Címke: Sunka

Lendületes 1km 12km-ben

Ma nagy csapatos edzés volt. Sunkával és Tibivel találkoztunk Tibiék előtt, majd Gerit is összeszedtük, hogy aztán a városban tegyünk egy jó hangulatú kört. Úgy tűnik Tibit és Gerit ha összereresztjük abból nagy marhulás lesz. Kicsit be is kezdtünk a tempót illetően, majd Tibi elég hamar kitalálta, hogy fut egy lendületes szakaszt. Ekkor láttuk utoljára…
A megbeszélt úton mentünk, de Tibi eltűnt. Vártunk rá egy kicsit, majd továbbmentünk. Tibi jelentkezz! Hol jártál?
Visszafelé még egy lendületes kilométert is megfutottunk, ami egészen pontosan 1039 méter lett és 3:43. (3:34-es tempó) Mindez 172-es átlagpulzussal ment le és nem esett rosszul. Könnyen megy fel a pulzusom mostanában, de ha egyszer érzésre nem gáz, akkor nincs ezzel baj. Az átlagtempó ma is kicsúszott 5 percesből, de ez nem jól tükrözi a mai edzést. Lendületesebb volt kicsit, mint a többi mostanában, csak a végét vettük nagyon lazára és az elején is volt némi ökörködés és egy sötét park, amiben nem mertünk gyorsan menni.
Ez az 1km lendületes végre azt az érzetet adta, hogy újra tudok futni. 🙂
Geri pedig ma ünnepelte 150. címkéjét és ezzel listavezető.
 
Max. pulzus: 178
Átlag pulzus: 145
Átlagtempó: 5:03
Összesen 12km, 60:22

 

Máris egy tizes

Ma sikerült egy kicsit hosszabbat futni, mint tegnap és egy kicsivel jobban is ment. Sunkával indultunk előlünk és Balu felé vettük az irányt, majd a Kertvárosban tettünk egy kört. Sarkam kb. annyira érzem, mint tegnap, magyarul minden a legnagyobb rendben.
Ilyen könnyen, ilyen magasra amúgy rég tornásztam fel a pulzusom. A bánhidai templomnál a kis emelkedőn 171 is volt. A fejlődés mindenesetre egyértelmű. Gyorsabban és alacsonyabb pulzussal futottam, mint tegnap.
Kezdek hinni benne, hogy mostantól csak az edzéseken múlik az idei szezonom eredményessége és ez ad némi pluszt.
 
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 5:11

Összesen 10km, 51:01

Újrekezdés – Sokadszor

Ma elkezdtem az edzéseket a csontkinövéses leállásom után.
Sunka és Balu felénk kezdett, így nekem csak le kellett sétálnom a ház elé és onnan kezdődött a mai futás. Kossuth kert felé futottunk egy laza kört, ami közben én azért éreztem, hogy nem megy valami fényesen, de azért nem esett rosszul és élveztem is a futást. Öt percesen kívülivel toltuk és gyorsan elrepült az idő. Sarkam nem fájt futás közben, nem is éreztem. Ellenben utána már kicsit éreztem, de ha nem direkt ezt figyeltem volna nem vettem volna észre. Remélem nem romlik tovább, sőt szép lassan ez is elmúlik.
 
Max. pulzus: 163
Átlag pulzus: 154
Átlagtempó: 5:19

Összesen 7km, 36:47

 

Négyen a Gerecsében

Délután Sunkável előlünk indultunk futni, hogy aztán Balu és Madár is csatlakozzon hozzánk és egy közepes kört nyomjunk le a Gerecsében. Egész szép távolság összejött, de a tempó nem volt nagy. Nem is baj, mert holnaptól 4 nap ARAK edzőtábor Gánt-Bányatelepen.
 
