Visszatérés a gyökerekhez

Munkahelyváltásnak köszönhetően edzéseimben is nagyobb fordulat kell, hogy beálljon. Terveim szerint reggelente fogok futni, amit ezen a héten már 3x teljesítettem is.
Öcsémmel futottunk a Ráckevei Duna partján, ami nem túl szép egy környezet, de legalább tényleg teljesen autómentes.

Nekem azonban sokkal jobban bejön a Népliget, ahol a rég heti akár többszöri rendszerességgel futott kiskörből (2,5km) futottam hármat két napon is.
A Népliget semmit nem változott, de ezt már egy évtizede is megállapítottam itt. Még a keresztbefutó gyökerek is ugyanott vannak, mint 20-25 évvel ezelőtt. Én viszont jóval lassabb lettem. Előszedtem a régi rekordjaimat, amiben az áll, hogy én itt 1998.03.12-én futottam 8:43-at (3:29-es tempó), most pedig előbb 13:18, majd két napra rá 13:08 sikerült. OK, nem nyomtam, de azért nagyon messze van az a régi időm is.

Meglátjuk hogyan válnak be a reggeli futások és a Népliget!

Viharos futás

1996 környéke – Fabulon pálya

Résztáv közben érkezett egy kis vihar. Tapasztalatlan fiatalokként az öltözőbe menekülünk, majd hazafelé megcsodáljuk a pályára dőlt 30 méteres fát.

1999 – Börzsöny

Kemencét, a kisvasutat és a Kemence-Diósjenő országutat elviszi az árvíz. Mi a Nagy-Hideg-hegyről visszafelé Hollókő előtt letérünk a gerincről, ezzel kitérve a villámok elől. Mindenen át próbálunk lejutni Perőcsénybe, a horhosokban hömpölygő víz kerülőkre és úszásra kényszerít minket. Legalább fél órán át szakad. Felejthetetlen edzés!

2010 – TF pálya, résztávozás

10 x 1000 méter helyett 2 x 1000m, 1 x 3000m, 1 x 1000m. No meg közben úgy 50mm eső. Rajtunk kívül kezdésnél még pár tucat ember fut a pályán, de a 3000 méter alatt csak mi maradunk. Nagyjából 2-3 cm víz áll a rekortánon és még jég is esik, de mi kitartunk.

2014 – Velencei-hegység

17:00 – Bő 15km vár rám Székesfehérvárról Nadapra enyhén borús időben, legalábbis az időképről ezt sikerül leszűrnöm. Eldöntöm, hogy nem viszek magammal telefont és felhúzom az aszfaltra való Nike Pegazust.
17:04 – Elindulok a magam 5:15 körüli tempójával. Nem esik jól, a hasam tele van és valamiért kicsit a fejem is fáj.
17:20 – Kisüt a nap, szép a táj így az esős nap után.
17:25 – Az út közel egyharmada. Mintha dörögne az ég, ráadásul előttem a gerinc mögött egész sötét az ég.
17:27 – Még mindig süt a nap. Felérek a gerincre és hirtelen hangos káromkodás hagyja el a számat. Meglátom ezt a felhőt:

17:28 – Visszaforduljak? Előre alig van több, mint hátra. Vihar előtt vissza se érnék és még az is lehet, hogy közben a család elindulna haza.
17:29 – Megyek tovább előre. Jó lenne minél tovább jutni még az eső előtt, de a felhő vészesen közel van.
17:32 – Elkezd esni, alig egy-két csepp.
17:33 – Ezek a cseppek egyre nagyobbat ütnek. Jég esik!
17:34 – Szőnyegbombázás, borsó méretű jéggel! Kint vagyok a semmi közepén, bokros ligetesben, még egy nagyobb fa sincs a közelemben. Villámok csapnak be a közelben, így ha lenne egy fa az alá se állnék be.
17:35 – Már egy ideje leszegett fejjel futok. Kezemmel jobb nem védeni a szememet, mert nagyot üt a jég! Fejem teteje viszont jól bírja. Jó, hogy nem vagyok kopasz!
17:37 – Csúszik! Vagy gurulok rajta? A talaj a lábam 1 méteres körzetében 75%-ban fehér. Felnézni nem tudok.
17:38 – A jégeső átmegy sima esőbe, de még intenzívebbé válik.
17:39 – Minden folyik. Bárhova lépek vízben tocsogok.
17:42 – Féltáv. Innentől már közelebb van előre, mint hátra. Az út helyén folyó van, így inkább mellette a fűben futok.
17:43 – Már nem tarthat sokáig. Fény a vihar végén. Kilátok a felhő alatt!
17:46 – Visszatérek a folyóba, mert a két parton sűrű bozótos van.
17:48 – Egyértelműen csendesedik. Szolid esőben futok tovább.
17:50 – Elkezdek azon gondolkodni, hogy Stein Barnához még pont beértem volna az eső előtt.
17:51 – Megállapítom, hogy így utólag jobb volt ez így.
17:52 – Megállapítom, hogy egyáltalán nem fázom. Közben az eső is eláll.
17:55 – Néha még csepeg, de lehet csak a fákról esik.
18:00 – Az úton nem lehet futni olyan saras az emelkedő. Pedig nagyon várom már a Bodza-völgyet fel az Angelika forrásig.
18:03 – Egy csepp víz nincsen benne. Mintha itt nem is esett volna, de nagyon sötét van.
18:08 – Fent síkon megint mindenhol áll a víz. Néhol már kilátni a szolid felhők között a kék égre.
18:10 – Unalmasabb így. Megint azt érzem, hogy tele a gyomrom és fáj a fejem.
18:25 – Hátranézek és mögöttem még mindig fekete az ég.
18:30 – Hazaértem. Jó volt. Élveztem!

 

A képek forrása: Metnet.hu és Időkép.hu

Dezsavű, avagy a majdnem végtelen ciklus

Többen panaszkodtak, hogy nincs új bejegyzés a blogomon.
Ennek elsődleges oka az időhiány, de közrejátszik az is a szüneteltetésben, hogy az augusztus elég gyengécskére sikeredett.

A legutóbbi bejegyzés után még volt egy kemény perőcsényi 3 nap, majd egy Osztrák-Szlovén hosszú hétvége benne az OOCup legtechnikásabb napjával. Utóbbiról már betegen jöttem haza, az augusztus pedig olyan lett amilyen. Hónap végén kezdtem normálisabban edzeni, de ez a ROB-PÖCS hétvégéjén még nem igazán mutatkozott meg és még mindig nem érzem valami acélosnak magam.

A mai futásom viszont megérdemel egy külön postot, annyira különlegesre és megmagyarázhatatlanra sikerült.
Eredeti terv szerint 100 percet akartam futni, amennyire lehet terepen. A végeredmény 113 perc lett és a különbség nagy részét, úgy 9 percet egy plusz kör okozta. Azt a kört nem terveztem, sőt egészen addig míg a GPS-ről le nem töltöttem az adatokat nem is voltam benne biztos, hogy én futottam egy olyan kört. Ami azt illeti gyanús volt a dolog már futás közben is. Felmerült bennem, hogy teljesen körbe futottam, ugyanis a lemenő nap a sok balra kanyar után egyszer csak balról sütött, pedig jobbra vártam. A dezsavű érzésről már nem is beszélve, ami a kör kétszer megfutott részén hatalmába kerített. Ráadásul még egy fránya irtás is pont ugyanott volt balra tőlem!
Tulajdonképp szép volt az erdő mindenhol, azon a részen különösen, de mégiscsak szerencse, hogy nem futottam bele egy végtelen ciklusba. 🙂

Másodalapozás napi 2 futással

Jól belekezdtem a másodalapozásba és ezt így is terveztem. Kicsit tartottam tőle, hogy túledzettség lesz a dologból, de aztán úgy voltam vele, hogy könnyű futásokkal nem lehet ilyet elérni, vagy csak nagyon nehezen. 12 napon át futottam a napi kettőt, de az intenzív edzések és a közelgő hosszú futások miatt most egyelőre visszaveszek kicsit. Azért ennyit edzeni normál esetben egy hónap alatt szoktam, nem szűk 2 hét alatt.

