Fáradt voltam délutánra, de nem okozott gondot elindulni futni, mert jött át Geri és együtt indultunk el.
A Síkvölgyi temető felé indultunk, majd a temető után balra kanyarodtunk az országúton. Forgalom minimális volt errefele, de azért a lámpa így sem ártott, mert semmi világítás nincs errefelé. Mondjuk nem is csoda, mert ez már a Vértes alja és ház szinte sehol nincs.
Gerit próbáltam meggyőzni, hogy lehetőleg most ne fussunk jóval többet a tervezett 12km-nél, de azért arra még rávett, hogy az első elágazásnál egyenesen menjünk. Innen jó 1km után tudtunk bevágni balra és mivel pont a sportpályákhoz értünk ki az az ötletem támadt, hogy nézzünk be az új rekortán atlétikai pályára, hogy be lehet e egyáltalán jutni, illetve van e világítás.
Simán bejutottunk, ráadásul egy lámpa is világít a pálya sarkában, aminek következtében akár sötétben is lehet edzeni itt. Igaz nem világítja be rendesen az egész pályát, de köszönhetően a friss festésnek még így is jól látszanak a sávok.
Innen a Győri út mellett indultunk haza és pár száz méter után Balu (Ádám Balázs) futott el szemben velünk. Megálltunk és úgy döntött, hogy visszafordul velünk.
Innentől a Dózsakertig végig beszélgettünk, többek között a leendő közös futásokról, sőt Balut a szervezés alatt álló tornatermi edzés is érdekli. Megbeszéltük, hogy létrehozunk a környékbeli futások összehangolására egy levlistát, ami azóta meg is történt. Aki akar az szóljon és felteszem rá, de akik potenciálisan szóbajöhetnek, azt úgy is megkérdezzük a héten, hogy fel akar e kerülni. (Persze ha tudjuk, hogy érdekelheti.)
Teljesen feldobta az addig kicsit unalmasan csordogáló edzést, hogy összefutottunk Baluval.
Úgy néz ki alakul valami nagyobb futócsapat itt Tatabányán, sőt a tornatermi edzés miatt még közös edzések is lesznek, ha sikerül összehozni.
Összesen 13km, 50 szint, 62:12
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 152
Megnyugvási: 48 (146/98)