Megalódusz hegyifutó verseny

2007 március 11, 20:53Címkék: , , , , | 4 hozzászólás


Reggel elég nehezen keltem fel, ráadásul nem volt itthon semmi kaja. Enni kellett valamit, ezért aztán csokis pelyhet reggeliztem tejjel, pedig tudom, hogy ez nem szokott jót tenni futás előtt, főleg nem, ha már csak 2 óra van az indulásig. Mivel a Megalódusz hegyifutót Gyurikával 30km-re terveztük kiegészíteni nem mertem megkockáztatni, hogy nem eszek rendesen.
Miután Gyurika lecuccolt nálunk könnyű kocogással elindultunk a Szanatórium felé egyenesen a verseny rajtjához. Én meglepően jól éreztem magam. Nem zavart sem a reggeli, sem a kialvatlanság és élveztem, hogy gyönyörű időben futhatok, bár a versenytől tartottam egy kicsit.
Időben kiértünk, így még ácsorogtunk egy keveset, majd futottunk párszáz métert a rajt előtt, hogy ne merevedjünk el teljesen.
Persze a 11km-en indultunk, ami 2 kört jelent, körönként 250 méter szinttel.

Megalódusz hegyifutó - térkép

A rajt után persze a szokásos rohanás jött, hogy ne szoruljak be az itt amúgy nem túl nagy tömegbe, de mire a kör elejére értünk már normalizálódott a tempó. Az 5. helyre kerültem és próbáltam Kokóval tartani a lépést, mert feltételeztem, hogy ő nem fogja elfutni az elejét, de hamar be kellett látnom, hogy erősebb, mint én és ha nem akarok kikészülni az első körben, akkor le kell, hogy maradjak. Ennek ellenére kielőztem egy srácot és így a negyedik helyre kerültem, de nem voltam ott sokáig, mert kielőzött egy kék ruhás futó. Vele nem próbáltam elmenni, hanem a saját tempóm igyekeztem megtalálni és már el is távolodott jó 20 méterre, mikor az egyik elágazásban megtorpant és nekem kellett mondani neki, hogy balra. Ezzel pont elé is kerültem és a nagyvölgyben sikerült is kicsit elhúznom tőle, de jött a lefelé és ez most nagyon nem esett jól. A gyomrom kicsit felrázódott és elég vacak volt így futni, ezért aztán nem is nagyon futottam meg a lefelét, aminek a végére így pont fel tudott zárkózni a srác. A kör megkezdésekor aztán megtudtam, hogy egyedül Kokó ment két körre, így én a második helyen futottam ekkor nyakamon a harmadik helyezettel. Ekkor már azon gondolkoztam, hogy mi lesz a célig és éreztem, hogy ha a végén együtt leszünk, akkor nem én fogok előbb befutni. Mostanában egyre gyakrabban veszem észre magamon, hogy ha valamit kicsit is reménytelennek érzek, akkor azt inkább feladom és csak a biztos hely megtartására figyelek. Ez azért most tudatosult bennem és próbáltam odafigyelni arra, hogy a végén is odategyem magam, mert már a Margitán is kiderült, hogy nem csak én lehetek széthalva a végére és megéri az utolsó pillanatig küzdeni.
Rögtön a második kör elején kicsit gyorsítottam, mert végre a gyomrom kezdett megnyugodni, talán pont a felfelétől. A srác egyből kezdett lemaradozni, ami meglepett kicsit és ez egyben erőt is adott, hogy megpróbáljak elhúzni tőle. Gyurikát láttam a nagy kanyarban, hogy nincs nagyon lemaradva és már az is felmerült bennem, hogy a 3. helyre is felérhet a végére. Szerencsére a távolság köztem és a 3. között egyre nőtt, így megnyugodtam, hogy nincs veszélyben a második helyem és kezdtem élvezni a futást még a kemény felfelékben is. Már kicsit talán lazsáltam is, mert a nagy felfelében tettem pár gyalogló lépést is. A lefelében aztán a gyomrom már nem ugrált annyira és már tényleg jólesett a futás, ám mikor kiértünk a rét szélére, akkor hátranézve már túl közelinek éreztem a srácot és újra kicsit jobban kezdtem tolni. Igazából nem volt már veszélyes rám, de érezhetően közelített hozzám a lefelében és én nem akartam, hogy esetleg vérszemet kapjon.
Szerencsére innentől nem is nagyon közelített hozzám, így a meredek lefelében már kicsit óvatoskodtam is, nehogy a rohanásra koncentrálva kimenjen a bokám és simán bejöttem a második helyre.
Az 1. kör kezdetéig: 0:36
1. kör: 23:03 (171-es átlagpulzus)
2. kör: 23:30 (173-as átlagpulzus)
A 2. kör végétől: 0:34
Összidőm 47:45 lett, ami 4:20-as kilométereket jelent.

Megalódusz hegyifutó - befutás

Gyuri sajnos eltévedt a 2. körben így visszaesett a 6. helyre.
Elég kemény futás lett, de nagyon kellenek az ilyen futások és bár most közel sem volt ideális a rákészülésem a versenyre azért elégedett vagyok a futásommal. Nem tudom mennyit számított, hogy alig aludtam az éjjel, de az biztos, hogy jelentett 30-40 másodpercet, hogy a lefelében a gyomrom miatt vissza kellett vennem.
Egy tájfutó pályán aligha fogom tudni így kifutni magamat, így néha jó lenne ilyen, vagy még pörgősebb versenyeken indulni.
 
