Címke: Gerecse

Sötétedésben a “tilosban”

Öcsém ma is nálunk aludt és Gerit is sikerült rávenni egy közös futásra, így ma a Bunchu kút felé futottunk egy hosszabbat.
Nem ment rosszul a futás, jól is éreztem magam. Odafele még összefutottunk egy vadásszal, aki mindenáron ragaszkodott hozzá, hogy nekünk semmi esetre sem szabad az erdőbe mennünk szürkület környékén és ez igaz a teljes éjszakára és a turistautakra is.
Nyilván be fogom tartani és egész tavaszig nem futok mostantól egy métert sem hegyen. 🙂
Persze elvileg most is azonnal el kellett volna hagynunk az erdőt, de sajnos eltévedtünk. Pont a Bunchu kúthoz lyukadtunk ki és onnan már tényleg egyenesen mentünk is haza.
A visszafelében aztán már marhultunk össze vissza. Jó hangulatú edzés volt.
 
Összesen 17km, 300 szint, 93:24

 

Futás élménybeszámolóval

Balu előtt a megbeszélt találkozóhelyre kicsit késve értem, de Balu és Sunka is ott vártak. Egy élménybeszámolós hegyi futás kerekedett a mai edzésből. A nagy völgyön mentünk föl, majd a Turulnál jöttünk le, de tettünk bele kerülőt, hogy a Csemetéskert utáni részt a sötétben kikerüljük. A végén én még elfutottam Baliuig és onnan kocogtam haza.
Jó hangulatú edzés volt, élveztem a futást és a Gerecse is csodaszép.
 
Összesen 15km, 320 szint, 79:09

 

Öcsémmel a Gerecsében

Valami gyorsabb, vagy keményebb edzést gondoltam ki mára, de mivel öcsém csatlakozott, így az utóbbi mellett döntöttem. A Turulhoz futottunk fel, majd a Kisréti vadászház érintésével a Gerecse 50 útvonalán jöttünk le. A panoráma úton azonban nem lefelé, hanem felfelé kanyarodtunk, így visszafele is a Turul érintésével futottunk.
A fölfele 6:16 lett, ami azért mutatja, hogy nem vittük túlzásba a tempót.
 
Összesen 13km, 360 szint, 75:25

 

Könnyű futás hegyen

Sikerült pontosan kalibrálni a reggeli futással a SportBand kütyüt, mert a Turul felé futva a Győri útnál és az autópályánál is pontosan azt mutatta, mint amit Mapsource-on előre lemértem. Mondjuk 10-20 méter eltérés volt és már megint kevesebbet mért.
A Turul parkolóban találkoztunk Tibivel, de mivel késett egy csomót, így szembefutottam vele. Összefutottunk még Gyulai Zolival is, de ő már épp befejezte az edzést, így gyorsan el is búcsúztunk tőle.
Innen a csemetéskert, Kisréti-vadászház volt az útirány, majd az autópálya felüljárón jöttünk vissza. Néhol éreztem a térdhajlítóm és emiatt egyszer meg is álltunk, de alapvetően ma jól viseltem Tibi 4:20-as könnyű tempóját.
Tibiék előtt aztán elkezdtünk repülőzni, amiből 4-et együtt, a maradék 6-ot egyedül futottam. A sportband eddig teljesen jól mért, de a repülők betettek neki, mert 30 méternek mért átlagosan egyet és a sebességet se tudta értelmezni.
A visszakocogás már tényleg nagyon lazán ment.
 
Összesen 14km, 300 szint, 78:45

Újra a Gerecsében

Gerivel mentünk fel a hegyre futni és elvileg hosszú futást terveztünk. Persze ehhez én a pihenőm miatt nem ragaszkodtam volna és mivel Geri is épp újrakezdi az edzéseket, így végül közel sem lett hosszú a mai edzés. A nagyvölgyön futottunk fel és még éppen nem meghalós tempóban egy jó közepes időt sikerült futnunk (9:36 és 16:33). Fent aztán elgondolkoztunk merre tovább és a dózerig mentünk tovább egyenesen, majd azon visszacsorogtunk a Turulhoz. Végig beszélgettünk és jó volt a hangulat és erre még a Turulnál nyújtogatás rá is tett egy lapáttal. Egy biciklis kért meg minket, hogy segítsük le a kerékpárjáról, amit először nem tudtunk mire vélni, aztán kiderült, hogy nem semmi emberrel futottunk össze. Lengyel Istvánnak hívják és nemrég eltörte a csípőjét, méghozzá az Ultrabalaton futás közben. Addig nyomta, míg fáradásos töréssel el nem tört. Persze még utána is ment 18km-t, hisz már csak 60km volt hátra és onnan szinte gyalog is beért volna szintidőn belül. 🙂
Tiszta sor, hogy mi futók nem vagyunk normálisak, de megnyugtató, hogy én még csak kicsit kattantam meg és vannak nálam őrültebbek is. A szó legpozitívabb értelmében persze. 🙂
A lépcsőn lefelé aztán már nagyon lazán jöttünk, miután Istvánt visszasegítettük a biciklijére.
 
