Tegnap este buliban voltunk, így későn sikerült ágyba kerülni, ráadásul a derekam is megfájdult reggelre. Úgy tűnik a kis hely és a nem modern ágyhoz már túl öreg vagyok. Napközben még mászkáltunk egy csomót Székesfehérváron, így igen aktívan telt a nap.
Délutánra már tegnap megbeszéltem Makival egy futást és 5 körül kigurultunk Pákozdra autóval és onnan indultunk futni.
Az Angelika forrás felé mentünk, ami azért is jó volt, mert nagyon rég jártam arra és tegnap a Velencei-hegység másik felén rohangáltam, így 2 nap alatt a nagy részét bejártam különösen hosszabb futás nélkül.
Makival nem mentünk olyan egetrengetően nagy tempót, de ezt nem is bántam. Azért volt lendület a futásban, de én Makival szemben mindig olyan előítélettel vagyok, hogy ő nagyon gyorsan fut. Szerencsére kellemes volt a tempó.
Visszafelé a dózerúton jöttünk, megcsodáltuk a gyönyörű tiszta fenyveseket, legallyazásokat, szedreseket, majd a dzsuván át kifutottunk a rétre. Itt megállapítottuk, hogy igencsak elbírna már egy középtávú versenyt ( Maki szerint sprintet is) a terep.
A lefelé futás aztán már tényleg könnyű volt, de időben nem lett kevés az edzés, mert mire visszaértünk Pákozd szélére már 80 percnél járt a futóidőnk. Maki szerint 18km-t futottunk. Szerintem nem mentünk annyira gyorsan, így talán csak 17 lehetett. Mostanában nem nagyon futok le edzést 5 percesen belül, hiszen sokkal durvább szinteket kell futni a Gerecsében, mint itt. Ennek ellenére, vagy tán pont ezért sikerült egész magasra feltornásznom az átlagpulzusom.
Az autónál még nyújtottunk egy keveset, ami jól is esett, de egyedül tuti nem vettem volna rá magam.
Összesen 17km, 250 szint, 82:32.
Max. pulzus: 164
Átlag pulzus: 147