Igyekeztem alaposan ráhangolódni a versenyre így például még a bokámat is jó előre, még otthon leragasztottam.
Célom az volt, hogy nagyobb hiba nélkül és ép bokával teljesítsem a versenyt, de abban azért bíztam, hogy az igen foghíjas mezőnyben ez simán elég lesz a pontszerzéshez.
A rajt előtt még volt egy kis malőr a lámpámmal, mert az aksi sarujához csatlakozó rövid kábeldarabot otthon felejtettem, de szerencsére Gyurika gyorsan kisegített.
A rajba nagyrészt sötétbe kocogtam ki és még egy kis plusz kört is rátettem, így kb. 1,5km-t melegítettem, plusz természetesen a bokámat elég alaposan.
Kicsit meglepett, hogy ilyen közel van az egyes pont, de biztonságit fogva nagyon hamar jött, majd ugyanígy a kettes is. Előbbit kicsit felfelé húzva, utóbbit, alulról ívelve fogtam. A hármas pont sem volt nehéz, de az úton felfelé futva nagyon nem ment a futás. Zsibbadtam és alig haladtam. A pontot aztán a kisösvény által megvezetve a másik kisösvényre kiérve simán fogtam. A nem túl jó részidőmben biztos szerepet játszott, hogy az útvonalat terveztem a 4-es pontra, de aztán könnyen lehet nem sikerült jól választani, mert alaposan kikaptam a hosszú átmenetben. A 9-es pontot is szépen megnéztem magamnak, majd a pont előtti nyiladék kereszteződésig sem volt semmi gond, a nagy aljnövényzetet leszámítva, de a pont aztán nem villant be amint kiértem a bozótfoltból. Egy kisebb kört is leírtam, mire végül meglett és itt értem utol Péley Danit, aki viszont úgy tűnik nem akart bolyozni, mert nem nagyon jött. (hiba: 1:30)
Az ötösre próbáltam tartani az irányt és figyelni a domborzat apró változásait, de végül mikor éreztem, hogy a távolság megvolt nem láttam a pontot. Kis bizonytalankodás és forgolódás után aztán kiszúrtam felettem. (hiba: 0:40)
Kicsit tartottam a 6-os ponttól, mert nem akartam az aljnövényzetes nyiladékon felfutni a hegyre és így kicsit lutrinak éreztem az útvonalam, de szerencsére kiszúrtam a keresztbe tartó ösvényt és azon pár métert lefelé futva az oldalról csatlakozó nyiladék is meglett, így pedig a pont is. Nem igazán értem miért kaptam itt így ki, de mondjuk gyors tuti nem voltam a szedresben, mert Péley Dani is felfutott rám.
A lefelében próbáltam balra tartani, hogy az útelágazás előtt érjek ki, de ez nem sikerült, ráadásul a lámpát is lerántotta a fejemről egy ág. Elindultam jobbra az úton, de úgy 30 méter után kapcsoltam és átvágtam balra. Jobbra próbáltam figyelni a ligetes foltot és mikor úgy véltem látom bevágtam a pontra, ami jött is rendben.(hiba: 0:30)
Nem akartam belefutni a dzsuvába, így a patakmederben indultam tovább, majd az egyeszölddel jelölt fenyvesen át futottam ki az útra, hogy aztán tőlem jobbra a dzsuvával érjem el a pont apró völgyét. Az aljnövényzetet ugyan sikeresen mocsárnak néztem a térképen, de ennek ellenére azért sikerült megfogni a pontot. Persze a kicsit kacskaringós útvonal miatt nem mentem túl jó időt. (0:30)
Sikerült túlságosan magasra másznom a 9-es pontra menet, így belecsúsztam az irtásba és ami nagyobb baj volt nem tudtam kiverekedni magamat belőle. Az ösvényen futás helyett végzett dzsungelharc nagyon nem jött be és még Péley Dani is felfutott rám. (hiba: 2:00)
A 10-es és a 11-es rendben jött. Nem sikerült ugyan direktbe rárobbannom a pontokra, de alapvetően nem nagy ívekkel meglett mindkettő. Ezen a részen mindenesetre estem-keltem.
