Jóleső, majd szenvedős tizes

Mára egy komolyabb futást terveztem a gond csak az volt, hogy se apám, se Árpika nem akart többet futni jó fél óránál, így a Péter-halom körbefutása után hazakocogtunk. Én közben kitaláltam hogyan toldhatnám meg az edzés és a terv az volt, hogy elfutok Kőbányára nagyszülőkhöz, majd onnan Árpika hazahoz kocsival.
A futás amúgy végre jól ment, még egy jó 500 méteres szakaszt meg is toltunk, de nem sikerült vele apánkat leszakítani. Én ezt követően is élveztem a futást végig míg nem egyedül futottam. A kapuban aztán elváltunk és én egyedül indultam neki a kb. 8 kilométeres aszfaltfutásnak. Alig telt el egy kili a gyomrom kezdett vacakolni és egyre jobban kellett vécére mennem. A helyzet csak rosszabbodott én meg ott futottam az utcákon, se papír nem volt nálam, se vécézésre alkalmas hely nem volt a környéken. Már majdnem féltávnál voltam, mikor meg kellett álljak és sétálva mentem ki az Üllői úthoz.
Annyira rossz volt a helyzet, hogy végül villamossal mentem haza és hát alig bírtam ki hazáig.
Az edzés már nem érdekelt, örültem, hogy túléltem ezt a mai "kalandot" és végül csak egy tizest sikerült összehozni mára, pedig 15-öt terveztem.
Napközben ráálltam a karácsonyra kapott mérlegre ami 76,5 kg-t mutatott. Sejtettem, hogy a szülők régi mérlege igencsak csal, mert most is 3 kilóval kevesebbet mutatott. Hát ezek szerint 80 kiló környékén is járhattam már. Asszem van mit leadnom.
A gyomrom mostanában amúgy is rossz, úgyhogy épp itt az ideje a böjtnek.
 
Összesen 10km, 44:08
 
Max. pulzus: 167
Átlag pulzus: 146

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.