Címke: Lőrinc

Karácsonyi ebéd előtt

Öcsémmel és apámmal mentünk ki egyet futni Péter-halmon még a karácsonyi ebéd előtt. Körberohangáltuk az erdőt és még egy szakaszt meg is nyomtunk. Egész élveztem a futást, a sarkam sem fájt, a bokám is rendben és a betegségen is túlvagyok.
 
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 146
Átlagtempó: 5:04

Összesen 10km, 50:46

Reggeli futás, hogy ne maradjon ki a nap

Sajnos úgy néz ki ez a hétvége nem a kilométergyűjtésről fog szólni. Reggel tudtam csak futni ma és holnap sem hiszem, hogy az ARAK évzáró keretében sikerülne hosszú futást tolnom.
Öcsémmel indultunk neki a kiserdőnek reggel 8 előtt és 1 órát futottunk. Nem ment igazán jól, de reggel ez nem is meglepő. Alapvetően nem volt bajom a futással, no de ez mégsem olyan, mint mondjuk aludni.
Futottunk minimálisan terepen is, átvágtunk egy nemrég leirtott részen, ami alaposan lelassította a tempót és hát Árpika sem előttem rohangált. A fő, hogy ma sem maradt ki edzés.
 
Max. pulzus: 147
Átlag pulzus: 135
Átlagtempó: 5:40

Összesen 10km, 59:26

 

Péter-halom megint sötétben

Lőrincről futottam ma és szerencsére ma sem kellett egyedül edzenem. Apámmal indultam el, majd miután átvágtunk az erdőn a túloldalon már Tornai Szabolcs is csatlakozott és rögtön vissza is tértünk az erdőbe. Persze lámpa csak nálam volt és én is óvatoskodtam kicsit, szóval nem mentünk gyorsan. Apám viszonylag hamar visszafordult, majd Szabolccsal mi is kiléptünk az erdőből. Futottunk pár kilit aszfalton, majd mindketten hazafelé vettük az irányt. Én a változatosság kedvéért az erdőn át.
A tegnapi futás már nem ment rosszul, de a mai kifejezetten jólesett és még távban is viszonylag sok lett.
 
Max. pulzus: 149
Átlag pulzus: 133
Átlagtempó: 5:08

Összesen 14km, 70:40

 

Laza kocogás az alapozás kezdete előtt

Ma szintén Árpikával futottunk egyet Lőrincen. Ezúttal az erdőben kocogtunk össze-vissza mérsékelt tempóban és végig beszélgettünk.
Holnap elkezdem az alapozást, így nem volt kedvem erőltetni valami hosszabb futást. Ez így pont kényelmes volt.
 

Max. pulzus: 148
Átlag pulzus: 134
Átlagtempó: 5:18
 

Összesen 10km, 55:32

 

Lőrincen kis Geocaching futás közben

Öcsémmel futottunk egyet még éppen sötétedés előtt Lőrincen. Az erdőben tettünk egy kört útbaejtve egy Geoládát, majd a Glóriett-lakótelepen át futottunk ki a kis kápolnához, hogy ott is megkeressünk egy Geoládát. Pontosabban a pót jelszót egy kereszten, merthogy pesten mindent lopnak, még azt is, ami nem ér semmit.
A végén Árpika elkezdte kérdezgetni, hogy mennyi az átlagtempónk és mivel az 5 percesen kívül volt, így megpróbált javítani azon. Ennek keretében az utolsó 2km bőven 4 percesen belüli tempóban lett lepörgetve.
Nekem egész jólesett. Szeretem az ilyen lendületes, de nem behalós futásokat.
 

Max. pulzus: 172
Átlag pulzus: 137
Átlagtempó: 4:59
 

Összesen 10km, 48:26

 

Vége

Ma pocsék napom volt. Rohadt nagy dugó Budapesten, aztán az esti edzés, amitől azt reméltem feldobja a napom és kicsit felpörget fordítva sült el.
1,5km-nél ugyanis kiment a bokám. Még mintha valami kis reccsenést is hallottam volna…
Azért azt éreztem, hogy nem szakítottam el a szalagjaimat, mint 2 éve, de a második számú bokakimenés címét azért minden bizonnyal elnyerte a zúzottkővel felszórt úton összehozott mutatványom.
Szabolcs várt rám az erdő túloldalán. Bírtam még futni és amúgy is reménykedtem benne, hogy a bokám viszonylag jól megúszta, így továbbmentem. Futottunk is jó 6km-t együtt utcákon, ami alatt csak néha éreztem, hogy nem oké a lábam. Már, már kezdtem bizakodni.
Miután elváltunk hamar rájöttem, hogy minden bizonnyal most egy darabig nem fogok tájfutni. Húsz méter macskaköves szakasz ugyanis majdnem kifogott rajtam. Minden lépés fájt, pedig nem raktam le rosszul a lábam, csak épp egyenetlen volt a talaj.
Miután ez tudatosult bennem alig telt el 10 másodperc és majdnem elgázoltak. Hát beillett volna egy öngyilkosságnak, ha a pillanatnyi hangulatomból indulunk ki.
Persze nem én voltam a hülye, hanem az autós, aki index és minden nélkül egyszer csak gondolt egyet és nagyívben balra rajtam keresztül akart bekanyarodni egy utcába. Világít a fejem, mint egy karácsonyfa ez meg vészfékezve is csak úgy tudott megállni, hogy félreugrottam. Szerintem az életben így nem ordítottam senkivel, mint az ürgével abban az 5 másodpercben.
Hirtelen kitört belőlem ennek a rohadt napnak minden dühe.
Futás után aztán megtekintettem a bokám, ami szépen be van dagadva.
Idei versenyeket lemondom. Nincs kedvem szenvedni, mint a Tipo kupán, az Euromeetingen, vagy a Középtávú OB-n.
Azt se tudom, hogy mit csináljak. Minden életkedvem elszállt. Egy darabig tuti nem futok egyáltalán és lövésem sincs elkezdek-e alapozni.
Rohadt demoralizáló ugyanis, ami az elmúlt 2 évben történt. Voltam 4 orvosnál, fizettem alkalmanként 4500 forintot gyógytornásznak és kb. 10x kezdtem neki az edzéseknek a bokaszalag szakadásom óta. Kipróbáltam mi van ha teljesen leállok hónapokig, majd rohadt nehezen küzdhettem magam fizikálisan. Már már kezdtem emberi alakot ölteni, hisz 78 kilóról 72-re fogytam és erre most megint szétcseszem a bokám. Azt nem tudom, hogy csak alapozás előtti szünet lesz a dologból, vagy végleg föladom. Magamat ismerve persze úgysem bírom futás nélkül, de most nagyon kész vagyok.
Aszfalton biztos tudnék edzeni, de ahhoz semmi kedvem, hogy esténként a sötét utcákon rójam a köröket.
Vége!
 
