsit a sziklaperemen, aztán mindenen át elindultam lefelé. Út itt sem volt sok, így sokáig terepen futottam a fölfeléhez hasonlóan, majd a végén már úton csorogtam be a faluba.

Igazi örömfutás volt és az sem zavart, hogy a holnapi félmaraton előtt a vádlijaim rendesen beálltak a 7km alatt megtett 450 méter szinttől.

Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 150
Átlagtempó: 6:56

Összesen 7km, 450 szint, 49:20

Wass Albert emléktúra – Esőben, jégen 28km

Tegnap kicsit túllőttem a célon a 138 perces futással, főleg azért, mert ma a Börzsönybe mentünk ki Gyurikával a Wass Alber emléktúra 28km-es távjára. A túra teljes neve: A víz szalad, de a kő marad – Wass Albert emléktúra a Börzsönyben
Már reggel szembesültem vele, hogy a mai nap nem lesz valami könnyű és túlságosan tán szép se, mert szakadó eső és jégpáncél fogadott. Minden tiszta jég volt, így még a kocsi is, amiről alig bírtam lekaparni a jeget.
Azért valahogy csak kijutottunk Verőcére és kis keresgélés és sok csúszkálás után megtaláltuk a plébániát, ahol beneveztünk a 28km-es távra.
Rendes térkép nem volt nálunk, csak a rendezőktől kapott vázlat, így kénytelen voltam az útvonalleírást olvasgatni, főleg azért, mert sok helyen nem is jelzésen vitt az utunk. Az első szűk 1km tuti 10 perces fölötti ezer méter lett, mert a falu utcáin nem lehetett futni, de még csak gyalogolni sem a jég miatt. Jött egy fölfele, ami már nagyrészt földúton vitt, így legalább a jégtől megszabadultunk, de nekem nagyon nem esett jól a futás.
A Borbély-hegy tetejére érve aztán kicsit jobban esett a dolog, már megvolt az egyes pont is, de rövidesen újabb aszfaltos szakasz következett és egyben újabb csúszkálás a jégen egész Magyarkút utánig. A út szélén egész normálisan lehetett haladni, de én azon gondolkoztam, hogy milyen rohadt hosszú lesz így ez a futás. Az eső szakadt a nyakunkba, így már szétáztunk és én nem mozogtam valami frissen a tegnapi futás miatt.
Amikor aztán elkezdtünk megint terepen futni már egész jól esett és már nem is éreztem nyűgnek az edzést. Haladtunk is, bár nem túl gyorsan, majd Nagy-Kő-hegy után egy egész érdekes rész következett kis ösvényen. Meg is lepődtem, hogy ez az országos kék jelzés.
Innentől többet beszélgettünk és gyorsan telt a futás. Nógrád utcáin aztán megint óvatoskodni kellett a jég miatt és sajnos a pont sem a várban volt hanem alatta a vendéglőben. Hála a szutyok időnek most se nagyon láttam ebből a várból semmit, ellenben Skuló apukával szembetalálkoztunk.
A Róka-hegy felé már kezdtük azt hinni, hogy eltévedtünk, de azért végül csak kiderült, hogy jófelé mentünk. Leértünk a vasút völgyébe és ez a rész megint nem tetszett annyira. Mindenhol állt már a víz, átázott a cipőm, a ruhám. Így értünk el Szokolya vasútállomásig, ahol jobbra kanyarodtunk és a halálosan precíz itiner alapján az aszfalton futottunk fel a Hársfa utca 1-ig.
Errefelé már jóval több turista volt, hisz előbb a 18km-es, majd a 44-es táv is becsatlakozott. Volt aki be akart minket irányítani Szokolya közepére egy bélyegzésért, de szerencsére észnél voltunk és kihagytuk a nekünk nem szükséges pontot, ami azért lett volna egy kis kitérő.
Innen az elvileg szép kilátású Társa-mező jött, ami nekem most ótvar szutyok mezőnek tűnt. Jeges, vizes, ködös fennsíkon haladtunk és meglehetősen nem élveztem. Szerencsére viszonylag hamar jött az utolsó pont, vagyis a Csattogó, majd innen Gyurika felgyorsult tempójában már csak pár perc volt Verőce és a cél. Itt még volt egy kis jeges szakasz, de mostanra inkább a víz lett az úr mindenfelé.
Persze itt is bebizonyosodott, hogy Gyurikát nem hátráltatja a jég, mert nálam sokkal bátrabban mozgott rajta. Mondjuk sikerült is megcsodálnom pár méter lemaradásból a jégtánc előadását, amit a jeges úton mutatott be a talpon maradás érdekében.
Mint később megtudtam nem sokkal később gyönyörű havazásba váltott az eső. Kár, hogy a túra alatt nem hó esett, mert így utólag ugyan nem bántam meg a mai edzést, sőt edzésérték szempontjából nagyon is rendben volt, de hóesésben mégiscsak szebb lett volna.
Ami fura, hogy izomzatra teljesen rendben vagyok, mintha nem is futottam volna csak valami rövidet.
 