Max. pulzus: 157
Átlag pulzus: 134
Átlagtempó: 5:45

Összesen 15km, 250 szint, 86:45

Karácsonyi TSC-s futás

Ma a Tatabányai futók, leginkább a TSC-s jelenlegi és egykori atléták hagyományos karácsonyi futására mentem el. Tibivel kifutottunk a Közműházhoz, majd lassacskán futni is nekiindultunk. A Turul lépcsőn mentünk fel, majd többször bevárva egymást  tettünk egy kört a Gerecsében a Panoráma út felüljárójáig. Azt nem részletezném, hogy mi volt még a futáson túl, de Tibin kívül senkit nem ütött agyon egyetlen kidőlő fa sem. 🙂
Vicces, ökörködős futás volt tehát a mai. Edzés szempontjából pedig egy jobbfajta átmozgatással ért fel.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 132
Átlagtempó: 6:21

Összesen 11km, 200 szint, 66:49

 

Betegség után, Sunkával a hegyen

Ma tényleg rendben voltam, már ami a betegséget illeti, így Sunkával futottam is egy jót a Gerecsében. Kicsit nehezen ment még, de szép lassan belejöttem, no meg a tempó sem volt nagy. A nagyvölgyön futottunk fel, majd a Kisréti vadászház közbeiktatásával jöttünk vissza.
Fent egész megmaradt a hó, de nem kérdéses, hogy nem lesz sokáig így.
 

Max. pulzus: 160
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 6:04

Összesen 11km, 320 szint, 69:28

 

Szendvicsbetét teszt

Sarkantyúm egész jól viselte a szendvicsbetétet, így gondoltam nem árt kipróbálni a gyakorlatban is, azaz futás közben. Sunkával találkoztunk a Bánhidai templomnál, majd futottunk egy nagyobbacska kört Síkvölgyi temető, ASG és Újváros irányában.
Volt egy kis latyak és kezdetben a talpbetét is igencsak zavart, de aztán megszoktam és a futás is rendben ment.
Ugyan nem lesz ideális ilyen szendvicsbetét használatával edzeni, de ha ez kell ki fogom bírni. Azt mondjuk nem tudom, hogy a tájfutó szögesekbe hogyan fogom ezt és a lábamat egyszerre belepaszírozni, de megpróbálom.
Az átlagpulzusom kicsit magas, azt hiszem ki fog jönni rajtam a betegség.
 
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 144
Átlagtempó: 4:47

Összesen 12km, 55:09

 

Éjszakai futás a Pes-kő tetején

Mára hegyi futást beszéltünk meg Sunkával és Baluval, ráadásul mivel a Pes-kő tetején lévő Geoládát is be akartuk (vagy csak akartam?) gyűjteni, így kocsival mentünk fel a Panoráma út tetejére.
A futás első 5 kilométere még a megszokott mederben ment, rajtam volt a nagy fejlámpa és ismert utakon haladtunk. Ezt követően megpróbáltunk feljutni Tatabánya irányából a Pes-kő tetejére, de nem igazán jött össze. Még 1,5 km volt légvonalban a Geoládáig, mikor már be kellett vágni terepen és egy igen szép hegyet másztunk így meg terepfutást imitálva. Persze én még könnyen voltam, hisz 10 Watt sokmindent bevilágít, de Balu és Sunka csak egy leddel világított.
 

Fent aztán elkaptunk egy ösvényt és rajta Sunka még a régi kék jelzést is felfedezte, de az irány egyre rosszabb kezdett lenni és újra terepfutás következett. A terep itt viszont már baromi sziklás volt, ám a bokám olyannyira rendben volt, hogy a sötét és s sziklák ellenére sem aggódtam. Végül nagy nehezen sikerült megközelíteni a láda helyét és már csak egy kisebb hegymászás következett a sziklás oldalban. Előbb feleslegesen lemásztunk a sziklaperem aljába, majd vissza és már meg is lett a láda. (Gerecsei Pes-kő GCPko) Azthiszem jobban jártunk volna, ha eleve alulról a turistaúton közelítünk. Visszafele már ragaszkodtunk az utakhoz, már persze azt követően ahogy kiértünk az elsőre. Persze így jó kis kerülőt kellett tennünk, de legalább tempósabban haladhattunk.
 
