Editet munka után elvittem az ARAK közgyűlésre a Sóstói stadionhoz Fehérváron, majd gyorsan öltözni kezdtem és el is indultam futni a Sóstói-erdőbe.
Nem vártam valami sokat, amit az első méterek meg is erősítettek, mert egy vacak akácosban futhattam. Aztán találtam egy információs táblát, rajta kis térképpel, ami alapján már jobbnak tűnt a helyzet, de még így is azzal számoltam, hogy futhatok vagy 3-4 kört, mire a mai 15km-t összehozom. Elindultam az úton és egyre jobban tetszett, amit láttam. Kiértem a sztyeppének nevezett részre, ami leginkább Kiskunhalas környéki terepekre hasonlított és egész sokat futkostam rajta. Az ösvényen több felé is lehetett menni, én pedig csináltam egy nagy hurkot és megmásztam valami lődombot is. Bejárva ezt a füves részt kezdtem belelkesedni, hogy ez itt milyen szuper tájfutó terep és egyre inkább azon járt az agyam, hogy itt sprint OB-t kellene rendezni. Tovább haladva egyre biztosabb lettem benne és mikor 35 perc össze-vissza rohangálás után is így láttam, akkor már tudtam, hogy alkalmas is lenne a terep egy OB megrendezésére. Az erdőfoltok is egész jól futhatók, kis ligetesekkel, fenyvesekkel és vegyes erdőkkel. Semmi sem nagy, de legalább jó változatos. Szép lassan kezdett besötétedni és én átértem az erdős részre, ami annyira nagyon már nem tetszett, de egy selejtezőre még mindig jó lenne, majd tettem egy kört hátrafele, ahol már az autópálya zaját is hallani lehetett. Mindenhonnan madarakat, békákat lehetett hallani és közben vegyesen vizenyős és alföldi jelegű terepek váltakoztak. Visszatértem a kis ösvényekről a tanösvényre és egyre inkább nézegettem a táblákat, mígnem kiértem magának a Sóstónak a partjára. No itt már kezdtem sejteni, hogy ez mégsem lesz tájfutó OB helyszín, egyrészt mert ez a rész tényleg vízzel, náddal borított, másrészt a táblákról szép lassan kiderült, hogy igencsak védett területről van szó és még az ösvényekről sem szabadna lelépni. Én persze előtte ezt nem láttam, mert fordítva jártam be az utat.
Innentől már nem is tájfutó szemmel nézegettem a dolgokat, hanem kiránduló futóként. Sok táblánál megálltam, elolvastam mit írnak, így a futás is elég akadozó lett. Kifutottam pár fából épített és víz fölé bevezető útra, bejártam minden helyet ahova elvisz a tanösvény és közben azon agyaltam, hogy miért nincs kijárva ez az út. Szép lassan körbeértem és visszafutottam a stadionhoz, majd nyújtottam Editre várva jó fél órát.
Nem várt élményben volt részem a mai edzésen. Azt hittem valami szutyok erdőben, vagy pusztában fogok futni, de hihetetlen nagy pozitív csalódásban volt részem. Sajnos tájfutni itt aligha fogunk, de a kacskaringós ösvényeken élvezet végigmenni, akár futva, akár sétálva. Szerintem mi Edittel tuti eljövünk még ide kirándulni egyet. Másnak is ajánlom.
Holnap verseny lesz végre. Remélem a bokám bírni fogja, ezen felül nincs is elvárásom. Tán csak annyi, hogy még kemény edzés legyen ez a két versenynap. Ellenfelek gyakorlatilag nincsenek. Szombaton ketten leszünk, vasárnap ha jól tudom egyedül futom az F21A pályát.
Összesen 15km, 72:01