Összesen 10km, 51:36

Egyedül nehezebb az edzés

Ma is rá kellett jönnöm, hogy társaságban sokkal könnyebb és jobb edzeni, mint egyedül, ugyanis délután mehettem futni egyedül Lőrincről. Sok kedvem nem volt, de szerencsére csak könnyűt akartam ma edzeni és azt még éppen le is tudtam világosban. Péter-halmon tettem egy kört, majd a végén a játszótér mellett repülőztem is 10-et, így bő 10km lett.
A robogóval száguldó fiatalok elől is sikerült beugranom a bokorba, mielőtt elgázoltak volna, így egész jól alakult ez az edzés.
Hétvégén Kalocsa Kupa, ami annak fényében, hogy elég fáradt vagyok nem sok jót ígér. Mondjuk nem is az eredmény miatt megyek, hanem azért, hogy térképpel fussak. Nem sokat volt ugyanis térkép a kezemben a nyár eleje óta. Abból is kettő (ROB selejtező, CSB) nem ment jól és a ROB döntő is csak közepesen sikerült tájékozódás szempontjából.
Most jó lenne végre egy (vagy talán 2) olyan futás, ami technikailag jól sikerül.
 
Összesen 10km, 54:07
 
Max. pulzus: 151
Átlag pulzus: 134
Megnyugvási: 38 (135/97)

Péterimajor Lőrincről

Ma öcsémmel és barátnőjével indultunk edzeni. Árpival ketten futottunk, míg Viola biciklivel kísért minket.
Egy közepesen hosszú edzést akartam futni és ezt sikerült is teljesíteni. Lőrincről előbb átfutottunk Imrére, majd onnan az M5-ös autópálya fölött Péterimajor következett, ahonnan a másik irányba jöttünk vissza. Előbb az M0 felett futottunk át, majd már a földúton az M5 alatt.
Péter-halmon még kicsit beletettünk, majd hazafutottunk.
A végére már nem voltam valami friss, pedig az első fele kifejezetten jól ment és néhol a tempó is egész jó volt.
 
Összesen 18km, 89:20

 

Átmozgatás az utazás előtt

Délelőtt elég sok dolgom volt, de azért szakítottam időt egy átmozgatásra. Péter-halmon tettek egy szűk 7km-es kört az új cipőmben. Valahogy nem az igazi még, úgy tűnik be kell törni. Iszanbulban azthiszem még nem ebben fogok futni.
Azért sikerült magamat kicsit kipihenni a mai sokáig alvással.
Ma utazás Isztambulba, majd ott Nike Human Race.
 
Összesen 7km, 32:26

 

Lőrincen, egyedül 6km

Munka után előbb vettem egy futócipőt, majd Lőrincre mentem, hogy holnap gyorsan ki tudjak menni Ferihegyre.
Este egyedül indultam el futni és nagyon nem volt kedvem az edzéshez, ráadásul kegyetlen fáradt is vagyok. Azért 6km-t összehoztam, de csak kötelességből. A régen gyakran futott háztömbkörön futottam összesen 6 kört, plusz az a minimális oda-vissza.
 
Összesen 6km, 27:23

 

Nyaralás előtti edzés

Mivel holnap indulunk 5 napra Szlovéniába kirándulni, így ma még arra gondoltam, hogy egy könnyű, de pörgős edzést csinálok.
Ennek keretében kifutottam a Gerely pályára, majd elkezdtem repülőzni és csak közben jöttem rá, hogy csak a SportBand kütyü van nálam, ami mindent mér, csak részidőket nem.
Eleve úgy gondoltam, hogy a 10×100 méter után talán ha 5 darab 400 métert futok. Ezek után az is felmerült bennem, hogy totál érzésre futok az idővel nem is törődve, aztán inkább mégis úgy döntöttem legalább körülbelülre nézem az időket. Futottam is elsőre egy 74-es 400-at, de nagyon nem esett jól és a második közben ki is álltam kétszáznál.
Úgy tűnik most már tényleg elég fáradt vagyok. Nem is baj, jön a szabi és a nyaralás, ami akár magaslati edzőtábornak is felfogható lesz, hisz ha szerencsénk is lesz az idővel felmászunk a Triglavra, Szlovénia legmagasabb csúcsára.
Az edzés ma igen felemás lett. Sokkal többet nem terveztem futni, de a pörgős rész kimaradt, mivel nem tudtam pörögni.
 
