Nagykovácsiba mentünk ki délután KisDomával és ZsebeIstivel, hogy fussunk egy hosszú lazát terepen. Ez volt a beetetés, merthogy nekem minden volt a mai csak laza nem. A tegnapitól elég fáradt vagyok, így mikor a Zsíros-hegy és a Nagy-Szénás közti nyeregből elindultunk és elkezdődött az emelkedő már tudtam, hogy a mai futás leginkább a küzdésről fog szólni. A fölfele piszkosul rosszul esett és ráadásul elnézve a Nagy-Szénás térképet már tudtam, hogy a terepen futás nem laza síkon kocogást fog jelenteni. 8 perc után be is vágtak a srácok az erdőbe és én csak kapkodtam a lábam a meredek hegyoldalban és aggódtam az egyébként leragasztott bokám miatt. Ez utóbbi most már célszerű volt egyébként is kipróbálni hegyi terepen, hisz ha tájfutó akarok maradni, akkor aligha lehet elkerülni a hegyoldalakat.
A terepen futást nem is fejeztük be az elkövetkezendő 1 órában, ami alatt természetesen jól besötétedett és én több fölfelében is megadtam magam és lemaradtam a srácoktól. Hol egy laposan részen felfutottam rájuk, hol levágtam egy kanyart, de leginkább ők fordultak vissza értem.
A terep amúgy igen szép volt, főleg míg láttunk is valamit. A Kis-Szénás és környéke a nyitott dombtetőkkel nem rossz hely, kár hogy nem bírok futni meredeken.
Az edzés hátralevő részében aztán még el is váltam Domáéktól, hogy amíg ők a hegyoldalban futnak meg 200 szintet, addig én úton tegyem meg ugyanazt, de ennek csak az lett az eredménye, hogy odafent fel-alá rohangáltunk egymást keresve, miközben én elnéztem a Kutya-hegyre is.
Végül a nagy sötét erdőben csak összefutottunk mikor már épp azon voltam, hogy visszafussak a kocsikhoz, így az edzés végét sem úsztam meg lazán, hisz még neki kellett durrantani a Nagy-Szénás csúcsának, majd a lefelében is egy komolyabb tempót futni.
Nem mondom, hogy jólesett a mai edzés, de sajnos ilyen is kell. Egyszerűen szörnyen megy a fölfelé futás terepen, bár az találóbb lenne, hogy nem megy, hisz igen sokszor kellett gyalogolnom fölfelé. Még csak azt se remélhetem, hogy mondjuk 5 kiloval könnyebben, rendszeresen ilyet futva egyszer majd jól megy, mert ehhez én alapból nagyon tehetségtelen vagyok. Doma amúgy nem panaszkodhat. A tegnapi után ezt is keményen nyomta és kezd olyan formába lendülni, amivel nem sokan tudnak mit kezdeni idehaza.
Azért örülök, hogy megcsináltam ezt a mai edzést, de holnaptól 2 nap könnyű jön, mert bármennyire is hülyeség a szombati PÖCS, azért csak oda kellene tenni magunkat.
Összesen 13km, 700 szint, 104:20