06.28. Hétfő: de. 6km, du. 8km, benne 3km váltakozó
06.29. Kedd: de. 8km, du. 11km a Vértesben, Gyulai Zolival, Varsányi Ferivel, Gerivel, Judittal, Ritával és Edittel
06.30. Szerda: de. 6km, du. 8km, Nyári Szpari Kupa a Tabánban és a Gellért hegyen, Fecóval és Gyurikával
07.01. Csütörtök: de. 6km, du. 12km Gyurikával a Budai-hegyekben
07.02. Péntek: de. 6km, du. 11km a Gerecsében
07.03. Szombat: de. 15,5km a Gerecsében, du. 7km Székesfehérváron
07.04. Vasárnap: de. 6km, du. 9km a Gerecsében Gerivel
07.05. Hétfő: de. 6km, du. 13km a Vértesben, Tamás Petivel a végén egy kis kitérővel
07.06. Kedd: de. 6km, du. 9,5km a Budai-hegyekben Fenyőgyöngyéről Cserivel
07.07. Szerda: de. 6km, du. 13km a Budai-hegyekben Gyurikával
07.08. Csütörtök: de. 6km, du. 9km a Vértes felé
07.09. Péntek: de. 7km, du. 10km, 2×2000 váltakozó a TF pályán Gyurival és Fecóval (7:23; 7:26)
07.10. Szombat: 9,5km a Gerecsében Gerivel és Bencével

Kicsit fáradt vagyok, de semmi vészes. Holnap Maraton váltó Tatán, aztán 4 könnyebb napot tervezek, majd irány Perőcsény és a hosszabb futások.

Pihenőidőszak

Először lendületből próbáltam nekiesni a nyárnak és edzeni tovább ezerrel, de aztán inkább úgy döntöttem, hogy kis pihenőidőszakot csinálok ebből az időszakból.

06.14. Hétfő: szenvedős 9km a Vértesben
06.15. Kedd: 13km a Gerecsében, Gyulai Zolival, Varsányi Ferivel és Judittal
06.16. Szerda: pihenő
06.17. Csütörtök: 17,5km a Gerecsében Ashenafival; nagyon kemény volt (4:46-os átlag)
06.18. Péntek: pihenő
06.19. Szombat: pihenő + foci
06.20. Vasárnap: pihenő
06.21. Hétfő: pihenő
06.22. Kedd: 11,5km az ipari parkban; Sunka, Gyulai Zoli, Judit, Edit, Rita
06.23. Szerda: pihenő
06.24. Csütörtök: 12,5km a Gerecsében Skulóval és Gerivel
06.25. Péntek: pihenő
06.26. Szombat: pihenő
06.27. Vasárnap: 9km Gerivel a Gerecsében

OB-ra hangolódás

A 24 órás és a Középtávú, Váltó OB közti időszakot a következőképp töltöttem:

05.31. Hétfő: pihenő
06.01. Kedd: 11km, Judittal és Ferivel kacsás tótól esőben.
06.02. Szerda: 13,5km, Gerecsében Sunkával
06.03. Csütörtök: pihenő
06.04. Péntek: 10km, résztáv Tatán (2000m: 6:43, 2000 váltakozó: 7:32) , Edit, Évi, Judit, Gyurika és a Nike futóklub
06.05. Szombat: 9km reggel a kertvárosban
06.06. Vasárnap: pihenő
06.07. Hétfő: 11,5km a Gerecsében Skulóval
06.08. Kedd: 12km Tatán a Cseke-tó körül, benne 3×1 kör (2,1km): 8:26 , 7:59 ,7:39
06.09. Szerda: pihenő
06.10. Csütörtök: 9km, átmozgatás a Vértesben
06.11. Pihenő

Monszun időszak, Szélvihar, felhőszakadás…

05.17. Hétfő: 10km Gyurival Gazdagréten, benne 3,3km váltakozó
05.18. Kedd: pihenő
05.19. Szerda: 8×1000 méter a TF pályán; Fecóval és Gyurival
05.20. Csütörtök: Bő 9km Judittal a Turultól a Gerecsében
05.21. Péntek: 11km a TF pályán Gyurival és Fecóval, benne 2x2000m váltakozó
05.22. Szombat: Bakonybélről 6,5km terepen, sok szinttel, Fecóval
05.23. Vasárnap: pihenő
05.24. Hétfő: Gerivel 9km a Gerecsében
05.25. Kedd: 12,5km a TF pályán Gyurival és Fecóval, benne 2x1000m, 1x3000m, 1x1000m
05.26. Szerda: pihenő
05.27. Csütörtök: Szilágyi Tibivel 7km, benne 2×1000 m váltakozó

Nem mondanám, hogy halálra edzettem magam az elmúlt másfél hétben, de talán gyorsulnom sikerült az állóképességem és erőm meg csak elég lesz majd az alföldre a Középtávú és Váltó Bajnokságra.
A 8×1000 méter egy nagyon jó edzés volt, bár kifejezetten lassan és sok pihenővel csináltuk. 3:30 alatt csak az utolsó ezret futottam, jellemzően előtte 3:30 és 3:34 között mentünk. Könnyen ment és szinte sajnáltam, hogy nem tízet csinálunk.
A pénteki váltakozó aztán ha lehet még jobban ment. Eredetileg 400 métereket terveztünk, de az eső miatt váltakozó lett. 7:09 és 6.58 lett, szóval a váltakozás és a kétszeres táv ellenére jobban haladtunk, mint szerdán.
A hétvége ezúttal nem az edzésről szólt, majd jött a keddi résztáv, ahol 10×1000 méter lett volna a program, ha el nem mossa az eső. Kemények voltunk és a felhőszakadás ellenére végig edzettünk, de a sok pihenővel tarkított edzést átalakítottuk és amikor leszakadt az ég futottunk egy 3000 métert (10:45-re); előtte még volt 2 darab 1000 (3:31; 3:31), majd utána is nyomtunk még egy ezret (3:22). Az egészben az volt a szép, hogy megtanultunk vízen járni, merthogy 2-3 centi víz állt a rekortánon, sőt a célvonalnál 5cm körül lehetett. Egy darabig esett jég is, de nem volt vészes. Mikor kezdtük még száraz volt minden, mire befejeztük gyakorlatilag elállt.
A csütörtöki edzést keményebbre terveztem, de Tibi lába megadta magát és amúgy is felhőszakadásban futottunk a változatosság kedvéért.

Az egész időszakot végigkísérte amúgy az ítéletidő. Szinte minden nap vagy esőben, vagy közvetlenül eső után futottam. Egyrészt bosszantó, másrészt viszont így is lehet rendesen edzeni, igaz nem terepen, de a mostani időszak amúgy sem arról szólna.
A sebességem úgy érzem sokat fejlődött, de ez a kevés és gyors edzés sokáig nem lesz tartható. Az OB-k után bele kell csapni majd a hosszabb és terep edzésekbe is. A résztávok mellett, merthogy egész tetszik, hogy néha haladunk is. 🙂

Eső áztatta gyorsításra szánt hét

05.10. Hétfő: 10km, 220 szint, 62:46 Egyedül a Gerecsében, pocsékul esett.
05.11. Kedd: 12km, 63:24 Résztáv a TF pályán Gyurival. 5×1000 méter, amiből nekem 3×1000, 1×400 és 1x1000m lett (3:19; 3:20; 3:18, 1:17; 3:19)
05.12. Szerda: 9km, 200 szint, 56:50 Jóleső futás a Gerecsében Sunkával.
05.13. Csütörtök: 12km, 150 szint, 57:23 Gyurikával Gazdagréten, mivel esett az eső. Benne 6,65km váltakozó 26:11-re (3:57-es tempó).
05.14. Péntek: pihenő
05.15. Szombat: pihenő
05.16. Vasárnap: 19km, 500 szint, 96:14 Gyurival és Fecóval egy Normafa kerülés esőben, néhol egész lendületesen.

