Címke: Verseny

Tatai Minimaraton 2009

Nem volt kérdés, hogy a Tatai Minimaratonon a tavalyi év után újra elinduljak. Akkor pár hét edzés után igen szánalmasat futottam és hát idén se vagyok valami gyors. Az időjárás most sem kímélt minket és 35 fokban vártuk a versenyt. Ezúttal csapatot is neveztünk és igen erős futókkal erősítettünk.
Tibi, Markót Tomin és rajtam kívül beszervezte Emmer Attilát, én pedig megkértem a velünk Tatára átugró Erkolo Ashenafi-t, hogy szálljon be a csapatunkba.
Bemelegítésnek Ashenafival futottunk szűk 5km-t a tóparton. Meglepően lassan kezdtünk és csak az utolsó 1km-n váltott bele egy nagyot, amitől persze lemaradtam. Persze még így is 4:46-os lett a bemelegítés átlaga.
A rajt után igyekeztem nem elfutni magam, de meglepően gyorsan haladtam még így is. Nézegettem az órám, de 3:40-ről nem nagyon mozdult el a tempó és mivel a pulzusom is 170 alatt volt nem nagyon izgattam magam ezen. Úgy 2km-nél aztán kezdett kevésbé jólesni a futás, így kicsit visszavettem és le is maradtam Vajda Zsuzsi és Szilágyi Tibi mögül. Ennek ellenére talán ha 1 ember ment el mellettem és innentől egész 8km-ig kifejezetten élveztem a futást. Pulzusom ugyan szép lassan kúszott fölfelé és ekkor már 176 körül járt, de nem szenvedtem. minimaratonFelfutottam Tibiék mögé és elhatároztam, hogy ott is maradok, de aztán a tó mellé kiérve jobb kanyartechnikámnak köszönhetően eléjük kerültem és ott is ragadtam. Előbb Zsuzsi, majd Tibi is lemaradt rólam, én meg kezdtem egyre rosszabbul érezni magam. Mire az Öreg-tó partját elhagytuk már 178-179 volt a pulzusom és kezdtem rendesen szenvedni, de ekkor már nem akartam visszavenni. Úgy tudtam, hogy a csapatba csak a legjobb 4 számít, így Tibit meg kellett vernem. Kicsit meglepődtem, amikor Tibi visszazárkózott mellém, de aztán hozta a formáját és rögtön benyögte, hogy “megállok egy kicsit sétálni”. Én meg ahelyett, hogy visszavettem volna nyomtam neki a fölfelét, hogy meglépjek tőle és innentől az utolsó kilométerig vagy 8 embert ki is előztem. Pulzusom 180 fölött ragadt és minden méterért meg kellett küzdeni. Nem tudom miért sanyargattam ennyire magamat, de valószínűleg az hajtott, hogy megyek el az emberek mellett. Már az egyes út előtt elérte a pulzusom a 183-at és innentől zsibbadtam és rettenetesen vártam a célt. Kicsit később Edit, Juditék, Balu és még sokan mások szurkoltak, amitől felpörögtem és úgy éreztem innen már bent is vagyok. Nem így volt, mert ahogy elhagytam őket csak azt éreztem, hogy sose lesz vége az utolsó 500 méternek. Szerintem itt esett végleg szét a mozgásom és be is lassultam talán egy kicsit. Összesen ketten mentek el mellettem az utolsó kilométer alatt és már attól sem támadtam fel, hogy Szabó Imi, mint az őrült ordított nekem. A 188-as pulzus, amit itt mértem már embertelen.
eredmenyhirdetesNagyjából 2 percig nem is tértem magamhoz befutás után, csak feküdtem a füvön és próbáltam magamhoz térni. Időm 53:18 lett és ezzel a 35. helyen végeztem. Ez majdnem 5 perccel jobb a tavalyi időmnél, tehát nem kicsit állok jobban, mint tavaly, de ez még nem az igazi. Az átlag tempóm 3:57 volt, ami nem valami acélos, de ki tudtam magam futni és csapatban is másodikak lettünk. Persze ehhez kellett, hogy Ashenafi nyerjen, Markót Tomi 50 , Emmer Attila 51 percet fusson. Tibi pedig ugyan majdnem 2,5 perccel utánam futott be, de akkor se lettünk volna előrébb, ha együtt érünk célba. Mint kiderült mind az 5 csapattag ideje számított.

Max. pulzus: 188
Átlag pulzus: 176
Átlagtempó: 3:57

Összesen 19km, 75:45

Tatai Maraton váltó

Maraton Váltó volt Tatán és Tibi beszervezett egy elég erős csapatba, ahol a 4. futó szerepét töltöttem be. Tibi kezdett, majd a lányok folytatták a futást és amikor én következtem már nem is tudtuk pontosan hányadik helyen állunk.
Bemelegítésnek futottam szűk 4km-t, amiben volt néhány repülő is, majd beállítottam az órámat, hogy az átlag tempót, pillanatnyi pulzust és futott időt mutassa. Feltett szándékom volt a tempót 3:50 fölött tartani, amihez nem ártott a legelső beállítás.
Eddig mindig elfutottam kicsit az elejét, amiből nagy szenvedés lett a végére. Ezúttal is 3:25 körüli átlagtempót mutatott az óra az első rápillantásnál, de hamar visszavettem és már 3:40 fölött találtam magam. Innentől igyekeztem nem nagyon lassulni, hiszen nem akartam, hogy rohamosan a 3:50-et is elérjem. Szép lassan kúszott is felfelé az átlagtempó, de olyan 2km környékén megállapodott 3:46-3:47 körül. Mivel nem éreztem durvának a tempót úgy gondoltam ez végig lesz nekem. Egész nyugisan haladtam, csak néha zavart, hogy a pulzusom folyamatosan kúszik felfelé és ezt éreztem is. Féltávnál már 175-176 körül volt és éreztem, hogy ez már necces lesz. Talán egy árnyalatnyit vissza is vettem, de a pulzusom nem ment lejjebb. Kicsit küzdős volt innentől a célig. Órára már csak magnyugtatásképp néztem, hisz ha akartam volna se nagyon tudok gyorsabban futni, lassulni meg már nem akartam.
A végén a tóparton nem esett túl jól a szembeszél. Kicsit úgy is éreztem, hogy még tovább lassulok, de aztán még meg is tudtam kicsit nyomni az utolsó 5-600 métert.
A vége 26:39 lett, ami az óra szerint 3:47-es átlagtempó, azonban az óra csak 7040 métert mért a mindenki által 7200 méternek tartott körön. (Én az órának hiszek. Fordítva más lenne a helyzet. Ha mégis nekik van igazuk, akkor 3:42-ben mentem.)
Pulzusom rég nem látott magasságokban volt, hisz 173-as átlag és 180-as maximum pulzussal futottam közel fél órát. Nem volt egy rossz edzés és hála annak, hogy odafigyeltem irtó nagy szenvedés sem lett belőle. Csak az utolsó 2km volt olyan amire nagyon nem vágyik az ember teste.
Az idő az addigi 3 Tatai tófutásomból a legrosszabb. Igaz egyszer félgőzzel futottam még ennél is rosszabbat. Az viszont meglepett, hogy "csak" 25:41-em és 26:07-em van innen. Nincsenek is olyan messze azok az idők. Idén kellene még itt is egy rekordot futni. 🙂
Végül Sanyinak és Tominak hála igencsak javítottunk az időátlagunkon és az abszolut 3. helyet sikerült megszereznünk, valamint a vegyesváltók közt lettünk elsők. Az össz. időnket sajnos nem tudom, de gyanúsan épphogy elmaradtunk a 2004-es egyéni maratoni időmtől.
Levezetésnek még Sunkával futottunk úgy 2km-t.
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 173
Átlagtempó: 3:47
 
Összesen 13km, 53:19

 

VB résztvevő István mögött a dobogón

A nem rangsoroló, tétnélküli harmadik nap nem tartogatott számomra sok izgalmat. Sima edzésként futottam le a versenyt biztos második helyem tudatában.
Bemelegítésnek felfutottam a rajtba, amit szerintem ezen az emelkedőn nem sokan csináltak meg rajtam kívül és szép nyugiba nekivágtam a pályának, illetve előbb 20 másodpercig tömködtem az uzsonnászacskónál alig jobb fóliába a térképem. Nem tudom miért nem lehet erre jobban figyelni. Komolyan mondom, hogy a térkép és a terep után nálam talán ez a 3. legfontosabb szempont egy verseny megítélésekor. A sok apróság közül ugyanis ez kapcsolódik egyedül a versenyélményekhez, méghozzá igen sok percen át boldogítva a versenyzőkhöz. Az első hiba tehát már itt megvolt, hogy a tegnapi nap ellenére nem hoztam saját fóliát.

A pályát nem kapkodtam el és nem is nagyon törekedtem az ideális útvonalra, hisz sok kerülőt tettem az útvonalamba. Igazi hibám így nem is nagyon volt egész a 15-ös pontig, ahol felmásztam egy idegen pontért a magasba, ez kb. 1,5 perc veszteség volt, de ezt leszámítva csak apróbb megtorpanások voltak. Ellenben a tempót nem nagyon erőltettem, csak a végén siettem befelé a célba, minek következtében a 12C-s fiuk idejét megszégyenítő befutóidőt produkáltam és nyertem az F21E mezőnyében az átmenetet. (A 14-es fiúkkal már nem bírtam.)
Edzésnek jó volt ez a mai futás és a pálya is egészen tetszett. Összességében a verseny jó volt, több versenyzőt érdemelne, főleg elitben, hogy ne eshessen meg az a csúfság, hogy 2 kupával térek haza egy ilyen semmilyen teljesítmény után.
Zsebeházy István, Harkányi Zoltán - Pannon Tájfutó Napok dobogó
Eredmények:

M21E  (14)                                 

    1 Zsebeházy István           19:44    1   115:27    1    72:05    1      207:16
    2 Harkányi Zoltán            22:37    5   132:59    3    84:07    2      239:43
    3 Werner Péter               22:47    6   161:13    6    86:56    3      270:56
    4 Mihályi Ferenc             24:45    7   158:54    5    88:49    4      272:28
    5 Gyimesi Zoltán             26:36    8   183:28    8    89:36    5      299:40
    6 Horváth Imre               50:58   10   338:36    9   226:03    6      615:37 

      Seifried Stefan            27:02    9     hiba          hiba
      Pelyhe Dániel              20:56    2   129:08    2     n.i.
      Kemenczky Jenõ              n.i.        181:17    7     n.i.
      Magyar Zsolt               22:25    3     n.i.          n.i.
      Scultéty Márton            22:25    3
      Tornai Szabolcs             n.i.        151:39    4     n.i.
      Domonyik Gábor                            hiba
      Friessnig Johannes                                      hiba

Térkép, részidők

Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 7:03

Összesen 14km, 550 szint, 98:48

Túlélőverseny a hőségben

Sejtettem, hogy a túlélésről fog szólni a mai nap, hisz a világranglista futam alkalmából 15,4km-es pálya várt ránk. Ennek ellenére rendesen bemelegítettem, hisz a rajt mesze volt. Messzebb is, mint vártam, mert majd 3km volt kiérni és épphogy elértem a rajtidőm.
Nem estem neki a pályának, de a kettesre máris elvesztettem a fonalat a nagy üres hegyoldalban és kicsit bizonytalankodtam is egy ideig. (hiba: 0:20)
A pontot megfogva aztán Pelyhe Dani után eredtem, aki a pillangónak köszönhetően épp előttem ment ki a kombinációmra, de nem láttam a hármason se, így letettem az üldözéséről. Az irányommal lehetett némi gond, mert mellémentem kissé a pontnak, ráadásul a fedettséget se értettem. Nagyon nem. Ráadásul valami bele is ment a szemembe és nagyon csípte. Nem múlt el, így ki kellett vennem a kontaktlencsém és a szemem fél percig dörzsöltem mielőtt visszatettem. A pont nem tudom milyen hetedik érzéknek hála lett meg és még Danit is meghallottam, amint kiabálva kérdezi, hogy megvan-e. (hiba: 3:00)

Az úton futva aztán megint nem értettem a fedettséget és ezzel Dani sem volt másképp, mert együtt kotortuk az erdőt és szentségeltünk, hogy mennyire nem értjük a fedettséget. Végül én fogtam meg előbb, de Dani audio rásegítéssel nem sokkal utánam szintén odatalált. (hiba: 2:30)
Ez a rész valahogy nagyon nem stimmelt. Gondolom KisDoma sem véletlenül dobta itt fel és rajtunk kívül Isti is megette. Dani előtt futva tudtam le a kör hátralévő részét, miközben ő mindenféle marhaságokat ordítozott hátulról. A 10-es pontra sajnos egy gerinccel és sziklafallal korábban kerestem a pontot. (hiba: 0:40)
Innen simán ment minden a 15-ös pontig, ami után először éreztem, hogy ez a mai nagyon kemény lesz és ez egy nagyon buta hibában meg is mutatkozott. Már a pontról rosszul jöttem ki, de aztán a 16-os előtt teljesen megzavarodtam. Azt hittem az irtás végénél a bozót vége van és nem értettem balra a bozótot, majd a helyesbítőt szidva bevágtam a pont felé. Hamar helyreraktam magam, mert végiggondolva honnan és hogy jöttem egyértelmű volt, hogy mi a helyzet. (hiba: 1:00)
Innen egy hosszú hibamentes szakaszt tudtam le, de egyre lassultam és a 20-as bonttól egész a 21-esig frissítettem a felmarkolt fél literes flakonból.  A 25-ös pontnak sikerült kicsit fölémennem, de már előtte sem értettem mi a helyzet, így belassulva csúsztam fölé. (hiba: 1:00)
Innen már csak egyetlen hibát tudtam elkövetni, ami annyira csúf, hogy még a térkép sem bírta el. A gyűjtő pontra menet nem bírtam követni a sárga szalagot és az utat és annyira vártam jobbra a rétet, hogy bevágtam a sraffozott sárgába és verekedhettem ki magam a ponthoz. (hiba: 0:30)
Összesen 9 perc maradt a pályában, amiből rögtön 5:30-at a térképre is kenek, illetve a szemem dörzsölésére. Ennek ellenére nem volt egy húdejó futás technikailag, mert nem épp maximális tempó mellett sikerült mindezt összehoznom.
Meglepődtem, hogy Isti csak negyed órával vert meg, de gondolom ő sem hajtotta teljesen szét magát. Danit meg lehetett volna verni, de tulajdonképpen mindegy. Mezőny nélküli versenyen lettem ma 3. és összetettben Dani egyéb elfoglaltságai miatt biztosítottam magamnak a második helyet.
A futás nem ment valami fényesen, túlélésre játszottam, ami a pályakitűző elborult gondolkodását tekintve jó húzás volt. (Nem tudom mi értelme volt a 21-es pont utáni résznek, pontosabban annak a batár völgynek a négyszeri megmászatásának.
Az erdő amúgy baromi szép és helyenként Csehországban éreztem magam a sziklahasadék pontnak és a fenyvesfoltnak köszönhetően. A mezőny erősségének hála a várható 0 világraglistapontot sikerült megszereznem. 🙂
 
 

Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 156
Átlagtempó: 7:23
 
Összesen 21km, 800 szint, 143:15

 

Pannon Tájfutó Napok – Veszprém

A tegnapi darázscsípéstől kegyetlenül feldagadt a bokám, amin a kalcium pezsgőtabletta sem segített. Én nem aggódtam, hogy ez hatással lesz a futásomra, de aztán a bő 3km-es bemelegítésem alatt többen megjegyezték, hogy sántítok.
A pályán mindenesetre nem törődtem mindezzel, azzal annál inkább, hogy a 2 perccel utánam induló Pelyhe Dani ne érjen utol.
Az egyesre rögtön egy kis bakival indultam, mert nem néztem meg merre megy az előttem induló és így a repülőrajt után rossz irányba indultam. (hiba: 0:05)

A pontról sem épp tökéletesen jöttem ki, mert nem akartam a virágágyáson átgázolni, majd a kettes sem csippant, de azért a négyes pontig alapvetően nem volt gond. Az ötösre ellenben kicsit túlkomplikáltam a dolgot, hisz délről ívelve megúsztam volna némi lépcsőmászást és tán még rövidebb is lett volna. A 8-as pont volt a következő amire időt veszítettem. Valószínűleg a másik irányba gyorsabb lett volna és én még egy pillanatra el is bizonytalanodtam a lépcsőn lefelé. (hiba: 0:10)
A 9-es és 10-es egyszerű volt, bár Pelyhe Dani idejét elnézve a tízesre valószínű le lehetett menni egyenesen is, ami nagy rövidítés lett volna. (hiba: 0:10)
Szerintem nagyon jó húzás volt hátulról megkerülnöm a várat, mert így nem kellett egy méter szintet sem futni és még hosszabb sem volt, más kérdés, hogy nagyon lassú voltam. Hát még a 12-re felfele. Itt egy nyolc-tíz év körüli testvérpár futott is mellettem pár métert, majd megjegyezte egyikük a szülőknek, hogy "Ez lassabb, mint én".
Az utolsó útvonalválasztós átmenetben nem sikerült jól döntenem, mert a másik lehetőség gyorsabb lett volna. (hiba: 0:15)
Innen már csak be kellett szenvedni magamat a célba.
Alapvetően nem sikerült valami nagy eredményt elérnem. A futás sem ment jól és a 40 másodperc ami a pályában maradt se olyan jó, de azért én nagyjából elégedett vagyok. Útvonalválasztásokon a közel egyforma variációk közül kellett választani és ugyan ez nem mindig sikerült tökéletesen, de egyéb hibám nem nagyon volt. Fizikálisan pedig úgy tűnik itt tartok.
Összesen 4830 métert futottam a légvonalban 3240 méteres pályán és mindezt 4:42-es átlagtempóban tettem 168-as átlag és 178-as maximális pulzussal. No ez egy kicsit aggasztóbb. Jól megfogtak a lépcsők.
Érdekes, hogy a bemelegítés alatt ennél jobb kilométer átlagot sikerült futnom (4:37).
 