Nekem nagyon tetszett ez az edzés. Igazi tájfutós, könnyű és hosszú hegyi futás volt. Nem vitás, hogy nekem erre van szükségem, ám szerintem Balunak és Sunkának évente 1 ilyen is sok.
Sarkam alig érzem, bár a futás után azért kicsit fájt, viszont a bokám meglepően tökéletes volt és ennek nagyon örülök.
Majdnem 2 óra lett a teljes edzés és ebből 30 perc terepfutás volt. GPS nélkül ilyet tuti nem futottunk volna, főleg azért, mert sok helyen azt se tudtuk hol vagyunk. 🙂
 
Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 138
Átlagtempó: 6:16

Összesen 19km, 600 szint, 119:30

Eszeveszett rohanás

Négyesben edzettünk a mai nap és már eleve jól indult az edzés, ugyanis a sarkam nem különösebben fájt. Baluval és Sunkával szembe futottam egy kicsit, majd Tibi is csatlakozott hozzánk. Kossuth-kert felé kezdtünk, ám ezúttal nem kanyarodtunk vissza a városba, hanem egész a temető mögöttig mentünk az országúton. Előbb Tibi kezdett komolyabb tempót diktálni, majd – mint az lenni szokott, ha a gyors tempóba senki nem köt bele – felváltva kezdte nyomni valaki a futást. Simán 4 perc alatti tempóra is felpörögtünk néha és ez a rohanás úgy 20 percig tartott.
Visszafelé aztán már mérsékelt tempóban jöttünk és ezt nem is bántam. Jó kis edzés lett ez a mai. Ilyet tuti nem bírnék most egyedül összehozni, illetve ha mégis azt nagyon nem élvezném.
 
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 4:50

Összesen 14km, 69:41

 

Száz perc hegyen

Ma megint hegyre mentünk és mivel mostanában nem volt gond a bokámmal, így igencsak örülök ezeknek a futásoknak. Baluval és Sunkával futottunk fel a hegyre, ezúttal a Turul lépcsőn, mivel hatásomra a Bunchu kutat és az ott található geoládát vettük célba. Bundschuh-kút (GCBkut)
Sajnos a pulzusmérő övet megint elfelejtettem felvenni, így nem tudtam mérni a lépcsőn valószínűleg megint igencsak felszaladó pulzusom, de aztán utána már igen kellemes futótempóban telt az egész edzés.

Könnyen, hegyen, táraságban valami hosszabbat futni. Ennél nem is lehetne jobb.
Még egy kis szántáson is át kellett vágni, hogy a ládához férjünk, majd 2-3 perc keresgélés következett. Visszafelel kicsit sarasabb részen jöttünk, de alapvetően még így is jó terepviszonyok közt tudtuk le az edzést.
Én még elkísértem a srácokat Balu lakásáig, így a táv is egész emberes lett.
 
Átlagtempó: 5:59

Összesen 17km, 400 szint, 100:06

 

2×7 Mérföldes Tekergés

Sunka invitált minket a Vértesbe egy teljesítménytúrára és persze ezt nekem sem kellett 2x mondani. Tibinek már nem ennyire megszokott közeg a terep, de azért ő is eljött és nem bánta meg.
A 2×7 Mérföldes Tekergés volt a kiválasztott túra. Mórról egy közel 22km-es kör, mérsékelt szinttel jó választásnak tűnt. Az idő olyan közepes volt. Nem esett semmi, nem fújt a szél, de a nap sem sütött.

Mórról jó kis fölfelével kezdtünk, de nem mentünk gyorsan. Sík szakaszok jöttek, majd a Csókakői-vár, amit feleslegesen másztunk meg. A pont a völgyben volt, de mi azért szétnéztünk odafönt és ehhez lépcsőznünk is kellett rendesen.
Innen még egy nagyobb fölfele jött és már féltáv előtt túl is voltunk a szint 80%-án.
A lapos részeken sem erőltettük a tempót. Tibi ugyan ment előre, de én már lemaradoztam, Sunka pedig zárta a sort. Mivel a tempóba belefért, így pár kilométert az út mellett futottam terepen. Gyönyörű tiszta az erdő, lapos is, így aztán nem fenyegette nagy veszély a bokámat és amúgy is szeretek terepen futni. No meg persze erősíti a bokát. A Pusztavámi gyerektábornál aztán még kaptunk teát is, majd nem sokkal később egy csokimikulást is.
Innen már csak lefelé volt, de Sunkának ma nagyon nem ment és én sem bántam, hogy nem rohanunk. Szép lassan lecsorogtunk a hegyről és bár friss nem voltam én sem a végére, azért alapvetően kellemes érzéssel fejeztem be a futást.
Pulzusmérő sajnos nem volt nálam, pedig érdekes lenne mit hoztam ma össze. Fura volt a többi túrához képest ez a mostani tempó, de jólesett és talán nem is használ kevésbé, mint a rohanás.

