Magamat letesztelni jöttem a Tájfutó Maratonra, mert egy jó és kemény terepnél nincs ideálisabb fizikai állapotom és leginkább bokám letesztelésére. Úgy voltam vele, hogy ha jól megy az eredmény úgyis jön magától.
Kicsit keveset melegítettem, ami olyan 1,5km lehetett, majd a bokám nyújtogattam kicsit, amire mindig lefelejtek elég időt szánni. Papp Jácint mondta még a rajt előtt, hogy ha utolérem 4 perccel, akkor igyekszik majd elfutni velem.
Az egyes pont nem volt túl nehéz, de kellemetlenül laposan emelkedett végig és én egy biztonságit futva a szárazárkokról fogtam a pontot hiba nélkül. A kettesre már meg is volt az útvonalam, méghozzá elég futós és mikor nekikezdtem rögtön éreztem, hogy nem vagyok még hozzászokva az ilyen nagy mászós terepfutásokhoz. A lefelében elég óvatos voltam, mert a mély avarban nem mertem nekiengedni magam, majd a lejtő aljában egy faág jól felcsapódott és telibe találta az amúgy eddig nem fájó bal térdem. Szerencsére hamar el is felejtettem az esetet és lábaim teljesen rendben voltak, aminek nagyon örültem. A kettes előtt már bele kellett gyalogolnom a meredek felfelébe és a szikla mögötti pontot a jobb oldalról kerülve fogtam,l ami nem volt valami nyerő, de még így is sok az 1 perc, amivel Gyurika és Bukovac Maros megvert. (hiba: 0:10)
A hármasra csak az volt a kérdés, hogy a pont előtti utolsó gerincre felugorjak-e, vagy jobbról szintezve fogjam a pontot, de inkább nekiestem a hegynek és minden rendben is volt, de a pont előtt nem sokkal elbizonytalanodtam, mert egy völggyel korábbra vártam. Szerencsére pár másodperc térképezés után mentem tovább az orrom előtt lévő pontig. A többiek itt is elvertek, lehet beszintezni jobb lett volna. (hiba: 0:10)
Négyes nagyon közel volt, meg is nyertem, majd lendületből nyomtam a végre kicsit pörgősebb részen tovább és rendben jött is a pont. A 6-os pontra felfelé a bal oldali kis dombtetőre amin a tisztás van feleslegesen felmásztam, mert már majdnem a pontot látva elbizonytalanodtam és azt hittem a 6-os feletti nagyobb dombot kezdem jobbról kerülni. Persze a plusz pár méter szint leküzdése után kapcsoltam és megfogtam a pontom. (hiba: 0:20)
A hetes rendben jött, leszámítva talán, hogy nem voltam elég magabiztos és eléggé érzésre fogtam a pontot, majd a 8-as pontra menet már minden rendben volt és jött is az átfutó, ahol Hites Viktor be is mondta, hogy 3 perc előnnyel futok át Varga Bálinthoz képest. Ez akkor jó, ha 1,5 perc előny volt, de olyan nagyon nem izgatott. Baromi ronda volt az erdő a 9-re menet és örültem, hogy kiverekedtem magam belőle, majd egy úton találtam magam és a túloldalán ott virított a pontom. Bukovac Marostól kaptam fél percet, de ezt csak a mázlijának köszönheti. A többiek meg még jobban megszívták. A 10-es nagy rohanás volt és sima ügy. Próbáltam kicsit felpörgetni a tempót, ami úgy tűnik sikerült is, mert nyertem az átmenetet. A pontnál megmutattam egy kisgyereknek hol vagyunk, majd egész jó tempóban fogtam a 11-est. Még a kis eligazításom is belefért az átmenet megnyerésébe. A 12-es közben már próbáltam magam kicsit felpörgetni és tény, hogy talán kicsit jobban is ment már a futás. Úgy tűnik ekkorra melegedtem be rendesen. Gyurika ugyan megvert pár másodperccel, de nem hibáztam a pontra. Talán az útvonalon lehetett volna nyerni valamit, ha nem mászom meg ennyire a hegyet.
A 13-as pontnak kicsit balra mellémentem, de azért még így is én nyertem az átmenetet. (hiba: 0:10)
Igyekeztem szintben kifutni a 14-es pont felé, de kicsit lecsúsztam és egy szedres, kidőlt fás rész is ki kellett kerülnöm alulról. Jó sokat mászhattam fel, ennek tudható be, hogy a többiek jól elvertek itt. Szintben futva , kicsit fölfelé húzva kellett volna a pontot fogni. (hiba: 0:20)
A 15-ös pontra aztán 2 helyen is dönteni kellett merre menjek, előbb a nyiladék és az út, utóbb a bal oldali hegytetőn átívelő útvonal és a jobbról úton továbbfutás között. Én amennyire csak lehet az úton futást maximalizáltam és ez be is jött, mert hiba nélkül nyertem az átmenetet.
