11×500 méter a szigeten

2007 március 13, 21:36Címkék: , , , , | 4 hozzászólás


Ma is 72,2kg volt a súlyom, akárcsak tegnap.
Délután Gyuriéknál öltöztünk, majd mentünk ki edzeni a Margitszigetre. Szerencsére Sinkó Jani lába rendbejött, így ezúttal hármasban készültünk egy váltakozó szerű résztávos edzésre.
Bemelegítésnek kifutottunk a sziget túlsó végébe (18:49), ami nekem még talán egy kicsit kevés volt bemelegítésnek, de nem terveztük elrohanni az edzést, így nem volt gond. Persze most is a sziget közepén az aszfalton edzettünk, de ez pont jó így, mert én szeretek itt edzeni.
A tervezett program 10×500/500 méter volt, amiből végül 11 sorozat lett:
 
1:43,7 (162) – 2:29,6 (143)
1:44,9 (166) – 2:30,5 (145)
1:42,6 (168) – 2:33,9 (141)
1:41,5 (172) – 2:40,6 (133)
1:43,6 (171) – 2:56,4 (140)
1:38,3 (169) – 2:51,8 (139)
1:38,3 (172) – 2:50,3 (142)
1:37,0 (174) – 2:55,9 (136)
1:38,1 (174) – 2:59,4 (135)
1:41,8 (175) – 8:05,4 (129)
1:20,1 (178)
 
Az utolsó 500 azaz a 11. egy extra volt, mert Gyurinak ki kellett állnia menet közben és nem akart 10-nél kevesebbet futni. Persze menet közben is volt, hogy várni kellett a többiekre, mert rendszerint előttük fejeztem be a gyorsakat, egyedül Jani tudott előttem beérni a 8. ötszázban. A pihenő idők ennek megfelelően néha torzak, mert van ahol elég rendesen visszafutottam a többiekért. Az utolsó előtt pedig Gyurit kellett megvárni, de ez alatt szintén végig futottunk Janival.
Már előre sejtettem, hogy mi vár rám az extra ötszázban, de ezúttal nem akartam lemaradni. Gyuri megint nagyon bekezdett, majd a lejtő alján, mikor még mindhárman együtt voltunk kezdett kicsit lemaradni. Ekkor én is lassulni kezdtem, de Jani tovább futotta a tempót. Valamennyire próbáltam tartani vele a lépést, de azért ez egy kicsit sok volt nekem és elhúzott vagy 10 méterre tőlem, majd váratlanul 400-nál kiállt, de ekkor én már mentem végig. Az időm nem igazán akartam elhinni, de mivel Gyuri is 1:31-re ért be, így a különbség alapján stimmel a 80-as ötszáz. Nem hittem volna, hogy tudok ilyet, de ezzel már két hete is így voltam, pedig akkor "csak" 87-et sikerült futnom. Ha emlékeim nem csalnak soha nem futottam ekkora távot ilyen gyorsan. Egyszer talán volt egy 62-es 400 méterem, de az alig jobb és persze rövidebb. Azért csak ráfutottam még 100 métert egy 64-es négyszázra.
A legfurább, hogy elég küzdős volt ez az utolsó 500 és úgy éreztem a második felében, hogy sokat lassultam és már nem is vagyok gyors. Ehhez képest az idő szuper jó lett és utána se éreztem úgy, hogy totál szétfutottam magam. Nem görcsöltem el, nem volt olyan légszomjam, mint 1-2 hónapja a 80 körüli négyszázaknál, szóval relatív jól éreztem magam.
Úgy tűnik nagyon fekszik nekem ez a hosszú pihenős váltakozó.
Tóth Ata megint itt körözött a szigeten és most is csapódott kicsit mellénk biciklivel, ezzel feldobva az edzést. A levezetésben is eljött velünk a sziget végéig.
Nagyon elégedett vagyok ezzel az edzéssel, mert a vasárnapi után még kicsit fáradtan sikerült egész jót futnom és ami külön jó, hogy nem éreztem egy pillanatig se úgy, hogy ez nekem nem megy. A darabszámmal se volt gond, tehát nem számolgattam mennyi 500 van még hátra. Az utolsó 500 aztán minden várakozásomat felülmúlta, bár afelől nem vagyok meggyőződve, hogy a lelkemen kívül bárminek is használt volna.
 