Összesen 28km, 840 szint, 179:08

Diósjenő – Drégelyvár – Diósjenő

Ma reggel Gyurikával és Sinkó Janival felhajtottunk a Börzsönybe, egészen pontosan Diósjenőre egy hosszút futni.
Szerencsére az idő egész szép volt, bár a szél a kelleténél jobban fújt, főleg a gerinceken, de azért nem panaszkodhatunk.
Diósjenő közepén álltunk meg, majd a sárga jelzésen futottunk fel a Závoz nevű nyeregbe, majd itt a sárga jelzéssel együtt jobbra kanyarodtunk. A fölfelé nagyon nem esett jól, majdhogynem bele kellett gyalogoljak. Gyuri pedig a csütörtökivel ellentétben nagyon elemében volt, így csak szenvedtem mögötte. Nem volt nagy a tempó, de én fásultan mozogtam.
A sárga jelzésen mentünk tovább és megcsodáltuk a kilátást a Csóványos irányába. Úgy 6-700 métertől felfelé az északi oldalak havasak voltak, de tekintve útvonalunkat, minket nem nagyon fenyegetett a hóban futás.
A Kámor nevű hegyre felfelé aztán megcsodálhattunk egy csodás kilátást keletre, majd végre fel is értünk a futás legmagasabb pontjára, 661 méterre. Itt láttunk pár nagyon apró és vékony hófoltot, majd jött a futás általam leginkább élvezett része. Szép lankás lejtőn, gyönyörű erdőben futottunk lefelé. Tovább a kék négyzeten mentünk egész a Pénzásás nevű nyeregig, majd balra fordultunk az aszfalton, hogy aztán a piros jelzésen Drégelyvárig menjünk. Hátulról kapaszkodtunk fel rá és bár a Várhegy nem olyan magas (444 méter) én piszkosul megszenvedtem a fölfelét. Le is maradtam Gyurikától és belegyalogoltam rendesen a fölfelébe. Drégelyvár romjai közül aztán körbenéztünk mindenfelé, mert kilátás azért innen is van rendesen.
Visszafelé már egyenesen jöttünk a kék jelzésen, aminek több neve is van. Előbb Törökasszony útja, majd Sági út, végül pedig Börzsönyi kék. Ez a rész ugyan szinte végig lejtett és kezdeten gyönyörű erdőben haladt nekem nem tetszett annyira. Nem igazán ment ugyanis túl jól a futás, kicsit fásultan mozogtam még ekkor is és el is fáradtam.
Nem tudom miért nem ment jól, de igazság szerint nem is nagyon számít. A lényeg, hogy futottunk egy hosszút, ami ilyenkor november elején még nem baj, ha nem megy túl jól. Azért az időnk azt mutatja, hogy mégsem mentünk olyan nagyon lassan.
 
Összesen 24km, 700 szint, 131:42

Utolsó nap a 146km-es 6 napból

Skulóval és Bogos Tomival délelőtt mentünk ki futni Kemence fele. Átfututtunk majdnem a Vilati házig, majd le a völgyben Kemencére és vissza az országúton. Az elején nagyon nem ment, még le is maradtam, de aztán kb. 2km-től már jobban esett. Kicsit éreztem a csonthártyámat a bal sípcsontomon, de nem tűnik veszélyesnek. Azért próbáltam óvatosan futni. Az országúton megint mértünk 1km-t ami most 4,14 lett. Skuló ezen a szakaszon megint lemaradt, de most megvártuk. Nem érzem magam fáradtnak, de az emelkedőkön érzem, hogy nem megy, ráadásul, már 2 napja nagyon rosszul esik elkezdeni az edzéseket.
Perőcsény – Kemence 43:09
Kemence – Perőcsény 21:59
Összesen 14km lett 350 szinttel és 66:18 lett.
Átlag pulzus: 146
Megnyugvási pulzus: 54 (157/115)

