Nyomkodom a sarkam, egyre csak ütögetem, ugrálok rajta és nem akarom elhinni, hogy nem fáj. Ilyet nyár eleje óta nem éreztem. Volt, hogy alig fájt, de mindig éreztem.
Most nem. Rendbejött a sarkam, méghozzá egy fél nap alatt. Szinte hihetetlen, főleg annak tükrében, hogy az első doki akinél ezzel voltam még 1 hónapja, azt mondta inkább kezdjek biciklizni, mert ez nekem mindig fájni fog. 🙂
Hétfőn este kiváltottam a talpbetétet a gyógyászati segédeszközboltban és már ekkor gyanús volt, hogy jó úton járok. A boltban egy srác elég magabiztosan mondta, hogy 1-2 nap alatt el fog múlni a fájdalom és szerinte 1-2 hét múlva már simán futni fogok.
Ma reggel aztán a kapott talpbetétet betettem a cipőmbe és délután mikor levettem a cipőt már nem fájt a sarkam. Ilyen egyszerű. Szinte hihetetlen. Meggyógyultam!
Óvatos leszek, nem kezdek el azonnal kapkodva edzeni, de jövő hét elejétől lehetőleg már minden nap futnék. Már persze ha a futástól nem kezd fájni, de ezt nem hinném.