Átlagtempó: 6:09

Összesen 22km, 600 szint, 133:37

 

Laza futás a Gerecsében

Majd elaludtam egész nap, de amint elindultam Balu elé, hogy vele és Sunkával futni menjünk felébredtem.
Kicsit melegem volt kezdetben, de szerencsére nem rohantunk nagyon. Felmentünk viszont a hegyre, amire nem számítottam, de nagyon jól sült el. Sár nem volt vészes, a nagyvölgy a fölfelében igazi tájfutó csemege (kövek, avar vastagon…) és a bokám mindezt teljesen jól bírta. Fent aztán a Kisréti vadászház felé kanyarodtunk, majd onnan tovább a dózeren Koldusszállás felé és az autópálya felüljárón át jöttünk vissza.

Hosszabb lett a futás, mint terveztem, de így utólag teljesen jó ez így. Nincs azzal semmi gond, ha alapozás alatt könnyű, hosszabb terepfutásokkal telik az idő. Főleg ha még élvezem is. 🙂
A városban aztán már nem variáltam és leváltam a Dózsakert felé.
 
Max. pulzus: 157
Átlag pulzus: 134
Átlagtempó: 5:56

Összesen 16km, 430 szint, 96:40

 

Kicsit hosszú, kicsit váltakozó

Ma nagy csapat gyűlt össze az edzéshez. Előbb elindultam Balu felé, hogy kicsit gyűjtsem a kilométereket a találkozó előtt, majd Baluhoz csatlakozva futottunk el Tibiék elé, ahol már várt ránk Tibi és Sunka.
A terv nem igazán volt fix. Szó volt hosszabb futósról és váltokozóról is. Végül egyik sem lett igazán, vagyis inkább mindkettő egy kicsit. Felfutottunk a TSC pályára, majd ott 5×400/400-at futottunk. A 2.-at és az 5.-et leszámítva mérsékelt sebességgel.
Az idők nem igazán számítanak, főleg mert a 2-es hármas pálya környékén futottam, de azért sikerült felvinni a pulzusom.
A levezetés aztán kiegészült egy Baluhoz tett kitérővel, így a táv is szépen gyűlt.
 
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 140
Átlagtempó: 5:02


Összesen 17km, 84:02
Bokatorna: 40 perc

 

Kicsit hosszabb városi futás

Kicsit fárasztó napom volt és nem is volt sok kedvem kimenni futni. Persze meg volt beszélve az edzés és ahogy elindultam már nem is bántam, hogy futok. Tibivel indultunk el egy Kertváros-Ipari Park körre és rögtön a Dózsakert sarkán összefutottunk Baluval és Sunkával. Ők már épp hazafele tartottak, így elkísértük őket, majd folytattuk az utunk a Kertvároson át az Ipari Parkba.
Onnan aztán már egyenesen jöttünk is vissza, de így is a mostani futásokhoz képest szép távot összehoztunk.
 

Max. pulzus: 156
Átlag pulzus: 139
Átlagtempó: 4:43
 

Összesen 16km, 80 szint, 74:46

 

Ismét a városban, ezúttal négyesben

Baluval, Sunkával és Tibivel futottunk ma egyet ismét a városban. Az útvonal már szinte a megszokott volt és rossz belegondolni, hogy nagyrészt ez vár rám egész áprilisig.
Így társaságban még teljesen jó, de nem kell hozzá nagy jóstehetség, hogy megjósoljam, hogy sajnos nem valószínű, hogy egész tavaszig így lesz.
Ma egyébként nem ment olyan jól a futás, mint az előző pár alkalommal. Mintha kicsit fásult lennék, ami lehet a sok egyenletes lassú futástól, de az sem kizárt, hogy kicsit nyújtanom is kellene néha.
 