Utólag kielemezve itt 2:20-al vezettem Bukovac Maros és 4 perccel Varga Bálint előtt. Ez csak azért lényeges, mert innen kezdődtek a gondok. Az egyik lefelében konstatáltam, hogy valami nincs rendben a cipőmmel. A szedresben többször megakadt a lábam és mikor kiértem belőle láttam, hogy kezd leválni a cipőm orra. Először nem gondoltam volna, hogy ebből gond lesz, így mentem tovább és jól kiszálltam. A pont alá csúsztam és még lefelé indultam, majd átnéztem a szomszédos gerincre és így jó nagy karikával fogtam a pontot. Közben már a cipőm is megvizsgáltam, mert többször botlottam fel miatta és ki is kellett belőle pucolnom egy csomó avart, ami kezdett becsúszni a lábam alá. Mire a pontra értem tudtam, hogy gondjaim lesznek vele. (hiba: 4:00)
Innentől nincs is értelme elemezni a pályámat, mert össze-vissz bukdácsoltam, állandóan mindenbe beleakadt a cipőm orra és majdnem minden átmenetben meg kellett állnom cipőt szerelni. Persze az adott átmenetekre nem is nagyon figyeltem és csak azon agyaltam, hogy megoldjam a problémát. Előbb azt találtam ki, hogy a cél felé fogom csinálni a 28-29-es átmenetet és a célban jól megragasztom a leukoplastommal a cipőt, majd végül a 23-as pont előtt leültem egy fára és szerelni kezdtem. Jobb bokámra tekert leukoplastból 1 réteget rátekertem a cipőm orrára, hogy legalább a célig kihúzza, de mire a 24-re értem el is hagytam a leukoplastot. Az akkor éppen odaérő pontőröket még megkérdeztem nincs-e valami szigetelőszalag féle náluk és mikor mondták, hogy nincs, akkor eldöntöttem, hogy feladom. Pont túl voltam a 2 lóherén és 4 pontot kellett volna csak megfogni mielőtt a cél felé kanyarodhatok, de a cipőm már annyira szét volt esve és olyan rohamosan szakadt tovább, hogy nem tudtam volna megragasztani.
Egy-egy rossz lépésnél a talprész eleje visszahajlott a sarkam alá és így zokniban tettem le a lábam a szedresbe. Felrémlett Tóth Ata esete, mikor felnyársalta a Nyírségben a lábát és nem akartam a sorsára jutni. Egyértelmű volt, hogy ha megyek tovább, akkor rövidesen az egész cipőtalpam elhagytam volna.
Visszakocogtam a célba, figyelve, hogy legalább az maradjon a lábamon, ami rajta van és közben azon gondolkoztam, hogy nincs is rossz kedvem. A térdemnek semmi baja, a bokám is jól bírta és csak azért nem mondom, hogy tökéletes, mert féltem. Nem vagyok a lefelékben olyan bevállalós, mint régen, de azthiszem ez már mindig így lesz. A cipőm ugyan szétszakadt és ezzel a versenynek is vége volt, de ez nem zavart annyira. A tesztem ugyan félidőben abbamaradt, de addig minden rendben ment. A futás mehetett volna jobban is, de legalább nem hibáztam sokat. Összesen 1:10 maradt benne a 15-ös pontig és ugyan a 16-os még abszolút az én hibám, de még az is bőven belefért volna a mai versenybe, hisz Gyurika sem ál
lt ott jobban.
lt ott jobban.
Elég bohózatba illő volt ez a mai nap, de egye-fene. Ez a verseny csak felkészülési állomás volt és végre legalább az kiderült, hogy rendbejött a térdem és a bokámmal sincs gond.
Cipő ügyben nem érzem magam hibásnak. Ezek egyszerűen selejtes vackok. 20 verseny után szétesnek és ma sem volt különösebb jele, hogy így megadja magát. Az orra már tavaly október óta lógott, de a másik fele se festett jobban, annak meg semmi baja. (Igaz egyszer már volt ragasztva.)
Vennem kell egy új cipőt, de az a baj valószínűleg csak ugyanilyen selejtes VJ-t kapok, a Jalasokat meg nem bírja a lábam.
Sebaj! Ennyi legyen a legnagyobb bajom. Úgy érzem a tesztem sikeres volt még így is és összességében még elégedett is vagyok a mai nappal.
Összesen 13km, 600 szint, 110:00
azért elég durva, hogy egy tájfutó cipő 20-25ezer forint és már ránézésre látszik, hogy ötezret nem ér az egész.
szerintem az importőrök kb. ennyit is fizethetnek érte.
az, hogy ilyen drága, sima harácsolás. kicsi a piac, annyit kérnek érte amennyit akarnak.
ott van példának a gore tex túrabakancs.
amikor még nem volt ennyi túrabolt és ekkora választék, szinte megfizethetetlen volt. most már 25ezerért nagyon jó minőségűt kapsz.
vagy valaki mondja el, mi a különbség a sima focista sportszár és a tájfutó zokni között. szerintem azon kívül, hogy a sportszár harmad annyiba kerül, semmi.
