Vendégfutóként az ARAK váltójában indultam a 24 órás váltón, Bogos Tomival, Szivák Andrissal, Árva Katival, Edittel, Szabó Verával. Azt már előre tudtuk, hogy túlteljesítettük az indulási feltételeket, hisz a minimálisan 2 női tag helyett nálunk 3 volt és Andris is lehetett volna akár felnőtt is. Persze mindez nem növelte az esélyeinket, de nem is azért mentünk, hogy feltétlenül nyerjünk.
Mindenkinek ez volt az első 24 órás váltója, így a szabályokkal sem voltunk igazán tisztában. A taktika egyszerűnek tűnt. Bogos Tomival mi visszük a keményebb pályákat, Andris a közepeseket és a lányok közül aki jobban bírja, majd szintén besegít a közepes pályákon.
Első futóként a tömegrajt és a Farsta pálya rám jutott és persze rögtön az elején nagy rohanásba kezdtünk. Leginkább Zsebe Istivel próbáltam lépést tartani, ami ment is körülbelül egy kilin át. Sajnos tájékozódni már nem jutott energiám, így Isti hátát nézve követtem rosszfelé is. Beletettünk egy közel 2 perces hurkot a kettes pontra menet és ezzel együtt Isti is leszakított. Innentől Hajdú Martin és a Szlovák váltó egyik tagja közelében küzdöttem, majd az elénk került Sólymot is kielőztük. Az ötös pontra menet eltűnt Martin, egyszerűen lemaradtam fizikálisan, majd a 6-os pontra megint jött egy hiba. Nem tudtam eldönteni mi bozót és mi fehér erdő és tettem egy karikát. A pontról kifelé jövet láttam a Szlovák srácot, de rossz felé futott ki, így lemaradt.
A 7-es pontra menet az ösvényeket nem találtam meg rendesen és ezért bizonytalankodtam, majd a 8-as előtt is bénáztam egy sort a szabdalt területen. Végül 3. helyen jöttem be nem olyan vészesen sok hibával, de ez csak azért nem bosszantott, mert 24 óra alatt ez a 2-3 perc nem sokat számít.
A többiek aztán nálam keményebb pályákat futottak első körben és alaposan meglepett minket, hogy a rövid technikás pályákon a lányok 70 perc körülieket jönnek. Mire rám került a sor már kiszámoltuk, hogy ha nem akarjuk bent hagyni véglegesen a legkönnyebb pályákat, akkor még szürkület előtt le kell őket futni. Mivel a teljesített pályák száma számít, így luxus lett volna nem megcsinálni pont ezeket.
Nem volt mit tenni,el kellett vennem nekem is a legkönnyebb pálya térképét, ami 3,7km-t jelentett. Bemelegítésnek nem futottam valami sokat ami a pálya elején elég rendesen meg is fogott, de azért haladtam. A hármasra kicsit féltem a medvehagymától a bokám miatt, de nem volt gond, majd a 4-es és 5-ös pontra is átküzdöttem magam a sűrű fenyvesen. Lehet mindkettőt lehetett volna jobb helyen tenni, de a sűrű erdő mindkétszer így terelt.
A végén még hajráztam egy nagyot, így 20 perces idővel teljesítettem a 3,7km-t.
A második körben Bogos Tomi futott egy nagyon jót, de sajnos a bokája kiment és ki kellett álljon, majd a könnyű pályáknak köszönhetően szépen jöttünk fel. Rám már a 2. éjszakai pálya jutott és ezúttal egy hosszú könnyű pályát vettem el. A hosszú nehezeket már reggelre akartuk hagyni, hisz ha ránkvirrad akkor csak könnyebb lefutni a kemény pályát, mint éjszaka. Ezt a pályát az egyes pontot leszámítva nagyon élveztem. Az egyesen valahogy túlfutottam és csak visszafelé lett meg, ráadásul elég lassan is mentem, így 3 perc tuti maradt benne. Onnantól viszont jött minden rendesen. Elég futós pálya volt, jó nagyokat is kerültem, de hiba nem csúszott már bele, így 47 percet futottam a 6,1km-n.
