Hétfő: 10km, 220 szint, 53:05
Kedd: 11km, 340 szint, 56:05
Szerda: 15km, 70:23
Csütörtök: 15km, 400 szint, 77:35
Péntek: 10km, 220 szint, 50:24
Szombat: 13km, 350 szint, 69:22
Vasárnap: 12km, 300 szint, 66:05
Összesen: 86km, 1830 szint, 7 óra 22 perc 59 másodperc.
Jól alakult a hét, legalábbis a sérülésig.
Futottam egy szuper résztávot és volt egy közepes edzés is hét közben. Szombatos sikerült egy egész keményet futnom és vasárnap is terepen és jól mozogtam. A vasárnapi versenyt még ki kellett volna egészíteni egy könnyű 8-10km-el és akkor a hosszú futás is meglett volna. Minden jól alakult tehát egészen a sérülésig, azonban az egész semmit nem ér. Kárbaveszett a sok edzés és most várhatom, hogy mikor kezdhetek el újra mozogni. Nem elég, hogy a padlóról kell majd felkelnem, de előtte még egy csomót kell feküdnöm is azon a bizonyos padlón és ami a legrosszabb, hogy nem tudom mennyit.
Edzeni akarok, de csak várni tudok. Azthiszem nagyon fogom utálni ezt a hetet. Miért nem alakult másképp? Miért nem mentem Fecóval és Gyurikával a Mátrába edzeni? Miért nem vagyok inkább a világkupán?
Most már mindegy. Előre kell tekinteni!