Gyorsaság szempontjából nem volt egy rossz hét, bár a keddi 5×1000 méterbe belehaltam kicsit és nem tudtam végigcsinálni. A csütörtöki 400 méterek helyett váltakozót futottunk egy nem meredek, de kifejezetten kellemetlen emelkedővel tarkított kb. 800 méter kerületű háztömb körül. Már egész jól ment, de a táv lehet nem volt ennyi, mert Gyuri ugyanerre 600 méterrel kevesebbet mért.
A pulzusom mindenesetre ugyanúgy 177-ig ment fel, mint kedden és produkáltam egy 168-as átlagot is.
Pénteken még tervezett volt a pihenő, de szombaton a hatalmas eső mosta el az edzést (na jó, inkább a kedvem az edzéshez). Ezek után a vasárnapra tervezett K&H elmaradt a vörös riasztás miatt, amin ugyebár 7km erős futás lett volna a program. Helyette mentünk Gyuriékhoz és nyomtunk egy hosszabb, de kevésbé erős futást. A fölfelében azért 172-es pulzusig sikerült felpörgetnem magam és többször volt egész gyors a tempó.

ÉOB – A MEAFC sor végén

Pénteken öcsémmel futottunk egy 7km-es átmozgatást, benne 6 jól megpörgetett repülővel. Mindezt Péter-halmon.

Eljött az ÉOB napja és túlságosan nem idegesítettem magam, hisz már vártam, hogy újra éjszaka tájfuthassak. Aztán valahogy a rajtomig kicsit megváltozott a helyzet. A fejem is kicsit fájni kezdett, amit én kb. csak akkor szoktam érezni, ha keveset ittam és a gyomrom is vacakolt. Ráadásul a 2 óra várakozás elég volt arra, a hangosbemondóból hallottakkal együtt, hogy erőből elkezdjek agyalni azon, hogy mire lehetek ma elég. Lenkei Zsolti és Doma már be is futott, mire én rajtoltam, sőt Edit is. Viszont Edit befutása nem várt módon az én versenyemre is befolyással volt, hisz lemerült az aksija verseny közben, ami csak azért volt ciki, mert egy pont ugyanolyan és ugyanúgy feltöltött aksival vágtam én neki a versenynek. Mindkét aksit teszteltem és 3 órát bírniuk kellett 10 wattal. Edit lámpájában két egyforma izzó van, feltehetően 10 wattosak, így kicsit megrémültem és letettem azon tervemről, hogy az útfutásokat leszámítva 20 wattal közlekedjek. Az elmúlt 2 felkészülési versenyen végig 20 wattal futottam és úgy éreztem most sem ártana annyi fényerő.
Kockáztatni nem akartam, így 10 wattal indultam neki a pályának és rögtön hibával kezdtem. Bevillant egy pont előre és én hanyatt-homlok rohantam oda, mivel elég bizonytalan voltam így a pálya elején. Nem az enyém volt, de legalább gyorsan kapcsoltam és visszafordulva már szinte azonnal be is villant a saját pontom. (hiba: 0:40)
A kifutás sem volt az igazi a kettesre és pont előtt is bizonytalankodtam. (hiba: 0:10)
Éjszakai OB 2010 - Ruzsa
A hármasra sem így akartam menni, de mire eszméltem már befutottam a fenyvesek közti nyiladékba, majd a pont előtt is összezavarodtam. ( hiba: 0:30 )
Már-már úgy tűnt összekapom magam, szépen átvágtam mindenhol ahol kellett, erre az útfutásba belehibáztam. Ezt a túlfutást a pályán még sokszor megismételtem. Hihetetlen, de egyszerűen nem hittem, hogy az az út balra, ami nekem kell. Aztán persze rájöttem, hogy más nem lehetett csak az én utam. (hiba: 0:20)
Innentől a hetes pontig minden stimmelt. Már kezdtem élvezni milyen tudatosan futok, előre eltervezett útvonalon, okosan fix pontokat lekövetve, aztán megint jött a rövidzárlat és korábban bevágtam a 8-as pontra. Valahogy úgy érzékeltem, hogy már vége a dzsuvásabb résznek balra és a fehér erdőbe futok be, majd pattantam is ki, amint hibámra rájöttem. Itt Kiss Gábor állt be mögém a sorba és csinálta meg utánam a hibámat és haladtunk együtt tovább. A pontot aztán nem kaptam ki, de csak azért, mert a jellegfa mögött volt. A ponttól 2 méterre álltam meg térképezni egy pillanatra, amikor már végképp nem értettem miért nem látom a bóját. Ebből is látszik, hogy ekkorra már végre éreztem a térképet, de a figyelmetlenségek mégis hibákat eredményeztek. (hiba: 0:30)
Éreztem, hogy kicsit jobbra húzok, de azért csak melléfutottam a 9-es pontnak is. (hiba: 0:10)
A 10-es pontra bár nem hibáztam nem mentem magabiztosan. Próbáltam az irányomat jól belőni, de mintha nem állt volna be a tájoló északnak. A 11-es csak rohanás volt, de legalább élvezetes és nem is ment rosszul a futás, majd a 12-re jött a dugott pont, ami nekem is egy apróbb kanyarba került. (hiba: 0:20)
Fura, mert nem éreztem 10 mp-nél többnek, de a GPS elárulja, hogy több volt az. Ezek a gödörbe és fa mögé rejtett pontok egyébként pont ideálisak voltak. Még nem volt direkt szemétség, de már elég volt arra, hogy odafigyelőssé váljon a nagy rohanás.
A 14-es pontig jól haladtam és le is szakadt Kiss Gábor, majd a hosszúban már megint az úton hibáztam, ezúttal előbb akartam bemenni. (hiba: 0:20)
A következő pontok jöttek sorban az átfutóig és már hallottam is a szpíkert, néha néztem az órám és tudtam van 3 perc hátrányom. Nem örültem neki, de nem is tűnt vészesnek, így próbáltam még jobban tolni az átfutó után. Kicsit lehűtött a fenyves, amiben még a sorok irányába is nehezen lehetett futni, de gond nélkül jutottam el a 20-as pontig.
A 21-re igazából nem tudom mit csináltam ennyire rosszul. Az biztos, hogy rossz ötlet volt így bevágni rögtön. Alig vártam, hogy végre kiérjek egy útra, mert olyan nehezen lehetett haladni a fenyvesben, gallyazásban. A pont előtt se voltam teljesen magabiztos, de ez kimerült abban, hogy erősebben pásztáztam a környéket és lassítottam. Meg is lett a pont, de az útvonallal sok időt veszítettem. Ki kellett volna jobban kockázni. Mondjuk északról a 26-os fölötti fehér kockában átvágva egy nagy kerülővel, de amerre én mentem is lehetett volna úton menni. (hiba: 0:40)
Éjszakai OB 2010 - Ruzsa
A pontról kifele menet egyszer csak óracsippanást hallottam, majd a kezemre pillantva nem láttam semmit. Leesett az órám futás közben, valami faágtól. Már megint kereshettem a fűben, pont, mint tavaly! Összeszedtem és már tuszkoltam is be a helyére, mint múlt évben. Ment a nadrág zsebébe és innentől csak nagyjából mért. A track-et még ki tudtam úgy “húzni”, hogy a valóságot mutassa, de ez már csak egy kézi berajzolásnak felel meg és a tempó (a vonal színe) már teljes marhaságokat mutat. Úgy 20 másodperc alatt meglett az óra, még 10 alatt betuszkoltam a zsebembe, majd totál megzavarodva mentem tovább. Nem éreztem a nagy forgolódástól az irányt, ettől aztán végül más útvonalat választottam és szerintem a 22-es pontot is csak szerencsével fogtam ilyen jól. Ez a részidőkből nem is nagyon jön le, de nem tudom mit csinálhatott itt mindenki, hogy ilyen időket mentek. (hiba: 0:40)
A következő 3 pont rendben jött, de ezt így utólag nem is értem. Többször a kezemre pillantottam, olyan érzésem volt, hogy egy “mankómat” veszítettem el, pedig az óra semmiben sem segített és így legalább nem néztem mennyi időm van még beérni.
A 26-os pontra menet aztán a kifutás alatt éreztem, hogy eléggé kezdek fáradni, majd az átmenet végén bevállaltam egy hülye megoldást és nem a tisztában futottam be a jelleghatár mentén, hanem oldalról a dzsuvából mentem a pontra. Pedig amúgy jól mentem, a fenyveseken átvágásban jól és egyenesen haladtam. (hiba: 0:10)
A 27-re aztán megint jött a figyelmetlenség. Már a 26-ról nehezen verekedtem ki magam, majd a fenyőben a sarkot lecsapva előbb be akartam futni egyenesen, majd aztán inkább elindultam balra, végül visszafordultam és mégis szembe mentem be. Csodálkoztam is, hogy hol van alólam az út és csak a rét végén jöttem rá, hogy rossz helyen mentem be. Innen aztán a fenyőn átverekedtem magam és meg is lett a pont, de ez így több, mint rossz megoldás volt. (hiba: 1:00)
A 28-as már erő nélkül telt. Kicsit belassultam és a pont előtt is megtorpantam kicsit. (hiba: 0:10)
Tovább futva először éreztem a hátul indulás előnyeit, mert egész jó csapás volt, még ha nem is egyenesen és sok elágazással. Az útra kiérve veszítettem el, de a pontot azért rendben fogtam, majd utána a pálya egyetlen nagyobb vakrepülését hoztam össze. Szerencsére az irány stimmelt, de csak a pont előtt az ültetett fenyves szélén azonosítottam be magam újra és addig elég bizonytalanul mentem. (hiba: 0:20)
A gyűjtő és a befutó már csak a küzdésről szólt. Nem pörögtem rendesen, de nem is tudtam.