 

Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 168
Átlagtempó: 4:37
 
Összesen 8km, 150 szint, 37:51

 

Kőkemény pálya, amihez kevés voltam

Nem esett valami jól, hogy esett az eső, de azért sikerült úgy bemelegíteni szintén 2,5km-el, hogy a rajt pillanatában nem fáztam, sőt egész jól éreztem magam. Sejtettem, hogy nem az én versenyem lesz a sok szint és a köves terep miatt, de azért egy kevés hibával megoldott futásban bíztam.
Rögtön az egyes pontra azonban máris nem értettem a térképet és ugyan hiba nélkül fogtam a ketteshez hasonlóan, de nem mentem gyorsan és már hulla voltam a mászástól. A hármas pontot ellenben csúnyán megettem. Belenézhettem nagyjából 20 gödörbe a környéken és a pontot végül csak egy másik futónak hála találtam meg. Mint a trackből kiderül már elsőre is vagy 5 méterre mehettem el tőle, méghozzá úgy, hogy pontosan tudtam hol vagyok. (hiba: 1:40)
Nem voltam feldobott és kicsit elcsigázva folytattam a pályám, de innen valahogy sikerült egész normálisan futnom és különösebb hiba nélkül a 13-as pontig. Nem haladtam gyorsan, mert egyrészt teljesen magabiztos sem voltam. Tartottam a térképtől és amúgy is a bokám féltettem a sok sziklás részen, valamint persze nem bírtam gyorsabban fizikálisan sem. A 12-es pont előtt megláttam Cserit, ami azért felpörgetett és a 13 után utol is értem. Kezdtem bizakodni és persze rögtön kicsit rosszul íveltem az átmenetet. (hiba: 0:20)

A 15-ös kicsit óvatoskodva, de rendben jött, majd a 16-ra valami nekem nagyon nem stimmelt. Éreztem, hogy belerohanok a másik zöldbe és onnan korrigáltam kicsit túlságosan is. A völgy mellett futva, aztán még kicsit túlfutottam a ponton, mert a csoffadt bója nagyon nem látszott. A völgyelágazást figyelve azonban hamar megálltam és visszafele tekintve meg is lett a pont Cserivel még együtt. (hiba: 0:20)
Szép lassan kezdtem felvenni a szintet a 17-es felé és még direkt figyeltem is rá, hogy ne húzzak túlságosan fölé. Mikor megláttam a völgyet tudtam, hogy felfele kell még mennem, de nem gondoltam volna, hogy ennyire. A track alapján még lefelé is mentem, ami biztos nem így volt. Itt valami kicsit nem stimmelt a térképpel, de a pont egyszerű volt, így én is gyorsan megúsztam. (hiba: 0:20)
Innen a célig már egész jól mentem, csak a 20-as felé volt kis bizonytalankodás, mert a térkép alapján én totál mást vártam és végül inkább felfelé korrigáltam, mert az tűnt biztosnak. Be is jött, bár a pont előtt és kicsit alatta valami épített magaslesszerű objektum kicsit megzavart.
A célba végül úgy értem, hogy egy jó közepes futásnak éreztem a teljesítményem és a 2:40 hiba alapján ettől nem is álltam olyan messze. Mikor beértem még én vezettem és úgy éreztem 40-42 perc körül fognak nyerni és olyan 10-12 hely környékén végezhetek.
Ehhez képest hamar kiderült, hogy a többiek erősebbek, mint hittem. Pontosabban ugye én voltam gyengébb.
Bosszankodni mégsem tudok igazán. Ma ennyi volt bennem, talán 2 hellyel végezhettem volna előrébb ha magamhoz képest egy nagyon jót futok, de ez nem volt reális. Nem a térképen múlt az eredményem és ugyan pár helyen látszott, hogy elég fura torzulások vannak, de az igazi Bermuda-háromszögeket elkerültük és szerintem egy igen jó pályán futottunk. Az más kérdés, hogy ez nekem nagyon nem feküdt, de aki erős az bírta ezt is.
A 16. hely olyan amilyen. Úgy tűnik most itt tartok.
 
A 6360 méteres pályán 7220 métert futottam 6:49-es átlagtempóban. Pulzusmérőt most sem vittem, mint délelőtt.
 
Mivel Gyuri dobta a pályát a válogatóversenyek alapján én kerültem a MEAFC csapatába és Domóék be is szavaztak, de rám bízták a döntést. Én egy kicsit filóztam, hogy mi legyen, hisz azért küzdöttem, hogy bekerüljek a csapatba, de nem éreztem magam magabiztosnak.
Végül azért döntöttem úgy, hogy Gyurinak átadom a lehetőséget, mert első futóként el kell tudni futni az élmezőnnyel, ez pedig nálam valószínű az első fölfelében megbukna. Gyuri pedig fölfelében kifejezetten jó, így nála sokkal inkább valószínű, hogy bejön a bollyal, mint az esetemben lenne.
A csapat eredménye a legfontosabb és akármennyire futni szerettem volna így tűnik logikusnak.
 
Összesen 10km, 350 szint, 51:15

 

Térkép, részidők

Végre egy futás kevés hibával

Bemelegítésnek olyan 2,5km-t futottam, amiben repülő és bokanyújtás is volt, majd teljesen nyugodtan nekivágtam a Középtávú OB selejtezőnek. Nem terveztem rettentően elfutni magam, de arra igyekeztem figyelni, hogy ne hibázzak sokat. Ez olyan tökéletesen sikerült, hogy a 9-es pontig nem is hibáztam, csupán a 4-es pontra mentem nem teljesen ideális útvonalon. A 3-as pont környékén kicsit nem éreztem a térképet, de alapvetően ott sem hagytam sok időt. A 10-es pontra menet aztán egyrészt mászni kellett, másrészt sajnos kicsit fölémentem a pontnak és nagyon nem éreztem annak a völgynek a rajzolatát, így kicsit lassan raktam magam helyre, pedig tudtam, hogy a pont fölött vagyok. (hiba: 0:40)

A 11-es rendben jött, ám a 12-re megint nem értettem teljesen mi a helyzet. Korrigáltam gyorsan, de azért a GPS track elárulja, hogy nem volt épp ideális az útvonalam. (hiba: 0:20)

A célig innentől már csak futni kellett és ahogy a pálya többi részén itt sem erőltettem igazán. Éreztem, hogy nem lehet gond ezzel a futással, mert nagyon magabiztos voltam és menet közben az 1 perc hibát is sokkal kevesebbnek éreztem. Persze ez az 1 perc sem olyan vészes, sőt kifejezetten bíztató. Gondoltam, hogy 2 perccel ki fogok kapni, de azt nem gondoltam volna, hogy ezzel csak a 7. helyet csípem meg. Mindegy. Lényeg, hogy a döntőbe jutás sikerült, méghozzá különösebb erőlködés nélkül. Levezetésnek még visszafutottam a célba, ami talán 1,5km lehetett.

Az 5510 méteres pályán 6010 métert futottam, ami 5:06-os kilométerátlag.

Összesen 10km, 200 szint, 50:44

Térkép, részidők

ARAK Kupa – Gránás

Már tegnap este kiütve éreztem magamat, aztán nem is aludtam jól, korán is kellett kelni és így aztán, mint egy élő halott úgy éreztem magam a rajt előtt. Bemelegítésnek ezúttal is csak 1,5km-t futottam, de ezúttal még nyújtani sem nyújtottam túl sokat.
Rögtön be is kezdtem egy kis hibával az egyesre, de a szárazárok és a pontról érkező futó kisegített. (hiba: 0:20)
A hibát folytattam a kettesre is. Tornai Szabolccsal előbb párhuzamosan futottunk, majd pontközelben megint nem tudtam elvonatkoztatni attól ,hogy vannak körülöttem, így fölémentem. (hiba: 0:40)

A hármasra sem tört meg a hibasorozatom és ezúttal a GPS track alapján szinte átgázoltam a ponton, majd ugyanott visszafutva fogtam meg. (hiba: 0:10)
Négyesre az útvonalam nem lett az igazi, mert ugyan kiválasztottam a jobb oldali kisösvényt, de sose értem ki rá és a pont előtt is odanéztem a korábbi jellegfára, így ez az átmenet sem lett tökéletes. Az ötös azonban már alakult, mert elég magabiztosan fogtam a pontot és indultam is rögtön le jobbra, ám sajnos egy gerinccel odébb, mint terveztem. Az eredeti útvonalamhoz viszont olyan görcsösen ragaszkodtam, hogy amikor észrevettem a hibát akkor is jobbra akartam korrigálni, majd visszafele kerültem a lakott részt, ahelyett, hogy kimentem volna az előttem lévő útra. (hiba: 1:20)
A hetesre egyszerűen csak nem ment a fölfelé futás, majd a nyolcas is kicsit szenvedősen jött az oldalban. A 9-re menet megfogtam Szakit és a pont előtti nyiladékig még minden rendben jött. Tudtam honnan megyek be, de a fedettség nagyon nem stimmelt, a nyiladék sem lett meg, ellenben kicsit hátrébb találtam egy másikat. Végül visszafelé kolbászolva Szaki nyomában fogtam a pontot. (hiba: 0:40)
A 10-es pontra sikerült éppen jó helyen kibukkanni a zöldből, majd a 11-re is jól mentem. A 12-re ellenben nagyon alulról mentem. Jobb lett volna a réten felülről kerülni, mert rózsabokron át alig bírtam kiverekedni a dzsuvából. (hiba: 0:20)
A 13-nál található ligetes foltot már tegnap is megettem, de ma azért csak letaláltam rajta és ha nem is gyorsan, de hiba nélkül meglett a pont. A következő 2 pont is rendben meglett, bár a 15-re eredetileg jobbról akartam menni a kis ösvényen, de időt nem veszítettem a másik útvonallal.
A 16-ra adta magát az útvonal, ám lehet mégsem ez volt a jó, hanem még jobban balról ívelve az úton. Egyenletesebben lehetett volna felvenni a szintet és én még adtam is le rendesen a vezeték alatt. Az igazi hiba aztán pontközelben jött, ugyanis előbb a tegnapi Gyuri által sérelmezett szántón átvágás miatt nem mertem a mezőn át menni, majd a módosult útvonalon rossz irányba indultam és még a pontot is jóval magasabbra vártam, mint a térképen. Itt elő is vettem a szimbólt a pálya során először, mert nem voltam biztos a dolgomban. (hiba: 1:00)
A 17 aztán nagyjából rendben volt, ám a 18-ra megint nagy marhaságot csináltam. Előbb bevágtam, mint ahogy terveztem és mivel erre elég hamar rá is ébredtem vissza is kanyarodtam az útra. Innen aztán már rendben meglett a pont. (hiba: 0:30)
A gyűjtőre se sikerült elkerülnöm a bénázást és mivel tudtam, hogy elég gáz az a mező valamerről meg akartam kerülni. Mivel azonban ez igen hosszú lett volna mégis belementem és amilyen gyorsan csak lehet ki akartam szabadulni belőle. Ennek az lett az eredménye, hogy többször lepattantam a bozótcsíkról és egyszer majdnem át is kúsztam alatta, de nem sikerült kijutnom és végül ott jöttem ki, mintha egyenesen végigfutottam volna. (hiba: 0:40)
Sikerült egy nagyon rosszat futnom a mai nap. Úgy éreztem fizikálisan van a fő gond, ám az még belefért volna. Ellenben az 5:40 hiba már nagyon sok volt és ez így együtt már egy kifejezetten gyenge futást eredményezett. Csak azért nem kaptam ki rettentően sokkal, mert a legénybúcsúnak hála se Fecó, se Gyuri nem erőltette halálra magát.
A 8,5km-s pályán 9,99km-t futottam, mindezt 6:11-es átlagtempóval és meglehetősen alacsony maximális és átlag pulzussal. Látszik, hogy ma fizikálisan is hulla voltam.

Max. pulzus: 166
Átlag pulzus: 156
Átlagtempó: 6:11

Összesen 11km, 320 szint, 69:00

Térkép, Részidők


    1        Lévai Ferenc                 74 MEA Miskolci Egyetemi Atlétik   57:08 
    2        Harkányi Zoltán              80 MEA Miskolci Egyetemi Atlétik   61:57 
    3        Zakariás Péter               70 TSE Törekvés SE                 67:01 
    4        Mitró Zoltán                    ZTC Zalaegerszegi Tájékozódás   72:25 
    5        Mucsi Mihály                 71 TTT Tatai Tömegsport és Tájfu   75:16 
    6        Werner Péter                 73 CBD Ceglédi Bem Vasutas         75:49 
    7        Gyimesi Zoltán               72 TTE Tipo Tájfutó és Környezet   77:03 
    8        Allwinger Herwig             67 TTE Tipo Tájfutó és Környezet   78:06 
    9        Szlatényi Ferenc             61 OSC Orvosegyetem SC             78:14 
   10        Tornai Szabolcs              71 MOM Hegyvidék SE-MOM Tájfutó    80:59 
   11        Szakál Péter                 71 VTC Veszprémi Tájfutó Club      81:31 
   12        Scultéty Márton              82 KTK Kõbányai Tájfutó Klub       86:39 
   13        Weibl Zoltán                    SFC Széchenyi István Egyetem    88:42 
   14        Kain Gergely                 78 MOM Hegyvidék SE-MOM Tájfutó    93:53 
   15        Herczeg Bálint               87 VBT Veszprémi Bridzs és Tájék  110:03 
   16        Kiss Gábor                   80 KAL Kalocsai SE                110:35 

             Novai György                 75 MEA Miskolci Egyetemi Atlétik    hiba 
             Mentler Balázs               68 SFC Széchenyi István Egyetem     hiba

Váltó tömegrajt sok hibával

Kicsit túl sokat mászkáltam a két verseny között és a napon is jobb lett volna kevesebbet tölteni, mert nem voltam épp valami friss a délutáni váltó tömegrajtra.
Bemelegítésnek megint 1,5km-t futottam, de kicsit túl korán. A rajt csúszott egy csomót, így 40 perc ácsorgás után vágtunk neki a pályának.
Sikerült a bő 30 fős tömegből elsőként a rajtbójához érnem és innen a lefelét nem is nagyon erőltettem, ám a fölfelében megszenvedtem, hogy ne csapjanak páran háta. Elsőnek fogtam az egyest, de majd megdöglöttem és zsibbadt a lábam rendesen.
A kettesre is minden jól ment egész a kör széléig, ám akkor jobbra feltűnt egy letörés, aminek a végébe a pontot vártam. Nagyon nem stimmelt semmi és rövidesen feladva, hogy az a letörés a térképen van meg is lett a pont, ám az élmezőny ezzel pont ellépett. (hiba: 1:00)

Werner Petivel a sarkamban folytattam a pályát és a hármas rendben is jött, négyesnek egy minimálisat ugyan felé mentünk és az ötösre is lehetett volna máshogy menni, de alapvetően jól haladtunk. Gyurika és Gyalog Zoli is feltűnt előttünk többször, de nem sikerült teljesen felfutni rájuk a hátsó hurok alatt sem. A 8-as és kilences pontnak is ívelve futottam neki, így kevés maradt is benne. (hiba: 0:10)
A 10-es pontra aztán mentem egyenesen, amit Gyurika sérelmezett is, hisz elvileg nem szabad a szántáson átvágni, ám én azt vallom, hogy a tájfutó arra megy, amerre a leggyorsabb. 🙂
Jött a nagy lefele, majd a nagy felfele, ami nekem nagyon nem megy és szépen le is maradtam Werner Petiről, Gyurikáékat pedig szem elől tévesztettem. A 12-re aztán egy szem magamban jól kiszálltam. Nem tudom mit gondoltam. Valószínűleg semmit, csak el volt borulva az agyam. (hiba: 0:50)
A 13-as még a dzsuvában is jól meglett, majd a 14-re megint elbizonytalanodtam. Úgy éreztem a bozót végénél vagyok és tettem egy kört egy másik bozótfolt körül. (hiba: 0:40)
A hibák sora nem ért véget, mert az átfutó előtt is bevetettem magam a dzsuvába kicsit. (hiba: 0:40)
Legnagyobb meglepetésemre azonban Gyurikát láttam magam előtt és mikor ügyesen átvágtam a bozótfolton azt hittem elé is kerülhetek, ám neki más volt a vége és én húztam a hosszabbat. Sajnos nem igazán volt elképzelésem a fehérnek jelölt zöldben hogyan fogjam meg a pontot, így az útról visszapattanva lett csak meg, akkor sem elsőre. (hiba: 1:20)
A gyűjtőre se mentem tökéletesen, de ez már nem számított. Negyedik helyen jöttem be, vagy 2 perc hátránnyal és nem túl elégedetten. Egyszerűen nem tudok indokot találni miben lennék jobb Gyurikánál egy ilyen váltó szituációban és bár simán bejöhettem volna előtte és még talán a fölfelét leszámítva picit jobban is haladtam nála totál bénán teljesítettem ezen a pályán. Az összes hibám 4:40 lett és ennek a nagy részét az utolsó figyelős részen szedtem össze.
A verseny amúgy elég másodlagos volt. Fecó ugyan fordított és már első helyen küldte ki Kustos Szabit, de ő nem tudott élni fizikai főlényével és kielőzték páran.
Jó kis verseny volt ez a délutáni, de engem nem dobott fel. Jól elbénáztam és fizikálisan sem érzem magamban azt az erőt, amit szeretnék. Persze az már bőven elég lett volna ha egyszerűen nem hibázok, vagy legalább nem ennyit és simán jöhettem volna elsőnek.
Az 5,2km-es pályán sikerült megtennem 6,2km-t.
Verseny után vagy egy másfél órával még tettem egy kört ifjú versenyzőt keresve az erdőben. A sikerélmény megvolt, hisz a srác rámtalált egy egész gyerekbrancs kíséretében.
 