Összesen 14km, 320 szint, 78:10

 

Esti laza átmozgatás

Este fáradtam értem haza munkából és mehettem ki egyedül futni. Nem volt hozzá sok kedvem, de végül nekiindultam a hegynek. Kicsit tartottam tőle, hogy rám fog sötétedni, de mivel csak keveset futottam ezt épp elkerültem. A lezárt Bányász kilátóig futottam fel minimális kitérővel és visszafele a Turul-tanösvényen már lámpafénynél repülőztem.
A hazakocogás már végképp laza volt, bár azért iszonyat módon leizzadtam még így késő este is.
 
Összesen 10km, 220 szint, 55:20

 

Újra a Gerecsében

Gerivel mentünk kora délután futni egyet és persze már a távot is növeltem kicsit. A szokásos 10km-es kört nyomtuk le és bár sok levegőm nem volt, azért végig beszélgettük az edzést. Érzem, hogy nem igazán megy még jól a futás, de erre lehetett is számítani. Azért összességében jólesett a futás, bár gyorsabban nem szívesen mentem volna.
 
Összesen 10km, 220 szint, 57:29

 

Megint csak egy könnyű hegyi futás

Ma is ugyanolyan hulla voltam, mint hétfőn. Egyszerűen nem esik jól semmi fizikai terhelés, még a gyaloglás sem.
Nem tudom mi a fene lehet, de még szerencse, hogy ma jött hozzánk öcsém és így vele futottam egyet. Hosszút nem akartam semmiképp, mert akkor hétvégig tuti nem jönnék rendbe, de azért a hegyre felmentünk.
Mivel egész nap esett az eső a Turul lépcsőt választottuk (5:59) és utána is a nagyobb utakon maradtunk. Előbb felfutottunk a Bányász kilátóig, majd le a csemetéskerthez és az aszfalton ki a Turul szerpentinig és végül a lépcsőn jöttünk le.
 
Összesen 10km, 250 szint, 53:43

Turul parkolójából egy másfél órás futás

Elég sokáig aludtam és rögtön arra ébredtem, hogy edzeni hívnak. Gyurika volt az, éppen hazafelé tartottak Évivel, így alig pár óra múlva már a Turulnál voltunk és egy hosszabb körre indultunk.
Koldusszállás felé indultuk mind a hárman, de a Csemetéskertnél megálltunk pár percre, mert egy egész kicsi vaddisznó szambázott az úton, majd 2 méterre tőlünk az árok alján megállt és kivárta, míg elmegyünk. Kicsit még vizes volt az erdő és nagyon nagy a gaz mindenfelé, így próbáltunk a nagyobb utakon maradni, ami nem mindig sikerült. Koldusszállás után még felfutottunk a Pes-kő oldalába, majd Bunchu-kút felé vettük az irány és végül több kitérővel futottunk vissza. Elmentünk még a Bányász kilátóhoz is, aztán pedig a barlangon át jöttünk vissza a parkolóba.
Ahhoz képest, hogy nemrég még versenyeztem nem esett rosszul a futás, de igazán jól sem ment. Az viszont pozitív, hogy futottunk egy egész hosszút. Mapsource szerint 17,2km lett.
 
Összesen 17km, 350 szint, 92:04

Végre egy valóban könnyű futás

Végre sikerült egy normális tempójú futást csinálni a mai nap. Eszünkbe se jutott ugyanis Baluval a fölfelében a rekordot ostromolni.
A nagyvölgyön végig felfutottunk (10:16 és 17:48), majd mentünk tovább egyenesen a dózerig, amin aztán már hazafele vettük az irányt. Innentől a lefelében már végképp kellemesen telt a futás. Végre futottam egy valóban könnyűt is.
 
