Rövidtávú OB Döntő

2007 szeptember 1, 20:48Címkék: , , | Nincs hozzászólás


A selejtező alapján igazolva láttam, hogy bozótruhában és szögesben indultam, így ezen délután se terveztem változtatni. A két futam közötti időt valamilyen oknál fogva igen rövidre vették a rendezők az elit kategóriák számára, ráadásul több dologgal borzolták a kedélyeket. Nem elég, hogy a befutó űrülten cikázott, de még egy átfutó pontot is csináltak, ami önmagában nem lett volna baj, de a nézőtéren keresztül húzták meg az útvonalat lépcsőn felfelé. Az elit versenyzők bemutatása kissé nevetséges volt, gondolom a többiek se voltak rá kíváncsiak, de az is tuti, hogy ebből nem tudta meg senki ki-kicsoda.
A karanténba korán kizavartak minket és most igyekeztem többet melegíteni, mint délelőtt, ami végül 3km lett. Pelyhe Dini mögött és Pelyhe Dani előtt indultam, ami önmagában egész jónak mondható. Azért az 1 perces indítási időköznek nem örültem, hisz ennyi hátránnyal még valaki simán szerepelhet jól. Nem tudom miért kellett a 2 percet lecsökkenteni 1-re. Kitárgyaltuk a többiekkel a szimbólt, amiben valamiért nem volt jelölve a kötelező útvonal az átfutónál. Ezen felbuzdulva valaki viccesen meg is jegyezte, hogy ha nem sikerül neki a verseny, akkor emiatt majd megóvja. Ezen felül a fedett részek jelölésével nem értett egyet Foresz. Szerinte rosszul jelölték, de engem ez nem izgatott, mert úgyse nagyon van idő egy sprinten szimbólt nézni. Arra azért jó volt, hogy az egyes pont szimbólját jól megjegyezzem.
Skanzen - ROB Döntő térkép A rajtban már nézegettem merre futnak ki az emberek és viszonylag jól lehetett látni, hogy a kerítés mellett kell majd felfutni. No a szöges cipőt pont emiatt választottam és csak reméltem, hogy nem lesz nagy dzsuva a kerítés mellett.
Megdöbbenésemre, mikor már a kordonok közt által láttam, hogy Pelyhe Dini nem megy fel a kerítés mellett, így a rajt pillanatában én is úgy vettem fel a térképet, mintha akkor kellene döntenem. A térképről aztán már látszott, hogy csak Dini nézte el az útvonalat és már másztam is fel a kerítés mellett. Rendben is volt minden, haladtam az optimális útvonalon, fordultam be a ház mögé és láttam onnan Dinit kifutni velem szemben. Mikor a ház végéhez értem és fordultam volna rá a pontra nem értettem hol a fedett rész. Valami pajtára, vagy hasonlóra számítottam a délelőtt alapján és persze a rajtban nézegetett szimból alapján is.
Benéztem a ház mögé, majd fordultam vissza értetlenkedve. Persze ekkor már láttam, hogy be lehet menni a ház alá és meg is láttam ott a pontot. Szentségeltem egy nagyot és kb. idáig tartott a versenyem érdemi része. Ki voltam akadva a versenyre és ezt a pontelhelyezést olyan szinten nevetségesnek találtam, hogy innentől minden gondolatom azon járt, hogy egy szar versenyen vagyok. (hiba: 0:15)
A kettes aztán rendben jött és megint szembetalálkoztam a kapuban Dinivel, ami egyrészt azért arra sarkallt, hogy megpróbáljak felfutni rá, másrészt viszont idegesített, hogy csiki-csuki pontok vannak és ráadásul mindig kerülgethetjük egymást.
A hármasra aztán jött a teljes képzavar. Kikanyarodtam az udvarból jobbra, majd automatikusan mentem balra, amerre már korábban megválasztottam az útvonalat. Igen ám, de közben térképeztem és valamiért egy kanyart elfelejtettem. Csak az volt bennem, hogy bevettem a jobbkanyart és mintha az épületeken keresztül szeretném a pontot fogni ugrottam is be balra. Hirtelen nem stimmelt semmi és azt se tudtam hol vagyok. Mire rájöttem, már a sövény volt tőlem jobbra, így hiába nézegettem nem találtam megfelelő helyet, hogy visszajussak az aszfaltra. Persze még egy térképre nézés elég volt ahhoz, hogy felmérjem meg is lehet kerülni a sövényt és innen már egyenesen meglett a pont. Ehhez képest nem is kaptam olyan sokat ezen az átmeneten. Akkor nagyobbnak éreztem a hibát. (hiba: 0:20)
A négyes aztán rendben ment, amiben csak az volt a gáz, hogy közben átszaggattam egy dzsuván és a pontról lefele érkező Dinivel megint szembetaláltam magam. Magamban még röhögtem is, hogy már megint csiki-csuki pont.
Lefelé aztán nem néztem meg elég jól a térképet és az ötös előtt túl korán bevágtam, ezáltal mászhattam át a nagy metsződést. (hiba: 0:20)
Átfutóra menet - Hátam közepére kívántam az egészet Az átfutóra ennek következtében már teljesen meggyötörten érkeztem és nem dobott fel, hogy bemondták a 40 másodperces hátrányomat és a talán 9. legjobb részidőmet. Ez rövid fejszámolás után tudatosította bennem, hogy szinte az utolsó helyen állok. Apám drukkolása ezek után kifejezetten idegesítően hatott. A lépcsőn felfutás se tetszett, ráadásul a végén nem lehetett rendesen a ponthoz férni a bokor miatt. Itt aztán megint csináltam egy útvonal-választási hibát, mert jobbra jobb lett volna menni, majd a pont előtt is bizonytalankodtam és még meg is fogtam egy rossz pontot. (hiba: 0:10)