Összesen 7km, 39:14

Egy bő hét múlva átfutok Ázsiába

Lőrincen mentünk ki apámmal futni és az edzés elején nagyon nem ment a futás. Úgy 3-4km környékén viszont kezdtem felébredni és onnantól a tempó is javult valamit.
Péter-halmon tettünk egy nagy kört, majd már az utcánkban én még futottam 10 repülőt is.
A nap különlegessége, hogy az amúgy is ingyen kapott Nike+ SportBand kütyüvel, pontosabban a Fussunk el Pekingbe játékkal nyertem egy Isztambuli utat. A közösen gyűjtött kilométerekkel kellett összehozni a Budapest-Peking távot és engem sorsoltak ki. Augusztus 31-én kell majd átfutni a Boszporusz hídon egy 10km-es jótékonysági futás keretében (Nike Human Race).
Azon túl, hogy baromi jó nyerni és szeretek utazni, a 10km-es futás pont jó lesz 1 héttel az OB-k előtti utolsó kemény terhelésnek. Legalább stílusosan jutok el életemben először más földrészre: futva ! 🙂
 
Összesen 9km, 49:10

 

Hosszú, alföldi futás kalibrálással

Mivel a CSB-re nem árt valamiféle állóképességet i szerezni, így elhatároztam, hogy megejtem első valóban hosszúnak tekinthető futását a mai napon. Futótársat nem sikerült ehhez az akcióhoz keríteni, így magam vágtam neki az edzésnek és az akklimatizálódás jegyében Indián-domb, Kőhíd párosra esett a választás, ahol van esélyem lefutni legalább 2km-t anélkül, hogy begolyóznék a körözgetéstől.
Még mielőtt nekivágtam volna a nagy futásnak kimentem futni egy háztömbkört, hogy bekalibráljam a Nike SportBand kütyüt, ami tegnap alaposan túlmérte a távot. Lemértem Mapsource-on és Google Maps-en is a kört, amire így kaptam két értéket: 838 és 846 méter. Ezek után futottam rajta egy kört a kütyüvel, ami sikeresen 990 métert mért. Gondolkoztam mit írjak be és végül 860-al kalibráltam, nehogy aztán most meg mínuszba mérjen.
Lemértem, hogy 1,4km-nél fogom keresztezni az Üllői utat, így rögtön a futás elején volt egy visszacsatolásom. A kütyü ezúttal majdnem pontos volt, mert 1380 métert mért, így megnyugodtam, hogy nem rontottam el nagyon a kalibrálást azzal, hogy a valós helyett kicsivel hosszabbnak adtam meg a kalibrálás alatt futott kört. Sőt ezek szerint még lehetett volna hosszabbat beírni.
Hamar rájöttem, hogy a kütyüt nem szabad az aktuális tempó kijelzésen hagyni, mert állandóan azt lestem és mindig próbáltam emiatt kicsit felpörgetni a tempót. Kipróbáltam mi van, ha apróka, illetve nagyokat lépek és sikerült magamalá taposva kb. 6 percesben futni 4:10-es tempót, szóval aki direkt arra meg az tud hülyeségeket is mérni, de egyébként elégedetten nyugtáztam, hogy most sikerült belőni az órát. Földúton kicsit visszább esett a tempó és még a terepre is azt mérte kb. amit magam tippeltem volna, bár ott azért a 6 perces fölötti értékek közé néha becsúszott egy 4:30-as, amit nem tudok mire vélni, de biztos léptem egy párt hirtelen. Futottam a repülőtér megkerülős köröm elejét, majd mikor elfogyott az erdő mellettem, akkor maradtam az erdőszélen és egy általam nem ismert részen tettem egy kb. 4 kilométeres karikát, majd egyenesen vissza indultam Indiándomb felé. Ahogy átértem a terepre sikerült elveszítenem az utat magam alól és megint futottam úgy 1,5km-t terepen, aminek a vége dzsuvázásba torkollott, de sikerült kiverekednem magam egy útra. Kb. itt kezdtem el érezni, hogy a viszonylag kellemes idő ellenére kezdek elkészülni az erőmmel, pedig még csak 16km környékén jártam. A tempót néha megnéztem és a földúton nem ment csak az 5 perces átlag, de nem foglalkoztam vele. Elfutottam a Helikopter-lakóparkig, majd egy másik párhuzamos úton haza indultam egyenesen. Elég vacakul ment és stabilan 5 perces tempó fölé kerültem, ami csak akkor változott, mikor kiértem aszfaltra.
A végén még futottam egy kört a kalibrálós háztömbkörön, hogy megnézzem jól sikerült-e kalibrálni és a futás végén is jól mér-e. Nem tudom, hogy a fáradtság miatti megváltozott mozgásom miatt, vagy mi miatt, de ezúttal jóindulattal is csak 800 méternek mérte a kört.
Magyarul kalibrálhatok újra, ha nem akarok mindig azzal szembesülni, hogy gyengébb vagyok, mint valójában. 🙂
Azért a tegnapi után pozitívan csalódtam a kütyüben és még a weboldal is egész működőképes, ha az ember túlteszi magát azon, hogy a világ egyik legrosszabb böngészőjét kénytelen használni.
 