Összes hibám 6 perc volt a pályában, ami csak egy gyenge közepes futást jelent. Ebből egy fél perc rákenhető az órámra, ami ezentúl deklaráltan is egy sportóraként pocsék termék (Garmin Forerunner 405 a termék megnevezése – ez itt a negatív reklám helye).
A dobogó azért reálisan nézve nem lehetett volna ma meg egy hibátlan futással sem. Éjszaka nem létezik annyira tökéletes futás, hogy 10 másodperc se maradjon benne, de a legjobb MEAFC-os helyezés azért reálisan akár még elérhető is lett volna egy jó futással. Így marad a 7. hely, a 2 bajnoki pont és a MEAFC sor 4. pozíciója.
Hibáim a mai nap elsősorban gyerekes hülyeségekből, útelágazásokban és hasonló nehézségű helyeken jöttek össze pl. túlfutásokból. Mintha fejben folyamatosan 30 méterrel le lettem volna maradva a fizikai valómtól, ami azért is ciki, mert ez Gueorgiou-hoz képest már 130 méter lemaradás. 🙂

Elégedetlen azért olyan rettentően nem vagyok. Az elmúlt 2 évvel ellentétben most 100%-ban önerőből mentem végig tisztességesen az ÉOB pályán és még ha ez nem is volt egy nehéz feladat, de már mutatkoznak biztató jelek. Alföldön már egész jól mozgok, azaz fizikálisan kezdem felszívni magam, a nagy kiszállások sem jellemzőek mostanában rám. Már nem a bokámon és a pocsék fizikai állapotomon kesergek, hanem a sok apró figyelmetlenség kiszűrésével törődök és ez azért egy egész jó jel!
A verseny amúgy szuper rendezésű volt. Itt még a fóliánál is apróbb hiányosságot tudok csak említeni. Tökéletes versenyről hazatérve, hajnali 3-kor úgy gondoltam fent találom a neten az eredményeket. Tévedtem és ez azóta levlistán is téma, pedig milyen jó is, ha egy versenyt csak ennyi választ el a tökéletességtől.
Leginkább a 2006-os ROB-hoz tudnám hasonlítani rendezésileg és ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azon a versenyen is (és így szerintem az elmúlt 5 év 2 legjobb rendezésű bajnokságán) a Forrai testvérek voltak a térképek helyesbítői. Szerencsére mostanában, különösen idén a bajnokságokat tekintve alaposan el vagyunk kényeztetve.

Térkép1, térkép2, részidők

Ami pedig a verseny másnapján következett az egy laza edzés volt, amit kicsit felturbóztam olyannyira jólesett. Egy 10km-es kört terveztem a Gerecsében, ami végül 12-re lett kibővítve és még 3km-en keresztül terepen is futottam benne. A nagyvölgyön 10:15 alatt kényelmesen értem fel, majd utána is jól ment a futás. Volt benne 6 repülő is, majd a végén egy nagy gimnasztika. A jobb lábam viszont megint érzem a derekammal összefüggésben, mint 2 hete.
Összesen 12km, 260 szint, 70:09

Kevergetés, éjszakai és átmozgatás

Kedden TF pályán edzettünk Gyurival és Fecóval. Az edzés “kevergetés” volt, méghozzá 3×1000 méter, de mi lavór edzésnek neveztük.
Valójában ez nem takart mást, mint: 150 gyors, 50 lassú, 100 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 50 lassú, 50 gyors, 100 lassú, 100 gyors, 50 lassú, 150 gyors
Így tehát egy kevergetés pont ezer méter, ami a következő időket futottam: 3:29; 3:26; 3:24
Gyuri valami hihetetlen meg tud indulni, Fecó látszólag minden erőlködés nélkül megcsinál bármit, én meg próbáltam túlélni. Ami érdekes volt, hogy a gyors 50 méterek estek a legrosszabbul és a végén a 100, illetve 150 gyors már nem volt gond. Nem gondoltam volna, hogy ilyen ezer métereket tudok futni váltogatás közben.
Összesen 9km lett az edzés és a pulzusom egész 179-ig szökött fel.

Szerdán a Fejér Megyei Éjszakai volt a program. Szerencsére már csak szemerkélt az eső és én nagyon élveztem az éjszakai tájfutást.
Éjszakai
Nagy magabiztossággal, komolyabb hiba nélkül futottam le a pályát. Az egyes után elvesztettem az ösvényt, de egyből visszataláltam rá, a sokaknak gondot okozó 3-as pontot csontra kikaptam. A terep hátsó részén biztonsági megoldásokat választottam, így a beszántott terület szélét, az utat, majd a 6-os pontra menet a dombtetőt használtam.
A 7-es pontnak kicsit fölémentem, de ez is csak 20 másodperc hiba volt. Innen is lehetett volna kevésbé biztonságit menni, de ez így volt jó. A pálya végén aztán kicsit rosszul jöttem le a hegyről, majd a gyűjtő mellett szépen elfutottam. Nem tudom mit néztem már, de ez majdnem 30 másodperc kerülő volt.
Összesen tehát 50 másodperc maradhatott a pályában, de a futás nagyon nem ment jól a küzdősebb részeken és nem is erőltettem halálra magam.
A pályát 159-es átlag és 169-es max. pulzussal teljesítettem 47:46-ra.
Tetszik, hogy ilyen magabiztosan megyek éjszaka. Egyenesen élveztem a tájfutást és remélem ez most már az OB-ra is megmarad.

