Megint a bokám

2009 szeptember 20, 20:09Címkék: , , | Nincs hozzászólás


Sajnos a bokám reggelre nemhogy jobb lett, de még rosszabb is volt, mint tegnap verseny után. Elég sokat nyújtogattam és úgy éreztem ez segített, mert kifelé egyáltalán nem volt érzékeny és a többi irányba is egész jónak éreztem. Jól leragasztottam, majd elindultam a rajtba. No ekkor kezdtem érezni, hogy valami nem úgy működik, mint eddig. Ha befelé dőlt meg a bokám, tehát pont ellentétesen a kibicsaklással, akkor az nagyon érzékenyen érintett már egész apró esetekben is. Elég volt rálépnem egy tobozra, vagy kis sziklára és már fájt.
Ennek megfelelően ezt próbáltam nyújtani a rajtom előtt és elég szépen meg is dolgoztam.
Cseh OB térkép
Persze az egyesre inkább bevállaltam a nagy kerülőt, semmint, hogy átmenjek mindenen a bizonytalan bokámmal és ez nem is volt rossz döntés. A kettes pontig minden nagyon jól ment, bár éreztem, hogy nem állok biztos lábakon és nem is akartam magam széthajtani. Amolyan biztonság, lábra vigyázós futást terveztem. Ez jól ment a hármas pontra menet is, de a pontra leereszkedés közben már éreztem a bokám többször és óvatoskodva bírtam csak lemenni a pontig, majd a völgy aljába. A következő hegyen még átmásztam, aztán a lefelének a legalján jól ráléptem valamire. Azt éreztem, hogy nem fordult ki a bokám. Sőt, épp ellenkezőleg a másik irányba csapódott kicsit fel, de le kellett ülnöm úgy fájt. Egy perc múlva már jobb is volt, szinte nem is éreztem. Ekkor döntöttem el, hogy nem megyek vissza a célba, hanem inkább futok egy könnyűt. Elindultam felfelé a dózerúton és azon gondolkoztam, hogy utakon fussak csak egyet, vagy megpróbáljam lekocogni a pályát. Végül utóbbit elvetettem, hisz egy messze utolsó helyből nem kérek a 2 évvel ezelőtti Cseh OB után, ahol is ezt sikerült elérnem.
Ellenben kinéztem a tere legszebb gerincét, hogy majd ott futok le és az úttal párhuzamosan a fehér erdőben fogok kocogni.
Már fölfelé kiderült, hogy ez nem fog menni, mert terepen pár lépés után megfájdult a lábam, így maradt az út. Ez sem volt valami kellemes, mert a szögesben a középső szög a köveken nagyon nyomta a lábam, de azért csak lekocogtam még vagy 10km-t a tervezett útvonalon. Néha megálltam kicsit, néha nagyon lassan mentem, de legalább edzettem. Leállni most nem fogok, max betonon futok egy pár napi, vagy hétig.
Az OB-ig még van idő, addig csak rendbejön már a lábam.

Max. pulzus: 161
Átlag pulzus: 132
Átlagtempó: 6:16

Összesen 15km, 500 szint, 92:33

Térkép útvonallal, részidők

Hozzászólás írása