Címke: Gerecse

Könnyű tizes nagy társaságban

Gerivel egy könnyű 10km-re indultunk a szokásos úton és én egy kicsit álmosan vágtam neki az edzésnek. Szokásos útvonalon indultunk a Szanatórium-völgy felé és én az edzőtábor történéseit meséltem Gerinek, mikor az autópálya után összefutottunk 3 futóval. Köztük ott volt Sunka is, akivel Ádám Petiéknél találkoztam egyszer és futottunk hármasban egy könnyűt.
Természetesen egyből megbeszéltük, hogy ki mit fut és mivel halál pontosan ugyanazt tervezték, mint mi, így innentől együtt folytattuk az edzést. Kezdetben még Gerinek meséltem el az edzőtábor végét, majd mire felértünk az emelkedő tetejére már másra terelődött a téma. Ki, mikor és mennyit fut, valamint a kalandtúrák váltak a témává. Pont egy ilyen hazai kalandtúrára készülnek a srácok, pontosabban Weisz Péter és Ádám Balázs. Geri persze egyből ráharapott a témára, mert amúgy is kalandtúra megszállott április óta.
Visszafele a Csemetéskert, Turul útvonal után még a Dózsakert széléig együtt mentünk, mert ők Ádám Balázsnál (Balu) öltöztek a Bánhidai lakótelepen.
Még megbeszéltük, hogy a jövőben is futhatnánk párszor együtt és ehhez az az ideális, ha iwiw-en felvesszük egymást és úgy meg lesz minden elérhetőségünk egymásról.
 
Hihetetlenül elrepült a futás és szinte észre sem vettem, hogy futunk. Mondjuk a tempó nem volt túl nagy, de ez most nem is számít. Jót futottunk és végre megismerkedtem Tatabányai futókkal. Remélem fogunk még együtt edzeni.
 
Összesen 10km, 220 szint és 56 perc.

Jóleső könnyű futás

Lassan kezd nem normális méreteket ölteni, hogy mennyire a Főiskolás VB jár az agyamban. Munkába menet az autóban szinte minden számról a VB jut eszembe, ma pl. Vangelistől a Tűzszekerek szólt, ami teljesen felpörgetett.
Megy a felnőtt VB is, amit követek a neten és mikor megtudtam, hogy Kovács Ádám bokája kiment, egyből a Főiskolás VB váltónkat kezdtem félteni. Lehet kicsit önző dolog, de úgy érzem ott jók lehetünk és ezt nem szeretném már most elbukni 2 héttel a VB előtt.
Próbálok odafigyelni arra, hogy mit eszek. Le kell kicsit fogynom és ezért most teszek is. Este nem nagyon eszek, sőt délután 3 után szénhidrátot teljesen mellőztem. Nap közben persze rendesen zabálok, így nem fogok emiatt ledurranni.
Délután mikor hazaértem nem indultam egyből futni, mert meleg volt és nem is volt kedvem azonnal az erdőbe vetni magam, ráadásul a hét elején Geri se lesz, így egyedül kell futnom. Azért volt kedvem futni, így nem volt gond az elindulással.
10km könnyűt terveztem, bár gondolkodtam azon, hogy többet menjek, de inkább a gyors edzésekre koncentrálok, így a holnapira tartalékolok.
Rögtön a futás elején éreztem, hogy nagyon jól mozgok, laza vagyok és pörgök is, majd ahogy a hegyre értem éreztem, hogy erő is van bennem. Szanatórium völgyön mentem fel, majd csemetéskert és Turul volt az útvonal. Még mielőtt lefutottam volna a lépcsőn csináltam 10 repülőt is, ami szintén nagyon jól ment. Ez alatt és a hazakocogás alatt végig azon agyaltam, hogy mitől megy ilyen jól a futás és ez mennyire jó, így a VB előtt.
Lassan kezdek összeállni fizikálisan. Nem tudom miért ment ma ilyen jól. Lehet most kezd az elvégzett munka kijönni, vagy a gyorsabb futások hatása érvényesül. Lehet, hogy a kis lehülés, netán egy front hozza ki belőlem, vagy az, hogy többet aludtam mostanában és pihentebb vagyok. Érzem, hogy a VB-ig elvégzett gyorsító edzések és az edzőtábor hatására jó formában fogok rajthoz állni 16-án és az azt követő napokon. Kicsit fura, hogy tegnap még verseny volt és nekem meg ma megy jól. Korábban is volt már ilyen, hogy a terhelést követő napokon ment jól.
Technikailag az edzőtábor után kell teljesen tökéletes állapotba kerülnöm és akkor minden adott lesz egy jó szerepléshez. Kezd megjönni az önbizalmam is, csak arra tudok gondolni, hogy jól fog menni a VB.
 
