Hétfő: 9km, 43:28
Kedd: 12km, 60 perc
Kedd: 12km, 60 perc
Szerda: 10km, 250 szint, 53:43
Csütörtök: 8km, 40 perc
Péntek: 7km, 36:17
Csütörtök: 8km, 40 perc
Péntek: 7km, 36:17
Szombat: 8km, 300 szint, 50 perc
Vasárnap: pihenő
Vasárnap: pihenő
Összesen 54km, 650 szint, 4 óra 43 perc 28 másodperc
Egész héten csak bumliztam, ennek ellenére nem tudtam kipihenni magam. Hét elején még a bokám is érzékeny volt és persze aztán az OB-n se volt jó. Magyarul ennek a hétnek semmi értelme nem volt, csak a makacsságom miatt erőltettem.
Most viszont jön egy futás szempontjából teljes pihenő, bokatornával, erősítéssel… Remélem tényleg segít majd.
Szia Zoli,
szerintem kivétel nélkül minden egyes méternek, mozdulatnak és lélegzetnek van értelme egy hosszútávfutó életében…
másrészt nem kellene leállnod a futóedzésekkel… ami megy, azt ne hagyd abba…!
Szabolcs
Szia!
Ami nem megy azt nem kell erőltetni! 🙂
Nem szenvedni akarok, mint az elmúlt 1,5 évben, hanem tájfutni. Sokan mondták, hogy szerintük pár hét kihagyástól lehet rendbejönne a bokám (persze a párhuzamosan végzett bokatornával) és mivel a másik módszer nem jött be, most megpróbálom ezt.
2-3 hét kihagyást még viszonylag könnyen kiheverek és így legalább tényleg sokat tudom tornáztatni a bokámat.
Zoli
én a sima futásra értettem…
kik mondták? olyanok, akiknek pár hét kihagyástól rendbejött hasonló problémájuk…?
nem kellene egy igazi szakembert megkérdezni, aki valóban ért hozzá, mert sok ilyen esettel találkozott már?
Semmi bajom nem lesz pár hét kihagyástól. Most pl. épp bokatornázom és erősítek (futás helyett).
Ha csak ennyit nyerek azzal, hogy nem futok már megérte.
Kérdésedre a válasz. Igen. Olyanok (is).
Pl. Dénes Zoli
Gondolom nem újdonság, ha egy olyan valaki ír neked, akinek hasonló problémája volt, akinek szintén műtéthez közeli bokaszalag-szakadással szenvedett hónapokig. Én közel sem vagyok olyan szintű sportember, mint te, soha nem edzettem annyit és olyan keményen de
van néhány évtizednyi futó tapasztalatom. Pihenni, pihentetni, pihentetni, pihentetni, tudom, hogy pár hét, sőt néhány nap is érezhető kiesés, de ha nem akarsz még jövőre is a bokád állapotáról írni a blogodban „lassítanod” kell. Nekem 8 hónap telt el a tökéletes gyógyulásig, persze mindenféle torna és segítség nélkül. Nyílván ez lerövidíthető szakember segítségével, de én mindenképpen a pihentetést, mint a legjobb megoldást ajánlom. Kerékpár, úszás stb. persze jó, de egy tájfutónak csak sovány vigasz. De ha ló nincs jó a szamár is. Na fel a fejjel
és jobbulást.
Egyébként ha ma lett volna nálam futócucc alighanem véget ért volna a futásmentes időszakom.
Hazafele 7 körül a Vértes közepén megcsapott a nyári erdő illata az autóban. 🙂
Dóri. Köszi.
Remélem nem sokat kell már írnom a bokámról.
Szabolcs! Neked is köszönöm, mert tudom, hogy jót akarsz, de most más úton próbálkozom. Pár hétre a futás háttérbe szorul. Ez van. Majd újult erővel talán a futás is jobban megy.
Jobbulást! Uszas, kerékpár jó lehet addig amig nem futsz. Hátha még a triatlonhoz is kedvet kapsz később! 🙂
Úszni utálok, biciklizni nincs mivel. Pár hétre meg nem fogok venni egyet. 🙂
Azért agyalok a megoldáson, de országúton félnék, hogy elütnek a 0 rutinommal.
Zozek! Épp jókor állsz le a futással, mert én sem tudok menni most Tbányára lakni+futni két hétig Hozzátok! 😛 Viszont máshová igen, és nem kerékpárral… Ma még használom, de holnaptól akár meg is vagyok nélküle, csak le kéne juttatni Tbányára, és használhatod egészen mondjuk a hungi utolsó napjáig, sőt még tovább ha akarod, mert utána meg Győrben vagyok. Júli 12-13 hétvége, ha nem ügyelek, talán akkor kéne legközelebb egy Esztergomi karikához.
Jól bejáratott, megbízható gép, tükör, háromszögtáska, kilométeróra, lámpák, prizmák, csomagtartó vannak rajta, ja és montenegróból való az elsőkeréken lévő külső 🙂
Na mit szólsz, kell?
Jöhet!
Akkor délután letekersz vele? :)))