Csütörtökre egy átmozgatás jutott Gerivel az Erőmű-tó irányába, ami bő 7,5km lett és 38:54

Életemben először N16-ban

Könnyű futás volt a mai program és mivel szépen kisütött a nap délutánra, így hazafele megálltam a Nagycsákányon edzeni.
Már korábban bekészítettem egy csomó térképet a környék terepeiről és feltett szándékom volt, hogy lefussak egy korábbi pályát. Mivel ma csak átmozgatni terveztem, így Edit egyik N16-os versenyére esett a választásom. Az edzés különleges pikantériáját az adta, hogy párom 15 éves korába felírta a részidőit (sikerült pont levágnom a képről), így megküzdöttem vele test-test ellen. 🙂
Nagycsákány
A kettes-hármas átmenetben odaképzeltem egy nyilvánvalóan nem létező bekerített irtást, hisz Edit átment rajta. Sebaj, én kikerülve is jobb voltam nála. 🙂
Ötösre menet megfejtettem mitől tévedhetett el a kis Edit, mert ott bizony az az oldalra lefutó gerinc elég becsapós. A 6-os átmenetben aztán kapituláltam. Eső után kicsit túlságosan csúszott az edzőcipő és alig bírtam felmászni az oldalban. Jól ki is kaptam ellenfelemtől. (4:50, szemben Edit 4:26-ával)
Biztos, ami biztos a 7-es pontnál a fél méteres sárgán virágzó gazban nem vettem észre a jó gödröt elsőre, így tettem egy tiszteletkört, de így sem sikerült kikapnom. Nem úgy a gyűjtő pontra menet, ahol Edit golyóban mehetett, mert 1:18-at repesztett szemben az én 1:42-es időmmel.
Összesítésben azonban verhetetlen voltam és 29:43-as időmmel besöpörtem az első helyet és még a részidős vereségeimet is jól kimagyaráztam. 🙂

A pálya teljesítése után még futottam egy rövidet, benne 10 repülővel és gimnasztikáztam egy nagyot, így egész jó edzést csináltam. Sikerült olyannyira nem elfutni magam, hogy 135 lett az edzés átlagpulzusa és 152 a maximum.
Az erdő kezd kicsit felnőni. Nem is élveztem annyira mindenhol a még vizes terepet. Most a rétek jöttek be nagyon, mert azok igen kellemesen futhatóak.

Összesen 7km, 250 szint, 55:16

ui: Ha valakinek megvan a kérdéses verseny N16-os kategóriájának eredménye tudassa velem, hogy miként szerepeltem!

Készülés az ÉOB-ra a Dél-Alföldön

Ennek a hétvégének a programja már az éjszakai OB felkészülés jegyében zajlott.
Szombaton előbb Lőrincen átmozgattam 6km-el, majd gimnasztikáztam egy nagyot, majd irány dél és a DAR éjszakai.
Rajtba elég rohanós volt az utam és mivel 0-ra indultam, így bő 1km bemelegítés után meg is kaptam az üres erdőt és azon belül is annak nem a legszebb szegletét. Kicsit óvatoskodva, de azért a szükséges átvágást bevállalva kezdtem. Apró megtorpanások voltak ugyan a 2-es és 3-as pont előtt is, de ez egy éjszakain nem olyan nagy baj, csak alapvetően haladjon az ember jófelé. A négyes már kicsit túl óvatos volt és sokat is kaptam rajta.
DAR Éjszakai
Az első igazi és legnagyobb hibámat a 6-os pontra vétettem, ugyanis ki akartam törni a dzsuvából mindenáron és az az aprócska tény elkerülte a figyelmemet, hogy az ösvényen ez jóval egyszerűbb lett volna, mint a sűrűben. (hiba: 1:30)
Sajnos a következő pontnak egyszerűen mellémentem, de legalább a fedettségből kitaláltam hova keveredtem, így viszonylag gyorsan tudtam korrigálni. (hiba: 0:40)
A tízesre egy hasonló hibát vétettem, de itt csak éreztem merre lehet a pont. (hiba: 0:30)
Innen egész jól mentem, mígnem a 14-es pontra megint mellé nem mentem. Ezt jobb lett volna balról kicsit megívelni a rétek szélén, de a ligetesbe kiérve legalább megint jól kitaláltam hol lehetek. (hiba: 0:20)
Innen aztán már minden rendben jött a célig, így összesen 3 perc hibával zártam a pályát és a nem túl jó 4. helyet gyűjtöttem be.
A 7,9km-es pályán futott 54:12 önmagában nem sokat mond. Én 9,2km-ből oldottam meg és 161-es átlag, illetve 172-es max pulzust produkáltam alatta.

Másnap teljesen szét voltam esve és a bemelegítés alatt éreztem, hogy nem fog jólesni a futás. Azért futottam 2km-t és gimnasztikáztam egy sort, majd nekiveselkedtem a pályának, ami amúgy igen kellemesen kezdődött. Szeretem az ilyen erdőket, de ma csak azt éreztem, hogy nem megy. A pálya eleje ennek ellenére nem ment olyan nagyon rosszul. Magamra erőltettem némi tempót és jófelé mentem. Igaz az 5-ös pontról kicsit rossz irányba futottam ki, így az útvonalam nem a legjobb lett. A 9-es pontra aztán becsúszott egy melléfutás. (hiba: 0:20)
Vásárhely Kupa
Nem mentem tökéletesen a következő 2 pontra sem és nagyjából itt készültem el teljesen az erőmmel. A 13-ra megérte a nagy kerülő, de a zöldből megint nem tudtam magam jól kiverekedni. A kis ösvényt akartam elkapni, de úgy tűnik simán kereszteztem. Ez a rossz kifutás aztán hozta a hiba további részét magával, mert a réten futva már azt hittem 2 sorral odébb vagyok és a pontra megyek. Szerencsére viszonylag gyorsan kapcsoltam, így tűrhetően megúsztam ezt a nagy hibát is. (hiba: 0:40)
Ez után nem volt már gond a tájékozódással, de nagyon nem haladtam. Gyurika sorra adta a másodperceket és csak azért sikerült visszaelőznöm, mert a 19-re kiszállt.
Azért a 22-re még mellémentem pár méterrel a pontnak, majd a gyűjtőre menet is elküzdöttem a dzsuvában, de Gyuri már nem tudott visszaelőzni.
Az 1 perc hiba alföldön nem egy különösen kimagasló eredmény, de mondjuk közepesnek már elmegy.
A 7,9km-es pályán 47:45-öt mentem, 8,84 km futott távval és 162-es átlag pulzussal, 171-es max mellett.

A hétvégének van pár tanulsága az ÉOB-ra. Először is mindig tudni kell, hogy merre húzok mellé a pontnak, ha nem valószínű, hogy direktbe rá tudok futni. Többször volt, hogy merőlegesen kellett szelni a rönksorokat és úgy érkeztem meg a megfelelőhöz, hogy nem voltam biztos benne merre is lesz a pontom. Lehet jobb lett volna direkt mellémenni, de úgy, hogy tudjam merre is lesz a pontom.
Másrészt azért nappal egy hajszál pontosan ugyanakkora pályán azért jóval jobbat tudtam jönni, mint éjszaka, pedig sokkal fáradtabb voltam. Agresszívebben és magabiztosabban kell majd menni az OB-n!

A versenyben amúgy nem kellett csalódnom. A térkép jó volt, a rendezésről majdnem elfelejtettem írni, ami ugye csak annyit jelent, hogy nem volt hiba. 🙂
Látszott, hogy odateszik magukat a rendezők, ami sok kisebb-nagyobb dologban nyilvánult meg. Volt zuhanyzási lehetőség, frissítő, nagyversenyekre hajazó célkapu és még arra is figyeltek a HTC-sek, hogy a focipálya kapujában egy fényvisszaverővel jelöljék meg az “akadályt”.
Ugyan terepek terén igen meg van kötve a Dél-Alföldiek keze, de rossznak azt se nevezném és így aztán olyan versenyeket rendeznek, amin jó indulni!

