Címke: Rekord

Lazán, de nagyon jól ment

Egyedül mentem el egyet futni aszfalton késő délután és bár betonon mentem nem akartam végig síkon futni. Így aztán egy jó nagy kerülővel a Turulhoz vezető panoráma út aljáig futottam, majd azon felfelé. Úgy 4-5km környékén elkezdtem gyorsulni és olyan jólesett, hogy nyomtam is 2km-t 4 perces tempóban. Ez lazán ment, egy cseppet sem erőltetve 155-ös átlagpulzussal.
A fölfelében igyekeztem könnyen futni és ez is meglepően jól ment, így a korábban egyszer már mért szakaszon (erdészeti út leágazásig) 11:07-et mentem, ami 5:17-es átlagtempót jelent a 2,1km-n. (154-es átlagpulzussal)
Ez egyértelműen jobb minden szempontból, mint a lassan 3 éve sérülésből lábadozva futott korábbi itteni “rekord” volt.
A végén aztán óvatosan lekocogtam a lépcsőn, ami jól elrontotta az átlagtempómat, de ez nem számít. A lényeg, hogy a futás ma nagyon jól ment, a bokám egyáltalán nem fájt, bár 1-2 lépésnél éreztem kicsit. Kenegetem, kímélem és egyelőre még egyáltalán nem nyújtom pár napig.

Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 5:05

Összesen 12km, 150 szint, 61:17

Négyfős társaságban futott Turul lépcső rekord

Mára megbeszéltünk Ashenafival egy közös edzést, így Gerivel futva érkeztünk elé, ahol ketten vártak minket. Ashenafi mellett ott volt szintén Etióp barátja Mossissa Feyissa is, akivel már egy Lőrinc-Imre futóversenyen találkoztam, illetve inkább hallottam róla. Így aztán négyesben indultunk futni és ezúttal a Turul lépcsőn futottunk fel. Nekem nem igazán ment a futás, legalábbis eléggé a halálomon voltam a felfelében, ami 5:12 lett. Nem futottam szét magam és pár lépéssel le is maradtam, de így is 2 másodperccel megdőlt a korábbi itteni rekord. Hiába, ha rekordot akarok futni, akkor itt szinte bármikor könnyedén meg tudom tenni.
Innen szerencsére kicsit lazább lett az edzés. Előbb a csemetéskert felé kezdtünk és a Bányász kilátóhoz elkanyarodtunk. Közben sikerült elhagyni Feyissa-t (megszakítottuk 🙂 ), aki sérülése után most kezdett el edzeni. Nem sokáig próbáltuk megkeresni, majd egy Kisréti vadászház felé tett körrel toldottuk meg az edzést és már futottunk is vissza. A Turulnál előkerült Feyissa is, így a 100-as út alatt a füvön már négyesben csináltuk a nekem még mindig igen nehéz gimnasztikát. Jót dumáltunk közben, megtudtunk egy csomó érdekes dolgot is. Jó kis edzés volt ez.

Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 149
Átlagtempó: 5:24

Összesen 12km, 300 szint, 65:35

Rekord és közel 2 óra futás

Már tegnap éreztem, hogy most aztán valamiért nagy kedvem van a futáshoz és nem is megy rosszul. Aztán ma nézegettem öcsém fotóit a 100napbringán a Norvég fjordokról és volt köztük egy igazi skandináv erdős kép is. Ez valahogy azt váltotta ki belőlem, hogy a rossz idő ellenére is nagyon rámtört a futhatnék. Aztán persze mire elindultam még a nap is kisütött, én meg rohantam a hegy felé egyedül. Nem szoktam nagyon 5 perces alattival bemelegíteni, de a szanatórium völgy aljához most 4:43-ban értem el a nem is olyan kevés szint ellenére és persze, hogy nekiestem a fölfelének. Szabadprogram van, amibe az én értelmezésem szerint a kemény futás is belefér. 🙂
Motoszkált bennem, hogy rekordot kellene futni, de aztán annyira jól mégsem ment. Az időn is látszott, hogy necces lesz, de aztán csak sikerült. "Féltávnál" 8:24-nél voltam ami már rekord ezen a szakaszon, majd a tetején mért 14:37 is új egyéni csúcs, sőt Geri 14:40-es rekordját is leszedtem. Persze nem mondanám, hogy könnyen ment, hisz eléggé kifutottam magam és a második felében majd 10 másodperccel lassabb voltam, mint az előző rekordnál. No azért nem panaszkodom, hisz ennél gyorsabban még sose futottam itt fel és az eső utáni csúszós talaj, a favágók által keresztbedöntött faágak és az elburjánzó növényzet igencsak nehezítette a dolgom.
Fent aztán pár percig csak lihegtem és igyekeztem észhez térni. A fölfelében mért átlag pulzusom ugyanis 173 volt és 178-as pulzussal értem be a végén.

