Még 1 nap kihagyás

Jólesik lustálkodni, no meg így edzés nélkül a napból is marad valami és nem este 9-kor érek haza.
Kezd hiányozni a mozgás és nem kellene teljesen lenulláznom magam, így valamikor most már el kell kezdenem kocogni legalább, sőt vasárnapra egy teljesítménytúrával is szemezek.
Ma mindenesetre még kimaradt a futás. Nem fogom rögtön az első edzés magamraerőltetni. Sötétben, egyedül ugyanis ilyen lenne az edzés.

Verseny előtt

Ma se mentem ki futni, pedig ma már érezhetően jobb a bordám. Már tudok köhögni, nevetni és tüsszenteni, bár még baromira fáj. Ez megerősíti az orvos diagnózisát, szóval most már el is hiszem, hogy repedés sincs.
Holnap Szentendre Kupa Ausztria. Nem tudom mi lesz, remélem rendesen le tudom majd futni, bár 3 nap kihagyás után nekem alapból nagyon rosszul szokott menni. Remélem csak a kihagyás fog hátráltatni és nem a bordám.
A terepek mindenesetre vonzanak. Kíváncsi vagyok tényleg olyan jó-e az az osztrák terep.
A célom most mindössze annyi, olyan világranglista pontot fussak vasárnap, ami befér a legjobb 4 közé és így javítsak valamit a helyezésemen.

Mégsem bordatörés

Edit addig erősködött, míg el nem mentem orvoshoz, hogy megnézze a bordámat. Ugyan én nem láttam sok értelmét, hisz a bordát nem gipszelik, nem csinálnak vele semmit és futni úgysem tudok vele, de azért jó volt megtudni, hogy mi a helyzet.
Megröntgeneztek meg minden, de nem találtak semmit, így megállapították, hogy nincs eltörve a bordám. Ez végülis megérte a 300 Ft-os vizitdíjat. Persze közben megtapasztaltam újfent a magyar egészségügy állapotát, ami pont olyan pokoli, mint életemben bármikor.
Ennek következtében újfent elhatároztam, hogy többet inkább nem lesz semmi bajom. 🙂
Futni nem mentem ki, mert túlságosan fáj a bordám ahhoz, hogy mégegyszer megpróbáljam. Remélem holnapra javul valamit a helyzet és akkor már pénteken futhatok.
Azért az vicces, hogy milyen szerencsétlen vagyok az idén. Már nem is számolom hányadik nyavalyám ez az idén. Úgy tűnik egy kissé szétesőben van a testem. 🙂

Ennyire én sem vagyok hülye

Mikor hazafelé mentem az esős, vacak időben még eltökélt voltam, hogy kimegyek futni. Mikor senkit nem sikerült rábeszélni, hogy jöjjön ki velem futni, még mindig neki akartam vágni, pedig már sötétedett is.
Végül az már meggyőzött, hogy maradjak a seggemen otthon, hogy kiderült nincs melegvíz.
Pár napja mondtam Tibinek, hogy anno Kazibánál volt, hogy nagyobb verseny előtt kihagytunk direkt egy napot, de sose az utolsót, hanem az utolsóelőttit. Hát ez nekem most kapóra jött és kihagytam a mai edzést, mondván, hogy rápihenek.
Igazából, a sötét, az eső. az egyedülfutás és a hidegvíz riasztott el.

Logarska dolina – Kirándulás

Ma csak egy kirándulást terveztünk a Kamniki-Alpok másik azaz közelebbi végébe a Logarska dolina nevű völgybe. Kicsit túl jól is sikerült a kirándulás, mert olyan későn értünk át utána a Hungária Kupa helyszínére, hogy nemhogy átmozgatni, de sátrat verni se volt már időnk.
Azért a kirándulás jó volt és gyalogoltunk annyit, hogy felért egy átmozgatással.