A mai futás nagyon jól ment. Nagyon élveztem, remélem marad ez az állapot a VB-ig és végig pörögni fogok.
A 10km 50:34 lett, ami nem nagyon szokott ilyen jó lenni. Repülők 9:17.
 
Összesen 11km, 220 szint, 59:52

Terepen, majd aszfalton

A tegnapi gyors edzés után ma a hegyre mentünk fel Gerivel és előre megbeszéltük, hogy csak lazán fogunk futni. Ennek megfelelően is kezdődött az edzés és szép lassan haladtunk fel a Szanatórium-völgyön, majd kanyarodtunk be jobbra a terepre és jöttünk le a kis ösvényen. Innen tettünk egy kitérőt a Kisréti vadászház felé, majd onnan le a Gerecse 50 útvonalán. Ekkor jött az ötlet, hogy fussunk fel az aszfalton a turulhoz, ezzel kicsit megpörgetve az edzést.
Ez annyira jól sikerült, hogy igen keményen toltuk végig az aszfalton. Nekem főleg az eleje nem tetszett, mert ott jobban emelkedik az út. A végén ugyan jóval gyorsabban mentünk, de mégse tűnt annyira keménynek.
Lekocogtunk a lépcsőn, ami alatt azért teljesen helyre is rázódtam.
Az eredeti terv nem sikerült, mert nem csak a táv, hanem a tempó is kemény lett, igaz csak a végén, de ezt nem is bánom. Holnap könnyű nap lesz, így belefért ez a kis keménykedés. Volt benne terep is, sok szint is és egy gyorsabb szakasz aszfalton. Jó ez így.
 
Összesen 17km, 420 szint és 87 perc.

Szokásos tizes

Mindkettőnknek ki kell pihenni a kemény hétvégét, így ma csak egy könnyű 10km-t futottunk Gerivel.
Átmentem hozzájuk és onnan futottunk egy szokásos kört a Szanatórium völgy felé kezdve, majd a lépcsőn vissza.
Nagyon hamar elrepült ez az edzés. Nem igazán éreztem, hogy fáradt lennék és a meleget is egész jól viseltem.
A lábamat még itt-ott érzem, főleg azt, hogy a bokám sokszor próbált kimenni vasárnap.
 
Összesen 10km, 220 szint és 54 perc.

Koldusszállás megkerülése

Kicsit később értem haza a szokásosnál, mert ma Pesten voltam dolgozni, de azért 7 után kicsivel el tudtunk indulni Gerivel.
Magamhoz vettem egy régi Pes-kő térképet és elindultunk a Turul felé. A lépcső nem igazán esett jól, de azért nem szenvedtem olyan nagyon. Térképpel kicsit újítottam az útvonalon és próbáltam arra menni, amerre még nem nagyon jártunk. Csodaszép a Gerecse, főleg, ha nem kell lemenni az utakról és csak a szép részekre koncentrál az ember.
Koldusszállás felé mentünk, de olyan útvonalon, amin eddig még nem jártunk, majd még haladtunk kicsit tovább, mielőtt visszafele kanyarodtunk volna.
A tempó egész jó volt, bár nem mozogtam teljesen frissen, de azért bennem volt a mehetnék és erőm is volt hozzá. Errefele kezdett Geri néha lemaradozni. Leginkább, csak beállt mögém, de azért néha mondogatta, hogy fáradt.
Jó 50 percnél jártunk, mikor igazán hazafelé kanyarodtunk és kis kerülőkkel jöttünk is egyenesen vissza a Turulhoz. A dózerutat elkerültük, mert most nem volt kedvem ott felfutni, ehelyett persze a Gerecse 50 útvonalán mentünk fel, ami jóval meredekebb. Itt éreztem igazán, hogy erős vagyok. Egész könnyen megfutottam a meredek felfelét, ami korábban nem volt jellemző rám.
Innentől egész lazán futottunk hazáig, még meg is álltunk a lépcső aljában a csapnál inni.
 
Remek edzés volt, de ezt még fokozni kell a Főiskolás VB-ig. Fel kell készülni rá, hogy egy 100 perces pályát is tökéletes állapotban tudjak teljesíteni, ehhez pedig jó lenne legalább egyszer 120 percet is futni.
 
Összesen 18km, 450 szint és 91:12.