Nem volt tökéletes az útvonalam a 9-es pontra, de még mindig jobban jártam azoknál akik jobbról próbáltak meni és nem vették észre az áthatolható kerítést. (hiba: 0:05)
A 10-est szintén megettem, mert már a következő átmeneteket néztem és a ház sarkához vártam a pontot. (hiba: 0:05)
A következő két átmenet aztán rendben jött, de ekkor már megláttam Pelyhe Danit és ez nem dobott fel. A 13-as pont persze megint egy házban volt, amivel csak az volt a gond, hogy én már megint azt hittem, hogy valami pajta alatt lesz, de ezúttal már fel voltam készülve és hiba nélkül rohantam be a házba.
A következő 3 átmenetben nem volt gond, ráadásul Pelyhe Dani is előttem futott. Annyira már nem mozgatott a verseny, hogy észnékül utána vessem magam, így szép lassan kezdtem lemaradozni.
A labirintus pont meglepett. A selejtező után gondolkoztam, hogy bemenjek és felderítsem az esetleges sekkeket, de végül úgy döntöttem, hogy ennyire nagy őrültséget senki nem csinál, hogy ebbe pontot tegyen. Egyszerűen túl komolytalan gondolatnak tűnt. Tévedtem. Teljesen szabályosan megnézhettem volna a pontot és 20 másodperc hibától kíméltem volna ezáltal meg magam. A labirintusba menet naná, hogy nem bírtam kiolvasni a térképet és csak a jellegfát néztem, no meg azt, hogy Pelyhe Dani hol fordul balra.
Éppen hogy csak láttam, de mikor én is befordultam ugyanott, akkor nem stimmelt a dolog. A fa jobbra volt, de előtte volt egy bazi nagy kerítés, így átmentem egy másik átjárón, gondolván, hogy hátulról biztos oda lehet menni. Egyszercsak megláttam a pontot és az villant át az agyamon, hogy már megint rosszul olvastam ki a térképet és nem is a jellegfa a pont, hanem tőle pár méterre valami más. Ez a gondolt azonban nem tartott tovább egy fél másodpercnél, mert rögtön megláttam még 4 pontot. Térképnézés, majd vissza ugyanarra, amerről bejöttem és körben megfogtam a pontom. (hiba: 0:20)
Mi ez a sok pont és hogy jutok át a falakon? Nem lettem nyugodtabb ettől az esettől és csak az érdekelt, hogy jussak k
i a labirintusból, így nem vettem észre, hogy délre ki is lehet futni belőle falmászás nélkül. Befutottam az egyik udvarba és mikor láttam, hogy nincs kiút, akkor a falmászás mellett döntöttem. Azt tudtam, hogy nem szabálytalan, de semmiképp se akartam falat mászni, mert az ilyen ugra-bugrálások még nem estek jól a bordámnak. Hát a felpattanás nem volt valami gyors a falra, ráadásul még az oldalam is bevágtam, így pár 10 másodpercig éreztem, miért nem akartam falramászni. Mire az erdőbe értem már eszembe se jutottak a bordáim. Épp azzal voltam elfoglalva, hogy megpróbáljam kiolvasni a térképet, mikor megláttam a pontot. Majd még egyet és még egyet… Áhhhh! Már megint Trail-O pontok. Teljesen kész voltam és az első gondolatom az volt, hogy nem is folytatom a pályát. Leülök, vagy elmegyek futni a környező hegyekbe, de a célba nem is megyek be. Eközben a térképet néztem és mivel rájöttem, hogy az én pontom már megint pár méterrel odébb van elindultam arra, közben pedig szóltam Pelyhe Daninak, hogy itt a pont. Bár aztán lehet a Dini volt az, mert a fejemből nem láttam ki. (hiba: 0:25)
Elkezdtem tolni, hogy ha már Dani elé kerültem, akkor ne tartsam fel és rendben oda is találtam a ponthoz, csak épp előtte 2 méterrel volt egy fal. Nem tudom mi értelme volt mögé tenni a pontot, de nagyon nem tetszett, hogy oda-vissza mászhatok át rajta. Ezúttal már óvatosabb voltam, de a bordáimnak így sem esett jól átjutni a falon.
A 20-as pontra még sikerült túlfutnom ráadásként pár méterrel. (hiba: 0:05)
Innentől a célig már nem volt gond, de a befutó őrültségével még meg kellett küzdeni, amit nem erőltettem, mert eszembe jutott milyen volt délelőtt és nem akartam a mai napot azzal tetézni, hogy kitöröm a bokám.
Totál idegesen értem be a célba. Majd felrobbantam és nem magamra voltam kiakadva. Ezt a bajnokságot valami perverzió által vezérelve cirkuszi mutatvánnyá züllesztették a rendezők. Úgy éreztem magam, mint egy bohóc, akire rákényszerítették a szerepét.
Szinte minden pont arról szólt, hogy megszívassák a versenyzőket. Nem hittem el, hogy mennyit szívtam a pontok 5 méteres körzetében. Egy sprintnek nem erről kellene szólni. Csali pontok (Trail-O), házba betett pontok, no meg a labirintusban kavarás és a sziklafal mögé 2 méterrel tett pont. Az 1km-es levezetés alatt csak tovább hergeltem magam és
Bohóc bajnokságnak neveztem a ROB-ot.
Ha azt vesszük melyek az IOF által meghatározott pályakitűzési szempontok a rövidtávú versenyek esetében, akkor azthiszem teljesen jogos a kritikám. Ezt amúgy az MTFSZ is átvette és ha jól emlékszem a tájoló is lehozta.
 