Logarska dolina

Via Ferrata a Kamniki-Alpokban

A mai nap futás szempontjából kimaradt, ám kicsit sem bánom, mert szenzációsan jó helyen kirándultunk, sőt egy helyenként igen nehéz Via Ferrata-s szakaszt is leküzdöttünk. Nagy élmény volt. Összesen jó ha 15km-t túráztunk, de ebből volt, hogy 2 óra alatt tettünk meg 1km-t. Tengerszint felett 800 méterről indultunk és csak 1700-ig jutottunk, majd visszaereszkedtünk egy másik útvonalon. Mindez a Szlovén 5 napos helyszínétől nem messze a Kamniki-Alpokban.
Én a magam részéről megmásztam volna a Grintovec 2558 méter magas csúcsát, de erre főleg az idő hiányában nem került sor.

A hegyek a Kamniki-AlpokbanÍgy néztek ki a hegyek alulról

Via Ferrata - Ott állok a hegyoldalban

Ilyen volt közelről – Via Ferrata – Ott állok a hegyoldalban

Fecó a komoly

Fecó a komoly, háttérben az alacsonyabb hegyekkel

Hegyoldalban

Lefele sziklafal, felfele sziklafal, én meg középen.

Árpika, a 30 kilós zsákja és az útvonal

Árpika, a 30 kilós zsákja és az útvonal

Kihagyott Váltó OB

Mára se lettem jobban, mint az elmúlt napokban voltam. Elég rendesen köhögök és szerintem hőemelkedésem is van délutánonként.
Nem bántam meg, hogy lemondtam a váltót, mert míg a többiek a pályán küzdöttek nekem az is nehezemre esett, hogy sétáljak 2km-t a ragyogó napsütésben. Bocinak sajnos begörcsölt a lába, de még így sem ment olyan rosszat, mint amit én valószínűleg összehoztam volna, segíteni viszont biztos nem tudtam volna a váltón. A 9. hely nem valami fényes. Jövőre vissza kell térnünk a dobogó tetejére, sőt már a csapatbajnokságon is.
Egy dolgot mindenesetre letisztáztam magamban a betegség alatt. Edzéstervre van szükségem. Anélkül csak megint ilyen hülyeségekbe rohannék, mint múlt héten.
Ez egyrészt sajnos kivitelezhetetlen, mert nem tudom előre kivel és mikor tudok együtt edzeni, másrészt azért megpróbálkozom vele.

Köhögés, hőemelkedés és nátha

Hát amennyivel jobban éreztem magam tegnap, annyit romlott mára a helyzet.
A torkom nem fáj, ellenben a nátha egyre rosszabb és már köhögök is egy kicsit, ráadásul este megmértük a lázamat és 37,4 volt tehát még csak hőemelkedésem van. Nagyon nem érzem jól magam, de azért holnap elmegyek a Mátrába és ha vagyok olyan állapotban, akkor letesztelem magam a selejtezőn. A döntőt szinte biztos, hogy kihagyom.

Nátha, rekedtség

A torkom már nem fáj, ellenben most nagyon náthás és rekedt vagyok. A közérzetem valamivel jobb, de egyre inkább úgy néz ki, hogy pont hétvégén leszek a legkevésbé megfelelő állapotban, ugyanis addigra valószínűleg majd meg fogok fulladni a köhögéstől.
Természetesen ma sem futottam.
Ha nem bajnokságról, vagy legalább egy egyéni számról lenne szó, akkor azthiszem most tennék le az indulásról.

Fáj a torkom

Már reggel is éreztem, hogy valami nincs rendben, mert kicsit fájt a torkon és kifejezetten nem éreztem jól magam, de délutánra olyan rossz lett a helyzet, hogy csak arra vágytam, hogy aludjak egyet. A torkom nem tudom mikor fájt így utoljára és bár nem mértem, de szerintem hőemelkedésem is van.
Azthiszem rendesen túlterheltem magam a múlt héten, aminek a vasárnapi rossz idővel párosulva ez az igen komoly megfázás lett a vége. Jól megcsináltam magamnak.
Futni ma nem mentem, de erőből kúrálom magamat és remélem megúszom egy-két nap kihagyással. Ha nem, akkor lehet a hétvégi bajnokságoknak is betesz ez a betegség. Ha nem leszek olyan állapotban, akkor a középtávún lehet nem is indulok, de ha nem jön össze az A döntő, akkor már biztos, hogy kihagyom a szombat délutánt.
Tavaly október 1-i sérülésem óta semmi se jön össze. Kicsit kiakasztó.
Amilyen okosan megcsináltam az alapozást, olyan sok hülyeséget követtem el azóta, amit most megkoronáztam a múlt héten összehozott túledzettséggel és betegséggel.
Meg kell gyógyulnom pillanatok alatt!