Menni kell előre

A múlt heti szombati szenvedős futás után nem volt sok kedvem mozogni, így a vasárnap rögtön kimaradt, ám aztán többé-kevésbé sikerült talán épkézláb módon edzeni, bár gyanús, hogy ilyentájt minden évben fejre állok. Tavaly pl. Tavaszi fáradság címmel írtam bejegyzést épp ilyenkor.

04.25. Vasárnap: pihenő
04.26. Hétfő: 8km, 40:59 – Rugógyári útról futottam haza közbeiktatva egy nagyobb gimnasztikát.
04.27. Kedd: 17km, 350 szint, 81:36 – Ashenafival egy teljesen behalós hegyi edzés, ami gyorsabb tempóban ment, mint a múlt héten és kegyetlenül beállt a végére a derekam.
04.28. Szerda: 10km – TF pályán a teljes MEAFC csapata 10×400 méterrel próbálkozott.
04.29. Csütörtök: 11km, 240 szint 65:01, Judittal a Turul parkolóból. Meglepően jólesett az első pár száz métert leszámítva és a végén 10 repülőt is nyomtam
04.30. Péntek: 11km, 54:01, Gyurival és Évivel a Normafánál futottunk. Benne 3,64km váltakozóval, ami eléggé nem esett jól és pulzusom egész 175-ig ment fel.

A kedd maga volt a pokol, mert teljesen szétcsúsztam és a végére pokolian beállt a derekam. Örültem, hogy haza tudtam kocogni, de egy térdemelés már nem ment volna.
Szerdán aztán jött a résztáv és a 10 darab kört csak a legtapasztaltabb agg szenior tudta maradéktalanul teljesíteni közülünk. Nekem az első 4 ment le normálisan (73,74,74,73) aztán kényszerpihenőre ítéltem magam, hogy a 6.-ra egy 72-es körrel térjek vissza, majd ettől annyira lezsibbadjak, hogy innen minden második 400 métert teljesítve egy 73 és egy 72 másodperces körrel fejezzem be az edzést. Persze azon túl, hogy csak 7 darab négyszázat csináltam meg a tízből a pihenő is többszörösére nőtt az első 4 után. Edzés után azonban baromi jól éreztem magam, ami annak tükrében, hogy tegnap még lépni alig bírtam igen kellemes volt.

Ezen a héten volt minden

04.19. Hétfő: 10km (60:30 ; 200 szint) első felében szenvedősen, féltávtól Ashenafival már jólesően a lefelében; 30 perc gimnasztikával
04.20. Kedd: 17km, 300 szint, 86:05 Ashenafival egy lendületes hegyi futás, végén szintén gimnasztikával. Elején nagyon nem ment, de felpörgetett.
04.21. Szerda: 11km, 10×400-as résztáv Gyurival a TSC pályán 79-ről egész 74 másodpercig javulva (1:10 pihenővel)
04.22. Csütörtök: 10km, 150 szint, 55:07 Rosszul eső laza futás Várgesztesről Gerivel.
04.23. Péntek: pihenő
04.24. Szombat: 12km, 69:42 ; Fejér Megyei Diákolimpia keretében egy 5,6km-es pálya leküzdése 44 percre (161-es átlag és 169-es max. pulzus)

Hétfőn úgy éreztem, hogy hulla vagyok, aztán ehhez képest elég volt, hogy a hegyen összefutottam Ashenafival és máris felpörgött kicsit az edzés és egész jól esett a hátralevő rész, igaz mind lefele volt és most tényleg nem tolta.
Ehhez képest kedden elég jó tempót futottunk és nekem 169-ig ment fel a pulzusom, de mivel ez felfelével párosult tényleg elég kemény volt. A második fele aztán ennek az edzésnek is lazább lett és a fél órás igen egyedi gimnasztika is nagyon jót tesz nekem.
Mivel ezek után a szerdai edzés Gyurival egész elviselhetően ment úgy gondoltam minden rendben, csak fel kellett, hogy rázzon valami.
Persze aztán a csütörtök pocsékul esett és a kimaradt pénteki futás ellenére is csak szenvedtem ma Sárpentelén. Hiába nem volt gyors a terep, hiába volt rövid a pálya, de nekem nagyon nem esett jól és nem is igazán haladtam. Rettentő sok apró bizonytalankodásom volt, de nagy hiba nélkül mentem végig. A végén már néhol nem is igyekeztem hajtani, mert egyszerűen nem ment.
Nem tudom mi bajom lehet, mert mostanában feltűnően sokszor nem esik jól a futás. A HOB utóhatásának felfogni mégsem tudom, mert közben meg egész pörgős és jó futások is előfordulnak.

Fáradtan

Eléggé hulla voltam csütörtökre és az eső is eléggé esett, de Judit futni akart, én pedig vele tartottam. Pocsékul ment és nem is élveztem, ráadásul nem adhattunk alább a tervezett 10km-ből, ami végül szűk 11 is meglett. A Kacsás-tó felé futottunk egy kört, némi kitérőkkel a megáradt patakok miatt.
Pénteken aztán jobbnak láttam meg se mozdulni és pihentem, hogy legalább a Postáson tudjak rendesen mozogni.

Éjszakai edzés a Zuppán

Ma éjszakai edzés volt a Zuppán!
Hatalmas tömeg érkezett a rendezvényre. Név szerint Doma volt, aki felvezetett, Pelyhe Dani előttem, Isti pedig mögöttem rajtolt. A pálya 8,4 (vagy 8,7km) volt légvonalban és én nagyon nem éreztem úgy, hogy fizikálisan kicsit is jól menne a futás. Ellenben technikailag meg voltam győződve, hogy nem lehet probléma, hisz a Zuppát elég jól ismerem. Hát, ahogy azt képzeltem.
Éjszakai edzés a Zuppán
Már a kettesre is kicsit fölémentem, majd a hármasra elvesztettem a kis ösvényt, azt hittem… fogalmam sincs pontosan mit hittem, de Isti majdnem ugyanezt csinálta meg, mint én. Egyszer csak azt vettem észre, hogy a gerinc iránya, amin vagyok nem épp megfelelő. Persze utána nem is tudtam egyből helyrerakni magam, de az már nem volt vészes. (hiba: 5:30)
A négyest szintén megettem, túl bizonytalan voltam és korán visszafordultam. (hiba: 1:20)
Innentől biztosra mentem, ellenben azért a 6-ra menet rossz irányba és rossz helyen vágtam át. Úton, réten és ösvényen át nem kicsit lett volna gyorsabb és rövidebb. (hiba: 1:00)
A 6-os ponton aztán Isti megérkezett és kifele futás közben még Doma is elrobogott keresztbe a felvezetés közben. Istit egész a 11-es pontig láttam, már amikor bevillant a fénye, mert alapvetően igyekeztem nem utána menni. A 9-10-ben pl. egyáltalán nem is láttam és máshol is csak biztonságérzetet adott a néha-néha a távolban bevillanó fény.
A 11-es előtt aztán végképp elvesztettem a nyomát és egyedül folytattam a pályát, ami nem is ment vészesen rosszul. Könnyű rész volt, de azért rendesen meglepődtem, mikor a 15-ös előtt Isti fényei jöttek oldalról. Ő sem találta a kivezető kis ösvényt.
Innentől még kicsit felpörgött a tempó és jól el is bénáztam (én mentem elől) a 16-os pontot. Egy gerinccel tovább futottunk a kelleténél.
A célba innen már sima utunk volt.