Terepen amennyit lehet

Nem éreztem magamat fáradtnak, így Gerinek azt javasoltam, hogy fussunk fel a Szanatórium völgy tetejéig és a lépcső felé tegyünk egy kört. Mikor elindultunk már éreztem, hogy a lábamat azért megviselte a tegnapi gyors futás, mert igen csak nem lazán mozogtam, de ekkor már nem akartam rövidíteni. Kicsit szenvedősen jutottam tehát el a hegy lábához, ahol úgy éreztem, hogy innen nem lesz gond. Nem is volt, mert haladtam én felfele, csak épp Geri hagyott ott pillanatok alatt. Úgy tűnik kicsit jobban kipihente magát mint én, vagy esetleg el se fáradt tegnap. A lényeg, hogy az emelkedő tetejéig vert rám körülbelül 2 percet. Különösebben nem zavart, hagy fusson, ha akar.
Innen viszont már tényleg minden lépést élveztem a futásból, mert bevetettük magunkat terepre. Jó kis köves rész ez és szerencsére egész tiszta. Lefele a dagonyától pedig a már jól bevált kis csapáson jöttünk, majd megint becsaptunk az erdőbe. Összesen vagy 2-3km terep volt benne, ami ugyan nem sok, de azért a sok szinttel, tereppel, sziklamezővel igencsak tájfutósra sikerült ez az edzés. Könnyű futásnak igen kemény lett, de jó volt.
 
Összesen 13km, 320 szint, 69:05.

Könnyű futás, ami nagyon jól ment

Délelőtt régi radiátorokat cipeltem Fehérváron Edit bátyjával és hát elég nehezek voltak. Nekem az ilyet nem igazán szokta bírni a derekam és most is ettől tartottam. Délutánra már meg is éreztem kicsit, de azért szerencsére ez az edzést nem akadályozza, így Gerivel már 8 óra körül elindultunk egy könnyű 10km-re.
A szokásos kört futottuk, ám ezúttal az ellenkező irányba, vagyis a lépcsőn mentünk fel, majd a csemetekerten át a szanatórium völgyön jöttünk le a hegyről. Mivel Geriék fele kezdtem és onnan is jöttem vissza, így kivételesen szűk 11km lett a kör.
A futás nagyon jól ment, pihent vagyok és erős. A tegnapi kihagyott edzés után előbbi nem nagy csoda. A derekamat kicsit ugyan éreztem, de nem okozott gondot. Holnapra se kellene, hogy rosszabb legyen, ezért aztán a futás után gimnasztikáztam egyet, bár ennek intenzitása szokás szerint elég alacsony volt. Mindegy. Megmozgattam a derekam, hátha használ.
Az egész tulajdonképpen jelentéktelen, nem is foglalkoznék vele, ha a múltban nem lett volna egy-két rossz tapasztalatom hasonló esetben.
Holnap maraton váltón indulunk a Tatai Tó körül, így a mai edzés pont megfelelő ráhangolás volt. Nagyon élveztem az edzést, remélem holnap is ilyen jól fogom magam érezni.
 
Összesen 11km, 220 szint és 55:39.

Körbefutottuk a Zuppát

Elég fáradtan értem vissza Tatabányára ma reggel ráadásul jó két órát töltöttem az okmányirodában, így délután megpróbáltam pihenni egy kicsit. Ez csak részben sikerült, de azért elaludni már nem akartam. Érdekes módon egész komoly izomlázat érzek a lábamban és kicsit a kezemben is, feltehetőleg a tegnapi strandröplabda miatt.
Végre volt rá idő, hogy kimenjünk szép nyugiban terepre futni Gerivel és úgy döntöttem a Zuppa lesz a kiválasztott helyszín. Bár nem terveztünk letérni az utakról azért vittünk magunkkal térképet is, hogy tudjuk merre járunk.
Elég nyögvenyelősen indult számomra a futás, de úgy 20 perc után normalizálódott a helyzet és onnantól már nem szenvedés volt az edzés, igaz különösebben nem is élveztem magát a futást. A tájat viszont annál inkább tudtam élvezni, mert szép helyeken jártunk. Gyakorlatilag körbefutottuk az egész Zuppát ami a legtöbb helyen nem túl tiszta, de ahol nincs szeder, vagy egyéb aljnövényzet ott gyönyörű és a kilátás a környező hegyekre egyszerűen mesés. Futás vége felé még felfutottunk a kereszthez is a hegy tetejére, majd lekocogtunk a kocsihoz.
Érdekes edzés volt, mert egyszerre éreztem magamat erősnek és gyengének. Ha csak egyszerűen futottunk egy úton felfele, akkor éreztem, hogy van erő a lábamban, de ha tolni kellett volna, akkor az nagyon nem esett volna jól és tuti nem is ment volna. Lehet a sok viszonylag hosszabb edzés és a sok szint hatása, hogy érzek magamban erőt. A résztávok és egyéb gyors edzések hiánya, a meleg és a fáradtság miatt azonban nem megy a futás, főleg az erősek.
Most még egy jó hétig kimarad a tudatosság az edzésekből, de utána el kell kezdeni tudatosan edzeni és gyorsítani, mert pusztán erőből nem lehet jól versenyezni. Pörögni is kell majd a Főiskolás VB-n.
 