Összesen 26km, 126:06

Nike+ SportBand – Divatkütyü – 13km laza futás

Tegnap kaptam egy Nike+ SportBand kütyüt, így ma azt teszteltem. Van ugye az a dolog, hogy ajándék lónak ne nézd a fogát, no de azért nézzük csak mégis. 🙂
Kezdődött a dolog azzal, hogy csak IE alatt működik a Nike+ weboldala. Firefox-ot nem sehogy sem szereti. Brrr. Barbárok! 🙁
No azért működött a kütyü, így elindultunk Apámmal futni. Sebességet nézegettem és hát kicsit túl gyors volt, hisz a kocogásnak is 4:20-at mért. Aztán a fixen 1,1km-nek vett távomra is 1,17km-t mért, szóval elkönyveltem , hogy mondjuk 6%-ot le kell vonni mindenből.
Szépen tesztelgettem és le is ment 3-3:10 környékére egy megnyomott négyszáz méter során a tempó. A táv is szépen pörgött, időt is rendben mérte és ahogy egy ilyen kütyühöz illik a kalóriát is számolgatta. A 6%-ot belekalkulálva mondhatni, hogy minden rendben volt.
Kíváncsi voltam mit fog mutatni utólag, mert a repülők alatt is végig be volt kapcsolva és hát ott mutatott 2:40-es és 13:00-ás tempót is, ami teljesen rendben volt.
A futás amúgy igen jól esett, mert kellemes 20 fokban futottunk. A felénél apám visszafordult, így onnantól egyedül mentem és a 10 repülő is jó pörgősen ment le a végén.
Futás után feltöltöttem a Nike+ honlapra az edzést. A futást és az alap adatokat (idő, táv, kalória) teljesen jól behozta, de a grafikon amit mellé nyomott teljesen torz lett. Egyrészt teljesen sima a repülőkig, másrészt a repülők idejére belemért egy 25 perces kilométert. Ez már csak azért is lehetetlen, mert 8 percig repülőztem a pihenőkkel együtt és az alatt elvileg pont meg is tettem egy kilit. A sima szakaszra írt 3:30 és 5:30 közötti ezrek is bődületes marhaságok
Ami még gáz, hogy valamiért ezzel a futással nem engedi kalibrálni magát, akárhogy küszködök. Ez nyílván előbb-utóbb megoldódik, de akkor is hülyeség. Mindenre új ablakot akar nyitni, ezért olyat voltam kénytelen tenni, amit soha nem gondoltam volna. Internet Explorert állítottam be alapértelmezett böngészőnek. (Nem fog így maradni.)
Mondhatni, hogy a kütyü teljesen rendben van, egész jól mér és kalibrálás után teljesen jó is lesz. Mindent tud, amit tudnia kell. Hobbifutóknak szánták, akik tényleg csak a távot, sebességet és a fogyni vágyó részük a kalóriát lesi. Ez egy tök jó dolog, plusz motivációt jelent, menő és ha ez vesz rá embereket a futásra máris főnyeremény.
Ami viszont az adatok feldolgozását illeti az nagyon gáz.
Ezt a kütyüt én személy szerint csak a kezdőknek ajánlom. Aki már fut, az vagy ne vegyen semmit, vagy ruházzon be egy Footpod-os Polár órába, vagy vegyen egy Forerunner-t. Mindkettő tudja ugyanezt, meg még kb. 100x többet.
Azért rajtam egy darabig biztos fent lesz és ha sikerül kalibrálni talán még hasznát is veszem.
 
Összesen 13km, 63:38

 

2x5x400 méter

Ha kedd, akkor résztáv, méghozzá rövid résztáv. Mivel azonban emelni kell az adagot és a héten már jó lenne ezreket futni, de minimum 800 métereket, ezért ma is már négyszázazás volt.
Tornai Szabolccsal és apámmal mentünk ki a Gerely pályához, hogy egy 5km-es Kőhíd terepen tett karika után bemenjünk a pályára. Csináltunk 10 repülőt, miközben apám haza indult. Már ekkor is éreztem, hogy nem esik nehezemre a mozgás, de igazán csak a 400 méterek leptek meg. 2x5x400 méter volt terítéken és mivel a pálya elég ramaty, leginkább földes és füves, így kalkuláltam vele, hogy nem fogok jó időket futni. Szabolcsnak mondtam is, hogy itt mindig 2-3 másodperccel rosszabbakat futottam, mint rekortánon.
A pihenő ezúttal is 2 perc volt, ami soknak sok, de úgy érzem még ez kell. A résztávokat végig én vittem, de Szabolcs mögöttem tolta végig, ami azért jelentősen jobb, mint egyedül futni.
 
75,8 ; 75,4 ; 76,2 ; 75,9 ; 75,7
75,8 ; 74,3 ; 74,8 ; 75,9 ; 73,2
 
Pulzusom megint jó magas volt, hisz a 192 nálam majdhogynem csak az előző évezredben volt ismerős. Az 1 percre mért 126 viszont egész bíztató, bár én még a 192-nek is örülök, hisz legalább fel tudom tornászni ilyen magasra.
 
Sikerült megfutnom majdnem ugyanazt, mint múlt héten egy sokkal rosszabb pályán és ráadásul 2 darabbal többet is futottam most.
Úgy tervezem négyszázakból csak 12 darabig emelek, valószínű azt is 2×6 formában, utána viszont csökkenteni kellene a pihenőket. Jó érzés, hogy érzem a fejlődést magamban. Attól nem is tartok, hogy nem leszek elég gyors szeptember elejére, de a sebesség nem lesz elég és a gyorsasági állóképesség megszerzése nem lesz könnyű.
Levezetésnek futottunk még 3km-t az utcákon.
 