Összesen 19km, 85:28
 
Átlag pulzus: 143
Megnyugvási: 30 (137/107)

Hozzászólások

-balazs-
2007. március 16. péntek - 14:03

Bocsánat, hogy beleugatok… Miért ilyen hosszú pihenővel csináljátok az ilyen edzést? Ösztönösen azt gondolnám, hogy fele ennyi elég lenne és az sem vinné fel lehetetlenül magasra a pulzusodat.


harzol
2007. március 16. péntek - 15:24

Kifejezetten örülök, hogy írtál. Én is tudom, hogy hosszú a pihenőidő, de ez még csak amolyan idény eleji gyorsítgatás.
1-2 hónapja próbáltam kevesebb pihenővel résztávozni és az csak nagy szenvedést eredményezett.
Ezek a hosszú pihenős edzések remélem most már megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy normális résztávos edzéseket csináljunk.

A másik fele persze az a dolognak, hogy én a komoly résztávos edzéseket mindig is utáltam. Most igyekszem úgy csinálni, hogy még ezeket is élvezzem.
Régebben jellemző volt rám, hogy mondjuk egy 8×1000-ben az 5. – 6. ezer táján teljesen kikészültem és nem is mindig tudtam végigcsinálni az edzést. Most inkább belövöm a 80%-ot, de azt legalább tuti jó érzéssel csinálom végig és ha olyanom van, akkor a második felében keménykedem is.


-balazs-
2007. március 18. vasárnap - 01:31

Annyiból jó állóképességi munka, hogy viszonylag kis iramváltások vannak benne. Ezért inkább váltakozó futásnak hívnám az ilyen edzést, nem résztávozásnak. Amúgy nem ismerem a munkád úgyhogy teljesen értelmetlen beleszólnom. Én a saját felkészülésemben az alapozó időszakban az ilyen edzést sokkal rövidebb pihenőkkel futnám. Úgy, hogy időben a pihenő ne legyen több mint a fele, háromnegyede a gyors szakasznak. És gyorsulóra csinálnám. Elindulnék mondjuk 1:45-ről és arra figylenék, hogy mindegyik gyorsabb legyen mint az előző. Ha az utolsót 1:20-ra futottad, nagyon sok tartalék maradt benned. Én mondjuk gyorsulnék 1:30-ig és ha azután is maradt még bennem kakaó, akkor lehetne odalépni. Bevallom, nem nagyon értem hogyan lehet, hogy az 1:20-at nagyjából ugyanolyan pulzussal futottad mint az 1:42-őt.


harzol
2007. március 18. vasárnap - 16:34

Pulzusomat én sem értem, de tény, hogy mostanában 180 fölé nem nagyon tudom felvinni, ellenben 160 fölötti átlaggal lefutok 41km-t. (Margita)
Persze lehet az óra is csal valamennyit, hisz 200 métereknél például látványos, hogy a vége után még egy kicsit megy felfele.
Tudom, hogy lehetne sokkal optimálisabban is készülni, de én már annak is örülök, ha sikerül összeegyeztetni egy közös edzést. Ha ott még valami gyorsításfélét is művelünk az már kész főnyeremény, hát még ha jól is esik.

Utálom a rendes rásztávot. Nem is szokott túl jól menni és előfordul, hogy akit mondjuk 10km-en, vagy egy váltakozón megverek, az lazán jobban fut nálam egy résztávos edzésen.
Ezek ellen tudom, hogy lehetne tenni (pont résztávozással), de annyira már nem sűrűn vagyok motivált, hogy egyedül kínozzam magam a rekortánon.
Ez biztos jó kis magyarázkodásnak tűnik, de azért hidd el, hogy van hatása annak amit írsz. Mondhatni motivál arra, hogy “kínozzam kicsit magam a rekortánon”.
Ha majd produkálok valami extrémet egy igazi résztávozás alkalmával, akkor örülnék neki, ha segítenél magyarázatot találni rá. 🙂


Hozzászólás írása