Összesen 18km, 500 szint és 93 perc.

Fordított irányban egy jól ismert kör

Ez a hét már csak ilyen. Fáradt vagyok és nincs kedvem kimenni futni, de aztán csak elindulok és futás közben megjön a kedvem is. Ma is így volt, mert a Turul felé indultam, majd a tetőn már egész jól éreztem magam és azon gondolkoztam merre fussak. A nemrég felfedezett útvonalon futottam fel a Lengyel-halálára, ám most a másik irányból, majd nem mentem le egyből a Szanatórium völgyön, hanem tettem egy kört még az Öreg-Kovács felé. Terveztem még bemenni terepre, de nem igazán volt ott szép az erdő, főleg a sok friss irtás miatt. Valami brutál, hogy mennyire letarolják az erdőket, nem létezik, hogy ezt nem lehetne normálisabban tenni.
Úgy 3km terepen futás még így is volt a mai edzésben, de a többi rész se volt rossz. A völgyön lefele futva egész jó hangulatom lett, még egy-két felfelét meg is toltam. Élvezem a futást, jól megy és érzem, hogy napról napra közelebb kerülök a célhoz, a Főiskolás VB-hez.
 
Összesen 16km, 400 szint és 82 perc.

Könnyű 10km amit majdnem kihagytam

Autó hiányban még mindig tömegközlekedek, így hulla fáradtan értem haza. Nem volt sok kedvem egyedül nekiindulni a hegynek, de aztán 8 óra körül csak elindultam. Ilyenkor a hátam közepére se kívánom az edzést, de annyiszor megbántam már, hogy kihagytam egy edzést, hogy csak rászántam magam egy könnyű futásra. Egyébként nem is terveztem kemény edzést, csak egy könnyű 10-est.
Szanatórium völgy felé kocogtam és nagyon nem esett jól a futás, de tudtam, hogy előbb utóbb felébred a testem és onnantól jobb lesz. Ez meg is történt az emelkedőben. Sokkszerűen ébred fel az ember teste, ha nekiesik egy ekkora hegynek.
Persze az emelkedő nem esett jól, de utána már minden rendben volt. Néhol még kicsit fel is pörgettem a tempót.
Kellemes futóidőben egy egész jó futás lett, de azért már kezd elegem lenni, hogy utazok egész nap és utána se dőlök le, hanem edzek.
 
Összesen: 10km, 220 szint, 52 perc

Hosszú futás egyedül

Iszonyú hosszú napom volt és ráadásul vonattal kellett Pestről Tatabányára utaznom, így hulla fáradtan értem haza. Geriék nyaralnak, így semmi nem kényszerített a futásra, de 7 óra után csak elindultam. Hosszút terveztem, de mivel nem esett jól az eleje, így még az is felmerült bennem, hogy keveset fussak.
A Szanatórium völgyön felfele futva már kezdtem élvezni a futást. Kemény volt, de haladtam és mentem tovább felfele az emelkedő tetejéig. Ott jobbra kanyarodtam és kikerültem a legutóbb megtapasztalt csalánost, majd a Lengyel-halálán bementem terepre. Kegyetlen jó ez a rész. Tiszta szikla, de majdnem sík és aljnövényzet alig van. Innen a Kisréti vadászházig ahol lehet terepen futottam, majd elindultam lefele az autópálya lehajtó felé. Ez után a réten felfelé kanyarodtam és lassan, de felkocogtam a tetőre ahol lehet szintén terepen futva, majd tettem még egy kitérőt a Bányász kilátóhoz ahonnét az ösvényeken és a Turul lépcsőjén jöttem le.
Jó kis futás volt. Talán keményebb is, mint terveztem. Sok szinttel és legalább 3km terepfutással az elmúlt időszak leghosszabb edzése lett a versenyeket nem számítva.
Gerivel együtt biztos gyorsabbak lettünk volna, de jó volt ez így is.
 