 

Max. pulzus: 148
Átlag pulzus: 133
Átlagtempó: 5:04
 

Összesen 10km, 51:28

10×400 méter 1 perc pihenővel

A nap jóhíre, hogy 4. lettem az összetett bajnokságban és nem is volt messze a dobogó. Azthiszem nem kicsit kaptam volna fel a fejem, ha a hétvégén kihívnak a dobogóra. 🙂
Ez persze semmit nem jelent csak azt, hogy túl sok a bajnokság és már az összes egyéni számban sem indul el a versenyzők nagy része. (1-et még ki is lehetne hagyni)
Mai napra két edzést terveztem. A reggeli átmozgatás kimaradt, mert túl fáradt voltam és a délutáni 10×400 is dugába dőlni látszott. Sok kedvem nem volt hozzá, nem éreztem magam valami jó erőben és még az eső is elkezdett esni.
A többiek ráadásul könnyűt futottak, ami igencsak csábítónak tűnt. Meg is beszéltük, hogy együtt felkocogunk a TSC pályára és engem jól otthagynak résztávozni. Baluval, Sunkával és Tibivel futottunk fel és nem sok kellett, hogy ne döntsek úgy velük vissza is futok. Végül mégis maradtam és egy egész jó edzést csináltam végig.
Hat repülő után aztán nekikezdtem a 400 métereknek, amiket 1 perc pihenővel terveztem. Az elsőben majdnem elment a kedvem az egésztől, mert a kanyarokban állt a víz és nem éreztem úgy, hogy kicsit is jól menne. Az időm aztán meggyőzött, mert a tervezett 77-78 helyett 75-ös lett a kör.
Innen nem volt mese. Csinálni kellett és mikor a második is 75 lett már azt is eldöntöttem, hogy nem kellene 76-nál lassabb köröket nyomni. Ha nem lesz meg 10 darab az se baj, csak a tempó ne legyen folyamatosan romló.
Végül sikerült megcsinálni az edzést és az első 6 darab 400 még kifejezetten könnyűnek is tűnt. A hetedikben bekiabáltam, hogy "pálya" az egyesen kocogó focistáknak és, mint mindig ilyenkor kicsit elfutottam ezt a kört. 73-as lett, pulzusom pedig innentől már közel sem ment vissza annyira a pihenőben, mint előtte.
Azért legyűrtem a maradék hármat is. Ennyi küzdelem kellett és így utólag már nem is bánom.
 
Idők sorban: 75,7 ; 75,5 ; 76,3 ; 76,3 ; 74,9 ; 75,1 ; 73,6 ; 74,2 ; 75,3 ; 73,2
 
A pihenőket is egész jól sikerült tartanom, mert 63 másodperc volt a maximum. Az utolsó előttiben nem sikerült időben megnyomni a stoppert, így az valószínűleg 1, vagy talán 2 másodperccel is jobb.
A végére igencsak meghaltam és a hazafutás sem esett valami jól. Most nem örültem, hogy több, mint 4km-t kellett futnom még.
Végülis egy igen jó edzés kerekedett a maiból. Elégedett vagyok vele, de a jövőben a darabszámot tuti növelni kell majd itt is. Nehéz lesz, mert már most, hogy kicsit szemerkélt és állt a víz a pályán elbizonytalanodtam. Mi lesz ha leesik a hó?
Érdekes GPS-el nyomni az ilyen edzéseket. Ha gyorsan futok, akkor egy kört akár 10-20 méterrel is hosszabbnak mér, ráadásul van, hogy körbe sem érem a pályát, de olyan is, hogy túlfutok a rajtvonalon.
A pulzusom pedig, mintha be lenne lőve 176-os maxra. Annál feljebb sehogy sem ment ma. Ja és azt is megtudtam, hogy 26-27 kalóriából futok le egy 400 métert 75 mp körülire.
Hát aki fogyni akar annak ez rossz hír, hisz a 10 darab 400 méterrel összesen 10 deka kenyeret dolgoztam csak le. 
Persze az már jobban hangzik, hogy elégettem 3 kilogramm almát az egész edzés alatt. 🙂
 

