A futás első 10 percében nagyon nem tűnt jó ötletnek a mai 2 edzés, ráadásul Balu váltakozót tervezett, így még csak egy könnyű lötyögésre sem lehetett számítani. Gerivel tőlünk indultunk és a Győri útnál csatlakozott Balu is, így hárman indultunk el a turul felé. Én még poénból meg is indultam az autópálya alatt, hogy "fussunk itt is egy rekordot", de a srácok nem vették a lapot és én is visszaálltam 5 méter után a normál tempóra. Kezdetben még beszélgettünk is, de azért haladtunk és a lépcső közepe felé már egész kemény kezdett lenni a dolog, míg a végére kicsit be is zsibbadtam. Nem éreztem úgy, hogy nagyot futottunk volna a lépcsőn, de az 5:14 egy nem is kicsi rekord lett. Persze Geri még így is lenyomott a végén vagy 10-20 méterrel.
Nem tudom mi van velem, mert egy nap két rekord igencsak meglepő tőlem, ráadásul tegnap majdnem megdőlt a harmadik csúcs is.
Ehhez képest még csak szét se kellett szakadnom és a korábbi hetekben sem utalt semmi arra, hogy különösebben jó formában lennék. Persze a rekordjaim kellőképpen gyengék voltak és még most is azok, de valahogy akkor sem futottam több tucat, ha nem több száz alkalomból egyszer sem gyorsabban.
Nem tudja valaki a megoldást? Én leginkább olyasmire gondolok, hogy elromlott az órám, vagy a Gerecse csúszik bele a Dunába és ezért megy össze. :)))
No azért nem kicsit feldobnak ezek az idők és most már nem is bánom, hogy a hétre tervezett gyorsító edzésekből eddig semmi nem lett.
Fent aztán hamar elhatároztuk, hogy nem kell nekünk váltakozó és csak egy sima futást nyomtunk Koldusszállás felé, ráadásul Gerinek valahogy nagyon nem esett jól, így többször vissza kellett érte futnunk. Egy helyen még terepre is beugrottam vagy 100 méter erejéig, persze igen óvatosan, mert annyira csábított a gyönyörű tiszta erdő.
A futás így igen kellemesen telt, nekem kifejezetten jól esett, ami persze a mérsékelt tempónak is köszönhető volt. Bő 15km lett végül és a visszafutásokkal talán a 16-ot is megközelítettük.
Összesen 15km, 440 szint, 87:40