Ezek után is maradtam ugyanolyan Duracell Nyuszi mint eddig és bevetettem magam terepre. Futkároztam a sziklamezőn át az amúgy tiszta erdőben és egész jól haladtam.  Halyagos után gondoltam, hogy még kellene menni valamerre, hogy legalább 80 perc legyen a mai. Lekanyarodtam a Kisréti vadászház felé, majd miután még itt is pörögtem mentem tovább végig terepen és Koldusszállás előtt nem sokkal ugrottam csak ki a dózerre a csalánost kikerülendő. Előtte volt, hogy kettes zöldön át futottam és nem sokkal később már újra terepen voltam, majd az az őrült ötletem támadt, hogy felfutok a Kopasz hegyre. Ekkor már nem Duracell Nyusziként mozogtam, hanem kissé lomhábban, de mentem mindenen át, mint egy tank. Simán megfutottam a fölfelét, amit nem gondoltam volna magamról, főleg nem 80 perc után. A hegy teteje baromi jó, így  percre megálltam és felmértem, hogy csurom víz vagyok, pedig nem esik az eső és a növények sem nagyon vizesek. Innen még mindig terepen, árkon-bokron keresztül futottam vissza a turulhoz és 71:12 után 9,87 km-nél (7:12-es átlagtempó 150-es átlag és 165-ös max) nyomtam meg a részidőt, így ennyit töltöttem terepfutással.
Persze innen még volt egy szűk 3km-s levezetés, de még ez is egész jól ment.
 
Imádom a Gerecsét, gyönyörű az erdő és soha rosszabb edzést!
 
Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 6:26
 
Összesen 18km, 750 szint, 115:30

 

Csúcsfutás majd egy év után

Három emelkedő keményebb megfutása várt ma rám, amiből az első az igen kemény, a második közepes és csak a harmadik tekinthető könnyűnek.
A szanatórium völgy volt ezek közül az első és bár nem éreztem magam valami frissnek és erősnek sem, de azért egész jól haladtam. Féltávhoz közeledve kicsit meg is lepődtem az időn, amit az óra mutatott, hisz rekordközelinek tűnt. Persze miután egy évvel ezelőtt futottam rajta rekordot ez nem csoda.
A második felében a fölfelének aztán talán még gyorsítani is tudtam, pedig nem futottam szét magam és a tetejére végül 14:48-nál értem, ami szép kis egyéni csúcs számomra. Féltávnál még 8:36-nál voltam, ami 3 másodperccel rosszabb, mint az eddigi és a végén is állva maradt Geri 14:40-es ideje.
Persze az úton felejtett farakások miatt ennyi bőven maradt a futásban, de legalább van még megdöntésre váró rekord.
Ezt követően a Kisréti vadászházhoz futottam le, majd fordulás után a dózeren toltam fel egész a tetőig, ami a második erős szakasz volt. Itt 7:39-et sikerült mennem és talán még keményebb volt, mint az első fölfelé.
A nagyvölgyön ereszkedtem ezt követően le és jól megrántottam a derekam ott, ahol az éjszakai előtt és ma is éreztem már. A ***** (nem minősített) erdészek olyan jól ott hagyták tavaly ősz óta a gallyakat az út közepén, hogy oldalt tapostak ki a túrázók ösvényt, pont ott ahol a mini fatönkök lógnak ki az erdőirtást követően a földből. No egy ilyenben majdnem orraestem és csak 10 méter bukdácsolás után tudtam rendezni a mozgásom. A hirtelen mozdulattól meg jól megrántottam a derekam.
Ezek után csodálkozzon bármelyik itteni erdész, ha lefavágózom őket!
Hátra volt azonban még a harmadik fölfelé, ami összesen ha 30-40 méter szintet jelentett és közben még lefelé és sík rész is volt. Sikerült rendesen megfutni 2:04 alatt.
A hazafutás alatt aztán már éreztem, hogy ez egy egész kemény edzés lett, de az ilyet kifejezetten szeretem, hisz egész jól ment.
Az első fölfelé a maga 220 méter szintkülönbségével már önmagában egy kemény dolog, ha rendesen megfutja az ember. Remélem jövök még rá hasonló edzés keretében.
Formám pedig talán tényleg kezd egész normális lenni, ha egyszer életem legjobbját futottam a Gerecsének fel.
 