Max. pulzus: 176
Átlag pulzus: 141
Átlagtempó: 5:12

Összesen 14km, 75:29

Megtaláltuk Jézus lábnyomát

Sunkával és öcsémmel ma a hegyre mentünk fel és bár nem kaptam még meg a GPS-em, de azért megkíséreltük megtalálni a Jézus lábnyoma követ. Ezt már egyszer februárban megkíséreltük, de akkor Árpikával nem találtuk meg már a második táblát sem a nagy ködben. (2 nem túl egyértelmű tábla próbálja útbairányítani a kirándulókat)
Most is nagy fejlámpával és aksival a hátamon mentem, mint legutóbb.
A fölfelé ezúttal nem esett jól, de igazán vészes sem volt. Fent aztán az első táblától most kapásból megtaláltuk a másikat. (a második szakasz csak 270 méter és nem 400; a tábla jobb oldalon van)
Onnan aztán a "jelzett irányba" bevágtunk, amiről tudni kell, hogy nincs megadva. Térkép alapján azért tudtuk, hogy lefelé, nagyjából merőlegesen kell menni. Út semmi nem volt, de egy idő után azért látszott a nyoma valaminek és egy kis völgy is megvezetett minket, amiben végül rátaláltunk a táblára, mely a Jézus lábnyoma követ jelöli. A kő persze nem egy nagy szám, sőt igazából abban sem vagyok biztos, hogy a jó követ nézegettük.
Visszafelé aztán a dózerúton futottunk és ez a része már egész jól esett.
 
Összesen 17km, 500 szint, 96:41

 

Aszfalton, de hegyen

Baluval és Sunkával futottunk ma egyet. A városban indultunk, majd a Panoráma úton futottunk fel a hegyre, hogy aztán az aszfalton még a csemetéskert végéig is elfussunk. Onnan a Turul érintésével jöttünk le, majd én még elfutottam a srácokkal Balu lakásig, majd onnan haza.
Ma pont egy ilyen futás kellett. Könnyű volt, jól esett és még szint is volt benne. (bár a fölfele nem esett mindig jól)
Végig beszélgettünk és hamar elrepült az edzés.
 
Összesen 12km, 200 szint, 62:01

Megint egy hegyi futás

Hármasban indultunk futni (Tibi, Sunka, én) és sikerült Tibit is rávenni, hogy ma is a hegyre menjünk. Kompromisszumként a lépcsőn futottunk fel a hegyre (5:34), majd a csemetéskerten át csúszkáltunk egyet a sárban. Nekem baromira tetszett a terep, de kezdett sötétedni, így adta magát, hogy a réten jöjjünk le a hegyről. Végül, hogy a távot kicsit megemeljük még a réten is tettünk egy kört Vértesszőlős felé. Visszafele aztán néhol még út sem volt, csak úgy mentünk a mezőn át, szóval még kicsit tájfutós is lett az edzés. Jó kis futás volt és ami külön jó, hogy hegyen mentünk.
 
Összesen 13km, 220 szint, 73:35
 
Max. pulzus: 167
Átlag pulzus: 135
Megnyugvási: 57 (136/79)

18km négyesben a Gerecsében

Ma négyen futottunk egyet a Gerecsében. Balu, Sunka, Tibi és én a nagy völgyön futottunk fel (10:01 és 17:05), majd a Kisréti vadászház felé majdnem Koldusszállásig mentünk le. A futás elején még világos volt és a lassan őszi Gerecsében élvezet volt futni. Már persze ha nem fölfelé mentünk, mert azzal azért megküzdöttem. A futás második felére aztán már kellett a lámpa is. Az autópálya felüljárón jöttünk vissza, majd Tibivel mi is elfutottunk egész Balu lakásáig és onnan kanyarodtunk haza.
A fölfeléket leszámítva jól megy a futás, bár érzem, hogy ezzel a tempóval lassan túlfeszítem a húrt. Utóbbi 5 napból 4 egész kemény lett, de mivel holnap nem résztávozom, pénteken meg csak valami könnyűt tervezek, így csak nem fogok fejreállni.
Balu és Tibi a Bécs-Budapestre készül váltóban, így rákapcsoltak az edzésekkel. Főleg a hosszabb futásokra hajlanak, így most jó 2 hétig minden bizonnyal nem lesz gond a futások megszervezésével. Sunka is kezd visszaváltani az ősz beálltával a bicikliről a futócipőre, szóval a társaság adott és így keményeket edzeni is könnyebb. Rám is fér már, hisz közelegnek a bajnokságok.
 
