Szerencsére utolsónak sorsoltak be a ROB selejtezőjére, így nem kellett nagyon korán kelni, ráadásul a Koli is a cél és a rajt között van, így igen későn indultunk a rajtba. Történt egy kis malőr, mert Editnek vissza kellett rohannia a célba a rajtszámáért. Elég necces volt a dolog, de visszaért időben, még a rajtkarantén előtt. A rohanás miatt aztán kijött rajta valamiféle rosszullét és egész másfél órán át szenvedett a karanténban. Elég vacak érzés volt, hogy nem tudok segíteni neki. Próbáltam végig a segítségére lenni, de leginkább, csak idegesíteni sikerült. Noszogatott, hogy menjek nyugodtan bemelegíteni, de csak egész későn szántam rá magam és az alatt is végig azon járt az agyam, hogy jobban van e már. Úgy 3km-t sikerült futnom az igen szűk helyen. Én még szerencsésnek is tartom magam, mert a végén legalább tömeg nem volt.
Fejben nem épp a legjobb állapotban voltam, mikor elrajtoltam, mert a versenyre a rajt előtti pillanatig nem is koncentráltam egy másodpercet sem.
Felkaptam a térképet és már az egyes ponton is voltam, nem nagyon tudtam gondolkozni rajta, majd csak azt figyeltem, hogy jó felé jöjjek ki és már néztem is, hogy melyik bokorcsoport mögött lesz a pontom. Pillanatok alatt odaértem és hiba nélkül fogtam a kettest, majd indultam ki a hármas felé. Csak az irány volt meg és az, hogy jellegfa a pont. Egyszer csak előttem volt egy bója, de éreztem, hogy nem az enyém, viszont nem láttam másik pontot, így ránéztem a kódjára. Természetesen nem az enyém volt és már az orrom előtt is volt egy nagyobb fa, ami mögött megfogtam a pontomat. Mint kiderült ezt rontotta el Józsa Gábor és lett hibapontos. Én sem úsztam meg hiba nélkül, pedig 1 másodpercet kaptam csak és itt átvettem a vezetést is. (hiba: 0:02)
Kicsit fura volt, hogy irányították a futásirányomat és valami kordont kellett kikerülni, de nem volt nehéz betalálni az utcába. Kinéztem a szembe lefutó lépcsőt és a pontom is jól megjegyeztem a térképről, majd a következő rövid átmeneteket kezdtem nézegetni. Mire az utca végére értem egy balra pillantás következtében meg is gondoltam magam, mert megláttam, hogy az átlós lépcsőn is le lehet egyenesen menni, majd a végéről már a pont helye is látszott.
Mivel előre megnéztem pár átmenetet a 6-os pontig egyáltalán nem néztem a térképre. Ez elég hihetetlennek tűnik, de tényleg 2 teljes átmeneten át nem néztem térképet, csak memóriából futottam. Mondjuk a 28 másodperc alatt nem tettem meg akkora távot, amit ne lehetne megjegyezni, de azért érdekes volt.
Lehet nem is ártott volna térképezni, mert a következő pontra csak azt tudtam, hogy az úttal párhuzamosan kell menni. Mikor kiértem a rétre akkor tudtam a térképre jobban ránézni és balról pont jól kerültem a növényzetet, majd a kerítés jobb szélére tartottam. A pont fogása után megkerültem jobbról a bozótfoltot, majd átvágtam az úton és pont jól elkaptam az átlós járdát, amit kinéztem. Második ház után jobbra benézve már látszott is a pont, majd rohantam is tovább és ugyan egy pillanatig elgondolkoztam merre menjek, de végül a bal mellett döntöttem és közben is haladtam, így nem hagytam semmit az átmenetben.
A pontról kifele jövet láttam Editet futni, amin igencsak meglepődtem, mert azt beszéltük, hogy képtelen állni is, így vissza fog menni a célba. Ehhez képest most futott, aminek azért örültem, hiszen akkor már nem lehet annyira rosszul. Közben egy picit elméláztam, de sikerült jó helyre befutnom, majd az első parkolóban megláttam Szajkó Csabit, amint a pontot keresi. Ez is elbizonytalanított egy kicsit, de tudtam, hogy csak a következő parkoló mögött lesz a pont így mentem tovább és mikor kicsit balra letértem az útról már látszott is a tizes. (hiba: 0:04)
Délről kerültem az épületet, majd kinéztem a következőt, amit szintén délről kerülve már a bozótfoltot keresve, ami rögtön meg is lett. Indultam tovább és a berajzolt átjáróra koncentrálva mentem be az elkerített területre. A kapu után jobbról két idős néni lépett be majdnem elém, így balra mentem és onnan fogtam a jellegfát. Kicsit elcsúszott a kapuhoz képest az átjáró berajzolása, talán ezért is indultam balra. (hiba: 0:02)
Ebben a rövid átmenetben muszáj volt újra a térképre néznem, miközben kicsit lassan kerültem jobbról a tavat ezért kaptam arányaiban elég sokat. (hiba: 0:02)
Hihetetlenül szép helyen voltam így körbenéztem egyszer, miközben a kapu felé indultam. Valami földszintes lakóparkféle maradt meg az emlékeimben, de olyan igazi elit fajta. A kijáratot jól eltaláltam és már vettem is a kicsit meredek balkanyart. Az épület mögé aztán már úgy kanyarodtam be, hogy a pontot is pontosan oda vártam ahol volt és a következő szakaszt is áttekintettem a térképen. Ennek ellenére a 15-ösre indulva még térképeztem, mert a nagy semmibe nem mertem vaktában belerohanni, még úgy se, hogy pont előttem láttam egy pontot. Mint kiderült az volt az enyém.