Összesen 15km, 400 szint, 82:01

 

Megdőlt a 3. rekord is

Geri csalt ma el futni és elég későn indultunk neki, ráadásul délután igen komoly zuhé volt Tatabányán, így az erdő saras és sötét volt.
A nagy völgyön futottunk fel és én nem vágytam gyors futásra, de igazán lassan sem mentünk. Geri aztán még féltáv előtt előrement, majd jól el is kezdett hagyni. Az úthoz 9:08-nál értünk fel, amiből sejtettem, hogy akár még rekord is lehet a vége.
Próbáltam kicsit nyomni, de Geri csak távolodott, majd el is tűnt előlem. Ennek ellenére 15:23-ra felértem, ami új rekord. Ez még nagyon bíztató is lehetne, hisz a körülmények nagyon nem voltak ideálisak, de Geri 14:40-es mostani ideje azért sejteti, hogy csak magammal van értelme itt versenyezni. 🙂
Innentől a lefele már igen kellemes volt és jót dumáltunk Gerivel.
 
Összesen 12km, 320 szint, 65:42

Még egy rekord, ezúttal a Turul lépcsőn

A futás első 10 percében nagyon nem tűnt jó ötletnek a mai 2 edzés, ráadásul Balu váltakozót tervezett, így még csak egy könnyű lötyögésre sem lehetett számítani. Gerivel tőlünk indultunk és a Győri útnál csatlakozott Balu is, így hárman indultunk el a turul felé. Én még poénból meg is indultam az autópálya alatt, hogy "fussunk itt is egy rekordot", de a srácok nem vették a lapot és én is visszaálltam 5 méter után a normál tempóra. Kezdetben még beszélgettünk is, de azért haladtunk és a lépcső közepe felé már egész kemény kezdett lenni a dolog, míg a végére kicsit be is zsibbadtam. Nem éreztem úgy, hogy nagyot futottunk volna a lépcsőn, de az 5:14 egy nem is kicsi rekord lett. Persze Geri még így is lenyomott a végén vagy 10-20 méterrel.
Nem tudom mi van velem, mert egy nap két rekord igencsak meglepő tőlem, ráadásul tegnap majdnem megdőlt a harmadik csúcs is.
Ehhez képest még csak szét se kellett szakadnom és a korábbi hetekben sem utalt semmi arra, hogy különösebben jó formában lennék. Persze a rekordjaim kellőképpen gyengék voltak és még most is azok, de valahogy akkor sem futottam több tucat, ha nem több száz alkalomból egyszer sem gyorsabban.
Nem tudja valaki a megoldást? Én leginkább olyasmire gondolok, hogy elromlott az órám, vagy a Gerecse csúszik bele a Dunába és ezért megy össze. :)))
No azért nem kicsit feldobnak ezek az idők és most már nem is bánom, hogy a hétre tervezett gyorsító edzésekből eddig semmi nem lett.
Fent aztán hamar elhatároztuk, hogy nem kell nekünk váltakozó és csak egy sima futást nyomtunk Koldusszállás felé, ráadásul Gerinek valahogy nagyon nem esett jól, így többször vissza kellett érte futnunk. Egy helyen még terepre is beugrottam vagy 100 méter erejéig, persze igen óvatosan, mert annyira csábított a gyönyörű tiszta erdő.
A futás így igen kellemesen telt, nekem kifejezetten jól esett, ami persze a mérsékelt tempónak is köszönhető volt. Bő 15km lett végül és a visszafutásokkal talán a 16-ot is megközelítettük.
 