19km, 500 szint és 100 perc.

Könnyű futás hőségben

Ma csak egy könnyű 10-es volt a program, mert már fáradt vagyok kicsit, ráadásul kegyetlen nagy a meleg.
Átmentem Geriékhez, majd a Szanatórium völgyön futottunk fel, Csemetéskert, majd Turul útvonalon hazáig mentünk.
Nekem nagyon nem esett jól a futás, de azért hamar vége lett.
 
Összesen 10km, 220 szint és 53:45

A felvezetés 2. fele

A tegnap félbehagyott felvezetést felyeztük ma be Gerivel.
Ismét iszonyatos meleg volt és 10 perc után csuron víz lett a bozótom. Fordítva futottunk a cél felől a Főiskolás OB pályán minden ponton elidőzve, majd a nagy írtástól már egyenesen hazafutottunk. Geri a hátsó 2 pontot nem fogta meg, ott egyedül voltam.
 
A terep undorító. Sok a csalán és az aljnövényzet és a szúnyogok is csípnek, ráadásul a térkép majdhogynem használhatatlanul rossz. Popey még ronott is az előző, több, mint 20 éves térképen.
 
Összesen lehetett vagy 2 óra amit kint töltöttünk, de futás csak kb. 16km és 300m szint volt úgy 90 perc alatt.

Félbehagyott felvezetés

Mivel már régóta terveztem a tavalyi Főiskolás OB pályáját kitenni és ma egyedül kell edzenem ( Geri még kicsit beteg ), így arra jutottam, hogy ma fogom felvezetni szigetelőszalaggal a pályát.
Elég későn indultam, mert kegyetlen nagy a meleg. Rögtön a rajt előtt beleszaladtam a csalánosba és már nem is volt kedvem az egészhez, de azért csak mentem. Eljutottam a pálya feléig, mire elkezdett sötétedni.
Azzal nem számoltam, hogy az erdőben már nem lehet tájékozódni, amikor az utakon még vígan elfut az ember. Így aztán vissza kellett fordulnom és hazafutnom.
A terep és a térkép nagyon gáz, az egyetlen pozitívum ebben a napban, hogy sokat és terepen futottam.
 
Időben így is távol voltam vagy 2 órát, de mivel a Polarom teljesen tropára ment nem tudtam mérni.
Tiszta futás 100 perc lehetett és 17km, valamint 350 szint.

Könnyű futás már az OB-ra készülve

Mivel közeledik az OB, így már ma is csak egy könnyűt futottunk Gerivel, igaz azt hegyen.
A szokásos 10km-es kör a Szanatórium völgy – Csemetéskert – Turul – Lépcső útvonalon mentünk.
Érdekes módon a hétvége még kevésbé mozgatta a mai napig a fantáziámat. Most valahogy rádöbbentem, hogy itt az OB és kezdek versenyhangulatba kerülni. Bár aztán az is lehet, hogy csak mostanra dühöngtem ki magam a Cseh verseny óta.
 
Összesen 10km, 220m szint és 53 perc

Hosszú futás, ami nem tetszett a vadásznak

Gerivel futottunk egy szép nagy kört a Gerecsében.
Végig felfutottunk a Szanatórium völgyön, majd jobbra indultunk, hogy terepen fussunk, ami kisebb csalánkerülgetésbe torkollott. Szerencsére nem volt hosszú és a Lengyel-halála tetején már egész jól lehetett futni. Ez után még a Kisréti vadászház felé tettünk egy kitérőt, sőt még egy eddig be nem járt részre is bekanyarodtunk, ahol egy vadász állta el az utunkat.
Persze nem örült nekünk, igaz mi se nagyon neki. Éppen fizető vendége volt, így csöndben kellett elhúznunk. Egyébként még a normálisabb fajtából való volt, mert szerinte csak a turistajelzésen szabad futnunk.
Azért az már durva, hogy állandóan vadászokba botlunk.
Visszafele a Turul fele mentünk le. A futás egyébként baromi jó volt, de a középtávú előtt ennél nem kell hosszabb.
 
Összesen 87:33, 17km és 400m szint.

Könnyű futás gimnasztikával

Mikor hazaértem Geri már keresett is, hogy mit futunk és írta, hogy fáradt, így jó lenne, ha nem lenne nagyon kemény.
Ez nekem sem esett ellenemre, így egy 10-es lett a mai program, Szanatórium völgy – csemetéskert – turul útvonalon.
Nem erőltettük, de azért teljesen normális volt a tempó. Nem is esett rosszul.
Még a turul előtt tettünk egy kis kitérőt, hogy egy arra alkalmas helyen gimnasztikázzunk kicsit, majd hazafutottunk.
 
