Ma a Megalódusz szervezésében tartott Mikulás Kupára mentünk ki Csákányospusztára, ahol egy hosszú futást terveztem, amibe be akartam illeszteni az 5km-es tájfutó pályát is. Mivel már nem volt idő a rajt előtt elmenni futni, így úgy döntöttünk Gerivel, hogy majd a pálya után megyünk ki futni valamit utakon. Ez akkor jó ötletnek tűnt, ám másképp alakult.
Elindultam a pályán és eléggé nem voltam képes terepen közlekedni a bokám miatt, így leginkább *** mozgására hasonlított a "futásom". (A kicsillagozott részre egy személy neve illik, akivel az antifutómozgást szoktuk jellemezni.)
Az első két ponttal nem volt semmi gond, Geri utolért és együtt mentünk, de a 2. ponton már egy érdekes üzenet várt minket, miszerint rossz helyre tette a felvezető a pontot a túlzott alkoholfogyasztás következtében. Persze meg lehetett fejteni, hogy az erdőfoltban lévő gödörben lesz, de mivel 2 ilyen erdőfolt volt, így azért sikerült elrontani és a másikhoz menni elsőre. A négyesre menet aztán "elhagyott" egy pontot a felvezető, amit a berajzolt útvonalon meg is találtunk. Az 5-ös, 6-os pont a térképen látottak ellenére könnyű volt, de a 7-es már keményebb falat volt. Azt lehetett a szövegből kiolvasni, hogy a pont szikla lesz és a távolság is stimmel, de az irány az már eltér, méghozzá "derék" módon. No ezt nem igazán sikerült megfejteni, de azért 2 plusz pont érintésével csak eljutottam a 7. pontra, ami az 5.-ről nézve volt 90 fokkal balra. Innen persze megint nem jó felé mentem, mert nem tudtam melyik a lőtéri tűzrakóhely. Feltúrtam a fél lőteret, majd elmentem a következő két pontra, ahol nem volt semmi. Már kezdtem úgy értékelni a helyzetet, hogy innentől nem lesz kint pont, de végül a sípálya aljában a ponton kívül még csokihóembereket is találtam. A következő pontra mászva kezdtem el igazán gondolkozni azon, hogy ma már aligha fogok plusz edzést csinálni, mert lassan 2 órája a terepen vagyok.
Itt ugyan épp az volt kiírva némileg körülírva, hogy ne menjek tovább a pályán, de én csak végigcsináltam az egész pályát, ha már eddig eljöttem és ekkor már kezdtem is élvezni a futást. A lábamra ugyan nagyon oda kellett figyelni, de azért jólesett a futás, főleg, hogy végig igen lassan mentem és sokszor álltam meg gyalogolni is. Kegyetlen meleg volt, így nem okozott gondot, hogy néha kicsit ácsorogtam és az se zavart, hogy az 5. pont környékétől teljesen szétszakadt a "mezőny" és én egyedül mentem tovább.
Ami miatt mégsem voltam boldog, az a bokám, ugyanis alig volt futásnak nevezhető amit ma produkáltam, főleg ott, ahol nem úton kellett menni. Már épp azon voltam, hogy átállok az alapozás elején az aszfaltfutásra és atléta módjára próbálok felkészülni, de bementünk a Decathlonba, ahol vettünk egy bokatartó zokniszerűséget. Ez némi reményt ad arra, hogy sötétben is tudok majd terepen edzeni.
Összesen 14km, 400 szint, 2:23:31.
Átlag pulzus: 132
Megnyugvási: 37 (156/119)