Összesen 13km, 360 szint, 73:01

Megdőlt a 3. rekord is

Geri csalt ma el futni és elég későn indultunk neki, ráadásul délután igen komoly zuhé volt Tatabányán, így az erdő saras és sötét volt.
A nagy völgyön futottunk fel és én nem vágytam gyors futásra, de igazán lassan sem mentünk. Geri aztán még féltáv előtt előrement, majd jól el is kezdett hagyni. Az úthoz 9:08-nál értünk fel, amiből sejtettem, hogy akár még rekord is lehet a vége.
Próbáltam kicsit nyomni, de Geri csak távolodott, majd el is tűnt előlem. Ennek ellenére 15:23-ra felértem, ami új rekord. Ez még nagyon bíztató is lehetne, hisz a körülmények nagyon nem voltak ideálisak, de Geri 14:40-es mostani ideje azért sejteti, hogy csak magammal van értelme itt versenyezni. 🙂
Innentől a lefele már igen kellemes volt és jót dumáltunk Gerivel.
 
Összesen 12km, 320 szint, 65:42

Újra Óbarokról

Pestről hazafelé álltam meg futni Óbarok végében. Tavaly ősszel már futottam itt egyet és akkor elhatároztam, hogy jobban megnézem.
Hát most sikerült. A hegyre felvezető ösvényt ezúttal ha nem is azonnal, de megtaláltam és így az első 20 perc egyezett legutóbbi futásom útvonalával. Már épp azon agyaltam, hogy végső soron nem is olyan szörnyű ez a terep, mikor az általam nem ismert részre értem. Addig néhol "Zuppás" volt a terep, néhol egyes és kettes zöld közötti, de nem beragadós bozótos, viszont innentől jó 20-25 percig csak a jobbra és ballra lévő dzsuva közt futottam az úton. Áthatolhatatlan irtások, felnőtt aljnövényzet és csalán mindenfelé. Alaposan át is kellett tervezni az útvonalam, mert egyszerűen a legtöbb út is járhatatlan volt.
Az tuti, hogy nem voltak normálisak az előző tájfutó generáció tagjai, mikor ilyen terepekre merészkedtek.
Szerencsére én egész jól megúsztam és még az egyik legnagyobb sziklafal tövében is leereszkedtem, hogy aztán a völgyön visszafussak Óbarokba.
Sikerült a tervezett 1 órát pont teljesítenem, de a tempóm nem volt nagy és egész szintes is volt a futás, így csak 11km lett.
Az külön meglepett, mikor felismertem, hogy Nagyegyháza és a falut határoló tó van az orrom előtt, mikor az amúgy valóban szép és nagy sziklákról letekintettem.
 
Összesen 11km, 280 szint, 60:12

Még egy rekord, ezúttal a Turul lépcsőn

A futás első 10 percében nagyon nem tűnt jó ötletnek a mai 2 edzés, ráadásul Balu váltakozót tervezett, így még csak egy könnyű lötyögésre sem lehetett számítani. Gerivel tőlünk indultunk és a Győri útnál csatlakozott Balu is, így hárman indultunk el a turul felé. Én még poénból meg is indultam az autópálya alatt, hogy "fussunk itt is egy rekordot", de a srácok nem vették a lapot és én is visszaálltam 5 méter után a normál tempóra. Kezdetben még beszélgettünk is, de azért haladtunk és a lépcső közepe felé már egész kemény kezdett lenni a dolog, míg a végére kicsit be is zsibbadtam. Nem éreztem úgy, hogy nagyot futottunk volna a lépcsőn, de az 5:14 egy nem is kicsi rekord lett. Persze Geri még így is lenyomott a végén vagy 10-20 méterrel.
Nem tudom mi van velem, mert egy nap két rekord igencsak meglepő tőlem, ráadásul tegnap majdnem megdőlt a harmadik csúcs is.
Ehhez képest még csak szét se kellett szakadnom és a korábbi hetekben sem utalt semmi arra, hogy különösebben jó formában lennék. Persze a rekordjaim kellőképpen gyengék voltak és még most is azok, de valahogy akkor sem futottam több tucat, ha nem több száz alkalomból egyszer sem gyorsabban.
Nem tudja valaki a megoldást? Én leginkább olyasmire gondolok, hogy elromlott az órám, vagy a Gerecse csúszik bele a Dunába és ezért megy össze. :)))
No azért nem kicsit feldobnak ezek az idők és most már nem is bánom, hogy a hétre tervezett gyorsító edzésekből eddig semmi nem lett.
Fent aztán hamar elhatároztuk, hogy nem kell nekünk váltakozó és csak egy sima futást nyomtunk Koldusszállás felé, ráadásul Gerinek valahogy nagyon nem esett jól, így többször vissza kellett érte futnunk. Egy helyen még terepre is beugrottam vagy 100 méter erejéig, persze igen óvatosan, mert annyira csábított a gyönyörű tiszta erdő.
A futás így igen kellemesen telt, nekem kifejezetten jól esett, ami persze a mérsékelt tempónak is köszönhető volt. Bő 15km lett végül és a visszafutásokkal talán a 16-ot is megközelítettük.
 