Rámférne egy kis pihenés, de nem tudom mennyire engedik ezt meg a következő napok. Az edzőtábor ma véget ért. Szerintem mindenképpen hasznos volt, főleg az első 4 nap, mert utána már csak óvatosabban mertünk edzeni, de még talán ez is sok volt. A 6 nap alatt, amiből 2 félig az utazással telt futottam 146km-t 4600m szinttel 12:38:29 alatt.

Kemence – Vilati-üdülő kör

Skulóval és Bogos Tomival mentünk ki futni egy 15-öst, de ezúttal is több lett, de csak 16km. Skuló 5km-nél megint visszafordult, de addig is kellett már rá várni. Perőcsény – Kemence – Vilati üdülő – Perőcsény kört futottuk. Új utakkal próbálkoztunk, de nem igazán váltak be a hegy aljában lévő jelzés nélküli utak, mert néhol vissza kellett fordulni a csalánosok miatt. Az eleje szokás szerint nem esett jól, de utána jól ment, bár Tomi egy – két fölfelében megmutatta, hogy gyorsabb és erősebb. Nem fáradtam el, de nagyon rámférne a nyújtás, mert rettentően merev vagyok.
Részidők:
Perőcsény – Kemence 40:20
Kemence – Vilati üdülő 18:25
Vilati üdülő – Perőcsény 23:31 (nem a megszokott útvonalon)
Összesen 16km volt 400 szinttel, 82:19 lett.
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 142
Megnyugvási pulzus: 41 (156/115)

Könnyű futás a Hegyes-hegy felé

Bogos Tomival mentünk ki reggel futni egy tizest a Hegyes-hegy irányába és vissza. Skuló nem jött, mert belebetegedett az előző napok futásaiba.
Az eleje nagyon nem esett jól, de megint folyamatosan visszatért belém az erő és pár km után már jól ment. Egy-két meredekebb felfelében éreztem, hogy azért fáradt vagyok.
Összesen 10km lett 200 szinttel és 49:04 lett.
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 146
Megnyugvási pulzus: 26 (137/111)

Perőcsény – Tésa – Kemence – Perőcsény

Skulóval és Bogos Tomival mentünk ki délután futni egy tizenötöst, Perőcsény – Tésa – Kemence – Perőcsény útvonalon jó párás és kicsit meleg időben.
Ma könnyű futást terveztünk és úgy is indultunk, hogy elég lassú tempóban haladtunk. Nem esett jól elindulni, de 2-3km után már bemelegedtem és onnantól egész jólesett. Skuló le-lemaradozott, majd 5km-nél visszafordult és mi Tomival onnantól egy egész jó tempóra kapcsoltunk. Futottunk egy csomót aszfalton is, majd földutakon, de egyikben se volt túl sok szint, bár hullámzott, így egész jó tempót futottunk, ami néhol alig volt négyperces fölött. Kemencétől még jobb tempóban jöttünk, pedig még szint is volt benne. Mértem egy kilit és 3:53-as volt. Perőcsény szélétől aztán levezettünk és bár hosszabb lett a futás, mint terveztem egész jól ment és nem is éreztem fáradtnak magam egy két meredekebb felfelét kivéve. Most úgy érzem kirobbanó erőben vagyok.
Részidők:
Perőcsény – Tésa 40:10
Tésa – Kemence 21:57
Kemence – Perőcsény 21:59
Összesen 18km lett 360 szinttel és 84:06 lett.
Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 147
Megnyugvási pulzus: 45 (160/115)