Sajnos a pulzusmérőm jeladójában megadta magát az elem, így mostantól egy darabig aligha lesznek pulzusadataim.
 
11km lett, 240 szint 56 perc.

Tereprésztáv

Már korábban eldöntöttem, hogy ma tereprésztáv lesz, méghozzá úgy 3-400 méterek, mert nem szándékoztam teljesen szétcsúszni és nem árt a gyorsítás az elkövetkezendő középtávú versenyekre. Amúgy is elsőre jobb óvatosnak lenni.
Geri jött át, így tőlünk indultunk neki a hegynek, én edzőcipőben, Geri szögesben. Felcsattogtunk a Turulhoz a lépcsőn, majd a Kisréti Vadászház melletti tiszta erdőig. Összesen 27:20 lett a bemelegítés.
Úgy gondoltam, hogy a decemberben nyomott tereprésztáv körét tudom fogni követni, így nem jártuk be a kört előre, hanem rögtön nekiestünk.
Már az első gödör ami fix pont volt alig lett meg, de utána volt egy kis csalán és a jellegfát sem találtam meg, ami pedig az egyik fordító lett volna, így a kör áttervezése mellett döntöttem. Egyébként kicsit hosszú is lett ez az első "résztáv", mert 2:34 lett.
Kinéztünk Gerivel 2 jellegzetesebb fát egy csalánmentes részen, így csak a kör "rajtja" maradt ugyanazon a helyen.
Egy (fél)kör olyan 360m lehet kb. 30m szinttel. A kör másik felét azaz a lefelét könnyen futottuk, így nem számított, hogy arrafele csalán is van.
 
A 6 darab résztáv:
1:31,9
1:35,4
1:30,2
1:32,8
1:30,6
1:31,8
 
Elég kemény volt, mert az eleje volt nagyjából sík, néhány kisebb legallyazással, majd egy kis völgy, aztán emelkedő. Itt kerültük az első jellegfát, ami után egy nagyobb lefele jött, majd a meredek felfele a végén.
 
Összesen nem lett ugyan túl sok, de a lassú szakaszokkal azért egész szép távot összegyűjtöttünk. Elején Geri vitézkedett, majd a második felében már nekem ment egy kicsit jobban, ám a felfelét mindig Geri bírta jobban.
 
Visszafutottunk a Turul felé, ahol a lépcső mellett jöttünk le, amiben borultam egy nagyot. Többször nem is akarok itt lefutni.
A pulzusmérőmben lemerülhetett az elem, mert semmit nem mér, kivéve néha Geri pulzusát.
 
16km, 500 szint, 79:39

Kisréti vadászház kör

Részben már a holnapi edzésre készülve a Kisréti vadászházhoz futottunk el Gerivel, így oda és visszafele is a lépcsőn mentünk. Szokás szerint nagyon nem esett jól a felfele, pedig mostanában igen rendesen futok szintet. Gerinek persze jól megy, így most is lemaradoztam. Balról ívelve tettünk egy kört, majd a vadászháztól egyenesen jöttünk vissza.
A területen nincs sok aljnövényzet, így alkalmas tereprésztávra, kérdés, hogy a jó 5km-es távolság itthonról nem lesz e sok, főleg, hogy van benne 200m szint is. Bemelegítésnek nem gyenge.
 
Tulajdonképpen egész tetszett a mai edzés, bár nem ment túl jól.
 
11km, 250m szint, 59:48
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 132
Megnyugvási: 33 (124/91)

Egy lendületes felfele

A tegnapi szenvedés után a mai résztávot áttettük holnapra, így csak egy 13km-es futás volt mára.
Szanatórium völgy felé mentünk és nem terveztem gyorsan menni, de az emelkedő aljától egyre jobb tempót diktáltam és egész gyors is lett. A vádlim még mindig be van állva, de sok javult a helyzet.
A könnyű futás a fölfelében igen kemény lett. Még nem volt maximum, de jó lendületesnek mindenképpen element. Jól esett tolni a fölfelét, éreztem, hogy van bennem erő.
Lefele aztán már tényleg könnyű volt. A dózer is lejt nagyrészt és a kis fölfeléket se toltuk.
 
Kifejezetten tetszett ez az edzés, de félek a holnapi résztáv előtt túlzás volt ennyire nyomni a fölfelét.
 
