Mivel ma Óbudán voltam felhívtam KisDomát, hogy nem futunk-e együtt Fenyőgyöngyéről. Az edzés össze is jött, csak annyi szépséghiba volt benne, hogy KisZsebével már megbeszélték az éjszakai fényvisszaverős terepkör futását, így én is beszálltam ebbe az edzésbe.
Fenyőgyöngyéről felkocogtunk a rajtig, ami még 1km sincs egészen, majd bevetettük magunkat az erdőbe. Hát mit mondjak, nem egy szép szálerdő, ami a Hármashatár-hegyen van, ráadásul a kör is elég szivatós. Volt 3 emelkedő, amiben majd megpusztultam és úgy kellett felzárkóznom, ráadásul több lefelé és oldalazás van, ahol a rossz bokámat félthettem.
Persze le volt ragasztva, de így is neccesnek éreztem a dolgot. Az első kör végén még kaptunk egy nagy adag szedret is, majd egy rövid megállás után nekikezdtünk a 2. körnek. A tempó már keményebb volt és én nem voltam benne biztos, hogy le akarom futni az egész kört. Gondoltam majd az egyik fölfelében kiállok, mikor már nem bírom. Persze végül csak nekidurrantottam az összes fölfelének és végigszenvedtem a kört. Pontosabban addig, amíg futottuk, merthogy a végén a szedres szakaszt kihagytuk. A fényvisszaverők erősen megkoptak, így magamtól végig se találtam volna rajta. Emiatt és a szedres miatt a srácok tuti kicsit módosított útvonalom újratűzik a kört.
A bokám jól bírta, bár egyszer megbillent a második kör vége felé, de már az is előrelépés, hogy gond nélkül tudtam vele tovább futni. Korábban egy ilyentől fél percig csak sántikálni tudtam volna.
A kör egyébként 4390 méter hosszú és úgy 180 méter szint lehet benne. Ezen mentünk elsőre 34:00-t (154-es átlagpulzus), majd másodszor az alig rövidebb, de a szedrest elkerülő befejezéssel 30:15-öt (158-as átlagpulzus).
Nekem nem volt épp könnyű edzés, de mivel a bokám megúszta azért hasznosnak ítélem. Ennek ellenére nem biztos, hogy máskor is bevállalom. Inkább kreálnom kellene magamnak valami szolidabbat a Gerecsében.
Max. pulzus: 173
Átlag pulzus: 153
Átlagtempó: 7:13
Összesen 10km, 420 szint, 74:39
Elment az eszetek? 🙂 Ebbe a dzsindzsába engem bottal nem kergetnének bele…
Hát valahogy úgy.
Mentségemre csak annyi, hogy engem is úgy rángattak bele.
A hivatalos álláspont szerint azért kell éjszaka futni a kört, mert nappal visszariadnánk a látványtól. 🙂
Ez így helytálló! Mint az egyik alapítótag, bizton állíthatom, hogy ez a kör éjszaka sokkal kevésbé terheli meg a lelket, mint napvilágnál. Egyébként meg kell az ilyen, Észtország egykét erdejéhez képest ez egy mesés szálerdő.
Aki kedvet kapott hozzá, szeretettel várjuk minden szerdán Fenyőgyöngyén sötétedéskor! 😉
Jártam Észtországban, tény, hogy azok az erdők ott vannak a szeren, de ettől nem kívántam meg a HHH bozótosait.
Bár itt legalább nyári éjszakákon lehet üzekedő párokba botlani… 🙂