Vettem elemet a polár órámba, így most végre pulzust is mértem.
Az nem lep meg, hogy csak 5 percet volt 160 fölött a pulzusom, de az már igen, hogy 58 percig 140 alatt tanyázott.
 
Összesen 18km, 400 szint, 95:39
 
Max. pulzus: 165
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 45 (138/93)

Kis váltakozó szemerkélő esőben

Ma sem volt jobb idő, mint tegnap, ráadásul mára valami komolyabb edzést terveztünk. Szerencsére ma is összehoztunk Baluval és Sunkával egy közös edzést, ami abból állt, hogy Balu előtt találkoztunk, majd Kertvároson át kifutottunk az ipari parkba. Odafele sima egyenletes futás volt, no meg persze szembeszél és szemerkélő eső, majd visszafele nyomtunk 4×2 perc lendületest, amiből az utolsó dombnak felfelé volt és 3 percig toltuk. 🙂
Levezetésnek aztán ugyanarra futottunk vissza, majd egyedül kocogtam vissza a Dózsakertbe.
Eredetileg ugyan olyan edzést terveztem, amiben több a gyorsítás, de ilyen időbe jó, hogy legalább csináltam valamit. Ráadásul távban nem is volt kevés a mai nap.
 
Összesen 17km, 120 szint, 79:46

 

Az első igazi mocsok idő

Nagyon vacak idő volt ma. A múlt heti 37 fok után ma 10 sem volt és szemerkélő esőben kellett futni. Baluhoz futottam át, majd onnan Baluval és Sunkával hármasban futottunk egy könnyű kört. Előbb a városban tettünk egy karikát, majd a Panoráma úton felfutottunk a Turulhoz. Én a végén még elkísértem a fiúkat, majd egyedül hazakocogtam.
Fura, de a vacak idő ellenére motivált vagyok. Nagyon nem estem kétségbe, hogy ilyen időben kell futnom.
 
15km, 180 szint, 75:41

 

Futás élménybeszámolóval

Balu előtt a megbeszélt találkozóhelyre kicsit késve értem, de Balu és Sunka is ott vártak. Egy élménybeszámolós hegyi futás kerekedett a mai edzésből. A nagy völgyön mentünk föl, majd a Turulnál jöttünk le, de tettünk bele kerülőt, hogy a Csemetéskert utáni részt a sötétben kikerüljük. A végén én még elfutottam Baliuig és onnan kocogtam haza.
Jó hangulatú edzés volt, élveztem a futást és a Gerecse is csodaszép.
 
Összesen 15km, 320 szint, 79:09

 

Kicsit jobb 4×2000 méter

Ma ismét 4x2000m volt a program és újra Baluval kettesben nyomtuk az edzést. Már mikor kitettem a lábam a lakásból tudtam, hogy nem lesz egy egyszerű menet a mai futás, mert elég hideg volt (saccra 2-3 fok) és kellemetlen szél is fújt. Baluval felfutottunk a TSC pályára, ami talán a hátszélnek köszönhetően most gyorsabb volt, mint máskor, majd futottunk 4 repülőt. Közben befutott Sunka, aki ezúttal edzői minőségben jött le az edzésre és "fagyásig" mérte nekünk az időket.
Az első 2000 métert tanulva a múlt heti elfutásomból Balu vezette és könnyen ment mögötte a futás, főleg azon a részen, ahol szembeszél volt. Mondjuk ez nem csoda, mert én Balu mögött szinte nem is kaptam belőle.
A második 2000 métert már én vezettem és sikerült viszonylag egyenletesre futni. Úgy 1400 méterig nagyon lazának tűnt, majd onnantól kicsit küzdősebb volt. Mivel Balut egy kissé megviselte a második 2000, így a harmadikat is én vittem és sikerült kicsit lassabban kezdve, de ugyanolyan időre hozni, mint a másodikat. Az eleje itt is meglepően jól ment.
A negyedik kétezerben aztán Balu vitte az első és a harmadik kört, de aztán kiállt. Az idő igazából nem érdekelt, csak túl akartam már lenni az utolsó kétezren is, így igencsak meglepett, hogy magamhoz képest ilyen jót sikerült futnom.
 