Összesen 13km 320 szint , 66:38
Max. pulzus: 170
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási pulzus: 34 (123/89)

Majdnem szétszakadt a vádlim

Gerivel futottunk egy könnyűt a Gerecsében.
A Turulnál mentünk fel és a Szanatórium völgyön futottunk le.
Valami kegyetlenül be vannak állva a lábaim, mert szét akart szakadni mindkét vádlim. Gyaloglás közben még sántikálok is, mert izomlázam is van elég rendesen. Geri se érezte még jól magát a vírusos gyomorpanasazi után, így igen lassú lett a mai futás.
 
10km, 220m szint 53:32
Átlag pulzus: 131
Megnyugvási pulzus: 22 (127/105)

Könnyű futás sok szinttel

Reggel munkába menet igen jó kedvem volt. Világversenyeken járt az agyam, valamint a hétvégi Thermenland Open-en. Végre érdekes terepen versenyezhetek és ha jól sikerül, akkor irány a Főiskolás VB. Nagyon olyan érzésem van, hogy ez a VB nagy lehetőség a számomra.

Délután már kevésbé volt hangulatom, de mire Gerivel elindultunk futni már kezdett megjönni a futáshoz a kedvem. Az eleje ennek ellenére nagyon nem esett jól. Szanatóriumvölgy felé indultunk, de már előre meg volt beszélve, hogy onnan a kilátó felé vesszük az irányt a hátsó úton, amin én még soha nem jártam. Valahogy se fentről, se lentről nem vitt még rá a lélek, hogy ezt a baromi meredek utat bejárjam. Most fölfele próbálkoztunk több kevesebb sikerrel. Erővel nem volt gond, ha ezen múlik megfutom végig, de sajnos néhol olyan csúszós volt a föld, hogy bele-belegyalogoltam. Azért szinte végig sikerült futni, így nem csoda, hogy baromira beált lábakkal értem fel a tetőre. Olyan jóleső érzés volt ez és innen kifejezetten élveztem a futást. Mentünk még egy kört a Kisréti vadászház felé, amiben szintén volt jócskán szint. Az utolsó nagyobb emelkedőn küzdöttem is, hogy tartani tudjam Gerivel a tempót.

Hamar elrepült ez a futás, pedig könnyű futásnak elég hosszú lett. Úgy bő 13km és 300m szint. Mindez 70:03 alatt.

Átlagpulzusom nem igazán értem miért 134, de biztos annyi, ha az óra azt mutatja.
Max pulzus: 161
Megnyugvási pulzus: 39 (126/87)

Este Edit megint legyúrta a vádlim, ami jobban esett, mint a multkor. Talán ő masszírozott kevésbé erősen. Mikor késő este feltettem a 2001-es OB győzelmem leírását az oldalra megint elfogott a világverseny hangulat. A hétvégi verseny pedig már félig az lesz.

Könnyű futás – Geri 100km után is lenyom

Tegnap este elég keményen fájt a bal térdem, főleg a közel 2 órás futás után. Már kicsit paráztam is, hogy baj lesz, de szerencsére reggelre sokat javult a helyzet. Feltehetően csak ráestem az Éjszakai OB-n és akkor ezt fel sem tűnt. Kicsit azért még éreztem induláskor, de nem volt vészes. Átkocogtam Geriékhez és indultunk is a könnyű futásra a Szanatórium-völgy felé. Geri a Kinizsi 100-ról mesélt, amit 15 óra alatt tolt le, ennek ellenére én voltam fáradtabb. A völgyben felfelé le is maradtam kétszer. Egyszerűen nem akartam maxra futni ezt a mai könnyű edzést, Gerinek pedig egyszerűen jobban ment. Amint felértünk a völgyön egyből könnyebb lett, síkon már jól esett a futás. A csemetéskert után még visszakanyarodtunk a bányász kilátóhoz és úgy mentünk le a lépcsőn.