 
Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 168
Átlagtempó: 5:29
 
Összesen 8km, 250 szint, 42:00

 

Kész István Emlékverseny

Újabb válogatóverseny érkezett el a mai nap. A Kész István emlékversenyen mértük össze erőnket Gyurikával, így egy héttel a váltó OB előtt.
Mivel azonban KisKese legénybúcsúja is erre a hétvégére esett és az eseményen Gyuri és Fecó is részt vett, így az eredeti terv borulni látszott. Előre sejthető volt, hogy végleges döntés, csak a KOB napján születik. Ennek ellenére azért igyekeztünk mindketten.

Bemelegítésnek 1,5km-t futottam és nyújtottam egy keveset, majd kezdődött a derbi.
Az egyes nekem nem igazán fekvő mászós átmenet volt, de még elég jól bírtam az elején, majd jött a kettes, ahol nagy lendülettel robogtam bele az erdőfoltba, ami valójában csak sűrű ligetes volt a térképen. Gyorsan korrigáltam, de egy kevés hiba máris megvolt. (hiba: 0:10)
A hármasra elég biztonságit mentem és bár nem gondoltam volna, de a ketteszöldön át simán átsuhantam, így aztán kicsit rövidült az átmenetem és biztonsági megoldást választva a szárazárokról jött a pont. Menet közben kicsit megbicsaklott a rossz bokám, de azon túl, hogy pár méterre belassultam (rövid sárga szakasz az útról letérés után) nem történt semmi.
A négyesre igyekeztem balról kikerülni a zöldet, ami a track alapján nem sikerült, ellenben gyorsan átjutottam rajta, majd igyekeztem lekövetni a ligetest és elkapni a kis rétcsíkot, ami nem sikerült. Végül a bal oldali nagy ligetes látványától pattantam vissza a pont felé. Dénes Zoli is bevillant egy pillanatra, így próbáltam felfutni rá, de ez az ötösig sem sikerült és a hatosra már nem vállaltam be a vaktába utána rohanást, hisz nem nagyon lehetett látni Zolit. Annyi eredménye lett a kergetésének, hogy az eredeti tervtől eltérően nem jöttem vissza a ligetes szélére, hanem az erdőn át kifutva mentem az útig, majd ugrottam is be szemközt a pontra.
Dízel el is tűnt a szemem elől, már a pont előtt se láttam és bottal üthettem a nyomát, hisz a mászás nem az én világom. Ha nem is túl egyenesen, de a pont előtti rétig egész jól mentem és még tudtam is hol vagyok, de aztán egy völgy feltartóztatott, amit nem tudtam hova tenni és csak némi forgolódás után zártam ki, hogy a pontom mögötti völgyről van szó. A völgyet kikerültem felfelé és innen már jött is a pont. (hiba: 1:10)
Kis bozótharc után kiverekedtem magam a gerincre és innen már szinte memóriából is ment volna a 8-as, majd a 9-es is rendben jött, csak futni nem igazán bírtam a jobbra lejtő meredek oldalban. A 10-est viszont csúnyán elnéztem és benéztem az egyel későbbi völgybe is. Valahogy nem éreztem a völgy előtti lefelé nyúló ligetest. (hiba: 1:00)
Innen már csak a rohanás jött a gyűjtőre, majd egy nem számszerűsíthető hiba. A fenti sziklán volt a pont, én meg az alsó felé berobbanva csak egy rakat gyerekpontot láttam.
Összességében idei eddigi legnormálisabb futásom kerekedett a mai napból, hisz a 2:20 hiba már közepesnek tekinthető és fizikálisan sem voltam teljesen tropa. Gyurikát sikerült 12 másodperccel megverni, ami a válogatózás szempontjából semmit nem jelent,  Dénes Zoli pálya eleji hibájának köszönhetően viszont a győzelem legalább meglett.
Egyre jobban megy a versenyzés, de egyre többet is akarok és nem vagyok elégedett. Buta hibákat csináltam ma is. Max. az olyan hibák férhetnének bele egy jó versenybe, amit a kettesre vétettem.
A 4,5km-es pályán 5120 métert futottam 29:39 alatt (az SI rosszul mért), ami 5:47-es kilométerátlagot jelent.
 
Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 167
Átlagtempó: 5:47
 
Összesen 7km, 250 szint, 37:39
 
 
     1 Harkányi Zoltán       MEA Miskolci Egyetemi AFC     F21      30:21
     2 Novai György          MEA Miskolci Egyetemi AFC     F21      30:33
     3 Dénes Zoltán          KAL Kalocsai SE               F21      31:40
     4 Koprivanacz Imre      KAL Kalocsai SE               F21      32:35
     5 Bedő Csaba            VBT Veszprémi Bridzs és TSE   F18      33:41
     6 Gyulai Zoltán         MSE Megalódusz SE             F21      34:16
     7 Bergendi Péter        KAL Kalocsai SE               F21      35:37
     8 Bogos Tamás           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      36:13
     9 Maráz Gábor           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      36:33
     9 Pápai Tamás           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      36:33
    11 Heilig Dániel         VBT Veszprémi Bridzs és TSE   F18      36:44
    12 Pápai János           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      37:12
    13 Gyimesi Zoltán        KOS Hegyvidék-KFKI Opt        F21      38:10
    14 Mitro Zoltán          ZTC Zalaegerszegi Torna Club  F21      38:56
    15 Szlatényi Ferenc      OSC Orvosegyetem SC           F21      38:57
    16 Hites Viktor          VBT Veszprémi Bridzs és TSE   F21      39:44
    17 Kocsik Árpád          HSP Hidegkúti Spartacus       F21      39:52
    18 Bárd Barbara          KAL Kalocsai SE               N21      40:01
    19 Kain Gergely          MOM Hegyvidék SE              F21      40:38
    20 Szivák András         ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      40:45
    21 Hegedűs András        BEA Budapesti Egyetemi AC     F21      41:37
    22 Mátyás Ildikó         HSE Hegyisport Szentendre SE  N21      42:52
    23 Szivák Béla           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      43:52
    24 Vitéz László          HER Herkules SE               F21      44:52
    25 Lux Andrea            TTE Tipo Környezetvédő és Táj N21      45:06
    26 Weibl Zoltán          SFC Széchenyi István Egyetem  F21      45:46
    27 Szabó Vera            ARA Alba Regia Atlétikai Klub N21      46:52
    28 Nagy Sándor           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      46:54
    29 Szepesi Imre          ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      47:14
    29 Kerényi Dénes         HSE Hegyisport Szentendre SE  F35      47:14
    31 Hegedűs Márton        BEA Budapesti Egyetemi AC     F21      47:24
    32 Haraszti Krisztián    FLF Fehérlófia SE             F21      48:00
    33 Nagy Sándor           KTK Kőbányai Tájfutó Klub     F21      48:31
    34 Herczeg Bálint        VBT Veszprémi Bridzs és TSE   F21      49:42
    35 Patkós Tamás          ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      50:57
    36 Balázs Bulcsú         SPA Tabáni SpartacusSKE       F18      51:00
    37 Kis András            HRF Szolnoki Honvéd SE        F35      53:24
    38 Bernáth Zsolt         FLF Fehérlófia SE             F21      54:00
    39 Marosfalvi Eszter     SPA Tabáni SpartacusSKE       N21      54:05
    40 Halla Ernő            ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      54:37
    41 Teiszler Zoltán       SFC Széchenyi István Egyetem  F21      54:41
    42 Hirt Károly           ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      55:36
    43 Szabolcsi Samu        BDI Budapesti Diáksport       F18      59:55
    44 Szebeni Zsolt         PSE Postás SE                 F21      60:09
    45 Győrffy Gabriella     HSE Hegyisport Szentendre SE  N21      60:55
    46 Vékony Andor          ARA Alba Regia Atlétikai Klub F21      61:20
    47 Vékonyné Árva Katalin ARA Alba Regia Atlétikai Klub N21      63:59
    48 Orsányi Beatrix       PSE Postás SE                 N21      65:11
    49 Szabadi Ildikó        EK Egyesületen kívüli         N21      67:07
    50 Németh Balázs         SFC Széchenyi István Egyetem  F21      69:29
    51 Szemler Judit         TTE Tipo Környezetvédő és Táj N21      72:07
    52 Varga Attila          ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      74:22
    53 Alföldi Ádám          TTT Tatai Tömegsport és Tájfu F18      82:33
    54 Punger Péter          TTT Tatai Tömegsport és Tájfu F18      84:28
    55 Páhi Tibor            ARA Alba Regia Atlétikai Klub F35      86:52
    56 Kiss Tamás            TTT Tatai Tömegsport és Tájfu F18      92:33
    57 Czabai István         TTT Tatai Tömegsport és Tájfu F18      98:42

       Nagy Lajos Viktor     MSE Megalódusz SE             F21       hiba
       Tőzsér András         SFC Széchenyi István Egyetem  F21       hiba
       ifj. Mentler Balázs   SFC Széchenyi István Egyetem  F18       hiba
       Kustos Szabolcs       MEA Miskolci Egyetemi AFC     F21       hiba
       Szentgyörgyi Márton   BDI Budapesti Diáksport       F18       hiba
       Sipos Petra           SFC Széchenyi István Egyetem  N21       hiba

 

Két órán át fájt a futás

Kifejezetten vártam az idei ÉOB-t, hogy végre egy értelmes eredményt érjek el, de nem épp így képzeltem.
Fecóval futottunk ki a rajtba, majd némi gimnasztika következett és már álltam is bent a rajtkordonban. Higgadtan akartam kezdeni és azthiszem ezt sikerült is megvalósítani, hisz az első 2 pontot simán fogtam. A hármas aztán már nehezebbnek tűnt, de mikor a dzsuvát törtem egyszer csak Zsebe Isti jött velem szemben. Hirtelen azt se tudtam hova tegyem, ezért megkérdeztem melyik pontra megy. A pálya hurkolása miatt elvileg akár 10 ponttal előrébb is járhatott volna. Isti válasza azonban ledöbbentett, hisz ő is a 3-as pontot kereste és 12 perccel előttem indult. No innentől nem foglalkoztam semmivel, eldobtam eddigi elképzeléseimet és Istivel együtt kotortam a dzsuvát. Persze a pont nem lett meg és nagyon önállóskodni nem mertem, egész addig, míg egy SI doboz csippanását meg nem hallottam. Persze nem az én pontom volt, de legalább megtudtam hol vagyok és innen már meg is találtam a hármast. Isti eltűnt, előttem fogta a pontot, de ez mit sem számított, mert percekkel korábban már arról beszélt, hogy dobni fogja. Jó öt perc maradhatott itt és mehettem tovább egyedül. A kapkodás azonban megmaradt. Előbb azt hittem, hogy a 13-as pontról futok ki, majd mikor észrevettem tévedésem nem igazán tudtam hol vagyok és csak Pápai Tomi rakott helyre. Egy rossz mozdulattól visszacsapódott a bokám, majd röviddel rá ki is fordult, ám meglepetésemre fél perc múlva erről meg is feledkeztem. Később a célban kiderült, hogy innentől leukoplast nem védte a bokám, mert az szépen elszakadt ekkor.
Nem túl magabiztosan haladtam a négyes pont felé, mikor Fecó tűnt fel mellettem. 6 perccel indult utánam és hát a hármasra tett hibámnak és a pont utáni bizonytalankodásnak köszönhetően nem volt meglepetés, hogy megfogott.
Innentől az én részemről egy elég szánalmas két órás élet-halál harc következett. A 4-es és 8-as pontot leszámítva, melyeket én fogtam elsőnek nem sokat mentem előre. Ameddig tudtam igyekeztem követni merre megyünk és pontközelben arra tekintgetni, amerre a pontot vártam, de aztán erre se nagyon maradt már erőm. A vonatban Létra is benne volt, bár ő igyekezett külön utakon járni és előre is ment párszor. Az átfutó után aztán igazi rémálom következett. A 11-es előtt estem egy hatalmasat és lámpám, szimboltartóm és a Forerunner 405-ös GPS-em is lerepült rólam. A lámpát visszanyomtam a fejemre, de az órának csak egy darabját találtam. Közel 20 másodpercig kotorhattam az avart, mire meglett az óra és még fel tudtam futni Fecóékra, miközben órámat tuszkoltam a zsebembe.
A futás ekkor már egyenesen fájt. Gyomrom teljesen szét volt csúszva és már csak arra tudtam koncentrálni, hogy kövessem Fecót. Ez olyan jól sikerült, hogy minden pontot mögötte fogtam. Közben Létra valahol kiszállt és a pályát is dobta. A pillangó központi pontját második és harmadik alkalommal is én fogtam elsőnek. Talán ennyi volt az amit hozzá tudtam tenni a Fecó számára nem túl hasznos együttműködésünkhöz, de ezt a pontot is csak véletlenül és emlékezetből fogtam elől.
Teljesen a halálomon voltam és már régóta csak a pálya végét vártam, ami csak nem akart eljönni. Éreztem, hogy már annyira sem bírom a futást, mint eddig és 2 ponttal a vége előtt le is maradtam Fecóról. Némi keresgélés után megtaláltam a pontot és beszenvedtem a célba és kezdetben úgy tűnt, hogy vergődésem eredményeképp akár még dobogó is lehet a dologból, de aztán még 4-en futottak jobb időt.
Átöltöztem és elmentem WC-re, de ennek ellenére rázott a hideg és görcsölt a gyomrom, ami nem is maradt nagyon abba a szálláson se egész hajnalig.
A magyarok közül 6. lettem, de nem vagyok rá valami büszke. Szinte semmit nem tudtam hozzátenni a Fecó által összehozott teljesítményemhez. A legszomorúbb, hogy egyszerűen nem bírtam ilyen sebesség mellett a térképre nézni, így sok helyen azt se tudnám megmondani merre mentünk pontosan.
Annak azért örülök, hogy az első hatban 4 MEAFC-os is végzett, Gyuri bajnoki címe pedig hihetetlen. Nagyon nagyot futott.
Én rég éltem át ilyet utoljára, sőt ha azt is figyelmembe vesszük, hogy milyen hosszan tartott, akkor talán még soha sem. Egyszerűen fájt a futás két órán keresztül és én csak a végét vártam.
 