Idézet az IOF szabályzatának a Rövidtávú versenyekre vonatkozó részéből:
"Finding the controls should not be the challenge; rather the ability to choose and complete the best route to them."
Magyarul:
"Az ellenőrző pontok keresése ne legyen kihívás; inkább a legjobb útvonal kiválasztása és teljesítése."
 
No ezzel az idei ROB szöges ellentétben állt. Odatalálni a pont 5 méteres körzetébe pofonegyszerű volt, ám ott mindenféle furmányos trükkökkel szívatták a népet. Ez a bajnokság így szerintem egy vicc volt.
Mindemellett persze a feltételek mindenkinek azonosak voltak és a hibáimat, ezáltal az eredményemet saját magamnak köszönhetem. A többiek meg tudták oldani a feladatot, én pedig nem. Még csak azt se mondhatom, hogy nem erre számítottam, mert előre idegenkedtem ettől az OB-tól pont ilyen dolgok miatt. No meg persze a leversenyzett terep miatt is.
Az összes hibám 2:05 lett, amivel ugyan még mindig fényévekre lett volna a dobogó, de egy jó futással biztos motiváltabb lettem volna.
A 14. hely egyértelműen csalódás, kb. annyival jobb az idei éjszakai OB futásomnál, mint az 1 hely különbség.
Mindegy. Túlvagyok ezen az OB-n. Előtte se érdekelt nagyon, lassan utólag is túl kellene tennem magam rajta.
Mindenesetre amennyire tetszett a tavalyi ROB, annyira nem tetszett az ide.
 
Azért még ide kívánkozik, hogy a Szentendre mindig kitesz magáért versenyrendezés szempontjából. A Térkép most is jó volt, a pontok a helyükön voltak, rengeteg plusz szolgáltatást nyújtottak, próbálták látványosra csinálni a versenyt. Kaptunk friss térképet a verseny után, rengeteg ajándékot osztottak és sorsoltak ki, kultúrált volt a célhely…
Ezzel máskor sincs baj, sőt… Túltesznek szinte mindenkin a körítést illetően.
Engem az zavar, hogy a lényeg viszont háttérbe szorul. Én azért szeretek versenyre járni, hogy tájfussak. Ehhez egy jó terep kell egy jó térképen, jó pályával. A többi nem igazán érdekel, bár nem árt ha van, de az csak plusz.
Ehhez képest most is és általában is a Szentendre versenyein strandolhatunk, meg minden csak épp a pálya megy olyan helyen, amit a hátunk közepére se kívánunk. A Skanzenbe tuti nem megyek el mégegyszer, de a Szentendre Kupa Ausztriára jövő hétvégén igen. Úgy gondolom ott pont a lényegen lesz a hangsúly, hisz az osztrák terep állítólag nagyon jó.
 
Összesen 8km, 100m szint, 39:26
 
Térkép, részidők

Hozzászólás írása