A fallal párhuzamosan kezdtem tolni a következőre, majd az idő haladtával egy kicsit meredekebb kanyarral a bozótfoltot végül balról kerültem, ami mögött már meg is láttam a 16-ost. (hiba: 0:03)
Azt már az előző átmenetben eldöntöttem, hogy jobbról kell kerülni a következőre, de a pont előtti átmeneten gondolkoztam és már épp arra hajlottam, hogy azt is jobbról kerülöm, de az előző épület végéhez közeledve aztán úgy éreztem, hogy nem lesz olyan meredek az a kanyar, így becsaptam balra és az épület végénél jobbra fordulva már látszott is a pont.
A sövény és az épület közötti kis ösvényen indultam tovább, ami biztos nagyon jó húzásvolt, de mikor kiértem már majdnem letapostam egy előttem futó sarkát, aki végül jobbról kerültem ki. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a térképezés alatt sikerült elcsúsznom annyira, hogy egyenesen a homokozónak tartottam és mikor ezt észrevettem már jobb volt jobbra kerülni. Ezt már akkor éreztem, hogy hiba, de selejtező lévén nem nagyon érdekelt. (hiba: 0:03)
Azért annyira megzavart a hibám, hogy nem néztem meg jól az útvonalat és abból is inkább csak annyit sikerült eldönteni, hogy jobbra kerüljek. Egész a garázssorig mentem egyenesen, majd csak ott kanyarodtam jobbra, ami nem volt a legjobb útvonal, majd a dombot is megíveltem, mert azt hittem a tövében lesz a pont. Nyugodtan fel lehetett volna futni rá, mert az lett volna a legjobb útvonal. (hiba: 0:05)
Kirohantam az útra egy srác után futva, majd az utca végén ugrottam az árkot. Egész jól vettem, főleg az előttem lévőhöz képest, mert ő majdnem elhasalt. Nagyon jobbra húzott, de én szerencsére jól éreztem hol kell bemenni a bokrok közé és pont a pontnál értem ki. Még meg is lepett egy kicsit, mert 20 centire volt a térdemtől, mikor észrevettem.
Jobbról megkerültem a bokrokat, majd a kerítés mellett toltam. Azt hittem már a strandot kerülöm, de aztán mikor jobbra be kellett vágni, már tudtam, hogy nem arra vagyunk. Itt kicsit sok ember rohangált előttem és gyanúsan korán láttam is egy pontot, amire ránéztem, ám nem az enyém volt. Szerencsére ezt éreztem előre és nem is lassítottam miközben a kódra pillantottam, aztán már bele is estem a saját pontomba.
Wengrin Ági futott ki előttem a pontról és én gyengének éreztem magam, mert nem igazán volt nagy a tempónk közti különbség. Azt már az előző átmenetben eldöntöttem, hogy jobbra kerülöm a tömböt, de a pont előtti házat még csak ekkor néztem meg, végül a bal mellett döntöttem, hogy ne kelljen hátrafele kifutnom a 22-esről.
Kifele jövet elbizonytalanodtam, mert nem láttam a szemben lévő utcát, amit kinéztem magamnak. Csak az rémlett, hogy balra kerül, így először még balra kerestem, majd a térképre pillantva esett le, hogy van benne egy kanyar és jobbra indul, majd csak utána tesz egy balkanyart. Ekkor már láttam is az utcát, amin végigfutva és jobbra kanyarodva könnyű volt már a pontot fogni. (hiba: 0:04)
Innen látszott is a gyűjtő, így az is nehezebb feladatot jelentett, hogy a strand bejáratát kinézzem magamnak mielőtt a pontot fogom. Szerencsére ez jól sikerült, mert ugyan nem nagyon látszott hova is kell menni, de azért eltaláltam a bejáratot és próbáltam hajrázni. Kicsit nagy volt a kanyar és a homokos talajon is nehéz volt futni, így nem tudtam felpörögni a befutón és elég szenvedősen futottam be.
Ahhoz képest, hogy egyáltalán nem koncentráltam a versenyre igen jól sikerült és bár több apró hiba is csúszott a futásba azért egy selejtezőn ez bőven jó teljesítmény volt. Azért azt sajnálom, hogy nem végeztem az élen, mert szeretek utolsónak indulni, vagy legalábbis a lehető leghátrébb.
Az összesen összegyűjtött 25 másodperc hiba már komoly. Érdekes, hogy a sok jelentéktelennek tűnő másodpercekből összegyűlt ennyi. Nagy részét nem is nagyon tudom miként tudtam volna elkerülni. Levezetésnek visszakocogtam a koliba, ahonnét áthoztam a cuccokat a strandra.
Összesen 8km, 36:15.