Összesen 19km, 750 szint, 142:49
 
 

 

Pontbegyűjtő CSB 5. hely

A mai napra sem sikerült még fejben összeszedni magamat. A PÖCS a legfeleslegesebb bajnoki számunk, de azért végigküzdöttük.
A pontok elosztása jobban sikerült, mint tavaly és ezúttal fizikálisan sem volt különösebb gondom, bár a csúcsforma még messze van. Sikerült a pályát közepesen sok hibával teljesítenem, de ez nem a fejlődés jele, hanem a feladat nem volt olyan nehéz, mint szokott. Totális szétszórtságom még ma is megvolt, hisz pl. az egyes pontra majd 1 percet otthagytam, méghozzá úgy, hogy hiba nélkül Fecó hátát nézve értem a pontra, majd mentem is tovább hisz a kód nem "A". 🙁
Megint nem valami sok pontot osztottak rám a srácok, így még a hibákkal is én jöttem elsőnek a célba. Gyuri is hamar érkezett, de Fecó sajnos nem, hisz idén is túlterheltük kicsit, így a dobogó nem jött össze.
 
Max. pulzus: 177
Átlag pulzus: 167

Összesen 13km, 450 szint, 90:00

Rövidtávú OB Disq

Nem lesz egy hosszú bejegyzés, mert ezt a hétvégét nem fogom részletesen kielemezni.
Fizikálisan már egész jó állapotban, sérülésektől nem hátráltatva álltam oda a ROB-ra, de fejben valahol nagyon messze jártam. A selejtezőt megúsztam 2-3 perc hibával, ami még elég volt a döntőre, de a két versenyszám közt se sikerült észhez térnem.
Olyan szinten dekoncentrált voltam, hogy már a rajtkordonok közt hibáztam. Rögtön kettőt is, mert először nem emlékeztem, hogy töröltem-e és visszarohantam megismételni a manővert. Aztán a lefordított térképen át bevillant a Szigetvári Takarék logója, amit én északjelnek néztem és a térképet a rajt pillanatában ennek megfelelően vettem fel. 90 fokkal rossz irányba állt a világ és ez rögtön méretes hibát jelentett az egyesre, amit még felül tudtam múlni és rögtön rossz 2-es pontot fogtam.
Kész rémálom volt az egész pálya. Majd minden második pontra hibáztam és bár ez a történtek után már kifejezetten vicces még borultam is egy hatalmasat a gyűjtő előtt 20 méterrel.
Fogalmam sincs hogy jött össze, de az amúgy szabálytalan művelet nem jött össze és a csuklómon és a fenekemen landoltam pár 100 néző szeme láttára. Csak annyi rémlik, hogy a tömeg felhördül, mint mikor egy focimeccsen mellérúgják a 11-est.
(Ha esetleg valakinek van róla fényképe, vagy videója küldje el. Még mindig nem értem, hogy sikerült felborulnom.)
 
A nap pozitívuma, hogy legalább hajtani tudtam és kifutottam magam még így is. Ezt mutatja a selejtező 169-es átlag pulzusa, 178-as maxszal és a döntő 173-as átlag pulzusa 181-es maximummal.

 
Összesen 12km, 300 szint, 67:03

 

Postás Éjszakai

Előbb a Sukorói arborétumban gyalogoltunk Skulóval vagy 7 kilométert, hogy GPS-el felvegyük egy leendő tájfutó térkép alapjait, majd én Piliscsabára hajtottam a Postás Éjszakaira. Rohadt fáradtnak éreztem magam és ez a rajtba való kifutás közben csak hatványozottabban érződött. Nem bírtam emelni a lábam, ráadásul nagyon elszorítottam a leukoplasstal a lábfejem.
Gondoltam nem rohanok, szokom az éjszakai versenyt, ami az OB előtt nem is árt. A rajtban jött az első pofon, hisz nem a Zajnát hegyek felé kanyarodott a pálya, hanem a másik irányba. Valamiért meg voltam győződve róla, hogy nem fogunk ebben a rettenetes hegyoldalban bukdácsolni, de tévedtem.

Egyesre jól kiszálltam, amihez igen sok köze volt a térképnek is. A GPS track alapján látszik, hogy jó helyen vágtam be, de aztán kénytelen voltam kihúzni jobbra, hogy kiérjek a dzsuvából. Persze azért én is béna voltam rendesen, mert mások még ezzel együtt is képesek voltak nálam gyorsabban fogni a pontot.
Kettesre már az útvonalam is érdekes volt. Valahogy nagyon nem éreztem a dolgokat, majd a támadópontról sem sikerült megfogni a pontot. Irányba mentem, de elcsúsztam a pont fölött és a mögötte lévő völgy tetejében kotortam egy sort.
Hármas aztán már végképp betett. Teljesen jól ráfutottam a kis völgyre, amiben a pont volt. Haladtam is lefelé benne szépen, de aztán egy tőlem balra felfelé kapaszkodó versenyző hatására jobbnak láttam módosítani a terven. Fogalmam sincs ekkor hogy nem villant be a pont, mert már körön belül voltam, egészen pontosan 15 méterre a hármasomtól. No innen tartott még 18 percig mire ráleltem a pontra, pedig a völgy aljában, a kör szélén is jártam még. Ehhez mondjuk az is kellett, hogy egyáltalán ne siessek és közben pl. áttekintsem a pálya további részét. A két évvel ezelőtti MOM kupa alapján helyenként igen komoly dzsuvára és még csalánra is számítottam, így nem lett jobb a kedvem. A lábamat nagyon szorította a leukoplast és persze leginkább semmi kedvem nem volt továbbmenni.
Fogtam magam és bejöttem.
 
Max. pulzus: 163
 
Összesen 7km, 250 szint, 69:39
 

 

Hosszú térképes futás, verseny keretében

A tegnapi után ma nagyon nem volt kedvem keményet futni, ráadásul úgy tűnt ellenfelek se nagyon lesznek. Bemelegítésnek ma is 2km jutott, de ez ezúttal csak a távoli rajtnak volt köszönhető.
A pályának ennek megfelelően nem estem neki. Gondoltam egy jó lendületes hibátlan futás jó cél lesz mára, de ezt rögtön a kettes pont keresztülhúzta. Elfutottam alatta és csak a visszafelében lett meg. (sokak mondták, hogy nem volt jó helyen, de a track alapján max. egy kicsit volt északabbra. (hiba: 2:00)
A hármasnál a kis völgyet nem vettem észre és egyel lentebbi rét alatt kerestem a pontot. (hiba: 0:50)
Négyes és ötösre már lejjebb adtam a tempóból, majd a hatosra kiszálltam. Jobbra elcsúsztam, ott találtam egy völgyet tele gödrökkel és még mikor a rétre kimentem helyrerakni magam, akkor is csak a saját hülyeségem erősítettem meg. A kis ösvényt a pont alatti réten látható útnak néztem. (hiba: 5:00)
No itt döntöttem el, hogy akkor ezt a versenyt még annyira sem veszem komolyan, mint eredetileg terveztem. Edzéssé minősítettem a futást és ezt később nagyon nem bántam meg. Persze innen jöttek a hibák sorra, de legalább nem stresszeltem magam és nem szenvedtem úgy, mint addig. A 12-es pontig majdnem mindegyikre hibáztam valamekkorát, majd onnantól már szerencsére már nem nagyon. Egy darabig, mert a 18-ra egy kicsit, majd a 19-re egy hatalmasat kevertem. A második kis kört aztán már hiba nélkül oldottam meg, akárcsak a pálya végét, amit már kifejezetten élveztem is. Helyenként simán 4 perces tempót mért a GPS és igazi hosszú futás feelingel értem be a célba.
Mint kiderült Klaus fájlalta a térdét, így ma el sem indult, pedig a 6-os pont környékén már azt vártam mikor ér utol, hogy aztán ne kelljen egyedül futnom. Nem bántam meg, hogy elindultam, hisz egy hosszú futást sikerült csinálnom terepen, térképpel és ez jó edzés volt.
Filó Bernát személyében az egyetlen kategóriatársam is sikerült megelőzni, így a versenyt is én nyertem. 🙂
A 12,3km-es pályán sikerült 16km-t futnom, mindezt 6:39-es átlagtempóban 153-as átlagpulzussal.
Levezetni nem mentem el, mert a pálya harmadától gyakorlatilag majdnem azt tettem.
 
Jól éreztem magam, igazi családi hangulatú kisverseny volt és bár nem épp erre a terepre vágytam mikor neveztem, de nem volt vele semmi gond. A pályát jól megmérték 21A-ban, de így edzésképp ez végül még különösen jól is jött ki.
 
Max. pulzus: 169
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 6:30
 
Összesen 18km, 300 szint, 116:40
 

 

Semmelweis EV. – Sóly

Szeretem a pörgős Veszprém környéki nyílt terepeket és közel is volt, így beneveztem magam erre a hétvégére a Semmelweis-re és a Hegyisport Kupára.
Nagyon jó állapotban éreztem magam a bemelegítés alatt, ami ezúttal 2km lett. A pálya eleje is jól indult. Ilyen egyenes track-et még az életben nem láttam, mint az egyes és kettes. A hármasra még a lefelé és az út is besegített és csak úgy rárobbantam a pontra, pontosabban a helyére, mert a pontot nem találtam. Végigkotortam az árkot lefelé, majd felfelé és nem láttam sehol. Annak ellenére, hogy biztos voltam magamban felmentem a domb tetejére, hogy meggyőződjek róla, hogy valóban jó helyen vagyok és mivel ott megleltem a gödröt így végképp nem értettem mi van. Ekkor jelent meg valaki a távolban kiabálva és egyből vágtam, hogy a felvezető. Jól megszívtam a kettes pontot. Nehéz pontosan kiszámolni mennyit jelentett, hisz nem a ponton dugtam a dugókával, hanem kicsit odébb, de ennek később még lett némi jelentősége.

Négyesre persze dacból rohadtul nekidurrantottam és rendben ki is kaptam, majd erőltettem tovább a nekem nagy tempót. A kilencesig minden rendben is ment, de ott valószínű nem a legjobb útvonalat választottam, mert Nagy Pista jól elvert. A 10-es ugyan nagyon nem esett jól, de rendben meglett, majd a 11-re behibáztam. Szerintem ha balra nézek láttam is volna a pontot, de én lerongyoltam a völgy aljába, majd mászhattam vissza. (hiba: 1:20)
A 12-es még kevésbé esett jól, mint a 10-es és el is készültem az erőmmel. A 13 és a 14 is rendben jött, de itt már kaptam a másodperceket Nagy Pistától és Makitól. A 16-ra annak ellenére maradt bent 20 másodperc, hogy nyertem az átmenetet. Rosszul mentem be az úttól. Lehetett volna a réten balról ívelni. (hiba: 0:20)
A 17-re beragadtam a dzsuvába, de ez a térkép alapján nem volt sejthető, hogy így lesz. A következőre szerintem nem volt rossz az útvonalam, de a pontnak minimálisan mellémentem. (hiba: 0:10)
A 19 teljesen jól jött, majd a 20-ra próba szerencse bevállaltam egyenesen és legnagyobb meglepetésemre simán átmentem a 3-as zöldön. Egész az útig mentem, mert nem akartam elhinni, hogy hol futok. Onnan már simán jött a pont, de nagy kerülő volt. (hiba: 0:40)
Innen a 25-ig sorra jöttek jól a pontok és nyertem is az átmeneteket, de a 26-nak megint mellémentem. Bevillant egy pont balra és ráfutottam, de eleve nem volt jó az irány és a bokrok szélét sem követtem. (hiba: 0:40)
A 27-es nem a jó völgyben volt, hanem mögötte a kicsiben, ami igencsak el is bizonytalanított. Megtorpantam, mikor nem láttam a pontot a várt helyen. A célig innen már szerencsére nem hibáztam, bár a 28-ra lehetett volna egyenesebben és határozottabban menni.
 
Összesen maradt benne 3:10 ami egy közepes teljesítmény, de ezen a terepen igen bosszantó. Plusz ugyebár a 3-as pont, amit jóváírtak nekem a bemondásom alapján. Saját részidőim alapján, plusz azt belekalkulálva, hogy nem a ponton fogtam a pontot 2:30-at mondtam be, ami utólag a GPS track alapján kiderült, hogy hülyeség volt. A korrekt adat kb. 2:05 lehet, de 2:00 és 2:10 között tulajdonképpen bármi lehet. Ez már csak azért is szívás, mert Nagy Pista a jóváírás nélkül 2:02-vel vert volna. (A részidőket ehhez képest nem tudom miért ennyivel és hogyan korrigálták.)
Mindenesetre ha az általam amúgy nem nagyon szeretett bort, amit nyertem átadom Nagy Pistának, akkor szerintem elégedett lesz. 🙂
 
A mai futásban már voltak pozitív jelek. Egész jól haladtam időnként és a hibák sem voltak nagyon durvák, de egyrészt a futósabb részek után elfáradtam, másrészt ilyenkor rögtön bele is hibáztam egyet. A pályán 12,61km-t futottam (10,8-on) és mindezt 165-ös átlagpulzussal 6:02-es tempóban. Alakul, csak ne fáradtam volna el ennyire.
Levezetésnek visszakocogtam a versenyközpontba kiolvastatni a dugókát, majd vissza a célba.
 
Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 160
Átlagtempó: 5:57
 
Összesen 16km, 200 szint, 92:33
 

 

Postás Kupa 2. nap – Bükkszentkereszt

Úgy ébredtem, mint akin előző nap átment az úthenger. Nem mozgott a testem, nem esett jól semmi hirtelen mozdulat, de a mai klasszikus pályát mindenképp le akartam rendesen futni. Bemelegítésnek nem mertem azonban 1km-nél többet futni, mert így is épp elégnek tűnt a 16,2km és a 675 szint.
Persze a bokám is sokat melegítettem, valamint gimnasztika is több jutott mára, mint máskor szokott, így egész normálisan éretem magam a rajtban.
Az első hibát rögtön a rajt után pár méterrel elkövettem, mert megpróbáltam átmenni a ligetesen és az arra jelölt aljnövényzeten. Kicsit lassan sikerült mindez, így maradt egy kevés az egyesben. (hiba: 0:20)