Összesen 15km, 440 szint, 87:40

Reggeli “átmozgatás” és legjobb idő a nagyvölgy feléig

Gerivel tegnap megbeszéltük, hogy ma reggel futunk egyet a hegyen. Kicsit meglepett, hogy már ekkor reggel sem volt kellemesen hűs az idő, de ennek ellenére nem ment olyan rosszul a futás. Reggelente nekem mindig sokkal rosszabbul szokott menni.
A fölfelében aztán Geri ment előre és elég kemény tempót futott, így én a rét tetejénél már le is maradtam. A laposabb részeken sikerült felzárkóznom, sőt még előre is mentem. Nem ment rosszul ez a rész és igyekeztem még jó tempóban, de nem szétszakadva futni. A "féltávhoz" közeledve aztán ránéztem az órára és láttam, hogy nagyon jól állok, így az utolsó bő 100 métert kicsit megtoltam. Meglepett a 8:33-as idő, ami egyben új rekord is. A régi 8:41 volt és alig több, mint 1 éve futottam.
Kíváncsi vagyok milyen időt tudnék futni az egész völgyön ha így bekezdve próbálkoznék, vagy egyszer direkt úgy állnék oda, hogy rekordot akarok futni. A tegnapi és a mai futás összekombinálásával közel 1 perccel megdöntöttem volna a rekordot, szóval még van mit faragni ezeken az időkön.
Innen a csemetéskert fel folytattuk a futást és a további része már igen kellemesen telt az edzésnek. Még nyújtani is megálltunk kicsit a Turulnál.
 
Összesen 10km, 220 szint, 42:06

Szerény rekord a turul lépcsőn felfelé

Azthiszem nem a térdemmel van gond, mert mikor délután a széken úgy ültem, hogy a combomat nyomta a szék széle, akkor ugyanúgy elkezdett fájni a térdem, mint máskor a futás elején.
Tibi mára sem gyógyult meg, így Gerivel ketten mentünk ma futni. Geriékhez átkocogtam és persze rögtön célbavettük a hegyet. Geri kérésére a Turul lépcsőjén mentünk fel, ami ezúttal 5:27 lett. Erre igen ritkán megyek fel és még ritkább, hogy nem veszem kocogósra a figurát. Geri most ment előre én meg igyekeztem nem lemaradni, ennek köszöhetően elég kemény volt és egy szerény új rekordot is futottam. Az eddigi 5:33 tavaly január 2.-ról származott, amin most sikerült 6 másodpercet faragnom. Hát ha egyszer rekordhiányom lesz, akkor ide kell jönnöm és futni egyet, mert ezt nem lenne nehéz megdönteni.
A felfelé egyébként a Mapsource szerint 560 méter és 125 szint van benne (179-ről 304-re), szóval ez a mostani időm 9 perc 43-as tempó. 🙂

Innen a Kisréti vadászház felé mentünk és én a fagyott talajon a bokámra figyeltem, így nem igazán mentünk gyorsan. A dózeren lefutottunk, majd a kanyar után is mentünk tovább és balra kanyarodtunk. Tettünk egy kört, majd ugyaninnen mentünk fel jobbra a Kisréti vadászház felé. A nagy felfelé után még mentünk egy kicsit majd átcsaptunk terepen a másik útra. Óvatoskodtam a bokám miatt, de szerencsére jól bírja, így nem volt gond. Visszafelé aztán az aszfalton jöttünk a csemetéskertig, majd a szokásos úton a Turul felé.
Nem lett egy hosszú futás, de nem bánom. Pihenésre szántam ezt a hetet és azért a közel 80 perc így sem kevés. Ráadásul hegyen futottunk, amiből sosem elég.
 
