A mai napra mindenképpen hosszút terveztem, de Tatabányán nem volt senki aki csatlakozott volna hozzám, hisz Geri és Szilágyi Tibi is félmaratonon indultak.
Kapóra jött, hogy Edit ment fel Törökbálintra kocsival, így elvitettem magam az autópálya Óbarok-i pihenőhelyéig, ahonnét a kék jelzésen terveztem hazafutni. A távot nem mértem le, de térkép volt nálam. Felmerült bennem, hogy sok lesz, de abban biztos voltam, hogy 30km-nél nem lesz több, így nem aggódtam.
Nagyegyházáig kicsit rosszul esett a futás, mert még tele volt a hasam, ráadásul nem sikerült átvágnom a falu előtt, így egy kerülővel kezdtem az edzést. A falu központjában 16:55-nél voltam és mivel olyan turistatérkép volt nálam, amin a kék jelzés még a régi útvonalon ment, így kicsit eltértem az útvonaltól, de szerencsére még nem kopott le teljesen a régi felfestés, így innentől nem vesztem el.
Ugyan néhol kicsit benőtte a gaz az utat, de azért lehetett haladni és egyre jobban kezdtem élvezni a futást. Somlyóvár előtt úgy döntöttem, hogy a korábban fontolgatott levágást kihagyom és a turistaúton megkerülöm a hegyet. Nem bántam meg, mert ez a rész egész jó volt.
Gondolkoztam rajta, hogy a jövő évi Hungária Kupa terepe mennyire lesz jó, de mivel nem láttam a terep nagy részét, így lehet nagyon jó is, ha van elég nagy terület a szép részekből, de átlagos is. Újdonság lesz az biztos.
Innentől Tornyópusztán át mentem a jelzésen egész Koldusszállásig és a fura az volt, hogy alig láttam embert. Gyönyörű időben, gyönyörű helyen futottam és nem láttam senkit.
Koldusszállástól már ismerős volt a terep és azért kezdett is sok lenni a futás, így nem élveztem annyira. Tatabányára érve direkt azt az útvonalat választottam, amin Edit jön haza, hátha felvesz és ezzel megkímél a városi szakasztól, de végül nekem kellett hazakocogni. Haladni haladtam rendesen, de ez a rész már nem tetszett. Épp elég lett volna, ha vége van a futásnak a város szélén és kimarad az utolsó 4km.
Így 28km lett, ami régóta a leghosszabb futásom. Teljesen jól vagyok, szóval azthiszem nem lesz gond az őszi versenyekkel állóképességi szempontból. Megnéztem mit futottak a Kinizsi 100 Koldusszállás – Nagyegyház tavak szakaszon és azt látom, hogy Németh Csaba csak pár perccel volt lassabb nálam, ami azért megdöbbentő, mert ő 80km után futotta ezt a részt.
Azért az is jó, hogy sikerült megfutnom az 5 perces tempót és ez lazán ment. Ráadásul ez most pontos adat, mert a Kinizsi 100 távolság adatait használva számoltam.
Összesen 28km, 400 szint, 140:03
Átlag pulzus: 141
Megnyugvási: 30