A kettesre a biztosat választottam, azaz a jelleghatáron futva fogtam a pontot. Rögtön a pont után megfogott az utánam 1 perccel induló versenyző, de nem sokáig tudtam vele elfutni. Még a réten láttam, hogy merre megy, de csak egy pillanatra, viszont valahol nem jó felé mehetett, mert a hármasra való mászáskor megint ott kolbászolt előttem. Ebben az átmenetben egyébként vagy 3-4 futó jött szembe velem, akik ilyen módon elárulták az egyetlen értelmes útvonalat a másik nagy átmenetben. Nem szerencsés ilyen pályát tűzni, de ennek akkor inkább örültem. A ponton aztán meglepetésemre Gyurikát láttam alulról érkezve, így a 3 perces előnyét máris ledolgoztam. Kiderült, hogy a kombinációt más sorrendben futjuk, így szétváltak útjaink és én a hegyoldalban kezdtem oldalazni a 4-es felé. Sajnos a pontnak kicsit alászaladtam, egész pontosan az alatta lévő sziklához és igen lassan kapcsoltam. Felfelé nézve a bója is látszott egyből. (hiba: 0:20)
Rohantam az ötösre és megnyugodva láttam, hogy Gyurika nem sokkal előttem fogja a pontot. Igyekeztem is felfutni rá a visszafelében a 6-os pontra, aminek az lett az eredménye, hogy teljesen rosszfelé mentem, majd átvágtam egy hatalmas sziklamezőn, ami sziklafalban végződött.  (hiba: 0:40)
A másik kombinációt igyekeztem nem elrontani és ez sikerült is. Mind a hetes, mind a 8-as könnyű volt. A pontra aztán Gyuri előtt pár méterrel értem, így meg is nyugodtam. A lefelében nem igazán jó irányt tartottunk, így a kis mocsárról tájékozódva Gyuri előtt fogtam a 9-est. (hiba: 0:10)
Jött az újabb hosszú átmenet és az útvonal már adott volt. Csak a pontfogás előtt csináltam egy apróbb hibát, amivel Gyuri rögtön mellém ért. Túlságosan fent az oldalban botorkálva mentem a pontra, míg pár méterrel lejjebb laposban rendesen lehetett futni. (hiba: 0:10)
Innen aztán Gyuri élre állt és én meg igyekeztem nem lemaradni. Ez a 13-ra menet már nem ment a fölfelében és még Józsa Gábor is ellépett mellettem. Fent aztán a 14-re menet elkezdtem üldözni őket, de elég messze voltak és sajnos el is futottam a pont alatt. A GPS tarck-ből gyönyörűen látszik, hogy mindez pont másfél percembe került. (hiba: 1:30)
A pillangó közepére így már egy szem magamban mentem és rendben jött is, akárcsak a 16-os. A 17-et kicsit túlságosan megíveltem és így a sziklamezőben bukdácsolva foghattam a pontot. (hiba: 0:20)
Innen a pillangó első körét már be tudtam hiba nélkül fejezni és egész jól is haladtam. Ugyan egy külföldi elrobogott mellettem, de én meg felfutottam Szép Zolira és Csúcs Klauszra. Olyannyira hajtott a versenyláz, hogy a második kört el is kezdtem ellenkező irányba és csak a 24-es ponton vettem ezt észre. Fordulhattam meg és bő két perc után ugyanott futottam már az ellenkező irányba. (hiba: 2:10)
Innentől a pillangót már meg tudtam csinálni rendben, hiba nélkül és szerencsére meg sem törtem. A 25-ös ponton aztán KisDoma ácsorgott. Dobta a pályát és nem akart becsatlakozni mellém. Gyurikát sem látta, így nem tudhattam, hogy nagyon ellépett-e tőlem, vagy visszaelőztem.
A 26-ra menet éreztem, hogy kezdek fáradni és az a 27 felé már be is bizonyosodott. Nagyon rosszul esett a kerítés felett szintezni, főleg, hogy a logikus a kerítésen bemászás lett volna. Nem szeretem az ilyet, hisz szabálytalanságra csábítják a versenyzőket és ha nincs nagy csapás fent az erdőben lehet be is ugrottam volna a kerítésen. Sajnos ahogy a sűrű fenyvesbe beértem elkezdtem lefelé húzni és meg sem álltam egész a lenti útig, majd mikor visszapattantam sem voltam elég céltudatos. Fecó ellenben itt utolért és ő sem volt a helyzet magaslatán, így előtte fogtam a pontot. A fenyves széléről 5:10 kellett a pont megfogásáig, ami elég nagy baki. (hiba: 3:00)
A rövid átmenetet még Fecó előtt futottam, majd kiérve a tiszta erdőbe kicsit más úton mentünk. Én szintben indultam és valami ösvényféleségem mentem, de valószínű ez nem a térképen jelölt volt. A pontra aztán Fecó után futva értem be és jött is a fölfele mászás, amit Fecó meggyalogolt. Nekem sem kellett több és gyalogoltam mögötte, csak hát egyrészt rossz irányba mentünk, másrészt egész pihentetőnek hatott a tempó. Több, mint 4 perc volt mire az útra kiértünk, ami a győztesnek majdnem az egész átmenetre elég volt. Persze innen Fecó teljesen jól kikapta a pontot. (hiba: 1:00)
A 31-nek is mellémentünk, de én a rohanásban alig néztem térképet. Mikor Fecó visszafele indult, akkor kezdtem vadabbul nézni és éreztem, hogy nem lesz valami jó, majd bevillant lent egy pont a Fecó által kinézett ösvény vége pont mellé. Ezáltal én kerültem helyzeti előnybe és Fecó előtt fogtam a pontot. (hiba: 0:20)
Innen jött a rohanás a célig, hogy kicsit én is vezessek, no meg, hogy beérjek Fecó előtt és szerencsére nem sikerült kiszállnom a célig.
Összesen maradt benne kerek 10 perc. Szokásosnak mondható rengeteg. Egyelőre örülök, hogy ez a legnagyobb problémám, hisz mennyivel jobb a hibákon bosszankodni, mint azon, hogy nem bírtam futni a lábam, vagy a gyenge fizikai állapotom miatt. Persze a bennem potenciálisan lévő 119 perc is fényévekre van a 92 perces győztesidőtől és a legjobb magyar idő is több, mint 10 (hibával 20) perc, de becsülettel végig tudtam küzdeni egy igen kemény és hosszú pályát. Ez már kiindulásnak jó. Innen lehet fejlődni.
A pulzusomból látszik, hogy fáradok, hisz a tegnapival ellentétben 172-es maximumot és 158-as átlagot sikerült megfutnom, ami már egyáltalán nem alacsony, de ma nem ment volna több. Mindehhez 19,2km futott táv párosul a 16,2km-es pályán, ami 6:43-as tempó.
Magyarok közül 6. legjobb lettem, ami persze csalóka hisz sokan a hosszútávú OB óta itt edzőtáboroztak és a másnapi váltóra való tekintettel, vagy sérülés miatt nem mentek végig, de például a Juniorok mindegyikét megvertem, pedig nekik válogató verseny volt a mai. Kár, hogy nem vagyok 10 évvel fiatalabb. 🙂
Nagyon tetszett ez a mai verseny és csak két hibát tal
áltam benne. Egyrészt a szembefutós két hosszú átmenet, másrészt azt, hogy nem esett útba egyik frissítő sem, tehát annak aki kicsit is komolyan vette a mai versenyt gyakorlatilag nem volt frissítő kitéve.
Ha nem lennék hulla fáradt arra vágynék, hogy minden áldott nap itt versenyezhessek. Gyönyörű terep, jó térkép, jó minőségű papíron, hatalmas mezőny és egész jó időjárás. Így viszont a holnapi váltót kihagyom. Eleve nem is voltam benevezve.
 

Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 157
Átlagtempó: 6:42
 
Összesen 20km, 700 szint, 135:41
 

 

Postás középtáv döntő

A döntő előtt sem melegítettem sokkal többet, mint délelőtt. Kerek 1km bemelegítés ugyan igen kevés, de így is közel 10 percig tartott, hisz hegynek felfele kellett rajtba menni. Bokámat persze most is alaposan bemelegítettem, de ez nem segített azon, hogy rögtön a rajt után zsibbadni kezdjek a fölfelében. Rögtön az egyesre ennek megfelelően kaptam is egy percet a legjobbtól úgy, hogy semmit nem hibáztam.
A kettest már nem úsztam meg hiba nélkül. Valamiért ki akartam kerülni a töbröt és csak mikor már részben meg is kerültem jöttem rá, hogy le kellene menni az aljába. (hiba: 0:15)

A hármasra erre is rátettem egy lapáttal, mert eleve túlságosan felül mentem és még oda is rohantam egy másik objektumhoz. Mire visszakanyarodtam már Kerényi Máté be is fogott 2 perccel. (hiba: 0:45)
A négyes közel volt és még az ötösnek is Máté nyomában indultam neki, de a lefelé sziklásban hamar lerakott és még a kerítés melletti kis ösvényt sem találtam. Ellenben a pont simán jött.
A hosszú átmenetben eléggé vaktában rohantam le a dzsuván át, de jó helyre értem ki és az átmenet további részében is jól mentem. Eredménye mégis az lett, hogy közel 3 perccel kikaptam Merz-től. Hetes könnyű volt, csak a pontot volt nehéz észrevenni, ami végül fél méterről sikerült, mivel egy állvány volt csak kint bója nélkül. Nyolcas igen kemény volt, át mindenen, majd a kilencesre is sziklamezőn át kellett kifutni. Kicsit túlzott volt olyan korán bevágni a kilencesre, de a pont simán jött és még 2 futót is utolértem. (hiba: 0:20)
A tízes ennek megfelelően nagy rohanás volt, amit csak a pont fölötti sziklás rész lassított le rendesen. Kerényi Mátét viszont sikerült utolérnem, ami erőt adott ahhoz, hogy a 11-es pontra utána vessem magam a meredek zöld erdőbe. Nem haladtunk gyorsan, de felértem Mátéra, sőt az átmenet felénél még előre is álltam. Éreztem, hogy túlságosan fent vagyunk, de az üres hegyoldalban nem tudtam helyrerakni magam és ezzel Máté is így lehetett, mert szépen elvillantunk és csak Bandika érkezése után fogtuk meg a pontot. (hiba: 2:30)
A hibából olyan 1,5 perc a rossz útvonal volt és 1 perc a föléfutás. Jött a bukdácsolás a legallyazott hegyoldalban, amit én egész jól viseltem és nem maradtam le a srácoktól. Annál inkább a lefelében a gyűjtőre, ahol nem mertem már futni.
A célba bosszúsan érkeztem, de legalább már a hibák miatt és nem valami sérülés miatt. Kifutottam magam rendesen, igaz a pulzusom alacsonyabb volt, mint a selejtezőn. (Átlag 168 és max. 179) Ez azonban nálam még így is nagyon magas, ráadásul biztos benne volt az is, hogy kicsit elfáradtam a délelőttitől. A 6,2km-n  6810 métert futottam, 7:01-es átlagban.
Az összes hibám 3:50 volt, ami még mindig nagyon sok. Igazából ez a buta 11-es tett be végleg, de még ha semmit sem hagyok a pályában akkor is csak 44 percre tellett volna tőlem, ami igen messze van a 32 percen belüli győztesidőtől.
A magyarok mindenesetre már körülöttem is szépen szóródnak és Kerényi Mátéval is elbírtam egy darabon, szóval magamhoz képest azért előrefele haladok ami nekem most nagy pozitívum.
 
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 7:08
 
Összesen 8km, 300 szint, 55:45
 

 

Majdnem nulla hibával futott selejtező

Reméltem, hogy ezen a hétvégén már értékelhető teljesítményt fogok tudni nyújtani, azaz nem csak szenvedés lesz a futás, mint a Mecsekben és a HOB-on.
A mai nap két futás is várt rám, hisz selejtezőt és döntőt is rendeztek az elit kategóriáknak. Annak ellenére, hogy a hazaiaknak csak 150%-on belül kellett futni nem akartam úgy odaállni a rajthoz, hogy ez csak egy selejtező. Egyrészt a mostanában nyújtott teljesítményem és a nemzetközi élmezőny képességei alapján ez akár még necces is lehetett volna, másrészt nekem a döntőnek sem lesz nagyobb tétje, mint a selejtezőnek.
Bemelegítésnek ennek ellenére csak 1km-t futottam, mivel egy meredek hegyoldalban volt a rajt. A bokámat sokkal inkább melegítettem.

A rajt után aztán jött egy jó kis oldalazás. A ligetest, bozótfolttal jól érzékeltem és a határkaró alatti sziklát is, majd a gerincről már látszott is a pont.
Kettesre kicsit túlságosan is lefelé tartottam és még egy másik ponthoz is odarohantam, de ez amúgy is útbaesett, igaz kicsit megtorpantam mikor odaértem a rossz ponthoz. (hiba: 0:20)
A hármasra nagy szintben és lefelé rohanás vezetett. Kicsit rossz helyen értem ki a rétre és még az orromat is felszakította egy faág, amiből nem sokat érzékeltem. Estem egy hatalmasat valami kerítésdarabban már az erdőbe érve, de alapvetően ezek egyikét se nevezném hibának. A négyes igen közel volt, majd a pontról kifelé mászva utolért egy külföldi srác és csak egy kicsit volt nálam gyorsabb. El is futottam vele, de mikor a pont előtt jobbra kezdett húzni én inkább a pont felé kanyarodtam, így előtte fogtam az ötöst. A hatosra menet még egy darabig együtt mentünk, majd szép lassan kezdtem lemaradni, így a pontfogását már alig láttam. Közben egy újabb hatalmasat estem, majd a hetesre már egyedül küzdöttem fel magam. A fedettség kicsit fura volt, mert nem rémlik, hogy bozótoson keresztül fogtam volna a pontot és az is biztos, hogy erősen jobbra kellett húznom a ponthoz.
Nyolcasra menet a sziklamezőben igencsak nem tudtam haladni és utol is ért Anders Nordberg, aki az úton futásban azonnal ott is hagyott. A pontot már egyedül fogtam, akárcsak a kilencest.
A lefelétől kicsit tartottam, nem is mertem rendesen megereszteni, de szerencsére térképet sikerült eleget néznem, mert a fenyves sarkot jól becéloztam és innen már nem lehetett a pontot elrontani. A 11-es csak egy ugrás volt, majd a gyűjtő se volt valami nehéz, de én azért kicsit kacskaringósan fogtam a pontot.
A 30 perces időmet látva már sejtettem, hogy nagy baj nem lehet. Egyrészt csak 20 másodpercet hagytam a pályában, másrészt 20 percen belül csak nem jön senki az 5km-es pályán.
Ez végül be is igazolódott, hisz "csak" 6 perccel vertek meg. Ugyan fizikálisan nagyon kikaptam, hisz maximumon toltam végig a selejtezőt, de legalább már végig tudtam küzdeni egy pályát. A koncentrációval sem voltak különösebb gondok és ez még akkor is pozitív, ha nagyon egyszerű volt a pálya.
 
A légvonalban 5km-es pályán 5,4km-t futottam 5:42-es átlagtempóban, 170-es átlagpulzussal és 180-as maximummal. Ilyet nem tudom mikor mértem utoljára, de ezt csak pozitívumnak fogom fel, hisz jól ki tudtam futni magam.
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 6:11
 
Összesen 6km, 250 szint, 37:39
 

 

Feldobott Hosszútávú OB

Tartottam ettől a bajnokságtól, mert nagyon az elmúlt 2 évvel ellentétben most kicsit sem éreztem úgy, hogy felkészültem rá.
Bemelegítésnek ennek megfelelően csak 1km-t futottam és persze nyújtottam egy csomót a bokámat.
A rajt után vagy 100-150 méteren át próbáltam megtalálni a térképen hol van az egyes pont, de ez a térképre húzott uzsonnászacskó miatt, no meg a 3km fölötti átmenet miatt lehetetlen volt, ezért a "fóliától" megszabadultam és a fóliahalom mellé dobtam.
Eléggé adta magát az útvonal az egyesre, csak az volt kérdés hol ugrok át az aszfaltra. Onnantól eszeveszett rohanás jött volna, ha nem fogtam volna vissza magam. Eleve nem esett jól a futás, de nem is akartam széthajtani magam. A pontra még sikerült mellé is mennem, így hibával kezdtem. (hiba: 1:00)
A kettesre a fölső utat választottam, ami szerintem jó volt úgy. A hármas ismét egy nagy futás volt, majd a négyesre sajnos elnéztem a nyiladékokat és egyel később kerestem a pontot. Lassan eszméltem, így a pontot közvetlenül Szundi Attila után fogtam. (hiba: 2:00)
Gondolkoztam megpróbáljak-e elfutni Attis után, de annak ellenére, hogy ez biztos ment volna egy jódarabig inkább a magam tempóját választottam. Az 5. és 6. pont rendben meglett, majd a 7.-re belevesztem az egyeszöldbe. A pont előtti jelleghatáros részt még kikerültem, de utána sehogy nem stimmelt a dolog és az útról visszafutva fogtam a pontot. Itt a GPS track-et sem tudtam rendesen illeszteni, így valami zavar lehetett a térképben is. (hiba: 2:30)
A kedvem itt kezdett igencsak elmenni, de gyűrtem tovább és a Szlovák határ mentén meg is fogtam a 8-ast. A 9-re nem akartam nagyot kerülni, így a völgyig egyértelmű volt az utam. Itt egy újabb levágás mellett döntöttem és ez hiba volt. Bedzsuváztam, pedig úgy 10 éve még rendszeresen átjutottam az ifi pályáimon ezen a részen. Körbe jóval pihentetőbb és gyorsabb lett volna. Az átmenet további része már rendben volt és meg is érkeztem az első frissítőre. (hiba: 5:00)
Nem siettem el a dolgot, hisz a pontfogás és frissítés majd 2 percig tartott. A 10-es rendben jött, akárcsak a 11-es, majd úgy tűnik fejben végleg elfáradtam, mert egy hatalmasat hibáztam. Rossz völgyön ugrottam át és nem zavart sem az út hiánya, sem a bozótos. Csak mentem előre és igen sokára eszméltem. (hiba: 4:00)
A cipő kezdte törni rendesen a lábamat és mire a 13-as ponthoz értem felmértem mi vár még rám a pályából. Az aszfalton futás sem ment már, Balabás Péter Gergő úgy rongyolt el mellettem, hogy nem tudtam volna elfutni vele és a lefelében estem-keltem. Hamar eldöntöttem, hogy nekem ebből nem kell több. Túl fáradt voltam ahhoz, hogy a pályának még majd a felét le tudjam futni.
Épp ekkor robogott el mellettem KisDoma. Vele biztos megpróbáltam volna elfutni egy darabig, ha fél perccel előbb ér utol. Ha meg már a 16-os pontig eljutok ki tudja miként döntök.
Azt mindenesetre így utólag nem bánom, hogy így döntöttem. Semmi értelme nem lett volna végigszenvedni a pályát. Ez akár a pulzusgörbémből is látszik, ami szépen ívelt lefelé.
 
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 153
Átlagtempó: 6:48
 
Összesen 21km, 700 szint, 141:48
 

 

Erő nélkül bóklászva

No hát ha tegnap nem ment a futás, akkor a mai nap a tegnapi nap kifigurázása volt. Bő 2km bemelegítés után nekiestem a pályának, majd hamar beláttam, hogy ez ma sem fog menni. Ekkor elhatároztam, hogy akkor ez a mai nap egy hosszú térképes terepedzés lesz és egy kicsit sem fogom fel versenynek. No ennek megfelelően jól eltévedtem egy csomószor és nagyon nem haladtam jól. A 20-as pontnál megejtett hibámmal egyidőben az erőmmel is elkészültem. Odáig csak erő nem volt a lábaimban, de utána igazából már üzemanyag sem és csak a hátralévő rész letudása érdekelt. Mindez hatalmas hibákat eredményezett, hisz ész nélkül mentem előre és nem igazán foglalkoztam olyan apróságokkal, mint a térkép.