Összesen 13km, 68:59

Egyedül Péter-halmon

Ma már nem volt olyan sok kedvem futni, mint tegnap. Egyrészt fáradt vagyok, másrészt egyedül kellett kimennem.
Persze azért elindultam és lenyomtam kemény 6km-t, de nem esett jól. Kicsit mintha izomlázam is lenne a tegnapitól és a fülledt időben amúgy sem éreztem jól magam. Fura, de a tegnapi 8km is lefárasztott annyira, hogy azt ma megérezzem.
Persze minderre számítottam is. Pont ezért nem engedtem Szabolcs csábításának egy 1000 ezer méterre.
Miután a bokámat éreztem futás közben a korábbról is megszokott "nem fáj, de bizonytalan" formában, így nem épp azzal telt a futás, hogy az őszi szezonról álmodoztam. Kicsit el is gondolkoztam azon, hogy mi a fenét tudnék még csinálni, hogy jó legyen a bokám és mi lesz ha az őszt is csak végigszenvedem. Egy biztos: edzeni fogok, mert 2002 óta többször álltam le, de 1-2 hónap után úgyis mindig elkapott az edzhetnék és akkor már jobb tudatosan készülni, mint állandóan újrakezdeni.
Az újrakezdés, mint minden kezdet nehéz. Azt várnám, hogy jól essen az 5 perces tempó, ehhez képest nem élvezem és persze ez lehangoló. Ellenben legalább gyorsan fogok fejlődni pár hétig. Míg utol nem érem magam.
Holnap nem biztos, hogy lesz időm futni, de ez kivételesen nem zavar, mert a fokozatosságba belefér most még egy nap pihenő. Hétvégén már egy normálisabb távú edzést is tervezek, hogy aztán jövő héttől már a rendes felkészülés vegye kezdetét. Résztávval és hosszú (hosszabb) futással.
 
Összesen 6km, 33:15

Az első edzés a kihagyás után

Ma kiszedték a számból a varratokat és egyébként is jó kedvem volt, ráadásul mára terveztem az edzések elkezdését, így nem volt más hátra, mint futni. Felhívtam Szabolcsot, hogy nem tart-e velem és mivel ő is csak könnyűt tervezett, így Péter-halom közepén találkoztunk. Apám is velünk tartott, így hármasban nyomtuk az edzést és hát mi más lett volna a téma, mint a most zajló világbajnokság.

Futottunk egy nagyobbacska kört az erdőben, majd a vasútnál elváltunk és én pár repülőt és futóiskolát beiktatva futottam haza.
Egész jól éreztem magam futás közben, igaz a tempó igen mérsékelt volt és nem is futottam sokat, de fő a mértékletesség.
 
Összesen 8km, 43:21

10km lendületes futás 40:33-ra

Szabolccsal mára megint közös edzést beszéltünk meg. Ezúttal elég későn.
Az erdőn át futva melegítettem be és meglepően jól ment a futás már ekkor. Indulás előtt nyújtottam jó 20 percet, lehet ezért pörögtek a lábaim.
A hasam viszont nagyon nem volt jó, mire Szabolcsék elől elkezdtük a tervezett 10km lendületes futást már 3x kellett vécére mennem.
Nem is voltam biztos benne, hogy a 10km alatt nem kell megállnom majd, de végül kibírtam a 2 darab 4,1km-es kört, majd a háztömb körül futott maradék 1,8km-t is. A tempó kezdetben pont 4 perces volt, majd a közepén egész kicsit lassultunk, így  vége 40:33 lett.
Szabolcs néha egészen begyorsult, néha meg egész lelassult, így azthiszem a 10km alatt volt 3:20-as és 4:20-as tempó is, igaz a nagy része azért sikerült egyenletesre.
Nekem pont jól jött ez az edzés, mert nem hajtottam szét magam, de azért egy lendületeset futottam (végén 165-ös pulzus), igaz a gyomrom eléggé megmakacsolta magát, hisz még hazafele is be kellett iktatnom egy kényszerszünetet.
A hosszú bemelegítésnek (majd 5km, plusz repülők) és az ugyanilyen hosszú levezetésnek köszönhetően a táv is egész sok lett.
 
Összesen 20km, 88:51

60 perc könnyű futás

Lőrincről futottam egyet Péter-halom Tornai Szabolccsal. A szokott helyen találkoztunk, majd az erdőben tettünk egy nagy kört a nagy melegben és végül hazafelé egyedül még csináltam 6 repülőt is.
A bokám nyújtogattam egy sort még otthon és erősítettem is.
 
Összesen 12km, 60 perc

Könnyű futás repülőzéssel

Az egész heti lógás után, illetve a nekem keményre sikeredett csütörtöki tájbringa után a péntek és a szombat elég kemény lett, így mára könnyű napot tettem. Apámmal futottunk kb. 11,5km-t Péter-halmon, aminek az első fele nem esett túl jól. Párás, fülledt idő volt és nekem még tele volt a hasam, ráadásul apám elég jó tempót futott. Egy 2km-s kört 9 percen belül tettünk meg.
A második fele az edzésnek aztán már jobb volt és a végén még rávettem magam a repülőzésre is. Az utcánkban nyomtam 6 pörgős repülőt. Ezt az Euromeeting-ig tartani is akarom, mert ha nem is nagyon, de egy kicsit tuti felpörget a versenyre.
 
Összesen 12km, 60:26

Délutáni átmozgatás beállt derékkal

Délután 6-ra beszéltük meg Szabolccsal a futást és mivel épp időben indultam csak el, így odafele nem nagyon tudtam megállni, pedig a derekamra igencsak ráfért volna egy alapos gimnasztika. Egészen be volt ugyanis állva a derekam, amit végül 14 perc futás után tudtam kicsit lenyújtani.
Innentől azért már jó volt a futás, hihetetlenül jó ilyenkor az erdő és kellemes volt a tempó is. Végül bő 12km-t sikerült futni és persze a bokatorna sem maradhatott ki.
 
