Majdnem nulla hibával futott selejtező

2009 április 11, 13:54Címkék: , | Nincs hozzászólás


Reméltem, hogy ezen a hétvégén már értékelhető teljesítményt fogok tudni nyújtani, azaz nem csak szenvedés lesz a futás, mint a Mecsekben és a HOB-on.
A mai nap két futás is várt rám, hisz selejtezőt és döntőt is rendeztek az elit kategóriáknak. Annak ellenére, hogy a hazaiaknak csak 150%-on belül kellett futni nem akartam úgy odaállni a rajthoz, hogy ez csak egy selejtező. Egyrészt a mostanában nyújtott teljesítményem és a nemzetközi élmezőny képességei alapján ez akár még necces is lehetett volna, másrészt nekem a döntőnek sem lesz nagyobb tétje, mint a selejtezőnek.
Bemelegítésnek ennek ellenére csak 1km-t futottam, mivel egy meredek hegyoldalban volt a rajt. A bokámat sokkal inkább melegítettem.

A rajt után aztán jött egy jó kis oldalazás. A ligetest, bozótfolttal jól érzékeltem és a határkaró alatti sziklát is, majd a gerincről már látszott is a pont.
Kettesre kicsit túlságosan is lefelé tartottam és még egy másik ponthoz is odarohantam, de ez amúgy is útbaesett, igaz kicsit megtorpantam mikor odaértem a rossz ponthoz. (hiba: 0:20)
A hármasra nagy szintben és lefelé rohanás vezetett. Kicsit rossz helyen értem ki a rétre és még az orromat is felszakította egy faág, amiből nem sokat érzékeltem. Estem egy hatalmasat valami kerítésdarabban már az erdőbe érve, de alapvetően ezek egyikét se nevezném hibának. A négyes igen közel volt, majd a pontról kifelé mászva utolért egy külföldi srác és csak egy kicsit volt nálam gyorsabb. El is futottam vele, de mikor a pont előtt jobbra kezdett húzni én inkább a pont felé kanyarodtam, így előtte fogtam az ötöst. A hatosra menet még egy darabig együtt mentünk, majd szép lassan kezdtem lemaradni, így a pontfogását már alig láttam. Közben egy újabb hatalmasat estem, majd a hetesre már egyedül küzdöttem fel magam. A fedettség kicsit fura volt, mert nem rémlik, hogy bozótoson keresztül fogtam volna a pontot és az is biztos, hogy erősen jobbra kellett húznom a ponthoz.
Nyolcasra menet a sziklamezőben igencsak nem tudtam haladni és utol is ért Anders Nordberg, aki az úton futásban azonnal ott is hagyott. A pontot már egyedül fogtam, akárcsak a kilencest.
A lefelétől kicsit tartottam, nem is mertem rendesen megereszteni, de szerencsére térképet sikerült eleget néznem, mert a fenyves sarkot jól becéloztam és innen már nem lehetett a pontot elrontani. A 11-es csak egy ugrás volt, majd a gyűjtő se volt valami nehéz, de én azért kicsit kacskaringósan fogtam a pontot.
A 30 perces időmet látva már sejtettem, hogy nagy baj nem lehet. Egyrészt csak 20 másodpercet hagytam a pályában, másrészt 20 percen belül csak nem jön senki az 5km-es pályán.
Ez végül be is igazolódott, hisz "csak" 6 perccel vertek meg. Ugyan fizikálisan nagyon kikaptam, hisz maximumon toltam végig a selejtezőt, de legalább már végig tudtam küzdeni egy pályát. A koncentrációval sem voltak különösebb gondok és ez még akkor is pozitív, ha nagyon egyszerű volt a pálya.
 
A légvonalban 5km-es pályán 5,4km-t futottam 5:42-es átlagtempóban, 170-es átlagpulzussal és 180-as maximummal. Ilyet nem tudom mikor mértem utoljára, de ezt csak pozitívumnak fogom fel, hisz jól ki tudtam futni magam.
 
Max. pulzus: 180
Átlag pulzus: 165
Átlagtempó: 6:11
 
Összesen 6km, 250 szint, 37:39
 

 

Hozzászólás írása