THAC Kupa – Koppánymonostor

Szűk 2km-el melegítettem, majd a rajtban megtudtam a Junior VB váltó eredményeit, amitől nem voltam elájulva, de rögtön adott egy kis versenyhangulatot.
A "Fenyves" nevű térképen (Koppánymonostor-Komárom) volt a verseny és rögtön az 1. pontra kiderült számomra, hogy ez a térkép se jobb, mint az előző napi. Megúsztam egy kisebb bizonytalankodással, majd jött egy kis rohanás, de a 4-es pontra megint csak hibáztam egy aprót, mert itt se igazán értettem, mit akar jelölni a térkép (Így lehetett ezzel Mézes Tibor Sólyom is, mert itt utolértem.) Az ötösre nem akartam kimenni az útra, mert fehér erdőt jelölt a térkép, de végül csak kimentem, mert egy bozótos állta az utam. A 6-osra aztán rossz irányba jöttünk ki a pontról, ami kicsit megzavart, de nem okozott gondot és szerencsésen megtaláltuk a pontot a 2-es és 3-as zöld határán. Egy rohanósabb rész jött , de a 8-asnál vacakoltunk egy kicsit, mert nem jól volt ábrázolva a jelleghatár. A 9-es pontra mellémentem és Sólyom szólt, hogy ott a pont, így újabb 10-20 másodpercet buktam. A 10-esre egy ketteszöldön át mentünk szemben a mezőny nagy részével, de ez volt a nyerő útvonal, mert találtunk pár nem jelölt ösvényt. A 10-esre megint bizonytalankodtam egy kicsit, majd jött egy rohanós rész, ami elég jól ment és itt vettem át a vezetést is. Az útfutást jól megnyomtam és éreztem is, hogy jól megy. A 15-öst aztán kicsit elrontottam, mert fehér erdőnek néztem egy egyeszöldet, de aztán már nagyon jól ment, mert sík fehér fenyvesekben kellett tolni, ami mindig is nagyon jól ment. Fel is rémlett egy két korábbi verseny, de aztán kicsit letört, hogy hamar kifulladtam a saját magam által diktált tempótól. Volt két gázosabb pont, de kisebb bénázással sikerült gyorsan megfogni őket és pihenni annyit, hogy jól megnyomjam a végét, amitől szegény Sólyom jól le is maradt a célig, de ez kellett is, hogy én nyerjek.
Összességében 51.37-et mentem a 8720m-es, 22 pontos pályán és 3.03-as rangsorpontot futottam, amivel megint javítottam egy keveset, de ami fontosabb, hogy talán már látszik valami abból, hogy edzek, legalábbis én így érzem és ez ad egy kis önbizalmat és erőt. Most úgy érzem, hogy érdemes edzeni és ez jó. 

  1. Harkányi Zoltán         MEA  51.37
  2. Gyulai Tamás            MSE  52.09
  3. Vajda Kolos              SMA  52.32
  4. Mézes Tibor Sólyom  ZTC  55.19
  5. Szlatényi Ferenc       OSC  55.59
  6. Allwinger Herwig        TTE  58.42
  7. Gillich István             MSE  58.58
  8. Bogos Tamás           ARA  60.34
  9. Gyimesi Zoltán         TTE  61.53
 10. Faggyas László       VHS  62.29
 11. Forrai Miklós            HTC  63.33
 12. Miháczi Zoltán         TTE  65.26
 13. Reviczki Zsolt          HUF  70.56
 14. Berecz Gábor          HRF  73.13
 15. Gyulai Péter            MSE  74.28

“Tájfutás” a Monostori erőd területén

Reggel, mikor felébredtem rosszul éreztem magam. Fura volt, mert még soha nem éreztem magam így. Szédültem és hányingerem volt és nem voltam biztos benne, hogy el tudok menni a versenyre, mert ahogy felálltam rögtön rosszul éreztem magam. Aztán csak beültem a kocsiba és egyre jobban éreztem magam és mire a verseny kezdődött már nem szédültem és a hányingerem is elmúlt nagyjából.
Bemelegítettem egy könnyű 2km-el, amiben volt pár repülő is, de valahogy még mindig fura érzésem volt, így nem vártam sokat magamtól. Edzőcipőben indultam, mert azt hittem, hogy a "Monostori erőd" nevű terepen (Komárom) az lesz a nyerő.
A második pontra rögtön csináltam egy kisebb hibát, mert nem értettem a térképet, aztán a 3. pontra kiderült, hogy nagyon nem megy a futás, a 4.-re pedig, hogy szögest kellett volna venni, mert alig bírtam felmászni a meredek letöréseken. A 6. pontra menet aztán már láttam, hogy a térkép semmit nem ér, mert hiányzott a pont elől egy hatalmas bozótfolt. A 7. pontra csináltam egy újabb hibát, mert nem vettem észre egy útelágazást, majd futottunk egyet a magas füves volt katonai lőtéren, ahol inkább arra figyeltem, hogy ne akadjak bele egy szögesdrótba se és ne törjem ki a bokám a láthatatlan méteres gödrökben. A 13-as pontra beértem Tojást, akivel rögtön megszívtuk a 14-est. (buta hiba volt és vagy egy percbe került) A 16-os pontra aztán majdnem lefejezett egy szögesdrót, majd Csonti bíztatása mellett foghattuk 17-es és 18-as pontot egy igencsak térképhibás részen. A 19-es pontra aztán "elmentünk a fenébe" Tojással és másokkal, mert a sárga szalagon futottunk, ahogy azt valaki kiabálta nekünk. Itt kellett átmenni az erődön, így jobbnak láttam betartani az utasítást. Ez aztán közel 2,5 percünkbe került, de legalább Forrai Gábort megkíméltük egy nagyobb szívástól, mikor szembe jött velünk. Innentől együtt mentünk és ez a rész már érdekes is volt az erőd területén belül. A végén még virtusból jól megfuttattam Foreszt.
Szerencsére nem volt semmi bajom a pályán, úgyhogy úgy néz ki, hogy rendbejöttem.
A 4900m-es pályán kb. 40m szinttel 25 pont volt és 34:12-t mentem. A 7.87-es rangsorpontom nem igazán érdekelt.
Ez a verseny egy igazi kincskereső verseny volt kincskereső térképpel. Érdekességnek jó volt, de többször nem vágyom ide tájfutni. 

    1. Forrai Gábor            HTC  31:15
    2. Vajda Kolos            SMA  32:41
    3. Miháczi Zoltán         TTE  32:57
    4. Harkányi Zoltán        MEA  34:12
    5. Forrai Miklós            HTC  35:38
    6. Egei Tamás             TTE  35:54
    7. Allwinger Herwig       TTE  37:07
    8. Gyimesi Zoltán         TTE  37:27
    9. Mézes Tibor Sólyom  ZTC  38:35
   10. Gyulai Tamás          MSE  38:45
   11. Faggyas László       VHS  39:03
   12. Horváth Sándor        MEA  39:11
   13. Néda László            VTC  41:05
   14. Gillich István            MSE  41:16
   15. Szlatényi Ferenc     OSC  48:19