Összesen 12km, 60:34

Boka vizsgálat, torna és esti 9km

Ma reggel előbb elvittem Editet Dobogókőre egy kongresszusra és megcsodáltam a csupazöld Pilist, majd 8:30-kor már Pesten volt jelenésem Guti Rékánál, hogy megnézze a bokám. Őt Stépán Zsolti ajánlotta és nem kellett benne csalódnom.
Alaposan megvizsgált, elmondta mi a konkrét gond, mutatott egy csomó gyakorlatot és megnyugtatott, hogy lesz nekem még jó a bokám. Alapvetően 3 dolognak kell rendbe lenni, hogy az embernek jól működjön a bokája.
Az erőmmel nincs gond, erős a bokám.
Az egyensúllyal kapcsolatos dolgokkal már akad gond, mert minden gyakorlatot eddig a "könnyebb ellenállá irányába" csináltam, azaz befelé dőlt a lábfejem minden gyakorlatnál, így a külső szalagokat, izmokat nem az a hatás érte, mint kellett volna.
A legfőbb gond azonban a beszűkült oldalirányú mozgással van, azaz egyáltalán nem nyúlik a másfél éve sérült jobb külső bokaszalagom. No ehhez is kaptam nagyon szuper gyakorlatot, amit Edit segítségével fogok tudni megcsinálni otthon.
Most persze Réka csinálta végig velem ezt a bokanyújtást, amihez muszáj másik ember, mert magamnak nem tudom úgy nyújtani a lábam.
Röviden összefoglalva reggel visszakaptam a tájfutással kapcsolatos reményeimet! 🙂
Este Lőrincről öcsémmel mentünk ki futni és már igencsak sötétedett, így csak odafele futottunk az erdőbe, utána egy kört tettünk a Béke tér mögött, majd az utcákon futottunk haza. Éreztem, hogy a bokám reggel jól meg lett dolgozva és azt is, hogy mintha már most jobb lenne a helyzet ettől az egy kezeléstől.
Mivel nagyon fárasztó napom volt, így beértem ezzel a kis körrel mára.
 
Összesen 9km, 42:13

Kicsit meggyötört testtel

Ma szintén véleményeket gyűjtöttem a Halmi-erdőben a KKK-ról, aminek következtében jó 4-5 óra alatt sikerült nem kevesebb, mint 1,5km-t futnom.
Mivel azért edzeni is akartam, hogy Tornai Szabolcsot elkísértem Imre széléig, majd egy kis kitérővel futottam haza a Lőrinci temető felé, pont a tervezett út nyomvonalán.
Testem eléggé megviselt a tegnapi verseny után. Jobb lábamon érzem, hogy a ragasztás elszorította, de a bokám is érezhetően meg lett rántgatva. Ami viszont a leggázabb az a bal térdem a sebbel. A 3 centis vágás miatt mindig újra felszakad a seb és amíg nem szakad teljesen szét a varr, addig elég rendesen húzódik minden lépésnél.
Futni ennek ellenére tudtam rendesen, mert ha már elindultam, akkor hamar bemelegszem. Az első 50-100 méter viszont minden indulás után majdhogynem sántikálás volt.
Energiával, izomzattal mindazonáltal nincs gondom. A futásnak az a része, amikor már be voltam melegedve még jól is esett.
 
Összesen 9km, 45 perc

Villáminterjúk átmozgatás közben

Sose gondoltam volna, hogy én valaha idegeneket fogok megszólítani és kérdéseket teszek föl nekik. Ma mégis megtettem ezt, mikor Péter-halmon, azaz a Halmi erdőben lefutottam 6km-es átmozgatásomat és közben a Külső Keleti Körútról kérdeztem az embereket.
Kezemben egy fényképezővel és egy telefonnal, amire a véleményeket vettem fel igen sok megszakítással sikerült lefutnom a mára tervezett adagot, de megérte. A legtöbb ember készségesen válaszolt, igaz van aki nem vállalta fel nyilvánosan véleményét, de még így is 7 ember tiltakozását sikerült összegyűjtenem. Olyannal aki az út megépülése mellett foglalt állást nem is találkoztam. Aki esetleg kíváncsi a véleményekre, vagy maga is szeretne állást foglalni az látogasson el ide: http://kkk.blog.hu/
Szerintem sokat számítana ha olyanok is véleményt mondanának az út ellen, akik nem Lőrincen laknak, de sajnálják az erdőt. 
Az edzés nem tudom mennyi edzésértékkel bírt, így kb 10 részben. Egyben 1km-nél többet nem is futottam, de mindig feldobottan indultam tovább, hisz megvolt a sikerélmény minden beszélgetésnél. Végül talán 7km is meglett a távolság és pörögtek a lábaim. Nem is csoda. Ha megláttam egy embert rohantam oda hozzá és elég sokan voltak a késői és borús idő ellenére. 🙂
Holnap hosszútávú OB, ahol szeretnék egy jót futni, leginkább magamhoz képest. A cél az, hogy úgy fussak át a célvonalon, hogy mindent megtettem és nem volt különösebb gond a lábammal, erőnlétemmel, vagy a tájékozódással. Szeretném, hogy a befutón lássam értelmét hajrázni.
Az eredmény alakul, ahogy alakul. Ezen majd remélem elkezdhetek izgulni befutás után.
 
Összesen: 7km, 34 perc

Óraátállítás után, kihasználva a világost

Elég későn tudtam elindulni futni, ráadásul egyedül, de ezúttal nem nagyon zavart, mert itt a tavasz és az óraátállítás hatására még így is világosban futhattam.
A Külső Keleti Körút elleni tiltakozás jegyében Péter-halmon futottam egy szép kacskaringós kört, méghozzá fényképezőgéppel. Sokszor megálltam fényképezni, így kicsit szaggatott lett a futás, de nagyon élveztem. Rengetegen voltak az erdőben és rengeteg futóval is találkoztam.
Sokat nem terveztem, de azért 10km-t összehoztam. Érdekes módon elég frissen mozogtam és nyomát sem éreztem a hétvégének.
 