Összesen 15km, 440 szint, 87:40

Reggeli “átmozgatás” és legjobb idő a nagyvölgy feléig

Gerivel tegnap megbeszéltük, hogy ma reggel futunk egyet a hegyen. Kicsit meglepett, hogy már ekkor reggel sem volt kellemesen hűs az idő, de ennek ellenére nem ment olyan rosszul a futás. Reggelente nekem mindig sokkal rosszabbul szokott menni.
A fölfelében aztán Geri ment előre és elég kemény tempót futott, így én a rét tetejénél már le is maradtam. A laposabb részeken sikerült felzárkóznom, sőt még előre is mentem. Nem ment rosszul ez a rész és igyekeztem még jó tempóban, de nem szétszakadva futni. A "féltávhoz" közeledve aztán ránéztem az órára és láttam, hogy nagyon jól állok, így az utolsó bő 100 métert kicsit megtoltam. Meglepett a 8:33-as idő, ami egyben új rekord is. A régi 8:41 volt és alig több, mint 1 éve futottam.
Kíváncsi vagyok milyen időt tudnék futni az egész völgyön ha így bekezdve próbálkoznék, vagy egyszer direkt úgy állnék oda, hogy rekordot akarok futni. A tegnapi és a mai futás összekombinálásával közel 1 perccel megdöntöttem volna a rekordot, szóval még van mit faragni ezeken az időkön.
Innen a csemetéskert fel folytattuk a futást és a további része már igen kellemesen telt az edzésnek. Még nyújtani is megálltunk kicsit a Turulnál.
 
Összesen 10km, 220 szint, 42:06

Majdnem rekord Gerivel

Gerivel mától úgy tűnik többet fogunk tudni együtt futni, mivel ideiglenesen szakít az atlétákkal és hosszabb hegyi futásokat tol. Ennek megfelelően ma is a hegyre mentünk fel ketten és bár a futás eleje nem esett igazán jól, de aztán a fölfelé már egész jól ment. Az első felében még élveztem is, majd Geri ment előre és onnantól elég küzdős volt számomra. Egy kicsit le is maradtam, de a vége felé, ahol már kezdett kicsit kilaposodni erőre kaptam és felfutottam Gerire, majd el is léptem mellette. Persze tuti tudta volna tartani, de ő nem akart jó időt futni a "felfelében".
Nekem is csak félig sikerült, mert nem lett rekord, igaz ezen csak utólag kezdtem el gondolkozni, mert a 15:44 csupán 5 másodperccel rosszabb, mint a rekordom. Féltávnál 9:34-nél voltunk, ami viszont már majdnem 1 perccel rosszabb, mint a rövid táv csúcsa, így elmondható, hogy az elején ment el a rekord.
A völgy tetejétől mentünk tovább egyenesen a dózerig, majd onnan le Kisréti vadászházhoz és egy kis körrel haza.
Nagyon élveztem a futást, főleg a második felét, mert az eleje azért csak küzdős volt egy kicsit. Valahogy a meleg sem volt olyan ütős, vagy csak én szoktam meg, de most úgy érzem sok ehhez hasonló edzést kellene nyomni.
 