 

A nap fő pozitívuma, hogy a Kalenji szögesem rettentő kényelmes, nem töri a lábam, belefér a talpbetét és szögek nélkül sem csúszik nagyon. Persze rövid szögeket kell majd bele szereznem, mert amit adtak hozzá az olyan nagy, hogy nem mertem beletenni.
A hétvégéből meg levontam a tanulságot. Edzetlenül és fáradtan egyszerre nem jó versenyezni. No meg persze sokat kell terepen futni, de erre minden évben ráébredek párszor.

A pályán kemény 153-as átlagpulzussal közlekedtem és 15,6km-t töltöttem kint a 13km-n.

 
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 150
Átlagtempó: 6:59

Összesen 18km, 700 szint, 126:42

 
 
 
No és akkor jöjjön egy hosszabb rész a térképekről és a GPS-ről.
Ami a mai és a tegnapi útvonalam illeti elég nehéz volt megszülni. A GPS track és a térkép sehogy sem passzolt. Gyakorlatilag egy az egyben átrajzoltam az egészet, mert amúgy használhatatlan volt.
Most aztán lehetne mondani, hogy rossz a térkép, de nem erről van szó. Futás közben ugyanis nem tűnt fel egyetlen hiba sem, minden megvolt. Persze a fedettség és a fakihordó utak miatt van ami változott, de ez természetes. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy GPS nélkül készült anno a térkép, hagyományos módon.
Elgondolkodtató, hogy a mezőny nagy része igen komoly torzulásokon keresztülnavigálta magát (jobb napjaimban még én is) és semmit nem vesz észre mindebből. Darabra megvan minden, szemre minden stimmel. Valójában meg mégsem.
Sok helyen a 2 illesztett fix pont (leginkább maguk az ellenőrzőpontok között) olyan helyen vezetett a track, hogy leesett az állam. Töbrök alján, távol a valóságban használt úttól és hasonlók. Az utak másképp ívelődnek a térképen, mint a track alapján és még folytathatnám.
A legdurvább az, hogy most a számítógép előtt elemezve a GPS track alapján nagyon sok minden egészen más megvilágításba kerül. Ugyan egyetlen hibám sem tudom a térképre kenni, de egyértelmű, hogy a térkép a torz és nem a GPS track. Utólag teljes a képzavar a fejemben, hogy miként is találtam meg valamit ami nem is ott van ahol lennie kellene és hogyan nem tűnt fel, hogy irányban/távolságban nem stimmel minden. Persze a helyszínen a környezetben lévő objektumok alapján tájékozódik az ember és azokhoz képest az eltérés szemre észrevehetetlen, de a GPS elterjedése egyre több mindent fog a felszínre hozni.
Feltételezem erre a térképhelyesbítők is rájöttek már és most nem csak a pécsiekre gondolok, hanem mindenkire az országban és külföldön egyaránt. Fognám a fejemet rendesen, ha egy régóta helyesbítgetett térképemről kiderülne, hogy milyen messze van a tökéletestől. Ráadásul ahhoz, hogy előrelépjen a térkép készítője majdhogynem fehér lappal kell elölről kezdenie mindent.
Az új alapokon készült térképek használatára egyre jobban rá lesznek kényszerítve a versenyrendezők, mert a sok GPS-el rohangáló ember mindent a "rossz" térképre fog kenni egy elrontott verseny után. Főleg ha az tétverseny.
 
Szemléltetésképp két nem korrigált útvonal: 1. nap ; 2. nap

 

Fáradtan egy utolsó hely

Nagyon nem úgy alakult ez a verseny, ahogy azt reméltem.
Már a bemelegítés is nagyon rosszul esett a felfelében, ami ezúttal csak bő 2km volt. A szöges a talpbetéttel együtt töri a sarkam még akkor is ha leragasztom, így kipróbáltam mi lesz, ha nem teszem be a triatlon betétem. A sarkam ugyan tényleg alig törte a cipő, de a bal lábamon már ekkor megfájdult a sarkantyúm.
Mecsek Kupa 1. nap

 

A gond persze nem ez volt, hanem a fizikai állapotom. Fáradt vagyok, ami aszfalton nem jön ki igazán, de terepen azonnal és elég drasztikusan megmutatkozott.
A pályát nagyon nincs is értelme elemezni, mert annyira nem számított hol hibáztam és hol nem. A négyesre alaposan kiszálltam és onnantól még az a kevés motivációm is elszállt, ami addig megvolt. Ezzel együtt a koncentrációval sem foglalkoztam, csak sodródtam és gyűrtem a kilométereket a magam lassú tempójában és hibázgattam aprókat.
Versenyen a 158-as átlagpulzus nagyon alacsony, főleg egy ilyen rövid pályán.
A bokámmal mindenesetre nem volt gond, ami a legfontosabb. Plusz tanulság, hogy edzetlenül és fáradtan nem érdemes versenyezni, valamint még annyi, hogy sokkal többet kell futnom terepen. Különösebben nem zavar, hogy ennyire béna voltam ma. A keddi szenvedős résztáv alapján ki is lehetett volna találni, hogy ez lesz. Futottam egyet az erdőben és kész.
 
Max. pulzus: 168
Átlag pulzus: 153
Átlagtempó: 6:29

Összesen 10km, 400 szint, 63:17

 

 

Második nap – Majdnem, mint régen

Ez a nap is úgy indult, mint a tegnapi. Bemelegítettem 3km-el, amiben volt 6 repülő és nyújtás is. Sarkam jó alaposan leragasztottam, mert a cipő a talpbetét miatt már tegnap feltörte.
Jól kezdtem a pályát, mert az egyes hiba nélkül jött és a kettesnek is épphogy csak mellémentem. (hiba: 0:10)
A hármas is rendben volt, bár kicsit lassú voltam, majd a 4-re menet is minden stimmelt a dagonyákig, ahol még teljesen képben voltam. Onnan viszont megzavart az egyértelműen rossz fedettség ábrázolás. Ahol a nagy visszafele kanyart vettem ott volt valami nagyobbacska bozótfolt, amit benéztem. (hiba: 2:00)
Az ötös, hatos és a hetes is teljesen rendben jött, de a fölfelében lassú voltam, így a 4-es pontra összehozott hibám már elég volt arra, hogy az első napi győztes Bauer Dragisa megfogjon, illetve közvetlen mögém kerüljön.

Gondoltam nem állok be mögé, hanem megpróbálok elől haladni és a sík résznek hála fel is tudtam pörögni. Elől mentem végig és nem hibáztam, ráadásul a 11-es pontnál még kicsit le is maradt. Már azt hittem a végén le is szakítom, de aztán egy másik szerbbel (Maksimović Blažo-val) utolértek a 12-es ponton. Ezen a szakaszon ugyan nem nyertem átmenetet, de sehol nem kaptam pár másodpercnél többet.
A 13-ra menet aztán a mászás miatt elém kerültek és én ráadásul jobbra kicsit mellécsúsztam, amit elsőre tudtam korrigálni, de lehet csak azért, mert láttam a srácokat tőlem jobbra. (hiba: 0:20)
A 14-re, 15-re menet üldöztem a srácokat és csak a fölfelék hiányának köszönhetően nem távolodtam tőlük, sőt talán kicsit hoztam is rajtuk. Láttam, hogy a 16-ot jobbról próbálják csinálni a srácok, de nem különcködtem, hanem mentem inkább utánuk. Meglepődve vettem észre, hogy a völgy alján át sem mennek az úton, hanem felhúznak a domboldalba. Mint később kiderült azt hitték már a pont környékén vannak.
Én mentem tovább és hiba nélkül fogtam a pontot, majd próbáltam meglépni tőlük. A 17 előtt még belenéztem a másik gödörbe, de onnan rögtön meglett a pont. (hiba: 0:10)
A 18 és a 19 is rendben jött, de a srácok ekkorra utolértek, majd a 20-ra menet már ők másztak ki előbb a völgyből. Nagyon jobbra húztak, én meg mentem velük egy darabig, majd elkezdtem legalább a bozótfolt mögött balra menni. Sajnos a nyiladék kereszteződésben bevillant egy pont, így azon át fogtam végül elől futva a pontot. (hiba: 0:30)
Innen aztán néha ugyan előrementek, de a pontokra mindig én értem előbb és a célba is.
Jól felpörgött a tempó onnantól, hogy nem kellett egyedül futnom és a fölfeléket leszámítva már egész jó tempót tudtam futni és a tájékozódásba sem csúszott nagyon nagy hiba. Persze a pálya elején elvesztegetett több perc miatt ma is jól kikaptam, de azért sokkal jobban ment ma, mint tegnap. A pálya második fele egész olyan hangulatú volt, mint régen. Küzdöttem az ellenfelek ellen és igazán pörgős versenyben volt részem.
Az összes hiba 3:10 volt, ami már alakul, de még mindig nem az igazi. Az egy nagyobb hiba nélkül viszont már elégedett is lennék.
Összetettben mégsem jött össze a dobogó, mert bár a magyarokat kielőztem (Gyalog Zolit és Werner Pétert), de két külföldi engem előzött ki.
Tegnap magát a tájfutást élveztem és gyönyörű időben az erdőt, ma viszont bár nem volt jó idő igazi versenyhangulat tört rám.
A 9,8km-n 10,94km-t futottam ténylegesen 62:29 alatt, ami 5:42-es km átlag. Ez sokkal jobb, mint tegnap. Mindehhez pedig 163-as átlagpulzus és 177-es max. pulzus párosul. Utóbbit a befutón sikerült elérnem, hisz hajrázni kellett, hogy a bolyból elsőként érjek be.
 
Verseny után még elmentem egy hosszabbat levezetni, mert a pálya igen rövid volt. Így plusz 4km-t még kocogtam.
 
Max. pulzus: 177
Átlag pulzus: 155
Átlagtempó: 5:38

Összesen 17km, 350 szint, 99:08
 
 
Eredmények:

 


F21A  (18)                                 

    1 Bauer Dragisa              SRB       75:12    1    58:34    2      133:46 
    2 Vukovic Igor               SRB       81:25    6    59:05    3      140:30 
    3 Schachner Sandro           AUT       83:34    7    57:17    1      140:51 
    4 Harkányi Zoltán            HUN       80:11    4    62:27    4      142:38 
    5 Werner Péter               HUN       79:15    3    64:38    5      143:53 
    6 Gyalog Zoltán              HUN       75:50    2    68:19    9      144:09 
    7 Popović Dejan              SRB       80:22    5    69:01   10      149:23 
    8 Sarić Petar                SRB       86:10    8    66:41    6      152:51 
    9 Miskó Róbert               HUN       93:19   10    72:01   12      165:20 
   10 Maksimović Blažo           SRB       99:25   11    66:42    7      166:07 
   11 Csőkör Zoltán              HUN      104:19   12    72:02   13      176:21 
   12 Gyimesi Zoltán             HUN      113:09   14    70:27   11      183:36 
   13 Herczeg Bálint             HUN      110:53   13    86:09   14      197:02 

      Horváth Imre               HUN        hiba        167:17   15             
      Karajz Balázs              HUN        hiba          n.i.                  
      Marosvölgyi Máté           HUN        n.i.         66:53    8             
      Pálinkás Tamás             HUN       90:59    9     n.i.                  
      Karajz Csaba               HUN      181:21   15     n.i.

 

Szpari Kupa 1. nap – Szentgyörgyvár

Elérkezett az idénykezdet és szuper időben értünk ki a Szpari kupa céljába. Rögtön megcsapott a tájfutó versenyek hangulata és alig vártam, hogy rajtolhassak. A bokámmal hála az égnek rég nem történt semmi és a sarkam is csak a sífutás után éreztem kicsit, ennek ellenére bemelegítés közben minden bajom volt a lábammal. A cipő mindenhol nyomott a sarokemelő miatt, a leukoplast is szorított.
A bő 3km-es bemelegítés végére már normalizálódott a helyzet és 20 perc boka és egyéb nyújtás is belefért a programba pár repülő mellett.
Az egyes ponton nem lehetett mit elrontani, hisz csak föl kellett futni a dombra. Kicsit túlságosan ívelve jöttem ki a pontról, mert a jobbra lejtő meredekebb oldalaktól még féltem a bokám, majd útfutás, korai bevágás és egy hiba következett. Pedig a pont fölött még megvoltam. Előbb jött a tűnyiladék és csak utána az út. Én mégis rosszul mentem le. (hiba: 0:40)
A hármasra kicsit túlságosan felfelé húzva mentem az oldalban. Lejjebb jobb lett volna. (hiba: 0:20)
A négyes és ötös rendben ment, csak futni nem bírtam a fölfelékben, majd a hatosra sem mentem valami jól. Túlságosan íveltem a hegyeket és korán is másztam ki a nagy völgyből. Ráadásul a térképet sem értettem a pont előtti völgynél, ami látszik is a piros (tehát lassú) szakaszból. (hiba: 0:30)


A 7-es ponttól a 10-esig minden rendben ment. Épphogy fölémentem ugyan a tízesnek, de ennyi belefér.
Amit a 11-re csináltam az viszont sok volt. A GPS-nek hála pontosan megvan merre és meddig mentem el, ráadásul az is baromi érdekes, hogy hol lassultam be. Először a ligetes végében nem értettem mi van, mert jobbra nem vártam gödröket és völgyet, de balra nézve beazonosítottam magam a magasles alapján. Az irányomat viszont nem nagyon korrigáltam és nagy tempóban rárontottam a nagy gerincre, ahol aztán valami nem stimmelt, meg is torpantam (2. piros szakasz), de aztán még tovább fokoztam a hibát és csak a harmadik megtorpanásnál jöttem rá hol vagyok. (hiba: 1:30)
A következő átmenetet először teljesen körbe akartam csinálni, majd jobban megnézve már tudtam, hogy túlságosan is lent van a 12-es ahhoz, hogy felmásszak. Ha pedig már az első völgyön átmásztam nem volt értelme kikerülni a másodikat. A pontnak viszont sajnos kicsit mellémentem. (hiba: 0:20)
A 13-as előtt kicsit bizonytalankodtam, de legalább jófelé mentem, majd végső soron a 14-es se volt rossz így. 15-öt nem így terveztem, de mivel ki lehetett menni simán a tiszta erdőbe, így ezt választottam az úton kerülés helyett. A tiszta részen aztán akárhogy lestem nem láttam a kis rétes, aljnövényzetes részt, pedig szépen sütött a nap. Egész a magaslesig ki lehetett látni, így legalább kicsivel a ponton túl megálltam és aztán megdöbbenve vettem észre, hogy szálerdőben áll a pont. (hiba: 1:00)
16-ost nagyon benéztem. Azt hittem nagyjából a vonalon megyek és még csodálkoztam is, hogy az út után nem jön jobbról a zöld, de bemagyaráztam magamnak, hogy nem az utat, hanem a tűnyiladékot láttam és csak az erdőművelés miatt erősebb annál. Persze aztán nem jött az út, ellenben jobbról kis bozótosok voltak és csak nagyon lassan esett le hol vagyok, pedig a magaslest is kerestem a térképen. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy azon a környéken legyek, ahol voltam. Az sem tűnt fel, hogy lapos tetőn vagyok a hegyoldal helyett. (hiba: 0:50)
18-ra direkt kerültem meg a bozótot, ami a valóságban kisebb kerülőnek tűnt, mint utólag térképről. Gyalog Zoli jól meg is vert itt. (hiba: 0:20)
A 19 és a 20 rendben jött, ráadásul a kettő között Guszlev Anti mellett is elmentem (illetve mentem volna, de lazán felvette a tempómat). A 20 előtt azért kicsit belekavarodtam a bozótba és a szikla tetejéről is előbb lenéztem és csak utána futottam be alá. (hiba: 0:10)
A 21-es jó volt így egész a vezetékig. Onnan aztán nem tudom miért mentem arra, nem is tudtam pontosan hol vagyok, csak mentem. Éreztem, hogy jobbra lesz a pont, de sajnos még alá is futottam kicsit, így mászhattam a pontért. (hiba: 0:30)
Utolsó előtti pontra lehetett volna kicsit kevésbé ívelni, de ennyi fért bele fizikálisan. A gyűjtő is rendben volt, bár a GPS megmutatta, hogy a nyiladék nem ott van ahova rajzolva van és az iránya is eltér. Igazság szerint az egész térképen nagyon kijött, hogy a GPS használatot mellőzték helyesbítéskor, de nekem igazából nem volt bajom menet közben sehol a térképpel, csak utólag volt kihívás illeszteni rá az útvonalat.
A célba beérve azt hittem kicsit jobb leszek, mint ahol végeztem. Az 5 perc nem sok amivel kikaptam, de a többi magyarhoz képest azért nem egy nagy eredmény amit elértem. Összesen hibáztam 6:10-et, ami elég sok, de most ez nem zavar, mint ahogy az sem, hogy fizikálisan katasztrofálisan ment. Persze tenni akarok ellene, de nagyon élveztem a mai napot és ezt semmi nem rontja el. Tájfutottam, küzdöttem, az erdő csodaszép, az idő tökéletes és semmi baja nem volt a lábamnak!
Valahogy nem sikerült kifutni sem magamat és ezt a pulzusom is jól megmutatja. Se a max, se az átlag pulzus nem közelíti meg azt amit egy aszfaltos versenyen tudnék kiadni magamból. Erő nincs igazán bennem, mert sokszor tüdővel még bírtam volna, de a lábam már nem bírtam emelni.
Összesen 12,65km-t futottam a 10,8km-es pályán és 6:20-as átlagtempót produkáltam. (és ez még egy jól futható, viszonylag lapos terep volt)
Újra bebizonyosodott, hogy imádok tájfutni. Ez a világ legjobb sportja. 🙂
 
