Sikerült ma délutánra megbeszélni egy közös edzés Bogos Tomival, amit aztán kicsit még elhalasztottam, de fél 5-re már futva érkeztem meg hozzájuk. Kicsit meglepődtem az odafutás alatt, mert egész jól ment a futás annak ellenére, hogy egész nap csak ültem. Tomival aztán lazán kezdtük, de az Aranybulla után már kezdte megmutatni, hogy nincs rossz erőben, ráadásul árkon-bokron át mentünk az utakat messziről elkerülve. Volt benne nem kevés szántóföld, majd persze az Ingó-kövek felé a rétek, ligetesek. A fölfelékben néhol nekem elég kemény volt a tempó, így a beszélgetés néha kicsit egyoldalú lett, de azért alapvetően jól éreztem magam, mikor felértünk az Ingó-kövek tetejére. Amiatt aggódtam csak, hogy a visszafelét ki fogom-e bírni ebben a tempóban, mert ekkor már 65 percnél jártunk. A dombokat persze mindkét irányba megmásztuk, így szintet is futottunk rendesen.
Szerencsére visszafelé sem zuhantam meg, de azért a Csala patak után a meredekebb fölfelékben 2x is leszakított kicsit Tomi.
Úgy éreztem magamhoz képest jól megy a futás és még 100 perc után is jól haladtam.
Nem tudom mi változott tegnaphoz képest, lehet, hogy csak kipihentem magam, de most nagyon jól jött, hogy jól ment a futás, mert egy ilyen hosszú és lendületes futás egyébként nem ment volna.
Összesen 26km, 400 szint, 127:18