Összesen 14km, 400 szint, 75:14

Allergiától szenvedve

Öcsémmel futottunk ma egyet a Gerecsében. A cél a Bunchu-kút (Bundschu-kút?) volt és már odafele majd megdöglöttem a melegtől. A lépcsőn volt egy olyan érzésem, hogy Árpika mindjárt otthagy, de aztán csak felküzdöttem magam a tetejére 5:54 alatt.
Innentől egész kellemesen telt a futás, míg el nem értünk a nagy rétig, amin persze megint nem találtam egyből oda a Bunchu-kútig. A derékig érő fűben tettünk egy nagy karikát, majd persze az úton simán odakocogtunk a forrásig.
Hihetetlen nagy gaz van mindenhol, jó csapadékos volt az idei tavasz. Lábunkat megmostuk, mert úgy tűnik a rövidnadrágban nem szerette lábunk a nagy füvet és viszketett kegyetlenül, sőt olyan lett, mintha szétcsipkedte volna a csalán.
Hazafele aztán más útvonalat választottunk és én azt hittem majd megdöglök olyan allergiás tünetek jöttek ki rajtam. Árpi szerint a lábamon keresztül is összeszedhettem a tüsszögés, szemviszketés és egyéb tünetek okát. Nem tudom mi volt, de én ilyet még nem éreztem. Futni azért rendesen tudtunk és szerencsére gyorsan be is fejeztük a futást.
Remélem ez az allergia dolog egyszeri volt, mert nagyon nem hiányozna még ez is. Ettől függetlenül egész jó edzést csináltunk ma. Meglep, hogy közel 100 percig ilyen simán bírtuk, igaz a tempó nem volt túl nagy.
 
Összesen 17km, 420 szint, 95:05

Első hőségben futott edzés

Baluval futottunk egyet a hegyen és persze a 30 fok miatt dőlt rólunk a víz már az edzés elején annak ellenére is, hogy jó későn indultunk.
Nem esett jól a nagyvölgy eleje, de aztán valahogy csak belerázódtam és 9:49, illetve 16:55 alatt fel is értünk a tetőre ami ahhoz képest egész jó idő, hogy nem próbáltunk rekordot futni.
Fent aztán meg is kellett kicsit állni, mert úgy éreztem majd elszakad a bal vádlim (vagy az achillesem?) és nyújtottunk pár percet. A piros jelzésen mentünk ki a dózerútra, majd a Kisréti vadászház felé tettünk még egy kanyart, mielőtt a Turul lépcsőn át hazafutottunk.
A vége már igen kellemes volt a futásnak. Nem rohantunk és fölfelé sem volt már sok. Nekem bő 13km lett a Mapsource szerint.
 
Összesen 13km, 360 szint, 74:01

Könnyű hegyi futás

Baluval futottunk egyet a hegyen. A Szanatórium völgyön futottunk fel félig (10:03), majd a csemetéskert és a Turul érintésével már jöttünk is le. Így azért kicsit kevés lett volna, ezért a városban még tettünk egy jó 2km-es kitérőt.
Még mindig fáradt vagyok, de azért most már talán kezdem kipihenni magam.
 
Összesen 12km, 200 szint, 63:58

Közepes hegyi futás

Ma egy közepesen hosszú edzést terveztem és Tibi is valami hosszabbat akart futni, így együtt indultunk edzeni. Balu felé kanyarodtunk, mert ő is beszállt az edzésbe azzal a kitétellel, hogy lehet levágja a végét, ha túl hosszú lesz. Nekem nem igazán esett jól a futás eleje és a többiek se akartak már 20km körül futni, így hamar arra jutottunk, hogy jó lesz nekünk egy közepes futás is.
A Szanatórium felé mentünk fel a rét szélén és innen kanyarodtunk vissza a csemetéskerthez, majd mentünk tovább egyenesen és a szántóföld széléhez futottunk ki. Innen az autópálya felüljárón keresztül futottunk vissza a városba.
Ekkor már egész jó volt a tempó és nekem is jobban ment, de már nem toldottuk meg az edzést, pedig Tibi is pedzegette a plusz városi kört. A tempó még egész jó is lett, a végén már 4:20 körüli ezrekkel haladtunk.
 
Összesen 16km, 300 szint, 79:22

Hegyi huszas szemerkélő esőben

Öcsém ma is nálunk aludt és Tibi is csatlakozott a hegyi futásunkhoz, így ma hármasban edzettünk.
A Szanatórium völgy felé mentünk és Tibi már az elején egész jó tempót futott. A nagyvölgyön aztán 8:56 és 15:28 alatt értünk fel, de mivel 3x is megálltunk közben megvárni Árpikát, így nem tekintem rekordnak az utóbbi időt, pedig 11 másodperccel jobb, mint az eddigi csúcs.
Innen aztán jött az edzés legszebb része, mert Vértestolna felé mentünk tovább, majd még az erdőben a hegy aljánál visszakanyarodtunk. A Kisréti vadászház előtt még jól megnyomtuk a fölfelét, de máshol is voltak jobban megfutott szakaszok, amiket mindig kis pihenő követett Árpi bevárása miatt.