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 160
Átlagtempó: 6:09

Összesen 16km, 400 szint, 97:13
 

ARAK évzáró – Csákvár

Ma volt az ARAK évzáró rendezvénye, ami egy tájfutó pályát, némi focit és egy kis kajálást jelentett Csákváron a sportkombinátnál.
Bemelegítenem nem sikerült igazán sokat. Nem egészen 2km-t azért futottam és persze a bokám is leragasztottam és bemelegítettem.
A pályán aztán futottam egy jó közepes tempót. Néha már ez sem esett jól, de ez nem is csoda, hisz az elmúlt hetek tempójához képest ez is gyors volt. A bokámra igyekeztem vigyázni,de olyannyira semmi gond nem volt vele, hogy a pálya közepére el is feledkeztem róla. Csak egy-egy neccesebb helyen jutott eszembe, hogy mennyire jó, hogy minden rendben van.
Technikailag egész jól ment. A 7-esre maradhatott benne 10 másodperc, mert csak egy kanyarral lehetett bemenni a ponthoz. A 8-re feleslegesen kikerültem az erdőfoltot, pedig még ösvény is visz keresztül rajta ( kb. 5 másodperc), majd a 12-es pontra is mellémentem kicsit. (hiba: 10 mp)
Apróbb értelmetlen kerülők még voltak a futásban, ami főleg a második kör során derült ki számomra. Bogos Tomival ugyanis levezetésképp lefutottuk másodszor is a pályát és a legrövidebb útvonalra mentünk. Persze még ebbe is belehibáztunk, de így is sikerült majd 200 méterrel kevesebbet futni a második körben és kiderült, hogy legtöbbször a rövidebb egyben gyorsabb is lett volna.
Összesen azért így is fél percen belül volt az "éles" futásban a hibám, ami már nem olyan rossz, igaz mindezt 80-85%-on futva már nem is olyan nehéz összehozni. A pályát mindenesetre így is sikerült megnyernem 24:51-es időmmel.
Ez persze egyáltalán nem egy nagy idő, hisz csak a pontokon eltöltöttem vagy 1 percet (elszoktam a lyukasztótól, meg amúgy is lassú a lógó lyukasztó) és ki sem futottam magam. Arról nem is beszélve, hogy a jók porrá aláztak volna ezzel a futásommal.

ARAK Évzáró - Csákvár

Mindezek mellett nagyon elégedett vagyok a mai futásommal. Végre igazán úgy éreztem, hogy tájfutok. A bokám 100%-ban rendben volt és az egész pályát élveztem és az alapozás elején csak ez számít.
Az első "éles" futáson 164-es átlagpulzust hoztam össze és a befutón 172-t is sikerült elérnem, mint maximum. Ez 4:55-ös ténylegesen futott kilométerátlagra volt elég az 5050 méteren. A második körben Tomival 26:55-öt futottunk, amihez nekem 154-es átlagpulzusra volt szükségem. Az átlagtempó pedig 5:40 lett a 4810 méteren. Persze azért sokat jelentett, hogy nem kellett a pontokon lyukasztani.
Az útvonalat egyébként kicsit nehéz volt a térképre illeszteni. Az 5000-es méretarányú térképen hatványozottan kijön a GPS 5-10 méteres pontatlansága, de az is tuti, hogy 2001-ben nem GPS-el mérték be a főbb pontokat.
Egy jó órát még fociztam is futás után, szóval a mozgásból azért alaposan jutott mára. A kilométerben kicsit szegény hétvégét így végül egyáltalán nem sajnálom, sőt. Most baromira örülök, hogy problémamentesen futottam egy pályát.
 
Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 156
Átlagtempó: 5:15

Összesen 12km, 61:22

 

OB döntő – Szinte minden pontra hibázva

Nem igazán volt a mai napra megfogalmazott célom. Leginkább azt szerettem volna csak, hogy a bokám rendben működjön, kifussam magam és a lehető legkevesebbet hagyjak a pályában.
Bemelegíteni nem mertem túl sokat, mert azért kicsit tartottam a 17km-es pályától. Inkább a bokámra fektettem a hangsúlyt, de azért még így is futottam 2,7km-t, benne 6 repülővel.
A rajt után nagy döngetés következett, majd a bevágás a pontra, de rögtön becsúszott egy hiba. Valami kis völgyön megakadt a szemem és mivel a pont egy ilyennek a tetejében volt elkezdtem korábban keresni a pontot. A lent jól látszó hármaszöldhöz viszonyítva azért végül sikerült megfognom a pontot, de elég sok időmbe került, mert még alá is csúsztam. (hiba: 0:40)
A kettesre jó kis szintezés jött és én szentségeltem, hogy a jobb bokámnak kell alulra kerülnie. Egész a pont fölöttig minden rendben ment és még a szikla, aminek aljában volt a pont is meglett, de valamiért a bal oldalába ereszkedtem le és ott nem láttam a pontot. Kicsit bizonytalankodtam, majd a sziklát alulról kerülve megfogtam a kettest. (hiba: 0:20)
Lassan, de biztosan lett meg a 3-as, majd jött a mászás, ami nem ment jól és eleve rosszfelé kezdtem meg, majd a pontot is érdekes ívben sikerült fognom. (hiba: 0:20)
A hosszú átmeneten is agyaltam már, de nem ezért rontottam el az ötöst. Előbb egy felesleges kitérőt tettem a derékszögű balkanyarban, majd megkerültem egy plusz zöld foltot és ez igazán csak akkor esett le, mikor már megtettem. Innen persze lassabb és mászósabb volt a pontfogás. (hiba: 1:30)
A hatos előtt találtam egy plusz szárazárkot, ami olyannyira megzavart, hogy nagyon lassan futva ereszkedtem csak tovább és még mellé is vezetett a pontomnak. (hiba: 0:30)

OB döntő

A hosszúban egy darabig minden stimmelt, de persze a futás nem ment. A bekerített irtás mellett aztán elrontottam az átvágást, majd a pontnak is alácsúsztam. (hiba: 0:30)
A nyolcas végre rendben jött, de a 9-re nem is tudom mit akartam. Belerongyoltam a dzsuvába, ahelyett, hogy az ösvényen maradtam volna azon a pár méteren.(hiba: 0:30)
A 10-re menet belefutottam a dombtetőn a dzsuvába, ami tuti, hogy rossz helyre van ábrázolva, hisz még a GPS track is megerősít. Ezt követően kicsit belecsúsztam az oldalba, majd a pontot egész szerencsésen kikaptam. (hiba: 0:20)
A 11-en simán túlfutottam. Éreztem, hogy nem lesz jó, ezért megtorpantam, majd rövid térképezés után visszafelé fogtam a pontom. (hiba: 0:30)
Visszafelé a 12-re is sikerült hibázni. Fölémentem és bizonytalankodtam. (hiba: 0:20)
Másodszorra már nem sikerült elrontani a pillangó rész közös pontját, majd a következő pontra megint hibáztam. Egyszerűen elfutottam alatta és futhattam vissza egész sokat a pontért. (Megjegyzem itt sem lehet jó a térkép, mert tuti nem egy letörés tetején szambáztam, mielőtt visszakanyarodtam volna. Mintha feljebb lett volna a pont.) (hiba: 0:50)
A következőt végre simán megtaláltam, de a pontról már rosszul jöttem ki. Első gondoltam az volt, hogy felülről kerülök, de ezt megváltoztattam. A pont alatt futó kisösvényen keresztülfutottam, anélkül ,hogy észrevettem volna, így a pontfogás is elég lassú és bizonytalan lett. (hiba: 1:00)
Itt kielőzött Dénes Zoli és a következő pontot nem a saját fejem szerint rontottam el. Simán melléfutottunk. Nem is ez zavart leginkább, hanem, hogy a bokám rohadtul nem bírta azt a tempót lefelé és össze vissza billegett, bizonytalan volt és még kicsit meg is rántgattam. (hiba: 0:20)
Túl nagy ívben futottam rá a központi pontra, így keveset még ebben az átmenetben is hagytam. (hiba: 0:20)
Kinéztem egy rossz útvonalat a 19-es pontra, amit aztán nem sikerült követnem és tévedésből a jó útvonalon (egy töbörrel balra a tervezettől) mentem. Ez olyannyira megzavart, hogy jól elbizonytalanodtam és kicsit lassan fogtam föl, hogy menni kell előre. (hiba: 0:20)
A húszas végre a mai énemnek való feladat volt és még a részidőm sem lett rossz, hála annak, hogy kihagytam a frissítést. A 21-re aztán folytattam a hibázásokat. Előbb túl felfelé húztam, aztán nehezen jöttem rá hol vagyok és még egy barlangot is találtam, ami nincs a térképen csak gödörrel jelölve. (hiba: 0:20)
Annak ellenére, hogy nézegettem az aszfalton kerülést sikerült rossz útvonalat választanom és jobbról kerültem a hegyet. Csodák csodájára egész jól kifogtam a pontot, de nem volt jó vétel jobbról. (hiba: 1:30)
Ebben az átmenetben megfogott Kerényi Máté és Kovács Robi. Tudtam, hogy baromi sokkal mentek mögöttem és ez mellbevágott. Azt hittem ugyanis, hogy ennyire rosszul azért nem haladtam. Még kicsit a pont fölé is futottam, hogy hiba itt is legyen. (hiba: 0:20)
Az ösvényre ugyan nem velük együtt futottam ki, de aztán beálltam a srácok mögé és meglepetésemre el tudtam futni velük. A dzsuvából már csak ketten értünk ki egy helyen Mátéval és rögtön azt se tudtam hol vagyunk. Eltelt vagy 20 másodperc, amíg itt szerencsétlenkedtem, de legalább innen már minden ment rendesen, leszámítva a pontfogást, ami baromi bizonytalan volt és csak az oldalról érkező Kovács Robi gyorsította fel kicsit. Persze eleve az útvonal nem volt jó, szóval ezt is sikerült jól elrontanom. (hiba: 0:40)
A 25-ös végre rendben jött és meglepetésemre a fölfelét én bírtam a legjobban. A srácok lemaradtak és még Szundi Attilát is kielőztem, valamint Balabás Péter Gergőt visszaelőztem.
A következő pontra aztán elől mentem és már le-lemaradoztak a többiek, így volt lehetőségem egyszál magamban össze-vissza rohangálni és S kanyart beiktatva fogni a pontot. (hiba: 0:30)
A gyűjtőt és a célt ma nem rontottam el. 🙂
Pálya közben nem éreztem, hogy milyen baromi sokat hibáztam, csak mikor elkezdtem nézegetni a térképet, akkor tudatosult bennem, hogy szinte az összes pontra hagytam benne, nem is keveset. Ez egész pontosan 11:40 volt a pálya alatt, ami minimum 10 perccel több, mint amennyinek lennie kellene. Ez persze meglátszik az eredményemen is, de ez még nem minden. Az átlagpulzusom 9-el alacsonyabb volt, mint tegnap. Egyszerűen nem tudtam kifutni magam. A 157-es átlag az nálam egy közepes futáshoz tartozik megterhelést illetően.
A legrosszabb azonban még hátravan és ez részben okozhatta a másik két dolgot is, mégpedig a bokám. Egész pályán arra kellett figyelnem, hogy hova lépek.
Amint jött egy kis lefele, vissza kellett vennem és billegett a lábam rendesen.
Nem tudom mennyire vágja ez haza a tájékozódásom, de az tuti, hogy hatással van rá, hisz kevesebbet nézek térképet, mint kellene. Persze a hibákat és a lassú tempót sem lehet a bokámra kenni, hisz tegnap azért csak jobb volt mindkettő.
Az egyetlen dolog, ami bíztató, hogy volt bennem erő a pálya végén. Nem is tudom mikor fordult velem elő, hogy fölfelében raktam le embereket.
Nincs mese. Edzeni kell tovább keményen, valahogy még jobban összerakni a bokám és a fejem is csak benő majd.
 
A térkép nekem kicsit fura. Bizonyos részeire két kattintás volt illeszteni a tracket, míg a másik felén akárhogy szenvedtem nem akart összejönni. Mintha egyes részeit GPS-es felméréssel csinálták volna, míg a többit érzésre. Persze ez futás közben nem tűnt fel, de azért akad olyan hely, ahol a GPS pár versenyzőhöz hasonlóan ugyanarra csúszott el.
A hétvége amúgy baromi jó volt. Tulajdonképpen nagyon élveztem mindkét versenyt, főleg ha elvonatkoztatok a saját bénaságomtól. Az erdő gyönyörű, a terep egész jó és hihetetlen milyen mezőny volt. Ezért is sajnálom nagyon, hogy nem tudtam kihozni magamból még csak egy közepes teljesítményt sem.
 
A pályára vonatkozó mért adatok:
Futott táv: 20.09 km
Max. pulzus: 175
Átlag pulzus: 157
Átlagtempó: 5:58
 
Összesen: 23km, 750 szint, 137:14
 

 