Összesen 14km, 380 szint, 79:09

Hosszú futás új futótárssal

Ma Gerivel és az egyik atléta társával, Szilágyi Tibivel mentünk futni egy hosszabbat. 20km-t terveztek a srácok hegyen, amitől egy kicsit tartottam, mert rég nem mentem hosszabbat, ráadásul tegnap kicsit nyomtam is az edzést.
Tibi félmaratonra készül, de szerencsére még nem tart olyan szinten, hogy ne bírjak elfutni vele, bár pörgősebb részeken lehet le tudna tenni.
A nagyvölgy felé indultunk és úgy alakult, hogy az elején én álltam előre és nem is ment olyan rosszul, de nem erőltettem különösebben. Félúton 9:17-nél voltunk (160-as átlag), ami nem is rossz idő, de azért a hétfői rekordtól jócskán elmarad, majd a második felében már Geri ment előre, Tibi pedig le is maradt. Egy kicsit soknak tartottam ezt a tempót egy huszas elején, de azért mentem Geri után, hisz alig ment gyorsabban, mint én az elején. A tetejére 15:39-nél értünk fel 165-ös átlagpulzussal, amivel sikerült 2 másodpercet faragnom az eddigi rekordomból és pont ugyanannyi volt a pulzusom, mint március 5-én.
Innentől azért visszavettünk a tempóból és beszélgetve haladtunk tovább Koldusszállás felé egy kellemes útvonalon. Még a dózer túloldalán is tettünk egy kört, majd úgy jöttünk vissza.
Tibivel megbeszéltük, hogy máskor is fogunk együtt edzeni, hisz nagyjából egy szinten lehetünk. Holnapra meg is beszéltünk egy 10-12 km lendületes futást, ami ugyan nekem lehet holnapra kicsit sok lesz, de mivel ma is jól éreztem magam és Tibi nem tűnt olyan vészesen erősnek bevállaltam.
A táv amúgy szűk 20km lett, amit Tibi Polar RS800SD órája mutatott.
Jó kis edzés volt ez, már kellett nekem egy ilyen hosszabb futás. Remélem máskor is nyomunk ilyesmit.
Azt kezdem nagyon nem érteni, hogy hirtelen mitől megy egész jól a futás. Ugyan elhagytam az antibiotikumot, de már előtte hétfőn is jól ment, úgyhogy nem találok rá más magyarázatot, mint hogy a pihenő lendített át egy holtponton és még bennem vannak a téli-tavaszi kemény edzések.
Remélem hamar összekapom magam és a Középtávú-Váltó OB-n még jobban fog menni a futás, akkor pedig már csak fejben fog eldőlni a dolog. Talán most azzal se lesz gond. Végre tudok teljesen pozitívan tekinteni előre!
 
Összesen 20km, 400 szint, 105:26
 
Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 151
Megnyugvási: 48 (135/87)

Hatalmas új rekord a fölfelében

Ma jöttünk haza Csehországból és hazafele megálltunk Telc-ben, megnéztük a városkát és csináltunk pár fotót is, amelyek itt lesznek elérhetőek: http://telc.blog.hu/
Áthaladtunk azon a részen, ahol a rossz emlékű tavalyi Cseh középtávú OB volt és magával ragadott az erdő. Hihetetlenül szépek ezek a fenyvesek, kedvem támad futni bennük.
Azthiszem ha nem is válogatott szervezésben és nem is minden második hétvégén, de saját kedvtelésemre fogok jönni valamikor Csehbe versenyezni.
Miután hazaértünk Gerivel elindultunk futni és a 3 nap kihagyás azért éreztette hatását. Nem éreztem valami remek állapotban magam, de volt kedvem futni még a fülledt idő ellenére is. A szokásos 10km-es kört futottuk és az emelkedőn én mentem előre. Az út eleve csúszott, de erre még rátett egy keveset az eleredő eső is. Egész jó tempóban tudtam felfelé menni és még Geri is lemaradt kicsit. 8:41 lett a fölfele (163-as átlagpulzus), ami hatalmas új rekord. Ez nagyon meglep, mert az eddigi 9:15-öt március közepén igen jó állapotban futottam, most pedig 3 nap kihagyás után egy igen gyenge hónap végén sikerült ilyet futnom és nem is éreztem magszakadósnak a futást. Úgy tűnik a kihagyás után mindig jobban megy, mert az előző rekordot is egy nap szünet után futottam.
Ha még azt is beleszámítjuk, hogy most a talaj közel sem volt ideális a sár miatt, akkor szinte hihetetlennek tűnik ez a jó fél perces javulás.
Közben nem gondoltam volna, hogy ez különösebben jó idő lesz.
Innen visszacsúszkáltunk a Turul felé és egész jókedvűen telt el a mai futás hátralévő része. Ma szedtem be az utolsó szem antibiotikumot is, szóval mostantól jön a komoly felkészülés időszaka. Már csak 2 hét van a Középtávú – Váltó OB-ig, addig aligha tudok csodát csinálni, de mostantól már nincs lazsálás és végre talán jobban is fog menni a futás az antibiotikumok nélkül.
160-as pulzus fölött 8:57-et töltöttem, ami azért mutatja, hogy a fölfelét leszámítva nem volt különösebben kemény edzés.
 