A csemetéskertnél aztán szétváltunk öcsémmel, mert Tibi rábeszélt, hogy a szerpentinen menjünk le. Az edzés vége így aszfaltfutás lett egész jó tempóban, többnyire 4:20-as tempó körül haladtunk.
Ugyan néhol kicsit esett az eső, de nem volt vészes és nekem tetszett ez a mai edzés. Tibi órája szerint 20km volt, de a Mapsource 20,9-et mutat.
 
Összesen 20km, 400 szint, 98:19

Késő délutáni futás egyedül

A holnapi verseny miatt nagyon már nem akartam keményet futni, de azért lazsálni se terveztem, így egy könnyebb hegyi körre indultam el. Sajnos egyedül, mert senki nem tudott ma csatlakozni hozzám.
A nagyvölgyön futottam fel félig (9:41), majd a csemetéskerten átfutva kanyarodtam vissza a bányász kilátóig. Onnan a kis ösvényeken kanyarogva futottam a turulig. Sikerült esnem egy hatalmasat, amitől tiszta föld lett az oldalam, de semmi bajom nem esett. Naná, hogy már megint a 10 centis favágók által otthagyott csonkban estem hasra. A bokám is megbillent egyszer, de alapvetően jól tartott. Persze olyan jó 5-10 percig még utána is éreztem.
Egész jól ment a futás, de még jobban esett volna, ha nem ilyen rohanva kezdem a közeledő sötétedés miatt.
 
Összesen 12km, 280 szint, 61:07

Térképezés a Turulnál

Mai napra rövidebb résztávot, vagy váltakozót terveztem, de végül mégsem ez lett belőle. Egyrészt egész nap a gép előtt ültem és eléggé elgémberedtem, másrészt egyedül kellett volna futnom. Még 6 körül is úgy gondoltam kimegyek lenyomni egy váltakozót, de végül inkább csatlakoztam Baluhoz és a haverjához a Turulnál. Térképes "bemutató" tájfutó edzés volt Attilának, mert még sose tájfutott és szombati F21C-ben indul, akárcsak Balu.
Én futva mentem fel, méghozzá a kis szemetes ösvényen, ők pedig épp akkor értek fel autóval, amikor én.
Innen fiktív pontokat keresgélve futottunk vagy 60-70 percet, természetesen sok álldogálással. Nekem tetszett ez a könnyed térképes edzés, Attila meg annyit fejlődött ez alatt az idő alatt, hogy ha még 2x megismétli arányaiban ezt a fejlődést, akkor Gueorgiou elbújhat mellette.
A parkolóból én aztán hazafutottam egyedül, így amit egyedül futottam az szűk 40 perc lett.
 
Összesen 13km, 260 szint, 75 perc

Másfél órás könnyű futás

Kicsit későn tudtunk Árpikával elindulni futni, de mindenképpen hegyen akartunk ma edzeni. A terv 15km volt, amit sikerült kicsit túlteljesíteni.
Turul lépcsőn futottunk fel (5:49), majd a csemetéskert és a Kisréti-vadászház következett. Onnan lefelé indultunk, majd egy jó nagy karikával becsatlakoztunk a kék jelzésre és már visszafelé futva értük el Koldusszállást. A vezeték alatt futottunk fel, majd az autópálya felüljáró felé vettük az irányt, de még előtte felkanyarodtunk a csemetéskerthez, majd a szokott úton hazafutottunk.
A táv szűk 17km lett, de volt benne jó sok szint. Nekem kifejezetten jólesett a futás és nem érzem magam fáradtnak sem.
 