Összesen olyan 8 perc maradt a pályában. Isti 75-öt, Dani 74-et ment, én pedig 81 perccel megszereztem az utolsó helyet. Ahhoz képest, hogy mennyire nem esett jól és milyen rosszul indult a pálya egész elviselhető volt. Tulajdonképpen még élveztem is, de a végére megérkező eső nem kellett volna. Már menet közben is érdekes volt a sok 1 másodperces világosság, amit a villámok hoztak össze.

A futott táv a bemelegítéssel együtt bő 13km lehetett, a pályát pedig 159-es átlag és 174-es max pulzussal futottam le.

Gyorsulnom kell!

Nyakunkon a versenyszezon és mostantól a HOB-on futott sebesség nem lesz elég (ott se volt), így nincs mese. Gyorsítani kell!

Persze azért némi időt hagytam magamnak és nem kezdtem vasárnap résztávozni.

04.11. Vasárnap: Pihenő (3-4km séta)
04.12. Hétfő: 8,5km, 120 szint, 46:10 ; Gyurival futottunk egyet a hegy oldalában Budaörs tetején.
04.13. Kedd: 19km, 84:31

Ez a keddi edzés több szót érdemel. Magamtól ilyet nem nagyon tudnék futni, illetve fene se tudja, de igen nehéz magamra erőltetni 19km-t 4:30-ban, hát még úgy, hogy bemelegítést és levezetést is beleértjük.
Épp ezért külön jó, hogy Ashenafi vevő volt egy közös futásra. Ő már délelőtt letudta a kemény edzését, így délután csak kocogott egyet velem és persze minden a szokásos forgatókönyv szerint zajlott. Kedélyes beszélgetős kezdés bőven 5 perces fölötti tempóban, majd pár kilométer után mikor először nem jutott levegő a mondatom második felére eszméltem, hogy már megint 4 percesben megyünk. Kertvároson át az ipari parkban futottunk, majd vissza. Nagyjából a fordulóig bírtam jól tartani magam, visszafele már elég küzdős volt, de megcsináltam. A tempó ezen a szakaszon 3:45 és 4:10 között változott, csak a felfelékben csúsztunk fölé. A középső 12,5km így is 4:12-es átlagtempójú lett. Mindezt 158-as átlag és 174-es max. pulzussal futottam.
A végén azért még maradt 1km laza futás, majd nekem a hazafutás újabb 1km-e, de ekkor már ez sem esett jól. Sajnos a szemerkélő eső miatt a közös gimnasztika kimaradt, amit most érzek is magamon.

Kellenek az ilyen edzések, ősszel is ezekkel szívtam fel magam. Mindezt kiegészítve még a terepfutásokkal egész jó tavasz elé nézek.

Szénhidrát-kúra

Ez a hét arról szólt már, hogy a HOB-ra normális állapotba kerüljek.
Hosszú idő után a többiek hatására újra szénhidrát-kúrát csináltam, ami abból állt, hogy a vasárnapi verseny után szerda estig nem ettem egy falat szénhidrátot sem. Se cukor, se tészta, semmi ilyesmi. Tojáson, tejtermékeken és húsokon éltem. Aki nem próbálta nem tudja mennyire nem jó dolog ez, főleg ha még közben futni is kell. Én pedig egy keveset futottam.

04.05. Hétfő: 8km, 43:13 Lőrincen 10 repülővel egy szenvedős karika.
04.06. Kedd: Gyurikával Budaörsig szintén egy nyolcas, amiben repülők megint akadtak.
04.07. Szerda: Pihenő
04.08. Csütörtök: 7km, benne 8 repülővel Csákányospusztán
04.09. Péntek: pihenő

A szénhidrát-kúra második fele már sokkal jobban fekszik, édességet és kenyeret, tésztákat tömtem magamba ezzel feltöltve az előtte sokkolt raktárakat.
Most itt tartok és jön a Hosszútávú OB, az év első versenye, ami tényleg számít nekem.

Esélylatolgatásnak nincs sok értelme, mert gyenge vagyok és így megjósolhatatlan mi lesz. Az biztos, hogy megtettem mindent az utolsó héten és próbáltam a legtöbbet kihozni a nem túl fényes felkészülésemből. Az azért bíztat, hogy a télen volt 3 olyan futásom, ami 3 óra fölött volt és ebből kettőt különösebb megerőltetés nélkül kibírtam. A tél elején még elég sokat is edzettem, de ugye sebességem szinte nulla.
A szénhidrát-kúra remélem lendít rajtam valamit, mint ahogy az is, hogy most elsőször leszek pihent egy idei versenyre. Ráadásul a héten repülőztem minden futás végén és sokat gimnasztikáztam is, ami szintén nem árthatott.
Aminek a legjobban örülök, hogy a bokám rendben van, szóval jöhet a küzdelem.

Számszerűsíthető célom nincs. Végig akarok menni úgy a pályán, hogy ne maradjon számottevő idő technikailag a pályában és fizikálisan pedig ne törjek meg, vagyis az utolsó méterekig hajtani kell. Ha ez sikerül, már elégedett leszek, függetlenül a helyezésszámtól.

Óraátállítás után

Ez a hét már nem arról szólt, amiről a korábbiak. Hétköznap délután világosban futhattam, ennek megfelelően valamit edzegettem is.

03.30. Kedd: 14,5km, 320 szint, 80:35 Sunkával futottunk fel a nagyvölgyön, majd Koldusszállás érintésével a Turulig.
03.31. Szerda: pihenő
04.01. Csütörtök: 16km, 74:17 Váltakozó futás Sunkával, benne 4:16-os átlaggal 6,5km; fel is ment a pulzusom 174-ig, de különösebben nem volt kemény.
04.02. Péntek: 11km, 340 szint, 57:25 Laza futás Fecóval Gazdagrétről a hegyen. A sok szint ellenére majdnem meglett az 5 perces átlagtempó.

Még mindig nem egy acélos edzéshét volt, de már felesleges kapálózni a HOB-ig és ehhez képest még egész normális edzések is voltak.

Most érdemes terepre menni!

Valami csodálatos most a Vértes és ami azt illeti a keleti fele nekem most sokkal jobban bejön, mint a Gánt környéki részek, ahol hétvégén versenyeztünk.
Csákányospusztán álltam meg edzeni és nem bírtam ki, hogy ne terepen fussak. 50-60 perc könnyű volt a terv és ezt sikerült is tartani. 90%-ban persze terepen mentem, de nagyon élveztem. Már nem kopár a táj, többnyire kezd zöldbe borulni az erdő, de még éppencsak, így a futás és a látvány is tökéletes, az időjárásról nem is beszélve.
Sajnáltam, hogy ma nem kell többet edzeni, mert szívesen mentem volna még, különösen, mert pihentnek és frissnek éreztem magam, ami a hétvége után felüdülés volt. A tegnapi visszafogott tempó úgy tűnik regeneráló hatással bírt. 🙂
Természetesen már megint azon agyaltam, hogy miért is nincs errefelé mostanában verseny. A Vértes bizonyos részein az elmúlt 10 évben több tucatszor versenyezhettünk, itt pedig szinte egyáltalán nem. Új térképet kellene persze csinálni, gondolom ez is lehet az egyik ok…
Hamar eltelt ez a bő 50 perc és a terepfutás miatt mindez csak 7km lett. Úgy kellett magam visszafogni, hogy ne menjek tovább.
Aki teheti menjen ki mostanában terepre, mert megéri!