Összesen 10km, 220 szint, 52:03
 
Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 143
Megnyugvási: 31 (141/110)

Új rekord a felfelében

A ma reggel mért 72,8kg nem is olyan sok, ha azt vesszük, hogy tegnap nem futottam.
Délután pont a sötétedés beálltakor értem haza, így már majdnem világosban kezdhettem futni, de mivel lemaradtam róla, így már nem siettem az edzés elkezdésével. Végül már 7 óra után indultam neki és mivel a tegnapi kihagyás miatt lelkiismeretfurdalásom van, így a nagyon könnyű futásról is letettem és a szokásos hegyi kört futottam. A nagy völgy felé kezdtem és még a városban megpörgettem egy szakaszt, mert egy futó ment előttem és meg akartam nézni nem ismerős-e. A lámpánál aztán egymás mellett álltunk, de aligha láttam a fickót ezelőtt, így maradt az egyedül futás. Itt már éreztem, hogy jó állapotban vagyok és a fölfelében se volt ez másképp.
Gondoltam, hogy ha már jól megy, akkor még egy kicsit rá is megyek a fölfelé megfutására. Néha meglepődtem magamon, hogy még az egész meredek részeken is könnyedén futok és gyorsan. A féltávnál 9:15-nél voltam (159-es átlagpulzussal), ami új rekord (eddig 9:33 volt), majd a tetejére 15:41-el értem (165-ös átlagpulzus), ami szintén az eddigi legjobb. Igencsak megdőlt a 16:12-es korábbi rekord, amit még január 25.-én futottunk Gerivel.
Azthiszem ezt már csak világosban fogom tudni megdönteni, mert a laposabb részeken lehetne még javulni, de ott nem igazán merek sötétben nagyon rohanni.
A völgy teteje felé egyébként egy újabb fa van keresztbe dőlve, de ez alatt könnyen át lehet bújni, így nem hátráltat annyit, mint a másik fa. Azért most már két fát kellene az erdészetnek eltakarítani.
Innen igen kellemesen kocogtam haza a szokott útvonalon és a turul melletti kivilágított úton csináltam 6 repülőt. Egyrészt mert kell, másrészt, hogy meglegyen a 14km.
Nehezen indultam el ma, de egy igen jó kis edzés lett és még kemény rész is volt benne. Jól kezdődik az alapozás utáni időszak. 🙂
 
Összesen 14km, 340 szint, 71:27
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 142

Közepes futás újra sötétben

Meglepődtem mikor reggel a mérlegre álltam, mert az csak 74,5kg-ot mutatott.
Munka után Geri jött át hozzánk és tőlünk indultunk futni a lépcső felé. A felfelét Geri igencsak tolta, így a múltkori 6:13-hoz képest most sokat javultam és az 5:33 most új rekord. (Átlagpulzusom a felfelében: 162)
A turulnál aztán jobbra lefelé indultunk tovább a panoráma úton, majd bekanyarodtunk balra a dózerúton, amin egészen sokáig futottunk. Már az aszfaltos része is végetért, mikor megfordultunk.
Innen visszafelé a csemetéskertig ugyanott jöttünk, majd jobbra bekanyarodtunk a szokásos turulhoz visszavezető földútra. Mióta egyszer kiment a dózeren a bokám azóta kicsit félek még ezektől a sima futásoktól is sötétben, de most nem volt gond. A turultól aztán lefelé a panoráma úton jöttünk, ahonnét másodszor is megcsodáltuk a világosban kevésbé szép Tatabányát.
A városban aztán még tettünk egy kis kitérőt a Tesco felé, majd hazafutottunk. Én még elfutottam Geriékhez, hogy kicsit kiegészítsem az edzést és onnan kocogtam egyedül haza.
Jó kis közepes edzés volt, igazából többet kellett volna futni, de a múlt hét még mindig érezteti hatását és kicsit fáradt vagyok emiatt.
 
