Címke: Apám

Péter halom és 8km

Hazamentem Lőrincre és onnan indultam futni apámmal egy könnyűt. Nem igazán éreztem úgy, hogy erőltetnem kellene a futást, főleg, mert az eleje kifejezetten nem esett jól. A felénél se jártunk, mikor apám visszafordult, így onnantól egyedül kocogtam tovább.
A második fele azért már jobban ment és néhol már a tempó is egész emberi volt, bár síkon 5 percesen belül kerülni nem nagy szám.
Kicsit kiakadtam, hogy a biciklisek milyen krosszpályákat csinálnak szerte az erdőben. Ez azért már a természetkárosítás kategóriába tartozik.
 
Összesen 8km, 37:07
 
Max. pulzus: 149
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 38 (140/102)

6km és esélylatolgatás

Ma is Lőrincről futottam és hála az égnek ma se kellett egyedül futnom, mert apám velem tartott. Napközben még nem nagyon járt az agyam a holnapi Hosszútávú Bajnokságon, de délután elolvastam KisZsebe levelét, amiben azt írta, hogy valami betegség próbálja ledönteni a lábáról és lehet el sem indul. Ekkor kezdtem el igazán gondolkozni azon, hogy mire lehetek elég holnap.
Futás közben aztán már végig ezen járt az agyam. A 6km után még csináltam 10 repülőt is egyedül, ami egész jól ment, de még mindig van két dolog, ami zavar, pontosabban a bokámmal együtt három. A bal sarkam még nem gyógyult be, így ragasztani kell majd és a cipőt is jól beáztatom holnapra. Ezen felül még a hasamban is megvan az a kellemetlen érzés, ami gyorsabb tempónál érezteti hatását.
Azért nem nyafogok, hisz jól felkészültem, megvan a kellő alapom és most már talán gyors is vagyok, már amennyire egy hosszútávún kell. Pont azon agyaltam futás közben, hogy azért volt pár nagyon bíztató hosszú futásom az alapozás alatt, ami bizakodásra ad okot. Leginkább a Margita 40 jutott ma az eszembe, hisz ott igen kemény tempóban tudtam futni közel 3 órát. Ennél több, pedig holnap sem fog kelleni és nagyon remélem minden összejön.
Úgy kalkulálok, hogy Józsa Gábort és Kovács Ádámot semmiképp sem tudom megverni, de rajtuk kívül is van még pár ember, aki esélyesebb nálam. Isti ugyan úgy tűnik nem lesz versenyben, de Létra biztos jó erőben van és rajtuk kívül is vannak még páran. Fecó biztos pontnak tűnik, de ha jól megy, akkor szerintem nála tudok jobbat jönni, ellenben Gábor, Ádám és Létra szerintem csak akkor verhető, ha fejreálnak, vagy nagyon nagyot hibáznak. Reális cél tehát a 4.hely lenne mögöttük, de ez egy hosszútávú verseny lesz, így bármi megtörténhet. Egyikőjüket szeretném megverni és ha ez sikerülne, akkor úgy gondolom, hogy meglehet a dobogó. Ez a célom, még ha elég merész célnak is tűnik.
Mondjuk azt nem tudom, hogy az Ukránok mit tudhatnak, de a külföldiekkel amúgy sem nagyon számoltam, hisz egy OB-n nem a külföldieket kell megverni.
Ha a dobogó nem is feltétlenül jön össze, azért van egy minimális elvárásom magammal szemben, mégpedig az, hogy pontszerző helyen végezzek. Ha ezt nem érem el, akkor mindenképpen csalódott leszek függetlenül a körülményektől.
A cél mindenesetre a dobogó. Nagyon régóta nem álltam OB-n egyéniben dobogón és most úgy érzem sikerülhet.
 
Összesen 7km, 37:11
 
Max. pulzus: 158
Átlag pulzus: 142
Megnyugvási: 41 (145/104)

Eső után, sötétedés előtt

Ma reggel 71,4kg voltam.
Délután rohantam haza Lőrincre, hogy még világosban futhassak. Szakadt az eső, de mire hazaértem épp elállt és amikor elindultam már sütött a nap, így igen szerencsésnek mondható a futás időpontja. Tornai Szabolccsal megbeszéltük, hogy találkozunk az erdő közepén és együtt futunk. Apám is jött velünk, így hármasban edzettünk. Péter-halom országúton túli részén mentünk egy kört először, mert Szabolcs arra még nem járt. Jól telt a futás, mert végig beszélgettünk. Épp elindultunk Szabolcs szokásos 6,5km-es körére, amikor szembetalálkoztunk Sass Lajossal és egyből rá is beszéltük, hogy tartson velünk még jó 5km-t. Kiderült, hogy Lajos nemrég ideköltözött Lőrincre és minden hétköznap itt fut a kutyájával az erdőben. A végén már kicsit sötétedett, de volt nálam lámpa és ki is mentünk az erdő szélére. A kutyája ugyan kicsit túl játékos, ami néha zavaró, de azért én kegyetlenül élveztem, hogy egész kis csapatban edzhettem.
A táv is szépen összejött, mert max. 12km-t terveztem mára, mivel holnap hosszú futás, de végül 14km lett, sőt lehet kicsivel több is. Társaságban repül az idő és könnyű edzeni!
 