Összesen 7km, 200 szint, 52:45

Edzés lett a vége

No, a mai napon nincs sok elemeznivaló. A pálya jelentősen jobban tetszett, mint a tegnapi, de én sokkal fáradtabb voltam. A csütörtök, péntek, szombat hármas nekem most felért egy kisebb túlterheléssel. Ezt éreztem már előre is, de a síkon futott szűk 1,5km bemelegítés nem esett olyan nagyon rosszul. Reméltem a pálya sem fog, de már az egyesre menet eldöntöttem, hogy a mai versenyt csak edzésnek fogom fel. Nem is erőltettem meg magam, viszont azt kicsit sajnálom, hogy sok bizonytalankodás és hibák is csúsztak a tájékozódásomba.
Hegyisport Kupa
Az egyes-kettes is lehetett volna tudatosabb több helyen is, míg a hármas előtt egyszerűen nem éreztem az irányt és a távolságot. A dagonya megpillantása persze helyretett, de utána sem akartam igazán hinni a szememnek. Túl közelinek éreztem a peremet. A négyes előtt rossz a térkép, ezt a track megmutatta, de az is árulkodó lehetett, hogy jól fölémentem a pontnak. Innen sem lettem túl precíz, az ötösre és hatosra is a piros dózer lett volna a jobb megoldás, de én a gyengéknek való megoldásokra szavaztam. Az oldalba viszont jól haladtam erőmhöz mérten, de azért a végén csak alámentem a 10-es pontnak, pedig a nyeregtől csak tartanom kellett volna a szintet. No innentől viszont nem tudom mi történt velem, mert eléggé zsinóron húztak. Mondjuk elég lassan, szóval inkább rántgatás volt az, de legalább arra, amerre menni akartam. Több helyen nehezen futható a fehér erdő, így nem is volt olyan egyszerű egyenesen menni.
A célba úgy értem be, hogy csak annyira voltam szétesve, mint már a pálya legelején. Egy 100 perces edzés sikerült futnom, hiba talán ha 1,5 perc maradt a pályában és természetesen jól kikaptam. A futott táv 12,85km volt a 10,8km-es pályán.
Edzetlenül és fáradtan nem jó versenyezni! Viszont szép időben, egy szép erdőben edzeni egy közepeset egész kibírható volt. Azért persze így is jó fáradt vagyok.

Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 154
Átlagtempó: 7:49

Összesen 14km, 500 szint, 108:31

Leépülésem története

A hosszú terepfutást követően csináltam egy nagy marhaságot. A 0 fokban ugyan azonnal átöltöztem, de még jó 2 órát a szabadban töltöttem és a lemerült testemnek ez úgy tűnik elég volt egy lebetegedésre. Egy hétig nem futottam egy métert sem, majd némi síeléssel megspékelve vasárnap már futottam egy 7km-t 250 méter szinttel.
A hétfő az utazás miatt még kimaradt, majd onnantól a következőket edzettem.

03.16. Kedd: 13km, 350 szint, 86:47 (Gerecsében, részben terepen)
03.17. Szerda: 13km, 180 szint, 69:57 (Varsányi Ferivel, Turul parkólóig aszfalton)
03.18. Csütörtök: 8km, 50:26 (lányokkal Erőmű tó felé)
03.19. Péntek: 8km, 45:29 (egyedül a Vértes felé)

Ezt követően érkezett el az idénykezdés, a Tájfutó Maratonnal. Mivel a csütörtöki és a pénteki futás is pokolian rosszul ment, plusz még a betegség sem múlt el nyomtalanul, így nem számítottam sok jóra. A szombati sprint ennek megfelelően is alakult. Ugyan olyan 40-50 másodperc maradt a pályában technikailag a 3-4-es pont között és a 4-esről kifutáskor, de amúgy nem volt vészes tájékozódás szempontjából az amúgy könnyű pálya. Ahol kicsit el lehetett kavarodni ott megtettem, de aztán a futós részeken már mentem egyenesen csak nem haladtam.
Végeredményben jól le is vertek, de nem túlságosan zavart. Edzeni jöttem és bár 172-es max és 164-es átlag még egy erdei versenyen is alacsony pulzusérték, de most ennyit tudtam.
Vasárnap már kicsit jobban éreztem magam. Tempóm ugyan nem volt nagy, de szintén maximumon nyomtam, a tájékozódás pedig nagyjából mint tegnap. Voltak apróbb bizonytalankodások, mellémenések és a 4-es ponton még egy rendes hiba is, de 3 percnél több nem maradt benne a nekem 99 percig tartó versenybe. Úgy 80 perc tájékán kezdtem azonban érezni, hogy a lábam szedi szét a cipő. Az első átfutón már túl voltam, a második pedig nagyon messzi volt még, így elhatároztam, hogy a 20-as pontról a szűk 2km kitérőt nem sajnálva bemegyek cipőt cserélni a célba. Igen ám, de még egy lefelét le kellett küzdenem és ezalatt a talpamon hatalmas vízhólyag nőtt. Depózás után mentem vissza edzőcipőben a pályára és csak mikor az aszfaltról letértem kezdtem érezni, hogy terepen bizony még mindig nem tudok egy normálisat lépni, így a 22-es pontról visszakocogtam, sétáltam. 20km-vel és kb. 110 perc futással zártam a napot.
Bőr alig maradt a talpamon, szóval leépülésem itt érte el csúcspontját. Magamnak már megjósoltam az 1 hét pihenőt, de szerencsére hamarabb javult a helyzet.

03.23. Kedd: 3 futás, 1,5km, 1,5km (autószerelőhöz) és 13km a lányokkal estefelé

Szerda kimaradt, majd csütörtökön végre csináltam valami épkézlábat. Ugyan érdekes mód még mindig nem vagyok teljesen egészséges, pl. a nyelvcsapom (neten fejtettem meg, hogy az) meg van duzzadva és néha a torkomat is érzem, de nem érzem magam rosszul. Ez alól a futás elkezdése kivétel volt, szinte vissza akartam fordulni és semmi kedvem nem volt a lányokkal 6 percesben kocogáshoz.
Gondoltam egyet és futottam egy váltakozót a Csónakázó-tó körül a 700 méteres körön. Minimum 3-at, jobb esetben 4-et, optimálisban 5-öt akartam futni és mivel a pihenő is sok volt (szintén 1 kör), így meg bírtam csinálni. Ráadásul egyre jobb köröket mentem, a vége már 3:22-es tempójú kör lett, ami nem is olyan pocsék, mint vártam. Ráadásul a nagy punnyadásból ki is rángatott az edzés, sikeresen sokkoltam a testem. Max. pulzusom 180 volt, ami nagyon rég fordult elő utoljára.

03.25. Csütörtök: 13km, 63:18

Pénteki edzés Gyurikával Gazdagrétről jól telt, eszembe sem jutott, hogy futok.

03.26. Péntek: 12km, 250 szint, 66:55

Most itt tartok és épp indulok a Semmelweis-re. Bőr már nagyjából van a talpamon, szóval remélem már felfele tartok, még ha a gödörnek majdnem az alján is vagyok.

A 2005-ös HOB pályája

Gántról futottunk egyet Gyurival és Fecóval. Egészen pontosan a 2005-ös HOB pályáját futottuk le, némi levágásokkal, de elég sok kerülővel és keveréssel.
Meglepően jól ment ahhoz képest, hogy mire számítottam. Az állóképességgel semmi gond nem volt ebben a mérsékelt tempóban és még a vége felé is egész jól meg tudtam futni a dombokat. Én nem sokat térképeztem, inkább csak futottam Gyurika után aki a fő tájékozódó volt ma.
Ennek ellenére a mai egy rettentő hasznos edzés volt. Nem is tudom futottam-e valaha közel 3,5 órát szinte végig terepen.

27km, 1130 szint, 3:24:17

Váltakozó futás, idén először

Ma felfutottam a TSC pályára és nyomtam 4000 méter váltakozót, 200/100 formában.
16:20 alatt sikerült lefutni, ami elég gyászos, de jobb, mint amire számítottam. Levezetésnek a pályán futottam még Edittel és Judittal, majd autóval mentünk haza.

12km, 57:07