Jó kis útfutás jött, aminek a végén magabiztosan vágtam be, majd jól elbizonytalanodtam, mint tavaly a Szentendre kupán ugyanerre a pontra menet. A pont meglett gyakorlatilag egyenesen, de itt tuti nem stimmel valami a domborzatábrázolással. A rövid átmenet olyan simán ment majdhogynem érzésre, hogy még magam is meglepődtem rajta.
Úgy döntöttem nem kerülöm meg az irtást és ez elsőre nagyon rossz döntésnek tűnt, mert beleragadtam rendesen. Gondoltam lesz, ami lesz most már nem fordulok vissza és a patakmederben küzdöttem lefelé, mire jó sokára feltűnt, hogy balra már nem az a nagy dzsuva van, mint korábban és át tudtam vágni az útra. Persze ha a térképet kicsit jobban megnéztem volna, biztos akkor is feltűnik a kétfajta sraffozás közti különbség. Innen azonban meglepően jól fogtam a pontot, amiben azért sokat számított a tavaly ugyanitt szerzett tapasztalat. (hiba: 2:00)
A 15-ös pont eléggé érzésre jött, majd a 16-ra már tudatosan a töltés tetején mentem. A térképcseréhez a szalagozáson nem volt olyan egyszerű kiérni, de azért nem sikerült elrontanom, majd a 17-es is egyből jött kicsit alulról ívelve.
A fölső útvonal mellett döntöttem és megint megtapasztaltam, hogy a lábaim nagyon nem mennek. Nem tudom mostanában hogyan futottam rekordot a fölfelékben, mert itt alig bírtam megfutni egy nem is túl meredek szakaszt. A pontot fentről könnyűnek tűnt megfogni, ám a korábbiakkal ellentétben nagyon nem akart bevillanni, így csak 5 méterre alatta állva vettem észre. (hiba: 0:20)
Egyenesen nem vállaltam be a hegyet, így balról kerülve a már ismert úton simán jött a pont, pontosabban a pont előtti ösvény és azon Fecó, mint a gyorsvonat. Ez igencsak mellbevágott, mert úgy éreztem alapvetően nem megyek olyan nagyon szörnyen. Összesen 7:30 maradt a pályában eddig, de ezt akkor 5 percnek sem éreztem és Fecó pedig 12-vel ment utánam. Persze nem hagyhattam elmenni, így utána eredtem. Elég nagy volt a váltás a saját tempómhoz képest, alig bírtam követni a lefelében és a térképpel is csak felületes kapcsolatom volt. Sajnos az ösvényt elvétettük és kicsit túrtuk a dzsuvát, én meg igyekeztem nem lemaradni Fecóról. Nem is tudom pontosan hogy verekedtük ki magunkat a völgyig. Az útvonalat azért innentől már hozzávetőleg sikerült lekövetni. Nem is értettem nagyon miért arra megyünk, de jobbnak láttam nem lemaradni Fecóról. (hiba: 0:30)
Nézegettem már a pont előtt merre lenne érdemes menni a 21-es pontra, de én is csak arra jutottam amit Fecó választott, vagyis nekidurrantani a hegynek. Ez nálunk abból állt, hogy Fecó gyalogolt fölfelé hátracsapott kézzel, én meg gyalogoltam utána erőltetett tempóban. Néha már akár bele is kocoghattunk volna a részemről, de előre menni nagyon nem akartam. Inkább utolértem magam a térképezésben, de ennek ellenére mikor felértünk az úton futott tempóban hamar kikészültem és csak azt figyeltem a pontig, hogy le ne maradjak Fecóról.