és aminek semmi köze a tájfutáshoz: van az 1X1méteres csalihal fogó háló. horgászoknál alapvető kellék. a horgászboltban kb. 1500ft, ha ugyanezt(!) egy kerti tavakkal foglalkozó boltban veszed meg akkor 6000ft
Sziasztok!
A nyitott szájú csukához annyit, hogy én is pont ugyanígy jártam az első VJ-mel 4 éve, csak az enyém 3 futást bírt ki mindössze. Guttmann Zolinak visszavittem, aki megragasztotta ugyan, de egy idő múlva elkezdett leválni a talpa és az orra megint, igaz, már nem ugyanott, ahol Zoli megragasztotta. Mindig hordtam egy környékbeli cipészhez, alkalmanként 6-700 Ft-ért, így mire eldobtam, már nagyon sokba került. (Amúgy sem olcsók.) Megfogadtam, hogy nem veszek több VJ-t, aztán mégis azt vettem. Igaz, ez a második már jobban bevált.
Javaslom, hogy nézzétek meg a Dechatlon honlapját, ahol kétféle tájfutó cipő is hirdetve vagyon, az egyik 7.590 petákért, itt: http://www.decathlon.co.hu/HU/product_5912707-12835027/
A másikat 12.900 petákra tartják, itt: http://www.decathlon.co.hu/HU/product_8037862-22457082/
Tudom, hogy a Dechatlonban a terepre való edzőcipőket is „tájfutó cipő”-nek nevezik, de ezek tényleg tájfutó cipők lehetnek. (Elérés: Termékek/Futás/Atlétika/Terepfutó cipők).
Úgy egy-másfél éve még csak az olcsóbbik volt a honlapon, nosza, mentem venni egyet. A csömöri Dechatlonban fölvilágosítottak, hogy nekik nincs belőle több, mint egy pult alatt tartott (!) 37-es méretű darab, és nem értették, miért kaptak belőle egyetlen darabot. De legalább láttam és kézbe is foghattam! Tapinthatóan és láthatóan tájfutó cipő volt, ez tagadhatatlan. És ráadásul KIRÁLY ÁRON! Rossz hír, hogy 2007 nyarán Ipsics Laci barátom a székesfehérvári Dechatlon áruházon kívül mindegyiket fölkereste vagy fölhívta, és sehol sem kapható, de még csak nem is láttak olyat. De akkor miért van azóta is a honlapon, forintosított árral??? Állítólag a bécsi áruházukban megvehető…
Kíváncsi vagyok, hogy azóta lehet-e kapni, és érdekelne, hogy az újabb típus milyen lehet… ami drágább, de még így is fele annyiba kerül, mint a VJ és társai!!! És így képről nézve nem is csúnya…
Na, summa summarum, ha valaki Magyarországon lát élőben ilyen csukákat, szóljon gyorsan nekem, sőt, félre is tehetnek nekem egy 45-öst, megyek érte rögvest!
Üdv, Barna (Felföldi Barnabás)
Hát egy próbát megérne az biztos.
Azt írják a központi Decathlon-ból beszerzik ha kéred.
Egyébként hallottam olyat, hogy VJ-ben létezik A kategóriás cipő és B kategóriás, utóbbi jóval olcsóbban. Nagy Skandi versenyeken árulják is egyszerre mind a kettőt, de az olcsóbbat senki sem veszi.
Ha ez igaz akkor lenne egy tippem nekünk melyik jut…
nekem ilyen van.
valóban nem volt egyszerű beszerezni, de a múlt héten sikerült.
egyetlen helyen tartják készleten, az pedig a soroksári (M5 kivezető) decathlon. voltam a többiben is (budaörs, csömör,dunakeszi) ott elvileg rendelhetsz, gyakorlatilag le sem szarnak. a haveromnak a győriben rendelésre hoztak egy héten belül, pedig a polcon ott sincsen. én is rendeltem, de csak 43-as méretig van az olcsóbbikból. nagyobb még a francia raktárban sincs.(nem is lesz, kifutó modell) végülis a drágábbikat sikerült megvennem, de még így is olcsónak mondható. minőségileg első osztályú, a tartóssága majd elválik.
arra viszont ügyelni kell, hogy ez a típus kisebb a megszokottnál, eggyel nagyobb számot kell rendelni!!!!
nekem 43-as az összes utcai, sport és egyéb cipőm, de ebből a típusból rá sem megy a lábamra. haveromnak ugyanígy a saját méretében.
remélem segítettem!
Húú, ez szuper.
Szülőktől nincs is messze a soroksári Decathlon. Lehet még most hétvégén kipróbálom.
Sziasztok,
végigjártam én is ezt az “utat”, csak rendelni lehet ezt a két szöges stoplist, sehol sincsen, de még külföldi raktárakban sem…! mégis azt a választ kaptam egy magyar decathlonos vezetőtől emailes kérdésemre, amit eredetileg angolul írtam a küldöldi decathlonnak, hogy ha rajta vagyon a honlapon, akkor meg lehet aztat rendelni…
Szabolcs