Összesen 10km, 50:35

Felrázó 5x200m szögesben

Nem tudtam mit fussak ma, mert a tegnapi után olyan nagyon nem akartam keménykedni. Hosszúra nagyon nem vágytam, mint ahogy egy egyenletes lazábbra sem, ellenben valahogy kicsit felpörgetni magam úgy gondoltam jól fog esni.
Ki is találtam, hogy csak ki kellene rendesen próbálni a szögest, amit most vettem és ezt a Gerely pályán is meg lehetne ejteni. Kezemben a cipővel kikocogtam a pályára, mentem még pár kört, majd átvettem a szögest 3km után.
Csináltam 10 repülőt, ami alatt nagyon mentek a lábaim. Persze ez szögesben nem is csoda. A föld, ami a pályán van enyhén hepehupás és bújnak ki rajta a növények. Ez a pálya is csak a dicső múltban láthatott legutóbb szöges cipőt.
A tervem 10×200/200 volt, de nem túl gyorsan. Ehhez képest 33 másodperccel kezdtem ami ezen a pályán nem olyan rossz, igaz a szöges biztos sokat dobott rajtam. Variáltam melyik felét fussam a pályának, mert az egyik oldalon szembeszél volt, míg a másikon a talaj volt olyan katasztrofális, hogy attól féltem itt fog megint kimenni a bokám. Végül itt is, ott is futottam párat, de a 4. kétszáz után már kezdtem érezni a vádlimban, hogy a szöges eléggé megdolgozza. Nem erőltettem hát és az 5. után abba is hagytam a résztávozgatást, majd hazafutottam az edzőcipőben.
Hát, komolyan meglepődnék, ha ez a cipő alkalmas lenne a tájfutásra, leszámítva persze valami mezőn rendezett sprintversenyt.
 
200 méterek: 33:2 , 34:2 , 33:7 ,33:8 , 33:9
 
Összesen 8km, 45:18

Imre- Lőrinc futóverseny – 10km: 37:42

A tegnapi nap, pontosabban a bokám kissé rossz kedvre derített, de azt tudtam, hogy ma fogok valamit futni. Tervem nem sok volt, de mindenképpen valami keményebbet szerettem volna futni.
Reggel fél 9-kor tudtam meg, hogy ma van az Imre-Lőrinc futóverseny. Gyors informálódás az interneten, majd 9 előtt betolt két kifli után már készülődhettem is, mert 10 órás rajtot olvastam a neten és azt, hogy fél órával a verseny előttig lehet nevezni. Szűk 4 kilométert kellett futnom, míg átértem az erdő túloldalára és gyorsan be is neveztem magam a 10 kilométeres távra.
Kicsit megdöbbentem, hogy a 10km rajtja 11 órakor volt, de azért valahogy eltöltöttem az időt és legalább kicsit megemésztettem a reggelit. Persze mehettem újra bemelegíteni, ami ezúttal olyan 2,5km-re sikeredett. A pulzusom nem tudom miért az egekben volt és nem is éreztem magam valami jól, ezért azt lőttem be, hogy csak egy jó lendületeset futok ma és nem hajtom szét magam.
A rajt után ennek megfelelően jó sokan el is rohantak mellettem, majd pár száz méter után stabilizálódott a mezőny és a 2km-es részhajrához jó állapotban értem talán olyan 7:30-as idővel.
Itt kezdtem magam egész jól érezni. Az élmezőny elment, én pedig rögtön az őket követő boly elején futottam és könnyedén és jólesően haladtam. Nem is nagyon foglalkoztam vele, hogy kezdenek lemaradozni az emberek és hamar azon kaptam magam, hogy én futok az "üldöző boly" élén. Mellettem, mögöttem Holba Zoli nyomta és így haladtunk olyan 4km-ig. Ekkor kezdett nem jól esni a futás és egyre csak rosszabb lett. Szembeszél volt és nekem egyre rosszabbul esett a futás. Páran el is mentek mellettem, de Holba Zoli maradt mögöttem, így feltételezem lassulni nem nagyon lassultam.
Már nagyon vártam, hogy bekanyarodjunk balra és ezzel a szembeszéltől is megszabaduljak, de a 90 fokos kanyar még nem sokat javított a helyzeten. Az azért vicces volt, hogy a szülői háztól 300 méterre futottunk el, majd végre a Gilice tér közeledett, ahonnan hátszél volt várható. Már kezdtem volna megkönnyebbülni, mikor a tüdőm kezdett beszúrni. Érdekes érzés volt, mintha a polár jeladója szorítana el, vagy egy nagyon kemény résztáv végén köpném ki a tüdőm. A baj csak az volt, hogy még 4km volt hátra. Gyorsan előre is engedtem Holba Zolit és mögötte haladtam, de aztán valahogy mégis visszakerültem egy kili után előre. Kezdtek megint elmenni mellettünk az emberek és éreztem is, hogy lassulunk. Zoli is kilépett mellőlem és én nem mentem utána. Nem akartam erőltetni, ha már egyszer ennyire nem megy. Így is épp elég rosszul esett a futás és örültem, hogy közeledik a vége.
Végül a célba 37:44-el értem, ami a hitelesített 10km-es pályán jó sokadik helyezést jelentette.
Valami ilyesmi időre számítottam, de azt hittem ezt egy sokkal kellemesebb, nem ilyen szenvedős futással is elérem. Persze közel sem volt ideális az ágyból kipattanva, kajával a gyomromban, saras terepcipőben tolni a versenyt, de nem is versenyezni mentem.
Pulzusom végig 180 körül mozgott, a max. 182 volt, míg az átlag 176 lett.
Levezetést vagy 2 órával később a hazafutás jelentette, ami alatt megintcsak az egekben volt a pulzusom. Nem szoktam hozzá, hogy 150 körüli pulzussal alig legyek 5 percesen belül.
Egyrészt jó kis edzés volt ez a mai, másrészt viszont nem dobott fel. Kegyetlen lassú vagyok és nagyon rámférne a gyorsítás.
A verseny egyébként szuper volt. Jó sokan (kb. 1000 fő) voltak és szép idő volt. Az pedig, hogy mindez ott volt, ahol éveken át (és még néha mostanában is) futottam külön érdekes volt. Egy csomó ismerőssel találkoztam és bár elment a fél nap, de csak jobb volt itt edzeni, mint délután ugyanitt egyedül.
 
