Lakógyűlés miatt igen későn sikerült elindulni futni, de szerencsére Balu megvárt, így kettesben futottunk egy kellemes kört a városban. A legnagyobb pozitívum az volt, hogy a térdemről szinte meg is feledkeztem, mert ma nem fájt. A Kossuth-kerten át indultunk, majd a hátsó útról közelítettük meg a TSC pályát és a Győri utat keresztezve mentünk egész Baluékig, majd egyedül hazafutottam.
Kezdem magam valóban kipihenni, simán beleférne edzés szempontjából a Téli Mátra túrafutás, de a vasárnapi síelés miatt le kellett mondjam. Utol kell érni magam és megcsinálni egy csomó mindent még indulás előtt.
Összesen 13km, 60 szint, 61:03
Így van… este az igazán jó futni.. sokkal könnyebb mint pl . reggel
na meg aztán utána édesebb az alvás 🙂