Összesen 16km, 300 szint, 81:45.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 142
Megnyugvási: 53 (143/90)

Felfele a panoráma úton

Egyedül kellett futni indulnom és a tegnapi után valami könnyebbet terveztem, de azért a hegyre fel akartam menni. A lépcsőt már kicsit unom, így a panoráma úton futottam fel a meredek tetejére. Ez legalább aszalt, így a tegnap kicsit megkínzott bokámat is kíméltem. A 100-as úttól az erdészeti út leágazásáig mértem az időt, hogy legyen összehasonlítási alapom a fölfelére. Elég kemény ez az emelkedő még így aszfalton is. Most 11:50 lett és mindezt 157-es átlagpulzussal futottam meg. Maradt még benne, de egy könnyű futáson ez jól is van így.
Az erdészeti úton még elfutottam a Csemetéskert végéig, majd a földúton egyenesen jöttem vissza a Turulhoz. A kavicsos részen két lépést tettem havon is, ugyanis itt megmaradt kb. fél centi hó. nem tudom akarok-e havat. A tavasz jobb lenne, de az most nem lehet. Még azért el tudnám viselni egy darabig, ha szárazon edzhetnék.
Lefele már nem erőltettem a dolgot, ennek megfelelően eléggé jól is esett.
Ugyanezt futottam fordítva negyedikén, akkor beírtam 12km-t, de nem valószínű, hogy annyi megvolt, de 11km felett lehet azért.
 
Összesen 11km, 220 szint, 57:01.
 
Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 144
Megnyugvási: 57 (142/85)

3x2000m

Ma kegyetlen jó napom volt, főleg, hogy úgy néz ki a jövőben nem lesz gondom a Világversenyek részvételi költségének előteremtésével. Ez a hír annyira feldobott, hogy teljesen belelkesedtem.
Amint hazaértem indultunk is Gerivel a Kacsás tóhoz, ahol 3x2000m várt ránk. Már kifele egyre javult a tempó, de azért éreztem, hogy még nem vagyok teljesen friss a hosszú hétvége után.
Futottunk 4 repülőt is, majd gimnasztikáztunk egy keveset az első kör előtt, ami valójában csak 1950m, de van benne kb. 30-40m szint is, ráadásul kanyarog és közel sem rekortán.
 
A 3 darab 1950m, köztük 2 perc pihenő:
 
7:02 , pulzus a végén: 168/113 átlag:163
6:50 , pulzus a végén: 175/116 átlag:169
6:39 , pulzus a végén: 180/134 átlag:173
 
Az elsővel nem volt gond, leginkább attól féltem, hogy elfutom a tempót, de aztán teljesen elégedett voltam mikor befejeztük. A kör amúgy néhol még saras, sajnos van két rész is, ahol eléggé megáll a víz és nem is szárad fel egykönnyen. Mindenesetre ma sokat nem számított, mert már száradóban volt.
A másodikban Geri ment előre pár száz méter után, hogy ő is vezessen. Éreztem is a tempón, hogy ez már jóval durvább, de azért nem maradtam le. Kicsit túl gyorsnak éreztem és ezt mondta Geri is utána. Ekkor már vécézhetnékem volt, de nem intéztem el a dolgom.
A harmadikban aztán megint én mentem elől és egyből az elején tolni kezdtem elég erőteljesen. Geri a fele előtt egy kicsivel lemaradt a fölfelében és én is kivoltam rendesen. A tempóm nem lassult, de a hasam tiltakozott. Elég kemény volt tartani a tempót, sőt lehet kicsit lassabb is lett a vége. Alig bírtam ki. Utána rohantam is wc-zni. (innen a magas megnyugvási pulzus 2perc után)
 
Geri jócskán lemaradt, kicsit össze is volt törve miatta, de visszafele már mindketten jókedvűen kocogtunk, majd már Tatabányán megálltunk gimnasztikázni a "játszótéren". Jólesett a nyújtogatás, meg a fűben ücsörgés.
Ez egy kemény és jó edzés volt. Nagyon rég nem csináltam hasonló résztávot.
 
Összesen: 17km, 120 szint , 77:00
Max pulzus: 181
Átlag pulzus: 148