Három pálya – Tázlár (Ládahomok)

2007 január 6, 12:48Címkék: , , , , , | Nincs hozzászólás


Délelőtt Tázlárra mentünk ki edzeni és szűk 2km bemelegítés (8:54) után vágtam neki az első pályának. Kicsit fáradtan mozogtam, de azért alapvetően egész jól ment az edzés (Észak-keleti kékkel benyomtatott pályára kezdtem). A kettes pontra kicsit túlságosan a domb végébe mentem, így vissza kellett kanyarodnom, majd legközelebb csak a nyolcasra hibáztam egy kicsit. Bujkálni kellett a fák alatt és túlfutottam a ponton. A tempóm magamhoz képest egész jó volt, de azért még nem erőltettem meg magam, így is épp elég volt a bokám elé is nézni. Itt már láttam, hogy Józsa Gábor nemsokára utolér, így egy kicsit elkezdtem nagyobb tempóban futni. A 9-es rendben volt, de a tizes előtt kicsit megint kiment a jobb bokám. Egy két lépés után már futottam tovább, de nem volt az igazi. A tizest még rendben megfogtam, de a 11.-re jól mellémentem. Azt hittem eggyel balrábbi zöld foltok között mentünk át és ennek megfelelően akartam a pontot is fogni, de éreztem, hogy valami nem stimmel. Persze hamar kapcsoltam, de ez jó kis kerülő lett így is.Tázlár (Ládahomok) - térkép
Innen már csak bekocogtam a célba és közben szentségeltem, hogy már megint vacakol a bokám, ugyanis miután kiment már nem tudtam úgy futni, mint előtte. Minden kisebb megbillenésre érzékenyen reagált, így pedig elég kellemetlen volt futni. Ez a pálya végül 26:22 lett 160-as átlagpulzussal, ami azért azt mutatja, hogy nyomtam a 4,7km-t, de nem vittem túlzásba. Hiba is elég sok csúszott bele sajnos.
A nyugati pályára egyből indultam tovább, de még az egyes pont előtt megálltam kicsit sétálni, mert a bokám nagyon nem volt rendben. Billegett folyamatosan és szinte minden lépés rossz volt. Nagyon a lábam elé kellett figyelnem, hogy egyáltalán futni tudjak. A hármas pont környékén aztán már azt gondoltam, hogy bejövök a pályáról, mert ennek nincs értelme. Kezdtem sajnálni, hogy egyáltalán eljöttem az edzőtáborba. Jó nagyot hibáztam, de ez nem különösebben izgatott, mert a tájékozódással nem igazán törődtem.
Gösswein Csabival folytatott beszélgetés miatt mentem végül tovább, mert Csabi a héten azt mondta, hogy neki a sok könnyű terepfutástól erősödött meg a bokája. Hát ha másra nem erre mindenképpen alkalmas ez a terep jelenlegi állapotomban, így tovább kocogtam és ugyan az ötös pontra egy hatalmasat hibáztam, de itt már nem igazán zavart a hiba. Persze ilyenkor még néha sétálgattam a pályán, de a pálya végét egész jól meg tudtam kocogni. Azért a 4km-en "futott" 43:41 azt mutatja, hogy elég szenvedős volt a második pálya és épphogy csak terhelésnek tekinthető a 138-as átlagpulzus is. A technikai részéről pedig jobb nem is beszélni. Leszegett fejjel nem tudok tájékozódni…
Gyorsan berajzoltam a két rövidebb pályát is és elindultam a másik keleti pályán, már eleve kocogós tempóban. Ezen gyakorlatilag nem hibáztam semmit, mert az egyesre direkt kerültem az úton (ami a térképen nincs rajta) és a 6-osnál is csak a bozót miatt fordultam vissza. Egész jól lekocogtam a pályát és a bokámmal sem volt különösebb gond. 28:24-et jöttem a 3,7km-n, ami nem egy egetrengető idő, de a 144-es átlagpulzusból látszik, hogy nem is erőltettem.
Még ki akartam menni a 4. pályára, de egyrészt Isti már indult volna vissza, másrészt már bontottak. Elvállalhattam volna az utolsó pálya leszedését, de mivel már dél is elmúlt és 2:30-kor kezdődik a 2. edzés, így inkább beértem ennyivel.
 
Összesen 17km, 107:22.
 
Max. pulzus: 167
Átlag pulzus: 146

Térkép

Hozzászólás írása