A pihenő 2:30 volt, de az elsőt leszámítva kicsit kicsúsztunk belőle.
A 2000 méterek sorrendben:
 
7:08,2
7:02,2
7:02,1
6:55,2
 
Levezetésnek nyomtunk 4 laza repülőt, majd a szokott úton hazafutottunk.
Nagyon elégedett vagyok a mai edzéssel, mert sikerült a múlt hetihez képest javulni a nem túl kellemes idő ellenére is. Mondjuk nem bánnám ha 2 réteg ruhával kevesebbe, sapka nélkül futhatnánk, de így utólag már mindegy.
Nem futottam szét magam és mindig csak az utolsó 1-1,5 kört éreztem küzdősnek a kétezrek közben, szóval ahhoz képest, hogy résztávoztunk még élveztem is. Jó, hogy Baluval tudunk együtt gyorsítani, az pedig, hogy ma még Sunka is lenézett külön jó volt. A fene se gondolná, hogy ennyit számít ha körönként hallom az időket és a bíztatást. Így valahogy fejben könnyebb, tán kevésbé monoton, ráadásul jó 5 éve nem éreztem már, hogy milyen mikor edző figyeli az embert.
Csütörtökön 800 méterek, remélem már jobb időben.
 
Összesen 19km, 60 szint, 91:02

Baluval és Sunkával könnyű futás esőben

Baluval sikerült végre megbeszélnem egy közös edzést, így 6 órára a kis körforgalomhoz futottam ki, hogy onnan Baluval és Sunkával fussak egy könnyűt. Tibit sajnos nem értem el, aztán edig kicsit elvacakoltam az időt és el is felejtettem hívni, pedig, mint utólag kiderült ő is szívesen velünk tartott volna.
Nem vettem fel sok ruhát, mert meleg időre számítottam, amiben nem is csalódtam, ellenben az esővel nem számoltam, így kicsit alulöltözött voltam. A városban tettünk egy kört, ami alatt végig beszélgettünk.
Könnyű és jóleső futás volt, pont ez kellett nekem mára.
Mondjuk kicsit fáztam néhol, ami biztos nem jó, de igyekeztem nem vacakolni futás után, így azért csak elkerülöm a megfázást.
A futás eleje azért lett kicsit pörgősebb, mert késve indultam, a vége pedig azért, hogy kicsit felmelegedjek.
A táv egyébként egészen pontosan 12,31 kilométer lett.
 
Összesen 12km, 59:11

Térkép

Könnyű tizes nagy társaságban

Gerivel egy könnyű 10km-re indultunk a szokásos úton és én egy kicsit álmosan vágtam neki az edzésnek. Szokásos útvonalon indultunk a Szanatórium-völgy felé és én az edzőtábor történéseit meséltem Gerinek, mikor az autópálya után összefutottunk 3 futóval. Köztük ott volt Sunka is, akivel Ádám Petiéknél találkoztam egyszer és futottunk hármasban egy könnyűt.
Természetesen egyből megbeszéltük, hogy ki mit fut és mivel halál pontosan ugyanazt tervezték, mint mi, így innentől együtt folytattuk az edzést. Kezdetben még Gerinek meséltem el az edzőtábor végét, majd mire felértünk az emelkedő tetejére már másra terelődött a téma. Ki, mikor és mennyit fut, valamint a kalandtúrák váltak a témává. Pont egy ilyen hazai kalandtúrára készülnek a srácok, pontosabban Weisz Péter és Ádám Balázs. Geri persze egyből ráharapott a témára, mert amúgy is kalandtúra megszállott április óta.
Visszafele a Csemetéskert, Turul útvonal után még a Dózsakert széléig együtt mentünk, mert ők Ádám Balázsnál (Balu) öltöztek a Bánhidai lakótelepen.
Még megbeszéltük, hogy a jövőben is futhatnánk párszor együtt és ehhez az az ideális, ha iwiw-en felvesszük egymást és úgy meg lesz minden elérhetőségünk egymásról.
 
Hihetetlenül elrepült a futás és szinte észre sem vettem, hogy futunk. Mondjuk a tempó nem volt túl nagy, de ez most nem is számít. Jót futottunk és végre megismerkedtem Tatabányai futókkal. Remélem fogunk még együtt edzeni.
 
Összesen 10km, 220 szint és 56 perc.