Max. pulzus: 182
Átlag pulzus: 155
 
Összesen 20km, 83:19

Sose lesz már jó a bokám?

Egészen késő délutánig jó kedvem volt, még a soroksári Decathlonba is beugrottam venni egy "tájfutó szögest". Van mindkét típusból nekik, de kicsit mérethiányos, ám ezek leginkább megerősített mezeifutó szögesek és nem tájfutó cipők. Kicsavarozható nagy szögek vannak benne.
Azért én vettem egyet, próba szerencse alapon. A felső része tűnik gyengébbnek és nem tudni a köveket hogy bírja. Végül az győzött meg, hogy ha 1-2 futás alatt leszakad a lábamról, akkor legfeljebb visszaviszem. Ők hirdetik tájfutó cipőnek…
Futni egyedül indultam és rögtön kipróbáltam az új szögest, de egy kilométeren belül már nem a cipő foglalkoztatott. A szerdai bokakimenés hatására érzékeny lett a bokám. Pont mint ősszel. Futni tudok, de a legkisebb egyenetlenség a talajon fájdalommal jár. Hihetetlen, de egy tobozra rálépni is igen fájdalmas volt és szinte mindegy, hogy hol futok a bokámnak csak a csont sima talaj jó. Hamar el is ment az életkedvem és mivel szöges volt rajtam még csak azt sem tudtam megtenni, hogy kimegyek aszfaltra. Újra és újra tesztelni próbáltam a bokám, de értelmetlen volt.
Egyszerűen nem tudok rendesen futni terepen, sőt még földutakon is csak neccesen. Rohadtul elegem van, azt hittem leülök az erdő közepén a sötétbe és szemerkélő esőben, mert hazakocogni nem volt kedvem.
Így nincs értelme holnap Szpari kupára menni és bár nagyon vágyom rá, hogy tájfussak egyszerűen hülyeség lenne kimenni. Úgy járnék, mint tavaly ősszel az OB-n és csak még csalódottabban jönnék haza, sőt esetleg még rá is sérülnék.
Tudom mit kellene tenni. A hosszútávú bajnokságig csak edzeni aszfalton és sokat résztávozni, de nem tudom hogy lesz hozzá lelkierőm. Már megint padlón vagyok, úgy érzem feleslegesen nyomtam a 140km-es heteket az alapozás alatt.
 
Átlag pulzus: 142
Megnyugvási: 42 (128/86)
 
Összesen 7km, 33:51

Átmozgatás a Tájfutó Maraton előtt

Árpikával indultunk ma futni és mivel a térdem nem olyan tökéletes, mint tegnap, így letettem arról, hogy komolyabb edzést fussak. Az eredeti terv 15km volt, de jobbnak láttam kímélni a térdem. Egy jó 2km-es kör után visszatértünk a házhoz, mert Árpikának az ügyelet miatt hoznia kellett a telefont és elsőre otthon hagyta. Ekkor már apánk is kitalálta, hogy jönne velünk, így egy háztömbkör után csatlakozott hozzánk és hármasban futottunk egyet az erdőben. Én nyomtam egy csomó repülőt is, mert a lábaimat nem éreztem épp frissnek és úgy érzem segített is. Térdem nem lett rosszabb, szóval gond nincs. Nagyon enyhén érzem, mint a tegnapi futás vége felé. Szerintem nem lesz vele gond.
Holnap Tájfutó Maraton, amin a célom leginkább csak az, hogy kipróbáljam magam. Leginkább a bokám és a térdem és azt, hogy mennyire bírom terepen az ilyen hosszú futásokat. Most nagyon bízom benne, hogy minden rendben lesz. Az eredmény ehhez képest nem is érdekel.
 
Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 140
Megnyugvási: 45 (151/106)
 
Összesen: 9km, 44:09

Úgy tűnik a dolobene segít – 17km

Eszembe se jutott ma nem edzeni és még épp sötétedéskor átfutottam Imrére, hogy onnan Tornai Szabolccsal fussunk egyet. Szuper meglepetés fogadott az edzés legelején, mert egy icipicit se éreztem a térdem. Tulajdonképpen végigdrukkoltam magamban az edzés elejét, hogy ne kezdjen el fájni és számoltam a kilométereket. Kibírt 1km-t, majd kettőt és hármat. No onnantól azért már inkább beszélgettünk futás közben Szabolccsal, de még 7-8km-nél sem éreztem semmit, de aztán utána már egy kicsit igen. Szerencsére ez csak olyan épphogy érzés volt. Ha nem a másik térdemhez képest figyelném a dolgokat meg sem mondanám, hogy érzek valamit. Ez a futás végéig sem romlott, így alapvetően most örülök.
Az edzés kellemesen telt, nem rohantunk és csak az elején és a végén futottam egy kicsit nagyobb tempót. Valamiért kifejezetten élveztem a sötét erdőben fejlámpával futást és gondoltam is rá, hogy ha már így ellazsáltam a hetet, akkor ma futok egy huszast. Végül inkább visszafutottam egyenesen, nehogy emiatt fájduljon meg a térdem. Így is épp elég lesz a Tájfutó Maraton vasárnap. Kenegetem erőből és holnap még futok valamit. Remélem most már tényleg nem lesz vele gond.
 
Átlag pulzus: 138
Megnyugvási: 37 (145/108)
 
Összesen 17km, 85:11