Kicsit tartottam a mai naptól és a bokámból is elegem volt. Ez utóbbi ellen extra sok nyújtással próbáltam tenni valamit, de hamar kiderült, hogy ez nem sokat ér. A bemelegítés 2km sem volt egészen és igen meleg idő fogadott minket, ami a napos rajt miatt még melegebbnek tűnt.
A pálya a réten kezdett, ami abból a szempontból nagyon nem volt jó, hogy a lábamnak a göröngyös és nem jól látható talaj eléggé betett. Már az egyes pontra is össze-vissza csapódott a lábam, de mire a hármas előtt beértem az erdőbe már azon gondolkoztam, hogy a mai napot fel is adom. Volt két apró hibám az egyesre és a kettesre is, de a hármasra ezt megkoronáztam. Túlfutottam a ponton. (eddig össz hiba: 3:00)
Itt utolért Bogos Tomi amit mondjuk sejtettem előre, mint ahogy azt is, hogy nem fog hiba nélkül futni. Túlfutott a 4-es ponton és bár le voltam jócskán maradva én is követtem. Nekem apró hiba volt, mert épp csak túlmentem a ponton. (hiba: 0:20)
Az ötösnek aztán jobban mellémentünk balra és én még a pont alá is beszaladtam, mert egy másik pont villant be. (hiba: 1:20)
No itt azért már kellőképpen elegem volt mindenből, így kicsit kocogósra vettem a figurát. Rögtön élvezni is kezdtem a futást, mert az erdő gyönyörű volt és a bokámnak sem tett be különösebben így, hogy nem rohantam. Jött is simán a pont, akárcsak a 7-es. A nyolcasra menet elment mellettem Bogos Tomi, ami azért vicces, mert a rajtban azzal poénkodtam, hogy "úgyis elmegy mellettem, többször is". Itt meg sem próbáltam Tomival elfutni és hiba nélkül haladtam jó hosszan, egészen a 13-as pontig. Néhol egész kedvet kaptam a futáshoz a gyönyörű erdőben, ahol a talaj igen ideális volt a bokámnak. Még egy fűszál se nagyon nőtt.
A 14-es pontra aztán behibáztam. Egyszerűen nem figyeltem eléggé és túlmentem a ponton. (hiba: 1:30)
Innen a térképcseréig és átfutóig újra nem volt hiba és annyira élveztem a könnyű futást az erdőben, hogy fel sem merült, hogy ne menjek tovább.
Rögtön az ellenkező irányba akartam kifutni a pontról, majd nem vettem észre, hogy a kerítés romos és amúgy is azon át kell majd kimenni a 18-as pontról, így a dzsuván át közelítettem a pontot. (hiba: 0:30)
A 23-as pontig aztán minden simán jött, bár azért vécézni megálltam, hisz a kényelmes tempómba belefért.
A 24-es ponton aztán megint túlmentem, mert a koncentrációm sehol nem volt a tétnélküliség miatt. (hiba: 1:20)
Itt már kezdtem fáradni és rögtön mellémentem a 25-ös pontnak is. (hiba: 0:30)
A 28-as pontig megint minden simán jött. A 29-re menet még egy kicsit a természetben is gyönyörködhettem, mert egy a földön fészkelő nagytestű madár mellett futottam el, aki igencsak emelgette a szárnyait, hogy megvédje fészkét. A pontnak persze nem ezért mentem mellé, hanem mert nem igazán éreztem a térképet. (hiba: 1:00)
Innen már sima ügy volt a célig, de nem mentem valami jó részidőt. Egyrészt a lábamra is jobban kellett figyelni, másrészt megint megálltam vécézni a dzsuvában, ami egész sok időt vitt el.
Tulajdonképpen hosszú terepedzésnek tökéletes volt a mai nap, de nem örülök, hogy nem tudtam a bokám miatt versenyként tekinteni a mai napra. Kicsit mondjuk ez rajtam is múlt, mert a pálya elején annyira elvette a kedvem a réten botladozás a versenyzéstől, hogy utána nem is próbálkoztam már, pedig ebben az erdőben azért lehetett volna erőltetni a dolgot. Nem lett volna tökéletes, de sokkal jobbat tudtam volna menni.
Összesen 9 percet hagytam a pályában, ami ezen a futós terepen rengeteg. Úgy érzem futásban is rengeteg maradt benne, de ezt nehéz így kocogva felmérni. Azért 100 perc alá egy jó futással biztos befértem volna és azzal a 900 világranglista pont is simán meglett volna. Így szánalmas 699 pontot értem el.
Fura, de ma egyáltalán nem fáradtam el a 17,2km-es pályában. Nagyon tetszik ez a terep, remélem tényleg itt lesz a 2009-es HOB. Ha egy ilyen erdő lenne mellettem, akkor azthiszem többé egy métert sem futnék úton. Ha nem éreztem épp a bokámat, akkor nagyon jó érzés volt ezen a talajon futni.
A szállásunk Gosztolán igen hihetetlen dologgal lepett meg minket. A kert végében ugyanis egy fenyves kezdődik, amiben 2 méter után van egy vadászles, mögötte 1 méterrel pedig egy kerítés. Vaddisznók vannak bekerítve egy 50×100 méteres területen.
Eléggé kiakadtunk a dolgon, mert ha még a vadles nem lenne, akkor bele lehetne magyarázni valamit a dologba, no de így! A többiekkel együtt én is csak arra tudok gondolni, hogy a házban megszálló külföldi vadászoknak párszázezer forintért kínálják a lehetőséget, hogy kilőjenek egy vaddisznót 10-20 méterről, de akár 2-ről is. Tán még részegek is annyira, hogy nem veszik észre, hogy be vannak kerítve az állatok, így esélyük sincs.
Összesen 21km, 200 szint, 130 perc.