A 22-est aztán sajnos megkotortuk és persze itt sem nagyon tudtam semmit hozzátenni a tájékozódáshoz. (hiba: 0:40)
A 23-as pontra aztán a lefelében majdnem elvesztettem Fecót a szemem elől. Egyszerűen nem tudtam
és nem mertem úgy futni lefelé az úton, mint Fecó. Szerencsére síkon sikerült kicsit felzárkóznom, hogy aztán az erdőben már közel kerülve Fecóhoz érjek be. A térképre épp csak annyit tudtam ránézni, hogy konstatáljam a feladat nehézségét, de ehhez képest Fecó csontra kikapta a pontot. A 24-es csak egy nagy rohanás volt, ahol persze én megint csak a lemaradás ellen küzdöttem, majd a 25-ös átmenethez is csak annyit, hogy jó lesz alulról az úton. Lehet pont ezért a pontot nem sikerült kikapni, mert elfutottunk felette. (hiba: 2:00)
és nem mertem úgy futni lefelé az úton, mint Fecó. Szerencsére síkon sikerült kicsit felzárkóznom, hogy aztán az erdőben már közel kerülve Fecóhoz érjek be. A térképre épp csak annyit tudtam ránézni, hogy konstatáljam a feladat nehézségét, de ehhez képest Fecó csontra kikapta a pontot. A 24-es csak egy nagy rohanás volt, ahol persze én megint csak a lemaradás ellen küzdöttem, majd a 25-ös átmenethez is csak annyit, hogy jó lesz alulról az úton. Lehet pont ezért a pontot nem sikerült kikapni, mert elfutottunk felette. (hiba: 2:00)
A 26-ot balról ívelte Fecó, így én is, majd a faluban rongyolás során is ő ment elől, egész a 27-es pont utánig, amikor kicsit megembereltem magam és előre mentem. Szerencsére nem sikerült elrontanom és Fecó előtt fogtam a gyűjtőt, méghozzá úgy, hogy megnyertem az átmenetet.
A befutón is toltam és mikor jobbra be kellett menni a fűre kiment a bokám.
Ez azért alaposan letörte a kedvem, így a végén. Már azt hittem megúszta a bokám a futást, mikor a legvégén, 30 méterrel a cél előtt jól megrántgattam. Persze ezt a pár métert már letudtam, de ez igazán nem hiányzott a mai napból.
Meglepetésemre a Fecótól kapott 12 perc ellenére 4. helyre jó volt az időm. Persze ehhez kellett sokak távolmaradása a Jukola miatt és többek szerencsétlen futása. Ha mindenki itt van, akkor lehet ez a futás még a pontszerzésre se lett volna elég.
A 10:40 hiba ellenére az eredménnyel elégedett vagyok, mert nem lett volna reális előrébb végezni. Ha Fecó nem ér utol, akkor még a 4. helyre is csak bravúrral érhettem volna be. Nagyrészt azért egyedül futottam a pályát, így talán nem lehet rámsütni a ragacs jelzőt és persze nem csak én futottam bolyban, hisz Szajkó Csabival gyakorlatilag váltottuk egymást Fecó társaságában. Ő a 17-es pontig, én pedig a 19-estől futottam Fecóval.
Persze azért sajnálom, hogy a dobogó nem jött össze, de így utólag kielemezve ennyi hibával és ilyen pocsék fizikai állapotban ennek is örülök. Utoljára 2 éve a Középtávú OB-n voltam ilyen előkelő helyen bajnokságon.
A verseny amúgy egész jó volt, persze hozzátéve, hogy kissé erőltetett volt egy ekkorka térképre rátekerni a pályákat, ráadásul úgy, hogy a tavalyi Szentendre Kupa Ausztrián majd az egészet bejárta a mezőny akkor is indult része.
A verseny amúgy egész jó volt, persze hozzátéve, hogy kissé erőltetett volt egy ekkorka térképre rátekerni a pályákat, ráadásul úgy, hogy a tavalyi Szentendre Kupa Ausztrián majd az egészet bejárta a mezőny akkor is indult része.
A bokám sajnálom leginkább, ami ugyan nem tűnik vészesnek, de ezek szerint már megint nem haladtam előre semmit a gyógyulás útján. Most van egy hetem rendbetenni az OB-ig.
Összesen 15km, 600 szint, 112:30