Összesen 17km, 450 szint, 93:39

Végre a hegyen – 16km

Baluval és Tibivel hármasban futottunk ma egyet a Gerecsében. Nekem már az elején jólesett a futás, az eső utáni kicsit hűs időben. A szanatórium felé kezdtünk, majd a nagyvölgyben futottunk fel és kanyarodtunk el a csemetés kert felé. A futás elejének különlegességét az adta, hogy Balunak vittem Turul térképet és mindketten igyekeztek néha térképezni kicsit. A csemetéskert után a Kisréti vadászház felé mentünk, majd le a Gerecse 50 útvonalán. Lent tettünk egy kört, amiben majdnem Koldusszállásig mentünk, majd az autópálya felüljárón át futottunk vissza a városba.
Tibi nem akart már többet hegyen futni, ezért maradt ki sajnos a végén még egy hegy.
Érzem, hogy hétvégén verseny volt, de mintha ettől most még jobban is menne a futás. "Benne van a tónus a lábamban."
Nem terveztem ennyit futni ma, de kifejezetten jólesett és örülök, hogy ezt futottuk.
 
Összesen 16km, 320 szint, 81:00

Egy közepes futás, utoljára a HOB előtt

Délután Árpikával indultunk futni, első körben Tibiékhez, hogy aztán hármasban felfussunk a Turul lépcsőn a hegyre. A barlangok felé kanyarodtunk, majd a kilátónál megálltunk egy percre. Innen visszafutottunk a Csemetés kert túlsó végéhez, majd Vértesszőlős felé indultunk. A rét szélén futottunk le a Megalódusz hegyifutó egykori útvonalán, majd a János forrás felé visszakanyarodva futottunk még egy kört. Tibi a Győri úthoz érve levált rólunk, hogy többet fusson, így Árpikával ketten fejeztük be az edzést. A bokám elég rendesen megbillent, de legnagyobb meglepetésemre nem rántgatta meg a szalagot.
A futás nem igazán ment jól, úgy tűnik a tegnapi felrázó résztáv túl keményre sikerült és kicsit beálltak tőle a lábaim.
A HOB előtti két napban most már csak könnyűt fogok futni.
 
Összesen 14km, 300 szint, 73:39

Hegyi 15km négyesben

Délután 5-re beszéltük meg Gerivel, hogy futni indulunk és úgy 15km-t megyünk. Gerivel együtt aztán megjelent Tibi is, valamint később csatlakozott hozzánk Baggio is, akivel korábban a TSC pályán már futottunk együtt. A Turul lépcső felé mentünk és köszönhetően a 4 fős csapatnak elég rendes tempóban haladtunk felfelé. A tetejére 5:17 alatt értünk fel, ami nekem új rekord. Tiszta sor, hogy ezen még egy csomót lehetne lefaragni, de mivel ezt a fölfelét általában még a bemelegítés végén futjuk, így nem fogom erőltetni.
Egy kis csúszkálós rész jött, mert a mai havazás itt is nyomot hagyott, így a csemetéskerttől aszfalton, majd a dózeren futottunk tovább. A tempó itt újra felpörgött és néha olyan érzésem volt, mintha valami hegyi hajrát nyitottunk volna. Alapvetően jól ment a futás és még közel sem volt max. a tempó, de a holnapi résztáv miatt így is elgondolkoztam kell-e ez nekem. Végül a magasfeszültségű vezeték alatt bevártuk Tibit és innentől mérsékelt tempóban mentünk tovább, majd nemsokára fordultunk is. Ekkor már minden tiszta hó volt, még az út is, de sebaj. Úgyis a tavasz győz! Visszafelé kifejezetten kellemes tempóban futottunk és srácok egy csomót ökörködtek. Amúgy is jó kedvem volt, a futás is jól ment, így egy igazán jól sikerült edzés lett ez a mai.
Mivel a tegnapi sok nyújtás úgy tűnik segített (feltaláltam a spanyolviaszt), így ma is rávettem magam egy jó fél órás nyújtogatásra.
 