Összesen 14km, 70:00
 
Max. pulzus: 151
Átlag pulzus: 137
Megnyugvási: 48 (147/99)

Hétköznap világosban

Ma reggel 72,2kg voltam szóval elég rendesen ugrál a súlyom, de ez legyen a legnagyobb bajom.
Délután sikerült úgy végezni a munkával, hogy még éppen világosban le tudtam futni a mára tervezett 12km-t. Lőrincen, merthogy a holnapi hosszú futás miatt Pesten maradtam.
Apámmal futottunk egy már jól bejáratott 12km-es kört. Tiszta felüdülés volt hétköznap világosban futni. Néhol mondjuk éreztem, hogy nem vagyok friss, de épp elég, ha holnapra az leszek. Gyorsan telt a futás és azon kívül, hogy végig beszéltünk csak egy érdekes dolog történt, azon viszont meglepődtem. Visszafele a két erdős rész között az Pestimrei Határ úton megállt egy autó mellettünk és mint kiderült Tornai Szabolcs szállt ki belőle. Hát épp ideje volt, hogy személyesen is találkozzunk, bár holnap úgyis közös futást terveztünk a Budai-hegyekben, szóval ez már nem váratott volna sokat magára.
A mai napban tulajdonképpen nem is az volt a legjobb, hogy világosban futottam, hanem, hogy nem este kilenckor fejeztem be. Most nem érzem, hogy csak és kizárólag a futásból áll az életem, mert végre másra is volt időm.
 
Összesen 12km, 55:42
 
Max. pulzus: 150
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 43 (136/93)

Péter-halom sötétben

Ma reggel még tíz dekával kevesebbet mutatott a mérleg, így most 72,7kg-on állok.
Munka után Lőrincre mentem haza és innen indultunk apámmal futni már bőven sötétben. Péter-halmon tettünk egy 6,5 kilométer körüli kört, majd innen egyedül mentem még vissza az erdőbe és egészítettem ki a futást. Nem igazán volt kedvem ma futni, de azért az nem merült fel bennem, hogy ne menjek ki edzeni, viszont azon gondolkodtam, hogy csak 10km-t fussak. Végül 12km mellet döntöttem, de annyi nem egészen lett meg, sőt utólag visszagondolva csak 11km lett.
Holnap megyünk hosszút futni, így ma este eléggé elengedtem magamat kajálás szempontjából. Már eleve éhes voltam, így valószínűleg egy holnapi fejreállást kerültem el a palacsintázással.
 
Összesen 11km, 55:25
 
Max. pulzus: 144
Átlag pulzus: 136
Megnyugvási: 41 (133/92)

Délutáni kocogás

Mivel már délben otthon voltam szülőknél Lőrincen, így felmerült bennem, hogy a gyönyörű időben ma még ki kellene menni egy könnyűt futni átmozgatás gyanánt. Árpika szerencsére vevő volt az ötletemre, így fél négykor jó 12 fokban el is indultunk Péter-halomra, ahol apánkkal hármasban tettünk egy 7km-es kört.
Az első 2km nem igazán tetszett, főleg, mert a futás előtt nem sokkal még ettem, de utána már kifejezetten kellemes volt a nem túl nagy tempó. Örültem, hogy kijöttünk egyet kocogni és közben azt is kiszámoltam, hogy így egész sok kilométer gyűlt össze ezen a héten. Ezt pénteken még nem gondoltam volna, de nem bánom, hogy így alakult.
A jó idő egyébként rengeteg embert megmozgatott, mert mindenhol kocogókat, sétálókat láttunk.
 
Összesen 7km, 32:56.
 
