Érzem a bokám, köhögök, de futok

Ma megint éreztem a bokámat a futás elején, akárcsak tegnap. Kell pár perc, míg a jobb bokám bemelegszik, addig nem hajlik rendesen. Ez azért nem normális, így több, mint 8 hónappal a sérülés után. Valamit ki kell találnom.
Fehérvárról indultam elég későn futni egyet az Ingó-kövek irányába és az első 10 percben annyira köhögtem, hogy még a visszafordulás is eszembe jutott. Majd meg fulladtam, de ez végül 10 perc alatt elmúlt és azóta sokkal kevésbé köhögök, mint előtte. Kitisztított a futás és ez az edzés után is érezteti hatását.
A Pátkai víztározóból ereszthetik le a vizet, mert iszonyatosan meg volt duzzadva a Csala patak. Nem is tudtam rajta átmenni, így a mellette vezető ösvényen indultam el, amiről nem vágtam át a mezőn a vasút túloldalára, hanem mentem tovább. Ezt eléggé elrontottam, mert az út szép lassan megszűnt én meg már nem tudtam kimenni a vasúthoz, így kicsit bedzsuváztam. Jó nagy fű volt, majd csalán is, így végül visszafordultam.
Nem volt sok kedvem ugyanott visszamenni, sőt egyáltalán nem volt kedvem edzeni, de azért bő 8km így is meglett.
 
Összesen 8km, 80 szint, 42:52
 
Max. pulzus: 152
Átlag pulzus: 134
Megnyugvási: 46 (139/93)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.