4×2000 méter – szenvedve

Ettől a délutáni edzéstől eleve tartottam, ráadásul délután rámtört az álmosság, éhesség és a hidegre sem vágytam. Mondhatni a szervezetem tiltakozott minden erővel a 4×2000 ellen, amit mára betervezett Sunka. Persze elindultam és mire Baluhoz értem már egy fokkal jobb volt a helyzet. Felfutottunk a Kertvárosba, hogy a tetején elkezdjük a 200 métereket, melyek közt ezúttal 3 perc pihenő volt.
Az első egész jól eltelt, de utána a pihenő végén Balu közölte, hogy neki ennyi elég is volt és mennyek csak. A második aztán maga volt a pokol, mert a felfelé nagyon nem ment, hörögtem, fújtattam és nem éreztem úgy, hogy jól haladnék, ráadásul ahogy felértem és bekanyarodtam jobbra a Brigstone felé megkaptam a szembeszelet is. A harmadikból egy fél kilit még előre kellett megfutni, majd fordulás után jobb lett a helyzet. A hátszélben ha jól nem is esett a futás, de legalább nem szenvedtem annyira, míg az utolsóra hátszél és lejtő is jutott. A végét mindenesetre piszkosul vártam.
Idők és átlag pulzusok:
7:43 – 162
8:05 – 168
7:45 – 167
7:31 – 165
Balu a végén várt és innen együtt kocogtunk vissza a Dózsakert felé.
Hát elég nagy szenvedés volt ez a mai edzés. Valahogy ráadásul másképp volt nehéz, mint máskor. A lábaim még csak mentek volna, a pulzusom se volt túl magas, de mégis hörögve szenvedtem végig a fél edzést. Főleg a felfeléket és a szembeszelet.
Azthiszem még kicsit bennem volt a hétvége.
Mindezek mellett örülök, hogy meg bírtam csinálni ezt az edzést és az elmúlt időszak hasonló edzéseihez képest nem is lett rossz, de ha a másik irányból közelítem a dolgot, akkor még messze a cél. Még mindig a Maratonom tempójában futom a 2000 métereket.
 
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 151
Átlagtempó: 4:34

Összesen 17km, 75:48

“4×2000 méter – szenvedve” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Szia Zoli, már régóta nem értek valamit az edzésmódszeredet illetően:
    1. verseny előtt miért futsz még este 10, 12 vagy akár 15 kilométert?
    2. most egy kétnapos verseny után hétfőn miért kell felrázó 100-asokat futni? nem rázott fel eléggé a két nap versenyzés? regeneráló kocogás kellene ilyenkor szerintem. és aztán kedden miért kell gyorsabb tempóban lefutni egy 8-ast, ha délután jün a kőkemény résztáv? nem hagyod kipihenni magad, tehát nem hagyod a szuperkompenzáció működjön! hanem ellene dolgozol szór szerint. persze lehet hogy rosszul látom, mert amatőr vagyok… verseny előtt max. csoszogni kellene pár kilcsit, és utána is minimum egy napig csak csoszogni… főleg ha két nap múlva hatékonyan akarsz résztávozni…! emlékszem, tavaly a margita-40 előtti este is nyomtál vagy 12 kilométert, aztán csodálkoztál, hogy másnap kora reggel nem visznek a lábaid…
    Szabolcs

  2. Összefoglalva azért, mert ezek csak edzések a számomra. Totál nem érdekel az eredmény, ami persze nem jelenti azt, hogy a versenyen ne küzdenék.
    Semmivel nem több számomra egy Spari kupa, vagy egy Mecsek Kupa, mint egy ugyanolyan hosszú és intenzitású edzés.

    Ugyanígy a Margita is csak egy kemény hosszú futás volt.

    Az, hogy a mostani héten miért azt futottam amit inkább Sunka tudja megválaszolni. Ő írja az edzéstervem, bár az edző kifejezést nem engedi magára aggatni. 🙂

    A hétfő könnyű volt így is. Ez látszik a pulzusomból is, valamint az 5 perces feletti tempóból.
    A reggeli 8-as pedig csak a korábbi reggeli vánszorgásaimhoz képest volt gyorsabb. A 4:50 nem egy gyors futás, de még csak nem is közepes.

    Mindezek ellenére én is éreztem tegnap délután, hogy fáradt vagyok, de kemény munka nélkül nem lehet fejlődni. Valamikor pedig meg kell csinálni a kemény edzést és mivel majdnem minden hétvégén van verseny, így jön ki ami most van.

  3. ne haragudj, de hadd kötözködjek még: nem az eredmény miatt kell egyik nap keményen, a másikon szigorúan hiperlazán edzeni… és verenyek előtt is és után is szigorúan pihenni, azaz lazán átmozgatni… hanem mert másként fejlődni nem lehet… szerintem így önmagad ellen dolgozol…
    a másik pedig, hogy a verseny verseny, az edzés pedig edzés…! nem igaz az, hogy a Spari is edzés, meg a margita is, meg a többi is! még akkor sem, ha az eredmény nem érdekel… egyrészt nagyon is érdekel az eredmény, másrészt ha a versenyt nem versenynek fogod fel, akkor szintén nem fogsz fejlődni! nem beszélve arról, hogy a verseny élvezetét nem szabad elvenni magadtól…

    Szabolcs

  4. Én is Zoli filozofiája szerint edzek csak forditva.
    Hétvégén nem versenyeztem, így tegnap sem futottam végig a 2000 métereket. 🙂

  5. 15km 75 percre nem kemény edzés. Ennek megfelelően teljesen alkalmas egy hétvégi verseny kipihenésére.

    Ugyanígy egy verseny előtt sem kell feltétlenül 6km-t futni, vagy pihenni.

    A teljesítményben 1%-ot sem von le, ha előző nap 12km-vel mozgatok át.

    Persze a jelenlegi helyzetben még nem vagyok elég edzett, hogy mindezt simán elbírjam. Most egy kicsit küzdősebb.

    Ha a te filozófiád szerint edzenék, akkor 80km körüli hetek férnének csak bele.

    Hétfő 6-8km
    Kedd 10km
    Szerda 20-25km (a kemény nap)
    Csütörtök 10km
    Péntek 6-8km
    Szombat verseny (15km)
    Vasárnap verseny (15km)

    Próbáltam egyébként ezt is 2002-ben a versenyszezon kezdete után.
    A HOB-on még kőkemény voltam (3.hely) és utána sem ment rosszul, de őszre, amikor a magyar EB volt totál leeresztettem.

    Egy évben egy Maratonfutó 1, max. 2 versenyt vállal, egy félmaratonra készülő atléta mondjuk 4-et.
    A tájfutó terhelés valahol a kettő között van, ami nagyon nem ideális.
    Nem szabad, hogy a sok verseny az edzések rovására menjen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.