Összesen szűk 12km volt és 250m szint. Időben: 61:18

Max pulzus: 163
Átlag pulzus: 138
Megnyugvási: 40 (136/96)

Vértes Kupa 2. nap – Elrajzolt térképpel

Előző nap délután lent voltunk Siófokon az ARAK-os grillparti résztvevőjeként, ahol fociztunk egyet az ARAK-os fiukkal a kertben. Ez szerintem még jót is tett, mert egy kicsit lazább lettem.
A verseny szintén az "Öreg Kovács"-on volt, de ezúttal még rövidebb pálya volt. (7100 m/305 szint/17 pont)
1 km-t melegítettem csak be, mert Edittel együtt mentünk rajtba, plusz fáradt is voltam, mert sokáig tartott a grillparti.
Rögtön az egyes pontra hibáztam, mert nem a legjobb útvonalat választottam, de nem vesztettem vele sokat, max. pár másodpercet. Az ötös pontra aztán sikerült elég gyorsan átverekednem magam egy szedresen, mivel megtaláltam a csapást és nem törődtem a 4 éves térkép hibáival. Az 5. pont előtt aztán megláttam Árpikát, ahogy épphogy kocog és magabiztosan fogtam a pontot. Persze azzal nem törődtem merre kell majd kifutni a pontról, így a hatosra rosszfele indultam, pedig itt már Tojás-t is befogtam. A 6-os pontra aztán még hibáztam is, mert elrajzolták 1mm-el a pontot, így én az árokban kerestem, pedig a gödörben volt. (szimbólt persze nem néztem, csak mikor fogtam a pontot és nem értettem, hogy hogyan került a gödörbe.) Ezzel a kb. 1 perces hibával elfutott tőlem Árpika és Tojás is. Árpikát hamar utolértem, de Tojást csak láttam magam előtt 10-20m-el futni és nem értem utol egészen a 15-ös pontig. Elég sokat bizonytalankodtam, részben, mert felületesen tájékozódtam, részben, mert el volt rakva 1 pont. Emiatt persze Tojás mindig elfutott tőlem. A 15. pontra nem értettem miért megy be rossz szögben Tojás, de aztán megértettem a verseny után, mert kiderült, hogy elrajzolták a térképemet elég rendesen. (másik gödörbe rajzolták a pontot) A legdurvább az egészben, hogy a pályán észre se vettem, hogy 80m-el odébb van a pont, mert bevillant. A végét aztán kicsit megtoltam, hogy megmutassam Tojásnak, hogy tudok azért futni. Az időmmel nem lehetek elégedett, mert nem hajtottam szét magam és maradt is a pályában jócskán, de legalább a futás jobban ment, mint előző nap. A kilométerátlagom is jobb lett: 7,15 ráadásul a 2,96 pont is javít valamit a ragsorhelyezésemen. (köszönhetően, hogy idén nem remekelek) Levezettem úgy fél kilit nagyon lassan, mivel a célból vissza kellett menni a VK-ba.

1. Vajda Kolos        SMA 47,55
2. Harkányi Zoltán   MEA 50,82
3. Faggyas László   VHS 58,10
4. Zentai József       HUF 60,52
5. Gyimesi Zoltán    TTE 62,98
6. Szlatényi Ferenc OSC 65,00
7. Forrai Miklós       HTC 72,12
8. Reviczki Zsolt      HUF 72,22
9. Harkányi Árpád   TTE 78,67

Vértes Kupa 1. nap – Agostyáni arborétum

Kicsit fáradt voltam és a lábamat is éreztem a barackszedés miatt a verseny előtt. Jó 2km-t melegítettem, de nem éreztem frissnek magam utána se, a gimnasztika pedig kifejezetten rosszul esett. A pálya 9300m volt, 370m szinttel és 22 ponttal az "Öreg Kovács"-on. Öcsém nagyon odáig volt, hogy meg fog verni, így ez jelentett egy kis plusz motivációt.(főleg, hogy fáradt voltam) Szerencsére nem jött össze neki, pedig nagyon nem ment jól a futás és volt több kisebb bizonytalankodás is, majd a 20. pontra hibáztam is kb. 1 percet. Egy kicsit kapkodtam, mert a 19-esen megláttam Szlatényi Ferencet és be akartam fogni a cél előtt. Emiatt a hiba miatt persze nem sikerült, de nem nagyon érdekelt. Nem lepett meg az eredmény, bár kicsit soknak tűnik az a 9 perc amivel kikaptam. Az idõm 73,20, ami 7,87-es kilométerátlag. (kifejezetten rossz ezen a terepen) A rangsorpontom 7,41 lett, ami semmire se jó. Levezettem kb. 1km-t, igencsak lassan.

1. Vajda Kolos        SMA 64,10
2. Harkányi Zoltán   MEA 73,20
3. Szlatényi Ferenc OSC 75,95
4. Gyimesi Zoltán    TTE 76,30
5. Forrai Miklós       HTC 76,43
6. Harkányi Árpád   TTE 79,02
7. Bergendi Péter    KAL 85,33
8. Reviczki Zsolt      HUF 88,35
9. Zentai József       HUF 93,75