Rövid pihenő után aztán indultunk is tovább Gyurikával, mert még 15km-t terveztünk futni a verseny után. Felfutottunk a nagyvölgyben (ma 3x – éljen a változatosság), ám ezúttal egész a tetejéig mentünk, majd a Lengyel-halálának a tetején mentünk tovább. Kicsit fura volt már az eleje is, mert nem igazán láttam a tavaly felfedezett ösvényt, majd a lefelében már teljesen vaktában mentünk, mert szőrén-szálán felszívódott a vadászok által csinált ösvény. Úgy tűnik a természetnek nem tetszenek az ilyen "lekapunk egy földréteget a tetejéről" dolgok és visszavadítja a területet.
Innen aztán a Kisréti vadászház felé tettünk egy kört, de ekkor Gyuri már kezdett panaszkodni, hogy nem érzi magában az erőt és egyenesen vissza indultunk hozzánk.
Én nagyon jól éreztem magam és élveztem a futást. Kellemesen elkocogtunk a gyönyörű időben és nézegettem azokat a dolgokat, amit a télen nem nagyon láthattam. Egyrészt a tavasz jeleit, másrészt ezen a részen nem is nagyon járok mostanában, nehogy összetűzésbe kerüljek a vadászokkal.
Valahogy Gyurika is kibírta az edzést én pedig örültem, hogy tegnap óta nagyot változott a világ körülöttem a futást illetően. Most ugyan fáradtnak és álmosnak érzem magam, de jól ment a futás és élvezem is. A Megalódusz hegyifutó után összesen 69:43-at futottunk, ami összesen bő 11km lehetett.
 
Összesen 26km, 800 szint, 137:36
 
Max. pulzus: 179
Átlag pulzus: 152
 
Eredmények:

1 Kovács András Megalódusz 1968 45,21
2 Harkányi Zoltán MEA 1980 47,45
3 Molnár László Gyárvárosi DSK 1975 48,00
4 Ádám Péter Megalódusz 1974 50,42
5 Bakos Gergely Tatabánya 1971 50,57
6 Novai György Szeged 1976 52,02
7 Galgóczi Imre Zelkov 1957 53,41
8 Nagy Márk ORTRI 1978 54,11
9 Ádám Balázs Megalódusz 1976 54,44
10 Milán László ORTRI 1974 57,00
11 Bakos Péter Szár 1974 58,31
12 Stanga Tibor Dózsa Ált Isk. 1970 59,20
13 Patyi Péter Sprint TB 1969 62,13
14 Kővári Barnabás Székesfehérvár 1978 62,15
15 Ocsovainé Gombás Mária Hatvan 1962 63,10
16 Barabás Zsolt Tatabánya 1970 64,00
17 Lévai László L-Sport 1961 64,00
18 Barabás Tamás TTT-HSE 1972 65,41
19 Langschadl József TTT-HSE 1954 68,05
20 Mikolasek Sándor TTT-HSE 1943 70,08
21 Hocsák Sándor   1970 70,38
22 Dubász Mária Tata 1967 71,33
23 Csökör György TTT-HSE 1954 72,55
24 Czigányik Rezső Budapest 1941 73,10
25 Korpás László SK 1962 73,27

Hozzászólások

Tornai Szabolcs
2007. március 13. kedd - 14:17

Zoli,
vasárnap a Spartacuson, vagyis a normál távon én 3-ra indulok, te pedig közvetlenül utánam 5-re…
“nem véletlen”…
Szabolcs
ui. a levlistán olvasható a rajtlista…
uui. remélem nem leszek újra influenzás, és tudok menni…


harzol
2007. március 13. kedd - 14:20

Néztem én is. Nincs nagy mezőny és talán a terep se olyan durva, hogy a bokám miatt óvatoskodnom kellene.
No majd meglátjuk, de ha minden ok lesz, akkor igyekszem majd jól megkergetni, megfuttatni téged. 🙂


Tornai Szabolcs
2007. március 13. kedd - 15:05

hogyhogy a bokádra még mindig vigyázni kell ilyen iszonyatos kilométermennyiség után?
biztos utolérsz, mert nekem most az óvatosság, a fegyelmezett tájékozódás, egyszóval a keverés elkerülése a legfőbb és legszentebb célom, amit sikerült is megvalósítanom a tájfutó maratonon… viszont előtte lehet fogadást kötni, hogy majd melyik pontnál fogsz be…


harzol
2007. március 13. kedd - 15:09

Hát azért terepen futni nem ugyanaz, mint földutakon.
Egy sziklamezőben lefelé rohanástól még biztos megrettennék és lassabban futnék ott, mint mondjuk 1 éve.
Ez nem azt jelenti, hogy nem bírja a bokám, de most sokkal jobban féltem és valószínűleg sérülékenyebb is vagyok, tehát ez a félelem nem alaptalan.
Most majd kiderül, mert január óta nem próbáltam mi van terepen.


Hozzászólás írása