Max. pulzus: 147
Átlag pulzus: 139
Megnyugvási: 43 (140/97)

Jóleső, majd szenvedős tizes

Mára egy komolyabb futást terveztem a gond csak az volt, hogy se apám, se Árpika nem akart többet futni jó fél óránál, így a Péter-halom körbefutása után hazakocogtunk. Én közben kitaláltam hogyan toldhatnám meg az edzés és a terv az volt, hogy elfutok Kőbányára nagyszülőkhöz, majd onnan Árpika hazahoz kocsival.
A futás amúgy végre jól ment, még egy jó 500 méteres szakaszt meg is toltunk, de nem sikerült vele apánkat leszakítani. Én ezt követően is élveztem a futást végig míg nem egyedül futottam. A kapuban aztán elváltunk és én egyedül indultam neki a kb. 8 kilométeres aszfaltfutásnak. Alig telt el egy kili a gyomrom kezdett vacakolni és egyre jobban kellett vécére mennem. A helyzet csak rosszabbodott én meg ott futottam az utcákon, se papír nem volt nálam, se vécézésre alkalmas hely nem volt a környéken. Már majdnem féltávnál voltam, mikor meg kellett álljak és sétálva mentem ki az Üllői úthoz.
Annyira rossz volt a helyzet, hogy végül villamossal mentem haza és hát alig bírtam ki hazáig.
Az edzés már nem érdekelt, örültem, hogy túléltem ezt a mai "kalandot" és végül csak egy tizest sikerült összehozni mára, pedig 15-öt terveztem.
Napközben ráálltam a karácsonyra kapott mérlegre ami 76,5 kg-t mutatott. Sejtettem, hogy a szülők régi mérlege igencsak csal, mert most is 3 kilóval kevesebbet mutatott. Hát ezek szerint 80 kiló környékén is járhattam már. Asszem van mit leadnom.
A gyomrom mostanában amúgy is rossz, úgyhogy épp itt az ideje a böjtnek.
 
Összesen 10km, 44:08
 
Max. pulzus: 167
Átlag pulzus: 146

Péter-halmon kőrözve

Ellensúlyozandó a tegnapi kimaradt edzést és a holnapra várható ünnepi könnyű futást mára hosszú futást terveztem, amire meglepő módon Árpikában partnerre leltem, sőt az elején apám is elindult velünk.
Az egyetlen bökkenő az volt, hogy Árpika ügyeletben van folyamatosan, így nem nagyon távolodhat el az autótól és a laptoptól, így egész végig Péter-halmon kellett köröznünk.
A futás elején éreztem, hogy nem vagyok valami remek formában, de ez nem is csoda, hisz telezabáltam magam bejglivel és rá szűk 3 órára már futottunk is. Terepre is bevitt Árpika kicsit ahol bukdácsoltam, burultam is egyet, de ami a legrosszabb, hogy a bokámat egyáltalán nem éreztem stabilnak.
Azért szép lassan teltek a kilométerek és úgy 50 perc tájékán kezdtem egész jól érezni magamat, egyre jobban ment a futás. A tempó az végig egész jó volt Árpikának köszönhetően, mert néha nagyon tolta. Volt olyan szakasz, ahol 4:10-4:20 körül roboghattunk és igazán lassú részek nem is voltak.
Sajnos a tervezett 20km nem lett meg, mert Árpikának elkezdte szétszedni a cipő a lábát és hazafutottunk. Én még mehettem volna tovább, de már eléggé kezdett vacakolni a gyomrom, így jobbnak láttam beérni ezzel a 18km-vel.
 
Összesen 18km, 80:59
 
Max. pulzus: 159
Átlag pulzus: 151
Megnyugvási: 35 (147/112)

Durva izomláz és jobban eső 6km

Elég durva izomlázam lett a tegnapi futástól, mondhatni, hogy nem bírtam normálisan gyalogolni sem, ennek ellenére természetesen kimentem futni ma is. Sikerült apámat rábeszélnem, hogy jöjjön el velem, így kettesben futottunk Lőrincen, sőt még Péter-halmon is átvágtunk a Ledes fejlámpámmal.
Ez mondjuk még akkor is könnyelműség volt, ha nem lett belőle gond és a kőmorzsalékkal leszórt út elég sima is, de azért azthiszem jobb, ha maradok az aszfalton.
Elindulni elég nehéz volt, mert a bokám környékén még mindig kicsit fájnak a beszűkült izmaim és egyéb "alkatrészeim", de azért jelentősen jobban esett a futás, mint tegnap és a tempó is sokkal jobb lett. Már nem akart begörcsölni semmim, a vádlimmal nincs is semmi gond az izomlázat leszámítva. Az persze a combomban is megvan.
Másfél éve is ez volt, mikor a begyulladt fogam és a miatta kialakuló állandó betegségek miatt hagytam ki egy hosszabb időszakot. Akkor 4 nap futás után már a Főiskolás OB-t nyomtam és csak a hibáim miatt nem voltam dobogón.
Remélem most is hasonlóan gyorsan összekapom magam, bár most biztos nem fogok versenyezni. Pontosabban szombaton elindulok Győrben a Tájfutó Maratonon, de csak azért, hogy fogjak még idén térképet a kezemben.
Remélem pár nap után már nem fogom érezni, hogy történt valami a lábammal.
A 6km ezúttal talán még szűkebben volt meg és 29:51 lett.
Max. pulzus: 171
Átlag pulzus: 159
Megnyugvási: 43 (156/113)