Egyedül Péter-halmon

Ma már nem volt olyan sok kedvem futni, mint tegnap. Egyrészt fáradt vagyok, másrészt egyedül kellett kimennem.
Persze azért elindultam és lenyomtam kemény 6km-t, de nem esett jól. Kicsit mintha izomlázam is lenne a tegnapitól és a fülledt időben amúgy sem éreztem jól magam. Fura, de a tegnapi 8km is lefárasztott annyira, hogy azt ma megérezzem.
Persze minderre számítottam is. Pont ezért nem engedtem Szabolcs csábításának egy 1000 ezer méterre.
Miután a bokámat éreztem futás közben a korábbról is megszokott "nem fáj, de bizonytalan" formában, így nem épp azzal telt a futás, hogy az őszi szezonról álmodoztam. Kicsit el is gondolkoztam azon, hogy mi a fenét tudnék még csinálni, hogy jó legyen a bokám és mi lesz ha az őszt is csak végigszenvedem. Egy biztos: edzeni fogok, mert 2002 óta többször álltam le, de 1-2 hónap után úgyis mindig elkapott az edzhetnék és akkor már jobb tudatosan készülni, mint állandóan újrakezdeni.
Az újrakezdés, mint minden kezdet nehéz. Azt várnám, hogy jól essen az 5 perces tempó, ehhez képest nem élvezem és persze ez lehangoló. Ellenben legalább gyorsan fogok fejlődni pár hétig. Míg utol nem érem magam.
Holnap nem biztos, hogy lesz időm futni, de ez kivételesen nem zavar, mert a fokozatosságba belefér most még egy nap pihenő. Hétvégén már egy normálisabb távú edzést is tervezek, hogy aztán jövő héttől már a rendes felkészülés vegye kezdetét. Résztávval és hosszú (hosszabb) futással.
 
Összesen 6km, 33:15

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.