Perőcsény – Nagyirtás puszta kör

Skulóval és Bogos Tomival futottunk hosszút kora délután.
Perőcsény – Nagybörzsöny – Kisirtás puszta – Érsek tisztás – Nagyirtás puszta – Kisirtás puszta – Király rét (Egy másik) – Vár nyereg – Holló kő – Perőcsény
Elég nehezen indultam el és nem is akartam ilyen hosszút futni, de aztán 1-2 km után már jól ment és néhol még a tempót is felpörgettem. Nagybörzsöny után egész jó tempót futottunk egy darabig, de utána se volt gond, sőt 100 perc környékén meglepően jól éreztem magam. Egy helyen még meg is futottam egy fölfelét, de annak a végén már éreztem, hogy friss már nem vagyok. Egy-két fölfele már nem esett jól ezután, de szerencsére ekkor már Hollókőre mentünk, ahonnan szinte csak lefele volt a végéig. Nem gondoltam volna, hogy ilyen jól fog menni.
Részidők:
Perőcsény – Nagybörzsöny 41:20
Nagybörzsöny – Kisirtás puszta 23:06
Kisirtás puszta – Érsek tisztás 10:41
Érsek tisztás – Nagyirtás puszta 6:12
Nagyirtás puszta – Kisirtás puszta 7:57
Kisirtás puszta – Király rét 15:42
Király rét – Vár nyereg 28:41
Vár nyereg – Holló kő 8:36
Holló kő – Perőcsény 26:34
Az össz táv 31km lett és volt benne 1080m szint is, az idő pedig 168:53 lett.
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 146
Megnyugvási pulzus: 29 (164/135)

Nagybörzsöny felé

Délután mentünk ki egy 10-est futni Skulóval és Bogos Tomival. Perőcsényből indultunk Nagybörzsöny felé, de a Hegyes-hegy előtt lementünk a mezőkre, majd ott futottunk vissza a perőcsényi halastó mellett. Mivel egy helyen nem volt meg az út, amin jönni akartunk, így végül 12km lett és 150m szint. Az elején nem éreztem úgy, hogy nekem szükségem van erre a futásra. Nem esett jól elkezdeni, de aztán jobb lett és a végén már kifejezetten jó tempóban és jólesően futottam.
Összesen 12km, 150 szint és 58:00.
Max. pulzus: 156
Átlag pulzus: 140
Megnyugvási pulzus: 44 (151/107)

Nagy Hideg-hegy Csóványos kör

Kellemes futóidőben indultunk el Skulóval és Bogos Tomival a pár éve már futott Perőcsény – Nagy Hideg-hegy – Csóványos – Perőcsény körre. Kicsit lassabban mozogtam, mint tegnap. Talán nem voltam túl friss, de éreztem, hogy azért gond biztos nem lesz.
Perőcsény – Vár-nyereg 28:14
Vár-nyereg – Nagy Hideg-hegy 30:00
Nagy Hideg-hegy Csóványos 20:11
Csóványos – Vilati Panzió 39:47
Vilati Panzió – Perőcsény 23:27
Kezdetben nehezen indultam el, de a többiek se erőltették, így kicsit lassabban értünk fel a nyeregbe, mint tegnap. Nagy Hideg-hegy előtt volt egy hatalmas emelkedő, ami iszonyú meredek volt és meglepetésemre nem ment rosszul. Itt már gyakorlatilag túl is voltunk a nehezén a futásnak, bár még közel se jártunk féltávnál. Csóványos után a fő gondot a meredek lefelék jelentették, amiket elég lassan teljesítettünk, mert egyszerűen nem lehetett gyorsan futni és a lábunknak se esett jól. Vilati ház környékén már éreztem, hogy fáradok, de nem jelentett gondot lefutni az edzést. Ez most az a táv, amire fel vagyok készülve. Ennél több már nem esne jól, de még menne. Szerencsére most a nyár végén nem is kell több.
Összesen 25km volt 1400m szinttel és 144:22 lett.
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 148
Megnyugvási pulzus: 46 (166/120)

Edzőtábor – Perőcsény – 20km

Perőcsényi edzőtábor Skulóval és Bogos Tomival.
Ma dél körül értünk fel, így csak 1-et futottunk.
Perőcsény – Vár-nyereg – Fekete rét – Hamuház – Vilati Panzió – Perőcsény.
Perőcsény – Vár-nyereg 26:44
Vár-nyereg – Hamuház 42:57
Hamuház – Vilati Panzió 11:43
Vilati Panzió – Perőcsény 24:02
Egész jól ment. Élveztem szinte az egész futást, még a fölfeléket is, bár Bogos Tomi kicsit otthagyott benne, de nem zavart túlságosan. A lefelékben egész jó tempót futottunk (már ahol lehetett). Nem éreztem magam fáradtnak utána.
Összesen 20km volt 660 szinttel és 105:27 lett.
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 149
Megnyugvási pulzus: 39 (158/119)