Összesen 15km, 400 szint, 78:24

Szenvedős 30km

Nem volt senki vevő a mai 30km-es tervemre, de azért Gerit sikerült rábeszélnem, hogy legalább induljon el velem. A délelőtti esős, borús idő szerencsére megjavult, így Geriékhez már napsütésben futottam át és hamar rájöttem, hogy kicsit túlöltöztem.
A nagyvölgyön futottunk fel és bár nem esett jól úgy tűnik azért haladtunk, mert 9:31-nél voltunk félúton. Mivel elég saras volt az út ez nem egy rossz idő és úgy tűnik ha világosban fogok tudni itt futni, akkor azért lesz esélyem megdönteni a saját legjobb időmet.
A hegyen felfelé haladva aztán kezdtek megjelenni az esti és reggeli csapadéknak köszönhető hófoltok és persze a hatalmas latyak. Fent a hegyen mentünk tovább Vértestolna felé, majd a falun és a réten keresztül hazafelé vettük az irányt. Bunchu kút után bő 75 percnél búcsúztunk el Gerivel. Ő ment haza, én pedig bár nem volt sok kedvem rákanyarodtam a Pes-kő felé menő útra. Balról kerültem meg a hegyet, majd a másik oldalán jöttem vissza a kék jelzésen, de a tempóm ekkor már elég könnyű volt. Nagyon nem esett jól a futás és bár energiám még volt bőven, de a lábaim csak nem vittek és én pedig nem erőltettem. Szépen beálltam egy bőven 5 perc fölötti tempóra és a Kisréti-vadászház felé hazakocogtam.
Úgy tűnik a heti 2 résztáv mellett nem igazán esik már jól egy hosszú futás, de ma fontos volt, hogy fussak egy ilyet. A HOB előtt még kellett egy igazán hosszú futás és ha nem is könnyen, de azért megcsináltam. Hála Gerinek legalább a felét nem kellett egyedül futnom és addig még a tempó is egész normális volt.
Remélem a HOB-on pihentem jobban fog menni, mint ma, mert ez egy versenyen siralmas lenne.
 
Összesen 30km, 640 szint, 163:54

Könnyű futás Árpikával a Gerecsében

Munka után Árpikával indultunk futni egy könnyűt a Gerecsében. A turul lépcsőn mentünk fel (6:32), majd Koldusszállás felé vettük az irányt. A tempó meglehetősen könnyű volt. Én sem akartam erőltetni, de Árpikára még így is várni kellett néhol. A csemetéskerttől lefutottunk az autópálya felüljáró felé, majd a Gerecse 50 útvonalán kanyarodtunk fel és egy karikával majdnem koldusszállásig futottunk. Visszafelé már eléggé sötétedett, de volt nálam lámpa, így nem volt gond.
Jó szintes futás lett ez a mai, ennek köszönhető a pocsék kilométerátlag a szűk 15km-n. Szerencsére a bokám is jól bírta, nem volt vele gond, de azért néhol éreztem még és persze óvatos is voltam.
 
Összesen 15km, 450 szint, 84:16

Nagyon lassú huszas

Tibi lemondta a mai futást, így ma megint egyedül futás várt rá, ráadásul egész nap monoton esett az eső. Szerencsére hazafelé a Vértes közepéig kitisztult, így legalább az esőt megúsztam. Az óraátállítást már baromira várom, mert akkor simán világosban fogok tudni ilyenkor edzeni egyet hazafele valamelyik terepen.
Így végül már sötét volt, mikor elindultam a tervezett 20km-re és nagyon nem esett jól a futás. Azt előre elhatároztam, hogy nem fogok sietni, mert holnap valami könnyű résztávot szeretnék csinálni, de ehhez képest is csak lassan futottam. A nagyvölgy igen sáros volt és ráadásul a favágók fél év alatt sem voltak képesek eltakarítani amit az útra döntöttek. Az egyik ilyen ág átugrása közben a bokám kiment egy kicsit. Éreztem, hogy nincs komolyabb baj, így mentem tovább, de innentől érzékeny volt a bokám. A fölfelé 11:33 és 20:09 lett, majd elkanyarodtam balra a Gerecse 50 útvonalán. Ha már egyszer van az a hülye szabály, hogy tilos az erdőbe menni, akkor legalább a turistautakról nem megyek le. A dózerútra kiérve mentem tovább és majdnem a Vértesszöllősre lefelé vezető út elágazásáig mentem, majd itt kerek 1 óránál fordultam. Visszafele tovább esett a tempóm és a pulzusom és alig alig ment 130 fölé. Léptem megint egy rosszat, de nem ment ki a bokám, csak épp belenyilallt egy pillanatra a fájdalom.
Szép lassan visszakocogtam a csemetéskertig, majd a megszokott úton haza és csodálkozva néztem, hogy 120 körüli, sőt a lépcsőn lefelé 120 alatti pulzussal is tudok futni. Persze a tempó iszonyat lassú volt, de még ez sem esett jól.
Letudtam a mai edzést és ennyi épp elég. Néha belefér egy ilyen "nem szeretem" edzés, de remélem nem lesz túl sűrűn ilyen.
 
Átlag pulzus: 134
Megnyugvási: 48 (137/89)
 
Összesen 20km, 460 szint, 116:46