Mégsem Doxycyclin allergia

Kiderült, hogy mégsem Doxycyclin allergiám van, de Edit sem tartotta olyan fontosnak, hogy bőrgyógyászatra rohangáljak ezután, így nem tudom miért van kiütés a kezemen. Mindegy, nem fogok foglalkozni vele, mert nem zavar különösebben, sőt most, hogy nem süt rá a nap nem is igazán látszik.
Délután kissé fáradt voltam, így végül nem mentem ki futni.

Utazás előtti kimaradt edzés

Ma az utazás előtti tennivalók és a délutáni zuhé miatt végül nem mentem ki futni. Holnap indulunk Plitvicére, szóval nem tudom, hogy mennyire lesz lehetőségem futni, de az biztos, hogy csütörtökön már terepbemutatózunk egyet és péntektől pedig verseny lesz, méghozzá világranglista futamok.
Kicsit sajnálom a mai edzés kimaradását, mert egy könnyű kocogás szerintem nem esett volna nehezemre. No persze nem sütött a nap, ami mostanában szinte még vonzó is a számomra. A verseny szempontjából talán még jó is lenne a rosszidő, de azért a nyaralás miatt legyen csak esőmentes a hét hátralévő része. Mondjuk enyhén borús. 🙂

Egész nap a számítógép előtt

Mivel a mai nap munkanap volt, így egész nap a gép előtt ültem és munka után sem volt igazán időm futni. Ugyan a Postás Kupán úgy gondoltam a következő 2 hétben lazán veszem az edzéseket és még akár ki is hagyok pár napot, de most mégis azt terveztem, hogy kimegyek futni. Sajnos nem jött össze, de belefér.

Utazás Miskolcra sok lusta tájfutóval

Reggel 71,6 kg volt a súlyom.
Munka után egyenesen Gyuri munkahelyére hajtottam, ahonnét együtt indultunk Miskolcra kocsival, hogy a holnapi Népek Tavasza teljesítménytúra előtt a helyszín közelében aludjunk Domonyik Ferinél.
Hatvanban felvettük Fecót és én elkezdtem a srácokat győzködni, hogy érkezés után mozgassunk át. Lehet nem voltam túl hatékony, mert ez nem jött össze és KisDomát se sikerült érkezésünk után rábeszélni az edzésre, így végül én sem mentem ki futni.
Kicsit sajnálom az újabb egy nap kihagyást. Most már kezd kicsit sok lenni a kihagyott napok száma. Lassan már csak heti 6-ot edzek, ami elég szomorú. El is határoztam, hogy a nyári időszámítás alatt egyetlen napot sem fogok kihagyni.

Inkább pihentem

Elég rendesen esett az eső és ez a tegnapi szép nap után igencsak rosszul érintett, főleg, hogy már sötétben értünk haza Lőrincre. Egy darabig még tervezgettem, hogy lassan elindulok futni, de végül lemondtam róla. Elég fáradt vagyok mostanában és ez nagyon kijött rajtam ma.
Végülis pihenőhét van, így belefér egy nap kihagyás. Persze ha azt vesszük, hogy mára valami kicsit pörgősebb edzést terveztem ellensúlyozandó a tegnapi résztáv kihagyását, akkor már nem olyan apró változás a mai nap kihagyása, de most már mindegy. Pihenek.

Egy nap lógás

Hihetetlen módon sikerült úgy elvacakolni a mai napot, hogy végül nem futottam.
Az elég általános, hogy a délelőtt futás nélkül telik, mert nem tudok felkelni, aztán pedig ebéd van, de most délután sem sikerült elindulni edzeni. Edit programot csinált nekem, ahhoz pedig túl fáradt voltam, hogy este 8 után induljak el egyedül futni. Inkább lefeküdtem korán aludni.
Van egy kis lelkiismertfurdalásom a kihagyott edzés miatt, de azért tudom, hogy nem fog ezen semmi sem múlni.