OB selejtező – Éppenhogy bejutással

A mai napra a célom az volt, hogy simán bejussak az A döntőbe, de ez az előzetes számítgatások alapján nem tűnt olyan nagyon sima ügynek. Úgy számoltam selejtezőcsoportonként 7-8 olyan ember lesz, aki bármikor megverhet akár úgy is, hogy nem betlizek. Persze nyilvánvaló, hogy egy jó futás azért biztos bejutást jelenthet, hisz mindenki úgysem tud hibátlant futni.
Bemelegítésnek 3km-t futottam és ebben volt 6 repülő is. Nem éreztem magam kirobbanó erőben, de nem is ment rosszul.
A pályára vittem ki magammal a Forerunner 405-öm, aminek segítségével most részletesebben tudom a pályát kielemezni, mint máskor.
A rajt után pár pillanatra elém kerültek más kategóriák indulói, hisz nekem velük szemben nem volt lehetőségem megnézni a térképet. Talán Hajdú Martin futott egyedül előttem, mire a jó irányba vezető csapásra értem. Miután kiértünk a tisztább részre én csak arra figyeltem, hogy a pontomat a gerincen keressem az erdő előtt, a rét felső sarkában. A kettesre menet előbb egy ereszkedés, amit igen óvatosan csináltam, majd dönteni kellett, hogy kerülök, vagy átmegyek egyenesen. Mivel a kerülő nagyon nagynak tűnt, így az egyenes mellett döntöttem, de nem biztos, hogy bejött, mert nem sikerült jól végrehajtanom. Úttól-útig 3:15 volt átérni. Nyilvánvaló, hogy ennél 1 perccel tuti gyorsabb lett volna körbe. Az, hogy 1:30-al vertek meg valószínű azért azt jelenti, hogy egyenesen volt a legjobb. (hiba: 1:00)
Országos Bajnokság Selejtező - Tempó A hármas rendben jött, a hátrányomat minden bizonnyal fizikálisan szedtem össze. A négyesre előbb a bal oldali útvonalat néztem ki. Ezért is ereszkedtem kicsit jobban bele a töbörbe a kelleténél, de végül észrevettem a jobb oldali kis ösvényt és megváltoztattam az elképzelésem. Az ötös szinte látszott is, majd jött a mászás a hatosra, no meg az útvonal pontosítása. Tanulva a kettesre menet megesett bedzsuvázásból itt kerültem, de ez meg túlzás volt a derékszögű útkanyarnál. Az egyes zöld simán futható lett volna. A pont előtt, már épp a fölfelében kiment kicsit a bokám, aminek nagyon nem örültem, ráadásul a pontot is kicsit visszafelé ívelve fogtam. (hiba: 0:20)
A 7-esre kicsit óvatosan mentem, főleg a bokám miatt, de a tájékozódásra is nagyon kellett figyelni. Jól le is vertek, de mondjuk ahány világbajnok a mezőnyben volt ez nem is csoda. 🙂
Lefelé nagyon nem mertem megereszteni a lábam miatt, éreztem, hogy bizonytalan minden lépés. Ez nemcsak ezen a pár méteren lassított, de a lendületem is megtörte, ráadásul a talajt is baromira figyelnem kellett. Tájékozódni, persze így baromi nehéz. Pár éve még mikor jó volt a bokám tuti simán nézegettem volna ebben a tempóban futás közben a térképet a 8-es előtti töbröknél. Most viszont csak a földet bámultam és emlékezetből tájékozódva belerohantam a szomszéd töbörbe. Ott aztán helyreraktam magam, de jó kis kerülő volt. (hiba: 1:00)
Itt éreztem először, hogy sok maradt a pályában és a bokám miatt a hátralévő rész sem lesz egyszerű. A 9-es előtt aztán megint megbicsaklott a bokám és egy pillanatra el is bizonytalanodtam a tájékozódást illetően. Ez a piros szakaszból jól ki is vehető. (hiba: 0:20)
10-esre elég girbegurba lett az útvonalam, de legalább viszonylag gyorsan korrigáltam a hibáimat. (hiba: 0:20)
A 11-es könnyű volt. Csak nyomni kellett és itt végre kezdtem megint viszonylag biztosnak érezni a bokám.
A 12-es pontra nem tudom miért kaptam ennyit. Mondjuk nekem úgy rémlik az első töbröt is balról kerültem, de nem kizárt, hogy nem a térkép torz itt, hanem én vagyok feledékeny. A 13-nak kicsit mellémentem jobbra, de sokat nem buktam vele. (hiba: 0:10)
A célba aztán már nem volt nehéz betalálni, de azért én még beletettem egy keveset. Eddig a gyűjtő pont után sose hibáztam már, de most valamiért nem vettem a lapot és majdnem elkezdtem fordítva kerülni a tavat. 🙂
Összesen maradt a pályában 3:10, ami egy gyenge közepes egy ilyen viszonylag egyszerű terepen. Persze ez bőven elég volt ahhoz, hogy végig izgulhassak, hogy vajon bejutok-e, de szerencsére ez azért összejött.
A bokám aggaszt kicsit. Azt reméltem semmi gond nem lesz vele, ehhez képest kicsit vacakolt. No azért holnap ez nem fog megakadályozni semmiben, de akkor sem jó. Már csak azért sem, mert most megint azt fogom figyelni, hogy hova lépek a térkép helyett.
A Forerunner 405 egész jól vizsgázott. Sehol nem vesztett jelet és csak 2 helyen mutat másik útvonalat, mint amit én gondoltam. Ebből a kettesre menet tuti igaza van, de a 11-es pont után vagy a track pontatlan, vagy a térkép rossz. Persze talán mégis vagyok olyan hülye, hogy feleslegesen lerongyoljak egy töbör aljára, de ennek úgy 20%-nál nem adok többet. 🙂
Az útvonal térképre illesztése nem olyan egyszerű, mint hittem. Ha pl. másnak az útvonalát kellene illeszteni, azzal lehet nem is boldogulnék. Mondjuk az megoldás lehet, hogy részidőt nyomogatok, de erre aligha fogok rászokni.
A sebesség és pulzus ábrázolása az útvonalon viszont baromi érdekes. Jól látszik, hol ragadtam be a dzsuvába és hol nem bírtam megfutni egy hegyet. Még a bokakimenésem is leolvasható a térképről, hisz a tempó és a pulzus is egyszerre esik le ott.
Ami végképp nem jó, az a szintkülönbség. Az óra 700 métert mért, ami irreálisan sok. A GPSies, pedig 290-et, ami irreálisan kevés. (A rendezők 430-at adtak meg.)
Érdekes még, hogy a 9,4km-t megoldottam 10.88km lefutásával és a 5:45-ös átlagtempó is sokat elárul.
Aki még akar szórakozgatni a Forerunner-ből kiköpött adatokkal, az töltse le a QuickRoute-ot, valamint a qrt fájlt.
 
A pályára vonatkozó mért adatok:
Futott táv: 10.88 km
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 166
Átlagtempó: 5:45
 
A célból még elmentem 1km-t levezetni, de nem igazán esett jól.


Összesen 15km, 500 szint, 86:21
 

 

Ekiden váltó – Plus Budapest Maraton

Ma a Plus Budapest Maratonon indultunk a céges csapattal az Ekiden váltón.
Nekem a leghosszabb 14km-es szakasz jutott, aminek nem is tudom a pontos távját, mert eredetileg 13,6km lett volna, de aztán ez változott némileg. A 19-es kilométertáblától indultam, ami a Petőfi és a Lágymányosi híd között volt, így oda futva mentem le a parlamenttől. A bemelegítés ennek megfelelően lett bő 5km, de valahogy mégsem volt elég és ezt már közben is éreztem. Lehet a tegnapi verseny is megfogott kicsit, lehet az a 2-3 repülő nem volt elég, vagy csak túl sokat vártam a bemelegítés után a rajtra.
Az első 1 kilométer még 3:30-as volt, amiről sejtettem, hogy kicsit gyors lesz. Célom a 3:40-es kilométerek voltak, vagy ha jól megy, akkor ebből egy kis gyorsulás a végére. A második kilométer aztán 3:40 lett, de ebben volt egy frissítőpont is, ahol mellkason öntöttek egy pohár vízzel. A harmadik kilométer újra 3:30 lett, majd a forduló miatt megkapott szembeszél miatt a 4. már újra 3:40.
Ezt követően a szembeszélben valamiért beszúrt az oldalam, ami valószínűleg egy 4 perces feletti ezret eredményezett. Innentől hol kevésbé, hol jobban szenvedtem és ezen sokat rontott az innen szinte végig szemből kapott igen kellemetlen szél.
A 10km-t 38:20 körül hagytam el és innen talán már gyorsultam valamit, majd 53:04-nél váltottam az utolsó emberünket. Ez alig 3:50-en belüli tempó és a végén is csak jóindulattal van még a 3:45-ös.
Persze ennek ellenére végig előzgettem az embereket. Úgy 1000 ember mellett mehettem el, de ez nem nagy fegyvertény, hisz a 3:40 és 3:10 közötti maratonfutók tették ki a nagy részüket. Mellettem nem ment el senki és nem is állt be mellém csak 1 ember, a vége felé. Ő majd 1 kilit jött velem és már ez is jótékonyan befolyásolta a tempót.
Valahogy nem tudtam kifutni magam. Sem a lábam nem állt be, sem tüdővel nem készültem el, csak egyszerűen nem ment.
Edzésnek mindenesetre nem volt rossz.
Összesítésben 15. váltó lettünk a 3:10:45-ös időnkkel.
 
Összesen 19km, 78:04

 

PÖCS – Pontbegyűjtő Csapatbajnokság

Nem túl felkészülten vágtunk neki a legfeleslegesebb bajnokságnak és ez a mai nap igencsak megmutatkozott. KisDomát kapásból nem érdekelte a PÖCS, így nem is a legerősebb felállásban indultunk. A rajtba kifelé kocogva, mikor felmerült a taktika kérdése, akkor is csak arra jutottunk, hogy majd meglátjuk, ha kezünkben a térkép.
Én azért jeleztem, hogy ha egy mód van rá, akkor a laposabb részeket osszuk rám.
A pontok szétdobásánál aztán Fecó megkapta az egyértelműen legdurvább részt és a legtöbb pontot. Gyurika szintén nem kevés szintet kapott és hozzám hasonlóan kevés pontot, míg nekem jutott a legkönnyebb rész.
Sejtettük, hogy nem lesz tökéletes az elosztás, én még mondtam is, hogy rám túl kevés jutott, de végül mégis így vágtunk neki a pályának. Elemezni nagyon nincs kedvem magát a versenyt, mert az egész "versenyformát" egy játéknak tartom, radásul a térkép is jó ha egy hét múlva eljut hozzám. Az elején Fecó rögtön lerakott minket Gyurikával, aztán Gyurival párhuzamosan futottunk egész a C pontig. Én baromi sokat bizonytalankodtam, egyáltalán nem éreztem a térképet és hibázgattam is, majd a saját leosztott pontjaim miatt szétváltak útjaink Gyurival és innentől már egy fokkal jobban ment.
Hibázgattam aprókat, átterveztem a sorrendem, de rohadtul alulmotivált voltam, főleg miután szembesültem vele, hogy felesleges tolnom, hisz úgyis én érek be először a csapatból a rám osztott kevés pont miatt.
Ennek megfelelően se nem futottam ki magam, se nem tájékozódtam precízen, ráadásul még néhol olyan szinten bedzsuváztam, hogy jól meg is tépett a szeder.
A célba vagy 7-8 perc hibával értem és még fizikálisan is vagy 3-4 perc maradt a pályában. Persze a célba már besétáltam, hisz ott végképp egyértelművé vált, hogy nem kell sietnem.
Sajnos a rossz pontelosztás miatt lecsúsztunk még a dobogóról is, ami persze a mi hibánk. Alapvetően az első 6:40 alatt eldőlt a sorunk, ugyanis ennyit töltöttünk a pontok elosztásával. Fecó innentől hiába futott jót, ha egyszer túl sok jutott neki.
A győztesek megérdemelik a gratulációt, hisz ők oldották meg a feladatot legjobban. Én viszont ilyen feladatból nem kérek többet, így ha egy mód van rá, akkor több ilyen játékon nem veszek részt.
 
Összesen 12km, 450 szint, 81:36

 

2. nap – Kevesebb boróka, ugyanannyi hiba

A tegnapi naphoz hasonlóan ma se vittem túlzásba a bemelegítést, de ma pusztán azért, mert nem akartam többet futni. Olyan 2,5km lehetett, amit rajt előtt futottam.
Az egyes pontra szintén átmentettem a tegnapi formám és kicsit bizonytalanul a domb bal oldalába húzva onnan átkanyarodva fogtam végül. (hiba: 0:20)
A kettes rendben jött, ösvényen, majd a homokot kerülve átverekedtem magam a borókán és a rét sarkáról bemásztam a pontért, majd a mászást egész a hármasig folytattam. Tudtam a pont előtt, hogy a töbörben haladok, de azért jól jött Fifi megerősítése, aki a pontról jött ki.
A négyes aztán egy igazán nekem való alföldi átmenet volt, ám az ötösre valahogy bizonytalanul és rossz irányba mentem. (hiba: 0:10)
Hatos és a hetes azzal telt, hogy nem értettem miért nem érem már utol Kustos Szabolccsot, aki 21B-ben ugyanezeket a pontokat kapta és ezt a rajtba meg is beszéltük.
Kalocsa Kupa - 2. nap

Nyolcasra menet bal oldalon nagyon világított valami rét a fenyvesben és nem sikerült beazonosítanom, így rossz helyen mentem be a borókába, ám rögtön tudtam hol vagyok és rákanyarodtam a pontra. (hiba: 0:30)
Kilencesre menet sokat segített az ültetett fenyves vége és nagy lendülettel indultam meg a 10-es pont felé. A fenyvesen átérni sima ügy volt, de nem tudtam hol érek ki pontosan és így indultam be a borókába. Hát ebből sosem szokott jó dolog kisülni. Most sem volt másképp. Hiába lestem a dombtetőket erdőfolttal, mert nem tudtam megállapítani melyik kell nekem. Elmentem pár méterrel a pontom mellett, majd kiverekedtem magam egy rétre, ahol már sejtettem hol lehetek, de azért az útig kimentem leellenőrizni ezt. Innen visszafelé már meglett a pont, amiben különösen az volt bosszantó, hogy ekkor vettem észre, hogy a ponttól 10 méterre térképeztem korábban vagy fél percig. (hiba: 3:30)
Nem akartam elhinni, hogy mekkora dzsuvába kell bemászni a következő pontért, de néhol még csapás is volt, így csak mentem és jött a pont is. A 12-re a kerülőt választottam, de nem igazán sikerült jó helyen kijönni az erdőből, így a pontot visszafele futva kellett fognom. (hiba: 0:20)
13-ast szépen kerülve és Lajszner Attilára felfutva fogtam, majd verekedhettem ki magam a borókából. A nagyrét és az ültetett fenyő jól vezetett és hátulról már csak fel kellett mászni a borókás dombra a pontért. Valami hihetetlen jól néz ki ennek a dombnak az északi oldala. Minden tiszta moha volt, még a föld is. Fönt aztán nem is volt olyan könnyű megfogni a pontot, mert még 2 méterről sem látszott a bója.
A 15-öst a nagy ligetes felé húzva könny volt megfogni, hisz még egy jó nagy domb is volt előtte. Jött megint az a rész ahol előtte elvesztem és a fenyvesből kiérve most beazonosítottam magam a nagyobbacska réten. Innen aztán sikerült benavigálni a pontig, ahol megláttam a Szerb srácot, akivel innentől kerülgettük egymást.
A 17-re rögtön túl nagy kacskaringóval mentünk és még a pontot is egy hurokkal fogtam. (hiba: 0:20)
A következő pár pont elég eseménytelenül telt, hisz csak futni kellett. A 23-ig nem is volt semmi gond, bár a 22-esre bannemaradt egy kicsi. (hiba: 0:10)
A 24-re azt terveztem balról kerülöm a nagy réten a borókafoltot, de aztán valahogy nem vitt rá a lélek a kerülőre. Inkább belevesztem a borókába és támadópont nélkül mentem be a pont felé. Persze az se lett meg egyből, úgy pattantam vissza a kis ösvényről. (hiba: 2:00)
Rossz irányba jöttem ki és kicsit vissza kellett kanyarodni a követezőért. (hiba: 0:10)
A 26 elég könnyű volt, de én túlfutottam rajta pár métert. (hiba: 0:10)
Jól jött a következő 2 pont és úgy tűnik még haladtam is a többiekhez képest, majd a célig sem vétettem már újabb hibát.
Ma sem sikerült végrehajtanom a nagyobb hiba nélküli futást és kicsit sem éreztem úgy, hogy elégedettebb lehetek magammal, mint tegnap. Nem volt több boróka, de én mégis bennehagytam kicsit többet. Összesen 7:10 maradt benne, amivel akár még összetettben is nyerhettem volna. Persze nem ez bosszant legjobban, hanem a 10-es pont és még inkább a 24-es, ami könnyű lett volna, ha nem vagyok lusta kerülni az előre eltervezett útvonalamon.
Volt pár bíztató átmenetem, alapvetően egész tudatosan mentem egész hétvégén, de sajnos nem mindig és amiatt aztán csak 2 közepes futással zártam a hétvégét. Bokám viszont bírja, így most nagyon élvezem, hogy megint a hibákon és a futósebességen tudok agyalni.

Összesen 17km, 104:55

Térkép, részidők

F21E  (21)                                 

 1  132 Zsebeházy István       MOM Hegyvidék SE-MOM       45:43     4 1:28:23    1  2:14:06 
 2  137 Forrai Gábor        79 HTC Hódmezővásárhelyi      44:51     3 1:34:28    3  2:19:19 
 3  142 Harkányi Zoltán     80 MEA Miskolci Egyetemi      47:27     5 1:32:55    2  2:20:22 
 4  144 Borbás Nándor          MEA Miskolci Egyetemi      48:26     6 1:41:29    6  2:29:55 
 5  143 Dejan Avramovic        KOS Kosutjnak              57:34    13 1:36:22    4  2:33:56 
 6  146 Gillich György      68 TTT Tatai Tömegsport       55:02    11 1:43:25    7  2:38:27 
 7  130 Szakál Péter        71 VTC Veszprémi Tájfutó      58:01    14 1:53:46   10  2:51:47 
 8  145 Lajszner Attila     73 ESP Egri Spartacus Tá      57:16    12 1:54:52   11  2:52:08 
 9  131 Igor Vukovic           KOS Kosutjnak            1:22:15    20 1:40:57    5  3:03:12 
10  135 Werner Péter        73 CBD Ceglédi Bem Vasut    1:13:40    18 1:50:09    8  3:03:49 
11  141 Gyimesi Zoltán      72 TTE Tipo Tájfutó és K    1:11:50    17 1:52:32    9  3:04:22 
12  138 Dejan Popovic          KOS Kosutjnak            1:14:46    19 2:18:17   12  3:33:03 
13  139 Tári Kornél         88 ARA Alba Regia Atléti    1:08:16    15 2:26:32   13  3:34:48 

    133 Forrai Miklós       79 HTC Hódmezővásárhelyi      51:55     9    hiba               
    129 Bánki Zoltán        72 SMA Soproni Műegyetem      50:00     8    hiba               
Vk  342 Baksa Csaba            KAL Kalocsai SE            53:45    Vk 1:59:03   Vk          
    136 Fodor József        84 SZV Szegedi Vasutas S      52:14    10                       
    140 Kisvölcsey Ákos     72 MOM Hegyvidék SE-MOM       43:29     2                       
    151 Novai György           MEA Miskolci Egyetemi    1:08:53    16    n.i.               
    150 Lévai Ferenc           MEA Miskolci Egyetemi      48:38     7    n.i.               
    147 Domonyik Gábor         MEA Miskolci Egyetemi      41:43     1    n.i.