Köhányáspuszta – Tatabánya (21km)

Sikerült elvacakolnom a napot, ami egészen addig jól is esett míg el nem kellett kezdeni futni. Dél körül még aludtam is egy kicsit és a tegnapitól amúgy sem voltam fáradt, így 14-15km-t terveztem a mai napra. Mivel Editéktől nem tudtam már elmenni futni, így adta magát, hogy hazafele Tatabányára kiszállok a kocsiból és hazafutok.
Egyből az ugrott be, hogy Kőhányáspusztáról induljak és bár útközben kiszámoltam, hogy az talán még 20km is meglesz mégsem változtattam a terven. Gondoltam, hogy Várgesztesen ott vagyok 3-4km-ből, onnan szűk 10 Síkvölgy, onnan pedig 5km hazáig.
Kőhányáspuszta - Várgesztes - Vitányvár - Síkvölgy térkép
El is indultam Várgesztes felé és mivel már fél 5 is elmúlt így igencsak sietősen mentem, persze fejemen a lámpával, mert az nem volt kérdés, hogy rám fog-e sötétedni, csak az, hogy mikor. Persze ezt amennyire lehet szerettem volna kitolni, így még vécére sem mentem el. Kicsit aggasztott a Várgesztes és Síkvölgy közötti szakasz, annak is a Vitányvárig tartó része, mert azt összesen egyszer futottam eddig és természetesen térképet nemcsak, hogy nem vittem, de még meg se néztem futás előtt. Azért nagyvonalakban rémlett a dolog, de mindenképpen világosban akartam odaérni.
Ez annak fényében, hogy Várgesztes is messzebb volt, mint vártam elég lehetetlennek tűnt. Azzal nem számoltam, hogy a távolságot a fal egyik végéig becsültem, míg a következő szakaszt a másik végétől számítottam. A kettő között persze jó 1km vagy még több volt, így mikor a horgásztóhoz értem már 25:18-nál jártam. Itt igencsak gondolkoztam valami átvágáson egyenesen északnak, de aztán inkább mentem az ismert úton. Persze közben jól besötétedett és a lábam elé már rendesen világítani kellett. A tájat még úgy ahogy ki lehetett venni, ami azért a tájékozódást segítette. Szerencsére mikor a dózerúthoz kiértem már tudtam, hogy gond nem lehet, mert itt már kétszer is jártam, így még élénkebben rémlett, hogy mi vár rám. Az egyetlen dolog, ami miatt még ekkor sem nyugodtam meg az a vadászok. Errefelé hemzsegnek és hát én meg megyek mindenen át, bár a turistaútról nem tértem le. Az aszfalton el is húztak mellettem a vadászok, de úgy tűnik épp nem zavartam őket, mert simán elmentek mellettem. Persze lehet csak azt gondolták sötétben úgysem megyek le az aszfaltról, de engem ez nem igazán érdekelt, csak az, hogy egyenesen és gyorsan hazaérjek. Szarvas kúttól aztán Vitányvár alá hamar átértem és innen még volt egy kis homályos rész, mert eléggé kacskaringóznak a kis ösvények és a jelzésre sem emlékeztem, de sikerült pont a jó úton visszatalálni Síkvölgyre. Itt aztán megint rájöttem, hogy a hely két ellentétes végével számoltam és a kettő között itt is volt jó 1,5km. A kocsma előtt mindenesetre nyomtam egy részidőt, miszerint 51:26 alatt értem át Várgesztesről.
Innen az erdőben futva jöttem vissza a Kacsás-tó felé, majd az aszfalt keresztezése után jobbra. Még ez a szakasz is kicsit több lett, mint elsőre számoltam, de így utólag visszagondolva ezekre mind rájöhettem volna.
Végül olyan 21-22km lett a futás ami kicsit se esett nehezemre, pedig tegnap csak hosszút futottam. Ráadásul ma még egész jól pörögtem is, részben mert az elején menekültem a sötétedés elől, részben pedig, mert nagyon jól futható volt a talaj, szinte nem is volt komolyabb sár sehol.
Azért egy-két helyen kijárták az erdészeti járművak, vagy a vadászok az utat és Kőhányáspuszta után is összetúrták az utat a Quad-osok, akikkel össze is találkoztam. Ők amúgy nem is sejtik, hogy másoknak milyen lesújtó véleményük lehet róluk, mert kedélyesen rámköszöntek, mintha mi sem lenne természetesebb, hogy ők széttúrják az erdőt. Mondjuk aztán én se teszek ellenük semmit, mert nem szóltam egy szót se, csak visszaköszöntem, de azért magamban mérgelődöm, hogy milliószor nagyobb kárt okoznak a tájfutóknál, mégis minket nem engednek be egy csomó szép terepre.
A mai futás kicsit túlméretezett lett, ami abból a szempontból nem baj, hogy könnyen ment és jó kaland volt így a sötétbe hajlóan, de azért holnap nem tudom hogyan fogok résztávozni. Lehet ki kellene hagyni és holnap könnyű napot tartani, de attól tartok most, hogy ennyire jól érzem magam bevállalom Gerivel a kemény edzést.
 
Összesen 21km, 350 szint, 109:15
 
Max. pulzus: 162
Átlag pulzus: 140
 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.