Lendületes hegyi futás

Ashenafival és Feyissával mentem ma futni egyet a hegyre. A turul lépcsőn mentünk fel, amit egész könnyen bírtam a múltkorihoz képest (5:20) és utána sem volt vészes a tempó. Lendületes volt minden fölfelé, de a lejtőn nem mentünk annyira, hogy ne tudjam magam kipihenni. Kisréti vadászháztól a srácok fordultak volna és az igen pihentető csemetés kerten keresztül és a rét szélén lefutós kört nyomták volna, de én előálltam azzal a remek ötlettel, hogy megmutatom mi van előre. Persze bővel koldusszállás után fordultunk és a fölfelék elég kemények voltak. Kibírtam őket, de sejtettem, hogy ahol a végén vissza kell mászni a hegyre ott nem leszek már ilyen jól. Az autópálya felüljáró fölötti völgyben aztán meg is indultunk fölfelé és küzdöttem becsülettel. Nem ment rosszul, éreztem, hogy haladok és még van is némi tartalék, de azért kemény volt. Már épp kezdett keményedni a dolog mire a tetejéhez közeledtünk, de ekkor már úgy gondoltam azt a bő 50 métert csak kibírom. Igen ám, de Ashenafi nem így gondolta és elkezdte felpörgetni a tempót, én pedig kapituláltam az utolsó pár méteren és 5 méterrel utánuk értem fel. Éppcsak hogy ledolgoztam ezt máris újra beleváltottak és egy 70 másodperc körüli 400 métert nyomtak, amit én megint csak úgy 250 méterig bírtam. Szintén éppenhogy felértem rájuk, mikor a következő 300 métert pörgették meg dombnak fölfelé. Pihenten talán még ment is volna, de most már el sem bírtam indulni. Kicsit szétcsúszva értem vissza a turulhoz. A 10,32km 49:17 alatt futottuk le (4:46-os tempó, 155-ös átlagpulzus), ami minden bizonnyal gyorsabb, mint bármelyik hasonló hegyi edzésem az elmúlt 5 évben.
Levezetés már laza volt és a gimnasztikába sem haltam bele.

Max. pulzus: 177
Átlag pulzus: 147
Átlagtempó: 5:16

Összesen 15km, 350 szint, 78:09

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.