Azthiszem nem a térdemmel van gond, mert mikor délután a széken úgy ültem, hogy a combomat nyomta a szék széle, akkor ugyanúgy elkezdett fájni a térdem, mint máskor a futás elején.
Tibi mára sem gyógyult meg, így Gerivel ketten mentünk ma futni. Geriékhez átkocogtam és persze rögtön célbavettük a hegyet. Geri kérésére a Turul lépcsőjén mentünk fel, ami ezúttal 5:27 lett. Erre igen ritkán megyek fel és még ritkább, hogy nem veszem kocogósra a figurát. Geri most ment előre én meg igyekeztem nem lemaradni, ennek köszöhetően elég kemény volt és egy szerény új rekordot is futottam. Az eddigi 5:33 tavaly január 2.-ról származott, amin most sikerült 6 másodpercet faragnom. Hát ha egyszer rekordhiányom lesz, akkor ide kell jönnöm és futni egyet, mert ezt nem lenne nehéz megdönteni.
A felfelé egyébként a Mapsource szerint 560 méter és 125 szint van benne (179-ről 304-re), szóval ez a mostani időm 9 perc 43-as tempó. 🙂
A felfelé egyébként a Mapsource szerint 560 méter és 125 szint van benne (179-ről 304-re), szóval ez a mostani időm 9 perc 43-as tempó. 🙂
Innen a Kisréti vadászház felé mentünk és én a fagyott talajon a bokámra figyeltem, így nem igazán mentünk gyorsan. A dózeren lefutottunk, majd a kanyar után is mentünk tovább és balra kanyarodtunk. Tettünk egy kört, majd ugyaninnen mentünk fel jobbra a Kisréti vadászház felé. A nagy felfelé után még mentünk egy kicsit majd átcsaptunk terepen a másik útra. Óvatoskodtam a bokám miatt, de szerencsére jól bírja, így nem volt gond. Visszafelé aztán az aszfalton jöttünk a csemetéskertig, majd a szokásos úton a Turul felé.
Nem lett egy hosszú futás, de nem bánom. Pihenésre szántam ezt a hetet és azért a közel 80 perc így sem kevés. Ráadásul hegyen futottunk, amiből sosem elég.
Összesen 14km, 380 szint, 79:09